Petőfi Népe, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-03 / 206. szám

4. oldal '

1970. szeptember 3, csütörtök

Két éve tárté „kötélhúzás

a kecskeméti Petőfi Tsz húsfeldolgozója ügyében

Csaknem két éve tart átvegye a hízékonyságvizs- már az áldatlan „kötélhú- ígáló leölt sertéseit, ezután zás” a hatóságok és a j főképp nehéz lett volna le- keii&teméti Petőfi Tsz kö- beszélni triói. A városi zött, a szövetkezet által :mezőgazdasági és élelme- Miklóstelepen létesített zésügyi osztály majdnem húsfeldolgozó ügyében. | havonta helyszínelt az ügyBár magvas tanulságokat ben, mindannyiszor megálrejt az „engedélyezni vagy nem engedélyezni” idegölő társasjátéka is, elsősorban nem ezzel foglalkoznánk.

A történet, röviden ösz- szefoglalva, a következő:

Kérelmet a tsz első ízben 1968. november 20-án nyújtott be a Kecskeméti Városi Tanács V .B. mező- gazdasági és élelmezéslapítva a jogellenességet, de a húsüzem leállítását elérni nem tudta. Majdnem egyidőben a minisztériumi egyedi elbírálással, újból a városi vb-ülés elé került az ügy, s ott a működési engedély Visszavonására született határozat. Ennek i kiadására azonban akkor nem, hanem csak ez év májusában került sor. A

ügyi osztályához Az indo- itszJfellebezése során újból kolas így hangzott: „A tsz J

üzemi konyhájának és kisvendéglőjének nyersanyag- ellátása érdekében... Szükségesnek és jövedelmezőnek látjuk a saját állatállományból származó sera minisztérium állásfoglalását kellett kikérni. Ez a napokban meg is született. Imigyen: egyrészt meg kell vizsgálni, a tsz és a hízé- konyságvizsgáló kapcsolata

tések vágása és feldolao- nem tekinthető-e egyszerű IT? I társulásnak, mert ha igen,

zása útján előállítani a

úgy nincs jogi akadálya a

húskészítményeket... Tér- Sműködésnek. másrészt

j vizsgálandó’ hogy “fll ^f rS továbbra £ hiszeműen járt"e el, amikor teI’ L r®fzft fa. 15 !— engedély hiányában —

keresztül° sSndékozzuk" ér* ! beruházásokat eszközölt. tSteri . Kmö^ágó- lEn?yi az Képletesen

helvet és feldolgozásra al- jszo^vaj a minisztériumnál neidet es reiaoigozasra al .megmutatták, hol a kiska- kai más létesítményt epi- de annak kulcsát a he. fenünk es engeaelyeztetnunk j / hatóságokra bíztak. nem szükséges, mivel a miklóstelepi hízékonysági vizsgáló állomás megfelelő létesítményekkel rendelkezik és használati engedélye is van

__ Nevezett szervv

el megállapodást kötöttünk a vágóhely használatát illetően...”

S ezzel kezdetét vette az a huzavona, amely a mai napig sem ért véget.

1968. december másodikén — tehát az engedélyezési kérelem beadását követően! — a tsz megállapodást kötött a hízékony- ságvizsgálóval arra, hogy a .értelme a jóhiszeműségről vizsgálatra levágott ser- elmélkedni akkor, ha egy tések húsát az állomástól tsz, kellő eltökéltséggel és átveszi. | csipetnyi gátlástalansággal

A városi hatóság decern- j képes túltenni magát tes- bér végén megtartott helyévente: 400 ezer forint. De a feldolgozással jól jár a hízékonyságvizsgáló is; nagyobb bevételhez jut, mint korábban, amikor tőkehúsként adta át kimérésre a leölt sertéseket. Ráadásul az azelőtt kihasználatlan épületeket adta át a tsz- nek segédüzemi célokra.

A szóbanforgó húsmeny- nyiség a központi készleteket nem csorbítja, egyszerűen azért, mert abba korábban sem számított be.

S ha néhány éve már merünk beszélni a piaci versengésről, a választék bővítéséről, akkor miért nem vesszük komolyan ezek következményeit?

Egyetlen biztató tanulsága van az ügynek: ha a húsfeldolgozó a hatósági tilalom ellenére sem állt le, abban — a tsz-vezetők el- szánásán túl — a közgazdasági tényezők hatóerejét is észlelnünk kell.

