Petőfi Népe, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-30 / 229. szám

•*. oldal 1970. szeptember 30, szerda Ahol a K. SZ-vezetők tanulnak 700 mázsa szőlő Budapest, Amerikai út 96. Modern, több emeletes épület, a KISZ Központi Bizottság öthónapos ve­zetőképző iskolája. Tábori László igazgatóhelyettessel a Bács megyei hallgatókra várakozunk, és hogy az idő hasznosan teljen, kör­bejárjuk az intézményt. Az emeleten hálószobák, kettő, illetve négy ágya­sak. A berendezés kényel­mes: ágyneműtartós he ve­rők, tanulóasztalok, beépí­tett szekrények, mosdófül­ke. Minden szobához er­kélyrész tartozik, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik a forgalmas Hungária kör­útra. A folyosókon teakony­hák, mosó és vasaló helyi­ségek sorakoznak. A lá­nyok emeletén varrógép is van. A földszinten egy nagy előadó — néhány osztályterem, klubok, könyvtár, büfé és jól fel­szerelt társalgó biztosítja az iskola zavartalan mun­káját. Tanárok és hallgatók egyformán büszkék a rö­videsen elkészülő retori­kai stúdióra, ahol fény és különböző hanghatások segítségével folyik majd a szónokképzés. Az előcsar­nok falain megkapóan hangulatos, színes tusraj­zok — itt találkoztunk a megyebeli fiatalokkal. — Már átestünk a tűz­keresztségen! — kezdi a beszélgetést Simon Gábor, a KISZ kiskunhalasi já­rási bizottságának politi­kai munkatársa. — Dia­lektikus materializmusból feleltünk Búkor János barátommal, s mindketten négyes osztályzatot kap­tunk. A tanfolyam végén is kiegyeznénk ilyen ér-' demjeggyel. Csekei Emma, a kalo­csai kórház röntgen asz- szisztense és alapszerveze­ti KISZ-titkára helyeslőén bólogat, ö azonban nem a tanulással kapcsolatos él­ményről szól: — Az első napokban minduntalan az otthoni­akra gondoltam. Nekem talán nehezebben ment az „átállás” mint a többiek­nek, de végül is kikerült. — A társaitól tudom, hogy nagyszerű módszert talált erre. — Ó, igen. Azt hiszem a legcélravezetőbb utat vá­lasztottam az otthon utá­ni vágyódás csökkentésé­re: a hét végén, amikor az iskolai program véget ért, hazautaztam. Az öt fiatal közül Von- csik Géza a legidősebb, 24 éves. Bajáról, a Kismotor és Gépgyár 5. számú gyá­rából jött, ahol a Ságvári Endre nevét viselő alap­szervezet titkára. Bemu­tatkozáskor hozzátette: „Nős vagyok és egy há­roméves fiam van.” — Az első benyomások? Nagyon komoly iskola, érdemes minden időt ala­posan kihasználni. Olyan ismereteket szerezhetünk, melyeket egyetlen más képzésben sem lehet elsa­játítani. — Tantárgyak? — Ideológiai, politikai kérdések, neveléselméleti és lélektani alapismeretek, szervezési-vezetési tudni­valók. Emellett jelentős óraszámban folyik a már említett szónokképzés, va­lamint hat művészeti és három sportszakkörben gyarapíthatjuk ismerete­inket. Marótzi Anna a Kis­kunfélegyházi Villamosszi­getelő és Műanyaggyár 2. számú gyáregységében KISZ-titkár. Ű is a reto­rikai előadásokat dicséri. — Elég gyakran beszé­lek nyilvánosság előtt, de csak most tapasztalom, hogy milyen sok műhely­titka van a szónoklásnak. Hogy mi a célom? Szeret­nék jól beszólni. Úgy, hogy ne csak megértsék, hanem át is érezzék azt, amit mondok. Búkor János a múlt év decembere óta dolgozik a KISZ kalocsai járási bi­zottságán, mint függetle­nített munkatárs. — Mi a legnehezebb az iskolán? — Lehet, hogy furcsán hangzik, de a szabad idő. Szokatlan az itteni magas fokú szervezettség. Ezt is meg kell tanulnunk, mert hazatérve majd nekünk kell programot adni a fia­taloknak. Jancsi korábban Foktőn volt KISZ-titkár és veze­tőségi tagja az ottani két­szeresen kiváló ifjúsági klubnak. A tanfolyam vé­gén a gyakorlatban is ki akarja próbálni az új