Petőfi Népe, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-08 / 210. szám
I. oldal 1979. szeptember 8, kedd Legfőbb célkitűzés a termelés korszerűsítése Kezdeményezések a Szikrai Állami Gazdaságban Kecskeméttől—Tiszakécs- kéig, 40 kilométer hosszan, több üzemegységre tagolódva helyezkedik el a Szikrai Állami Gazdaság. Csaknem 2600 holdon nagyüzemi szőlő- és gyümölcskertet létesítettek az elmúlt évek során. Most kezd kialakulni a nagyüzemi zöldségtermesztés. Magyar Ferenc igazgatóval a gazdaság fejlesztésének lehetőségeiről beszélgetünk. Az elképzelések vázolása során vissza-visz- szatérünk a párt kongresz- szusi irányelveire. — A gazdasági építő munkával foglalkozó résznél nagyon helyesen utalnak az irányelvek a termelékenység és a termelés hatékonyságának javítására. Gazdasági versenyképességünk növelése szükségessé teszi a műszaki haladás meggyorsítását, a termelési szerkezet korszerűsítését. A későbbiekben szó van arról is, hogy további fejlődésünk nélkülözhetetlen feltétele a kooperáció és a specializáció, a termelési folyamat egészére kiható modern technika bevezetése. Ezek a témák nálunk is állandóan napirenden vannak. Máris számos intézkedést valósítottunk meg az említett célok érdekében. További elképzeléseink is ilyen törekvéseket tükröznek. Együttműködés a borászatban A gazdaság bevételének legnagyobb részét a szőlő- és a gyümölcstermesztés adja. Az idei szeszélyes esztendő igen sok gondot okozott. Szinte rendkívüli erőfeszítéseket követelt a növényvédelemben. A gondos művelésnek köszönhetően az idén is 35—40 mázsa holdankénti szőlőtermést várnak. Felkészültek szakszerű feldolgozására, a bor tárolására, palackozására. Üj szőlőfeldolgozójuk 40 ezer mázsa termést képes fogadni egy idényben. A pincékben 52 ezer hektóliter bort lehet táróink Az idén 13 ezer hektoliterrel nőtt a pincetér. A francia palackozó gépsor is üzembe lép szeptember végére. Egy év alatt 20 ezer hektoliter bort palackozhatnak, akkor is, ha csak naponta egyetlen műszákban dolgoztatják a korszerű berendezéseket. Vállalták a Városföldi Állami Gazdaság teljes termésének feldolgozását, tárolását és palackozását. Hasonló megállapodást kötöttek a környező termelőszövetkezetekkel is. Korszerű hütötároló Ízléses, változatos palackozásban kerülnek forgalomba a szikrai borok. A gazdaságnak az ország több nagyobb városában van már borkimérője és rövidesen újabbak is nyílnak. Nemcsak hazánkban, de külföldön is hírnevük van az itt palackozott italoknak. Észak-Európa országaiba jelentős exportszállítmányok kerülnek. — Elkészült a 200 vago- nos hűtőházunk is. A megyében az első olasz mintára készült ilyen létesítmény. Acélvázra, poliure- _ tánhab szigeteléssel i épült. A belső berendezést a jászberényi hűtőgépgyár adja. Főként almát tárolunk majd. Az idén kevesebb lesz a termésünk, mint tavaly, a becslések szerint holdanként 20 mázsával kisebb a hozam. A minőségre azonban remélem nem lesz panasz, mert a növényvédelemre nagy gondot fordítottunk. Együttműködünk a konzervgyárral gyümölcslevek készítésében. A következő években a csonthéjasok telepítését szorgalmazzuk. Mintegy 100 holdon meggy és kajszi sövénygyümölcsöst létesítünk. A gazdaság 200 holdas faiskolájából évente 600— 650 ezer csemete kerül a mezőgazdasági nagyüzemekbe és a háztáji kertekbe. A Kertészeti Kutató Intézettel történő együttműködés során mindig a legújabb, legjobb fajtákat szaporítják. Holland kapcsolatok Többször elhangzik, hogy az állami gazdaságok nem termesztenek zöldségféléket. A bírálat jogos. Legfőbb oka az idegenkedésnek, hogy a zöldségnövényeknél még nem alakultak ki vagy c.sak most kezdenek kibontakozni a nagyüzemi termesztés feltételei. A Szikrai Állami Gazdaságban számos kezdeményezés történt máris. Jövőre a paradicsom- és a hagymatermesztésben kívánnak előre lépni, több száz holdon termesztik e két fontos zöldségnövényt. A Duna—Tisza közi Mezőgazda- sági Kísérleti Intézetben előállítottak már olyan paradicsomfajtát, amely gépi szedésre alkalmas, a szükséges berendezés is rendelkezésre áll. A hollandokkal való együttműködés során nagy termést adó kiváló hagymafajták beszerzése is megtörtént. A termesztés teljes gépesítéséhez szükséges berendezéseket is a hollandok adják. — A következő években előkészülünk a hozamok további