mód­szereket, tapasztalatokat, hogy legközelebb se adják alább a foktőiek a kiváló szintnél. Beszélgetés közben 1 ki­derült, hogy az ismerke­dési - esten jól szerepeltek a Bács megyeiek. Kultúr- csoportjuk harmadik he­lyezést ért. el. Osztályuk Lékai János nevét vette fel, s hozzákezdtek a har­cos, ifjúkommunista for­radalmár életének tanul­mányozásához, a még is­meretlen adatok felkuta­tásához. Ez külön munka az egész osztályközösség számára. Lelkesedésben, szorga­lomban egyiküknél sincs hiány, mozgalmas öt hó­nap előtt állnak. Jó tanu­lást Bács müvetek! Szabó Attila Lunyi jut a fogyautoKuoz a kiskunfélegyházi Vörös Csiliág Termelőszövetkezet 20 holdas csemegeszőlő-ültetvényéről. A holdanként mintegy hatvan mázsát termő területen már napokkal ezelőtt megkezdődött a szüret, s rövid idő alatt 250 mázsát szállítottak a fővá­rosi és helybeli piacokra. A szölősbrigád tagjai délutánon­ként szüretelnek, válogatják, gondosan ládába rakják a gyönyörű szőlőt és a gazdaság teherautója az esti órákban elindul Budapestre ... Opauszky László felvétele Döntött a Lsifelsisli líráság Továbbképző iskola lmrehegyen Sok év után végre e hónapban sikerült Imre- hegyen is megszervezni a nyolcadik osztályt elvég­zett, de tovább nem ta­nuló fiatalok képzését is. A 18 résztvevővel műkö­dő továbbképző iskola he­lyi.,ogprobleímáját a tanács segített megoldani és a tűzoltószertárat bocsátotta rendelkezésre. A tanulók zöme a helyi Üj Élet Szakszövetkezetben ég az erdőgazdaság telenén dol­gozik, és így bizonyára jól hasznosíthatja majd az iskola elvégzése után meg­szerezhető kertészeti és szőlőtermesztési ismerete- ket* EGY MEZŐGAZDASÁGI termelőszövetkezet a me­gyei állattenyésztési fel­ügyelőség útján az egyik állami gazdaságtól 630 ezer forintért 50 darab vemhes üszőt vásárolt. Néhány hó­nappal később a tsz tehe­nészetében brucellózis ütöt­te fel fejét, elvetélések kez­dődtek. s félév alatt rész­ben az eredeti állomány­ból, részben az állami gaz­daságtól származók közül 32 állat elpusztult. A fel­lépett tömeges megbetege­dés miatt a szövetkezet te­henészetére zárlatot rendel­tek el. Ilyen előzmények után a tsz az állami gaz­daság ellen 1 millió 117 ezer forint kártérítés fize­téséért pert indított. Arra hivatkozott, hogy az ál­lami gazdaságtól fertőzött állatokat kapott, amelyek saját állatai között is el­terjesztették a betegséget, ezért egész állatállományát ki kell cserélnie. A megyei bíróság az ál­lami gazdaságot kártérítés fizetésére kötelezte. Meg­állapítása szerint a gazda­ság csalárd módon járt el, mert tudta, hogy állatai fertőzöttek, tisztában volt a betegség terjesztésének lehetőségével, de mindeze­ket elhallgatta. A gazdaság fellebbezésére az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé ke­rült, amely az elsőlokú íté­letet megsemmisítette és a megyei bíróságot új eljárás­ra, valamint új határozat hozatalára utasította. Az ítélet indokolása sze­rint mindenek előtt tisztáz­ni kell. hogy a tsz és a gaz­daság között egyáltalán ke­letkezett-e szerződéses jog­viszony. Ummnis a szóban forgó 50 darab vemhes üszőre vonatkozó adásvéte­li szerződés a tsz és a me­gyei állattenyésztési fel­ügyelőség között jött létre. Tehát az állami gazdaság, mint a felügyelőség úgynevezett teljesítési segédje járt el. A Pol­gári Törvénykönyv ér­telmében, aki kötelezettsé­ge teljesítéséhez, vagy joga gyakorlásához mást vesz igénybe, annak maga­tartásáért felelős. Ebben az esetben az állami gazdasá­gért a felügyelőségnek kell helytállnia, tehát a tsz a gazdasággal szemben kár­térítési igénnyel nem lép­het fel. A gazdaság felelős­sége csak a szerződésen kívül, okozott kárért való kötelezettség