növelésére, az öntözés segítségével. A Tisza II. öntözőrendszer megépítése érinti a gazdaságot is. Háromezer holdon tudunk mesterséges csapadékellátásról gondoskodni. A gazdaság évről évre jobb eredményeket mutat fel. A nyereség az idén várhatóan magasabb lesz a tavalyinál a kedvezőtlen időjárás ellenére is. Az elmúlt esztendőben 4 millió forint többletet mutatott a mérleg, az idén 4 millió 600 ezerre számítanak. K. S. Ä friss kenyér mestere Azelőtt, mikor még kézzel dagasztották a tésztát, korábban keltem fel. Persze. most sem vagyok hétalvó. Fél háromkor indulok el hazulról. Közel húsz év alatt megszoktam, hogy amint mondani szokás, a tyúkokkal fekszem, s talpon talál a kora hajnal Munkahelyemre, a Kiskunhalas és Vidéke Sütőipari Vállalat központi üzemébe elsőként, három órakor érkezem. Dagasztok. Két nagy dézsában először összeállítom a tésztát. Aztán bekapcsolom a dagasztó gépet, meglódulnak a „karjai”, Leülök, s pihenek addig ... Sűrűn esezmbe jut a múlt. Emlékszem, hogy még az ötvenes évek végén is mennyire elfáraszKiss B. Mátyás pékmester a dagasztógéppel 8 óra alatt 60 mázsa tésztát készít. tott ez a munka. Pedig jóval fiatalabb voltam akkor, mégis, a 30—35 mázsa fejlődésünk üteme T A közép- és hosszú távú gazdasági döntések megalapozásakor általában a következő tényezőket célszerű figyelembe venni; a kör-, nyezeti feltételeket (a világpiac, a nemzetközi munkamegosztás, a műszakitechnikai haladás várható alakulását és a környezetben feltárható és kiaknázható lehetőségeket, az ország rendelkezésére álló szellemi és anyagi erőforrásokat, továbbá a szociológiai és társadalompolitikai tényezőket. Ezeket a stratégiai tervezés összetevőinek is nevezhetjük. A gyakorlat azt mutatja, hogy a tényezők egyenkénti feltárása. megállapítása kevesebb problémát okoz, mint valamilyen választott célrendszerben — a mi esetünkben a gazdasági fejlődés legkedvezőbb ütemének meghatározásához — történő együttes alkalmazásuk és összehangolásuk. A stratégiai tervezés művészete éppen abban áll, hogy mennyire képes megteremteni e tényezők dinamikus egyensúlyát, összhangját. Az egyes elemeSzőnyeg a világba A „Csaba” Szőnyegszövő Htsz évi termelése hatvan millió forint értékű. 1970-ben százezer négyzetméter szövött és csomózott szőnyeg készül többnyire amerikai, francia, svájci megrendelésre. A divatosnak mondott szőnyegek pasztell színekben készülnek, figurális díszítéssel. (MTI foto; Hadas János felvétele — KS) két önmagukban mérlegelve ugyanis eltérő eredményekre és következtetésekre juthat a tervező. Miután az MSZMP Központi Bizottsága nyilvánosságra hozta a népgazdaság IV. ötéves tervének irányelveit, érthető módon érdeklődés tárgyává vált a közvéleményben, hogy a gazdasági fejlődés előirányzott üteme mennyiben reális; nem lehetne-e a népgazdaságot gyorsabban fejleszteni? A fejlődés ütemének ** helyes, reális megválasztása fontos szerepet játszik mind a terv belső összhangja, konzisztenciája, mind a tényleges gazdasági folyamatok tervszerűsége és az ország gazdasági stabilitása és társadalmi-politikai közérzete szempontjából, a túlságosan alacsony fejlődési ütem éppen úgy nem ösztönöz, mint az irreálisan „feszített” tervek. A növekedési ütem önmagában még nem jelenti sem az adott ország gazdasági helyzetének vagy tényleges fejlődésének minősítését. Évi 7—8 százalékos nemzeti jövedelemnövekedés is lehet kedvezőtlen, ha a megtermelt új érték összetétele nem jó, például, ha aránytalanul nagy részét kell készletekben tárolni, vagy ha a gyors ütemű növekedés importvonzata olyan nagymértékű, hogy az tartós fizetési mérlegproblémákat okoz stb. Ám ennek az ellenkezője is igaz lehet, amikor a viszonylag alacsonyabb, 4—5 százalékos gazdaságfejlődési ütem is kielégítőnek bizonyul, mert kedvezően hat a bel- és külgazdasági egyensúly alakulására. Természetesen az ideális körülmény az amikor a gazdasági fejlődés viszonylag gyors üteme a gazdaság tartós egyensúlyával párosul. A IV- ötéves terv az 1971—75. évi időszakra a nemzeti jövedelem 30—32 — évi átlagban 5.5—6 — százalékos növekedését irányozza elő. Ez az előirányzat a bevezetőben említett tényezők sokoldalú elemzése alapján alakult ki. Realitását mindenekelőtt azzal alapozták meg, hogy a gazdasági fejlődés megtett útját kritikus elemzés alá vetették. Minden