alapján lenne megállapítható, lyen kö­rülmények között annak tisztázására, hogy a tsz és a gazdaság között keletke­zett-e szerződéses jogvi­szony, különböző iratok be­szerzésére és több bizonyí­tékra van szükség. ÁRAMSZÜNET keletke­zett az egyik vállalatnál. A hiba javítása közben a sze­relők csoportvezetője elmu­lasztotta a hálózat teljes feszültségmentesítését. En­nek következtében egy fia­tal segédmunkás olyan sú­lyos áramütést kapott, hogy a helyszínen meghalt. Az elhunyt fiatalember özvegy édesanyja a vállalat ellen kártérítési pert indított. Keresetében előadta, hogy tragikus sorsú fiával és há­rom kiskorú iskolás gyer­mekével közös háztartás­ban élt. Eltartásuk nagy részéről 1700 forint fizetés­sel rendelkező fia gondosko­dott, mert neki csak 576 forint özvegyi nyugdíja van. Tanácsi igazolás szerint is. az elhunyt, családfenntar­tó volt. Ezen az alánon az özvegy a vállalttól havi dákot követelt. Törvényességi óvásra ez az ügy is a T,egM~óv'h Bí­róság e’é került, amely megállanította: a három gyermek eltartását az öz­vegy bizonyította, te^t el­fogadható az az- állítása, hogy elhunyt fia támogat-. ta. Ilyen körülmények kö­zött járadékigénye alapos. Az összegszerűség eldönté­séhez azonban tisztázni kell a család anyagi körül­ményeit, különös tekintet­tel arra, hogy az özvegy­nek felnőtt, és önálló jöve­delemmel rendelkező, két gyermeke is van. Ezért az alsófokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezve, a járásbíróságot a szükséges eljárás lefolytatására uta­sította. H. E. Jobb idejében ■ ■■ ■■ I r • körülnézni K* i ne emlékeznék a tavaszonként rend­szeresen visszatérő híradá­sokra a belvíz okozta ká­rokról? És a kidőlt falú, vagy egészen összeroskadt házról — benne a károsult család minden ingóságával — közölt képekre? (Milyen szerencse, hogy végzetes baj nem történt, senkit maga alá nem temetett a romhalmaz! — sóhajtot­tunk fel sokszor.) S az emlék önkéntelenül felidézi azt a tömérdek gondot is, amely a belvíz­kár nyomán jelentkezik. Például a tanácsházán két­ségbeesetten kopogtató, fe­dél nélkül maradt embe­reket. És a tanács vb. ille­tékeseit, a társadalmi la­kásbizottság tagjait, akik az elhelyezés nehézségei miatt fogják a fejüket... Gyötrő gondolatok. Pedig ezúttal éppen pozitív pél­da ébresztette a rossz em­lékeket, s adta a krónikás kezébe a tollat. Mert akad­nak emberek, aki előrelá­tóan gondoskodnak róla, hogy .megelőzzék a veszélyt, felkészülten menjenek elé­be. A kecskeméti Mária­” városban egyszerre mintha többen is összebe­széltek volna: Szemügyre vették öreg házaikat és ar­ra a következtetésre jutot­tak, hogy téglával aláfalaz­va, rendbehozva a tetőt, ahol szükséges, körül javít­va még évekig jól szolgál­hat. Különben nincs rá ga­rancia, hogy ellenálljon a tavaszi hóolvadáskor. És cselekvéshez láttak. Követésre vár a példa. Erre szólít nyomatékosan a szükség. Nemcsak Kecske­méten, Megyeszerte. Mert a megye lakóépületeiből 47 százalék az alapozás nél­küli és 90 százalékot tesz ki a vályog- és sárfalazatú. Nem is szólva a korukról. A megye lakóépületeinek mintegy harmada — több mint 51 ezer épület — 70— 100 éves. És nem kevés a 150—200 esztendős ház sem. „Gyógykezeléssel’, karban-!; tartással azonban meghosz-i szabbítható az életük. Kecskeméten jövőre is ütemesen folytatódik a la4 kásépítés. Magánerőből, hi­telsegítséggel mintegy hét-i száz család jut új otthon­hoz. Állami lakás azonban mindössze kétszáz létesül. S ezek felhasználásával is elsősorban az a cél, hogy. felszabadítsák, előkészítsék azokat a területeket, ahová a negyedik ötéves tervidő­szak végéig mintegy 4500 lakás épül. Egyelőre azon­ban alig van lehetőség állami lakás iránti igény kielégí­tésére. Ezek a tények — bár­™ mennyire is nehéz tudomást venni róluk. S itt térjünk vissza ismét a gon­dos gazdák előrelátásának; nagy jelentőségére. Kar­bantartani, rendbehozni a: idő ette házat, megnyújtanj az életét, sokkalta biztonsá­gosabb, mintsem a baj megelőzésnek híján a kény-' szer-szükségre hagyatkozz Mert kényszerelhelyezés: szinte kizárólag — s az csak szerény mértékben - a barakk kínálkozik. És hadd tegyük hozzá: önma­gát hozza súlyos helyzet­be, aki számító meggondo­lásból — mert sajnos, erre is akad példa — szándéko­san hagyja tönkremenni a. lakóépületét. /*S sszél még kedvez az időjárás a járda menti folyókák, a vízelveze­tő árkok kitisztításának, rendbehozásának, s a tataro­zásnak. Ez utóbbira hitel vehető igénybe az OTP-néL, s az építőanyag besze-z.-.'ss sem okoz gondot. Az o ' , előrelátó ember — mielőtt vészharangot kellene kon­gatni — már most gondol a belvízveszélyt hozó tavasz­ra. Mert mégiscsak megnyugtató azzal a biztos tudattal indulni a kritikus időszaknak, hogy előre ki- védtük a bajt. P. I. Boltnézőben A műszőrmétől a habán-edényig Műszőrmét árusítanak a textilboltok. Egyszínű, an­gora hatásút, rózsaszínt, pi­rosat, lilát, tintakéket, sod­rott szálú, csillogó szürkét és perzsa hatású csokolá­dé barnát, feketét. Viszony­lag nem drágák, egy-egy műszőrméből készült ka­bát ára alig haladja meg az átlagos textilkabátért kiadott összeget. Aki vásá­rol belőle, annak az üzlet­ben becsületesen meg­mondják, ez a fajta kelme rosszul bírja az esőt, a nedvességet. Mutatós alkal­mi kabát készülhet a mű­szőrmékből. De aki hordja, mindig vigyen magával esernyőt. * Csak egy-egy boltban csomagolják be a kenyeret. Október i-én azonban min­den megváltozik: kötelező­lesz a becsomagolás. Jó lesz. az elmúlt héten az ogvtk ü7.ioU-,Qri három kifli­hez egv féltenyérnyi pa- nfrszelet.et adtak, az eladó kislány azt mondta: nincs zacskó Ezután, és ettől tel­jesen függetlenül a PIÉRT raktárban jártam. Az egyik sarokban házmagasságú halomban álltak a csoma­gok. Miből tartanak ilyen sokat raktáron? Zacskó ez, péksüteményhez — vála­szolta kalauzom. Tehát nem kell aggódni, van zacskó bőven. Mentegetőzés helyett csak rendelni kell belőle. * A hegyesorrú cipők bi­zonyára hosszú évtizedekre kimentek a divatból. Most a tompább orrú, kényelme­sebb lábbeli járja. Akinek fájós, érzékeny a lába. ez sem elég: gyógycipőt keres. És nem talál. Elvétve egy- egy kis méretű drapp, bar­na akad a cipöboltokban. A Cipőnagykereskedelmi Vállalat pedig tart raktá­ron belőle eleget. Csak — rendelés híján — nem küldheti áz üzletekbe. Azt mondiák a boltvezetők, nem fogyna el. Nincs iga­zuk. Sokan keresik! * Végre megjelent a rég áhított műszálas úttörőing. Csakhogy egy-egy szállít­mányt óták alatt szétWp­rt re­csak kodják a szülők Ezé ménykédünk, majd győzi a könnyűipar énnek a könnyen rendbentartha- tó, jól mosható ingnek a gyártását. A gyűrődő piros: és kék vászonnyakkendő­ket is kiszorítot1 >.k a mű/ szálas keskeny új nyakken-, dók. De legyünk telhetet­lenek: a Szovjetunióban is ilyen az úttörőnyakkendők anyaga. Ezek azonban per­forált szélűek, szem nem rojtosodnak. Nem le­hetne ezekből imp: n t ílni.: esetleg ilyet gyártani? * Habán-tányőrokat, bu té­liákat, afrikai tr­és honfoglaláskori ékszere­ket árusítanak a Kecske-Í méti Múzeum előcsarnoká­ban. Másolatok ezek ér kés múzeumi tárgyak, tö kéletes másolatai, a kék- zománcos cseréped hangulatos tárgyai lehef nek egy-egy otthonnak, a? avar. honfoglalás Kon ék­szerek pedig különleges ru-j hadísznek számíthatnak a szépnem tagjai között. Selmeci Katalin

Next

/
Oldalképek
Tartalom