tervező munka lényege azonban az előre tekintés; igaz. minél messzebbre tekintünk, annál nagyobb a bizonytalanság foka. Mégis célszerű a gazdasági és társadalmi fejlődés fő folyamatait minél hosszabb távon megrajzolni és kialakítani azokat a hosszú távú elképzeléseket, amelyek a fejlődés kívánatos irányát és az elérhető fejlettségi színvonalat meghatározzák. A társadalmi és gazdasági fejlődés egészét átfogó távlati tervezés most folyik először hazánkban, a népgazdaság középtávú tervének elkészítése így — ezúttal — szerves részét képezhette a hosszú távú tervmunkának és fő céljait tekintve előbbre mutat az ötéves időszaknál. Például a hosszú távú célok között szerepel; — a gazdaság magasabb fejlettségi szintre történő emelése, az ehhez szükséges, a tudományos-technikai fejlődésen alapuló és az azzal összhangban levő termelési szerkezet és infrastruktúra kialakításé oly módon, hogy a magyar népgazdaság a fejlettség és a hatékonyság magasabb színvonalán álló országokéhoz közelítsen; — a nép életszínvonalának állandó emelése, a gazdasági fejlettségnek és a szocialista társadalmi rendszernek megfelelő élet- körülmények és életmód kialakítása, a városi és a falusi életmód közelítése, a mai értelemben vett lakáskérdés megoldása, az egészségügyi, a szociális és a kulturális ellátás javítása, a fogyasztási szerkezet korszerűsítése. Ua a IV. ötéves terv irányelveit tüzetesen elolvassuk, úgy közvetlenül és közvetetten rábukkanhatunk ezekre a célokra. Az MSZMP Központi Bizottságának kongresszus’ irányelvei ugyancsak ezekből a célokból indulnak ki, ami azt jelenti, hogy a párt és a kormány középtávú gazdaságpolitikai’ programjai hosszú távú stratégiai megfontolásokon alapszanak. Ez igen nagyfontosságú a nyugodt, kiegyensúlyozott gazdaság- politikai légiiör. a szükséges stabilitás biztosításához és a kellően át nem gondolt gazdaságpolitikai „fordulatok” elkerüléséhez. Dr. Varga György tészta sütésre való előkészítése után nem sok kedvem maradt a szórakozásra. Az öregebb mesterek félig tréfásan ezt úgy fogalmazták meg; „Nehér kenyérkereset a pékmesterség ...” a szakmámat mégis nagyon szeretem Nem azért mondom, mert immár negyedszázad múlt el mióta kenyeret sütök, r ezért ez így lenne illő dolog, hanem meggyőződésem, hogy egyes emberek egy-egy szakmára születtek. El sem tudnám képzelni másutt magam, mint a kemence mellett. S míg erről, arról gondolkodom, máris elkészül a kovász, a gép körülbelül 10—12 percig dagasztja a tésztát. Közben négy, illetve öt órakor folyamatosan megérkeznek a munkatársaim. Hatan dolgozunk egy műszakban. A már sütésre előkészített tésztát egy gépen formázzák, aztán a két Venus-kemence bölcsőibe kerüL Óránként 7 mázsa kenyeret sütünk. Naponta, azaz a két műszak alatt 120 mázsányit Pontosan, gyorsan dolgozunk. Nagyon fontos, hogy becsületesen végezzük a munkánkat, hiszen termékünket naponta ezren és ezren ellenőrzik. Eddig nem kifogásolták a kenyér minőségét Vásárhelyi Imre, az üzem vezetője is elégedett a munkánkkal. A régi szakembereken kívül az újak is kifogástalanul dolgoznak. A Péli család például nemrég került az üzembe. Az asszony betanított munkás, itt a központi üzemben a kenyeret süti. Férjének az édesanyja szintén nálunk dolgozik. Péli István pedig a másik üzemben van. A „Péli-dinasztia” minden tagját nagyon szeretjük. Délben hazamegyek. Az utcán látom, amint az emberek viszik a friss kenyeret. Otthon sűrűn nézegetem az okleveleimet. Az elsőt 1956-ban kaptam; A sütőipar kiváló dolgozója... Legutóbb tavaly tüntettek ki. Az oklevélen ez áll: „Kiss B. Mátyás, az Élei-; miszeripar kiváló dolgozója ...” E kitüntetések a kemence mellett a 30 fokos melegben is erőt adnak ahhoz, hogy mindennap éppolyan kedvvel, ambícióval dolgozzam az üzemben, mint 18 évvel ezelőtt az első hajnalon. Tárnái László Foto; opauszky László Pécsi játékíilmszeitile Hatodik alkalommal rendezik meg Pécsett október 5. és 10. között a magyar játékfilmszemlét. Az idei szemlén nyolc magyar játékfilmalkotás szerepel majd. Versenyfilmként indul Zolnay Pál Arc, Kosa Ferenc Ítélet, Simó Sándor Szemüvegesek, Fábri Zoltán Isten hozta, őrnagy úr, Révész György Utazás a koponyám körül, Gyöngyossy Imre Virágvasárnap, Má- riássy Félix Imposztorok, és Várkonyi Zoltán Szemtől szembe című ‘alkotása.