H. D.

Erdészgondok, örömök

Gondolatok egy taggyűlés után

Siíl’íí fenyvesek és lomberdők váltogatják egymást — aggastyán tölgyektől az első éves csemetékig — a nyárjasi erdészet 11 község határában elterjedő homokbuckáin. Az erdészetben csaknem kétszáz munkás és műszaki dolgozó tevékenykedik lelkiiesmere- tesen. Köncsögön a fiatal fenyveseket „igazolják”, Matkón nyárfát döntenek, Ménteleken a rönköket rakják tehergépkocsira; Nyárjason a fafeldolgozó gépek frízeket, karókat, pa- pírnakvalót és építési anyagot készítenek sok száz vagonszámra. Nyírben fácánt nevelnek és az új telepítésben minitraktor húzza a talajmarót, kiszabadítva a fákat a burjánzó gyomok öleléséből.

Az idén csak az első félévben több mint ezer vagon fa elszállítását kellett megoldaniuk az erdéÄ tapolcai tcv jsbarlangban

— Jóhiszeműségünkhöz nem férhet kétség — vallja önbizalommal Tóth Béla, a Petőfi Tsz elnöke. — Egyedül ott fogtunk mellé, s velünk szemben ez jogos kritika, hogy a nem saját hizlalásé sertések átvételénél megfeledkeztünk a hatvan napos tartási kötelezettségről. Más kérdés, hogy ezt betartani amúgy sem áll módunkban, hiszen a levágott sertéseket kell átvennünk.

És egyébként is: nincs

színi szemléje során megállapította, hogy a tsz által tervezett húsipari tevékenység rendeletbe ütközik, ezért elrendelte az átépítési munkálatok leállítását.

1969. február 26-án a vá*- rosi tanács vb határozatiig engedélyezte a húsfeldolgozó melléküzemágat, azzal a kikötéssel, hogy a gazdaság ott csak a saját hizlalásé sertéseit vághatja le.

Közbevetve: ekkor már úgy a városi, mint a megyei hatóságok előtt ismert volt, hogy a Petőfi Tsz saját sertésállományát, a korszerűtlen férőhelyek miatt szanálta.

Született közben egy minisztériumi állásfoglalás is;

ületek és hatóságok határozatain.

Ennyit és nem többet a huzavona tanulságaihoz.

Maradjunk inkább a köz- gazdasági konzekvenciáknál. Miklóstelepen évi 1600 sertés esik áldozatául a hí- zékonyságvizsgálat tudományának. Nem kis mennyiség ez. A sertések folyamatosan kerülnek levágásra, ez a tsz feldolgozója számára ideális körülmény. A sertésekből füstölt sonkák, hurkák, kolbászok, más töltelékáruk, szalonnaféleségek készülnek. Az árut a tsz két budapesti standon méri el, továbbá Kecskemét két kisvendéglőjében. Készítményeiknek az ötszöröse is elfogyna.

A Petőfi Tsz földjei át(MTI-foto; Járai Rudolf felvétele — KS)

szét dolgozóinak. Éves feladatuk 21 millió forint termelési érték előállítása, ami mintegy 25 százalékkal magasabb a korábbi tervnél. Berregnek a motoros fűrészek, dőlnek a nyárfák, s pár nap múltán útnak indulnak — külföldre, a papírgyárba, vagy Mohácsra, ahol dorongjaikból farostlemez készül majd.

Tervüknek, az év eddigi időszakára jutó hányadát túlteljesítették: erről adott számot az augusztusi taggyűlésen a pártvezetőség beszámolója. Egész évi nyereségtervüket az első félév végén 86 százalékra, közel egymillió forint értékben teljesítették.

A taggyűlési vitában minden második párttag szót kért, s elmondta véleményét a gazdálkodásról és a politikai tevékenységről. Sok szó esett a párt X. kongresszusa tiszteletére indított munkaversenyről, amelyhez szinte minden dolgozó csatlakozott felajánlásával. A fakitermelő komplex brigádok első helyezettje például 2 ezer forint jutalomra számíthat. Eredményeik egyik legfőbb összetevője: a pártvezetés hatékony érvényesülése. Minden fontos kérdésben a gazdaságvezetéssel ' együttesen dönt a pártszervezet, és a határozatok végrehajtásában is következetesek. A helyzetelemzést dicséret

és kritika követi, ami viszont az előbbrelépés elengedhetetlen előfeltétele.

A tavaszon egyébként Herczeg Imre párttitíkár buzdítása, ösztönzése nyomán rövid idő alatt, a tervet túlteljesítve, 235 mázsa tobozt gyűjtöttek és 1500 hold homokterületet készítettek elő ültetéshez.

Az erdőgazdaságban dolgozók évi álagjövedelme 23 ezer forint. Tavaly összesen félmillió forintot tett ki a nyereségből való részesedésük. A dolgozóknak több mint a fele öt évnél hosz- szabb ideje végzi munkáját az erdészet kerületeiben. Soraikból alakult ki a két szocialista brigád, amelynek tagjai munkában, magánéletben és tanulásban egyaránt példát mutatnak.

A pártépitósben

azonban akadnak még kívánni valók. így például csupán egyetlen új tagot vettek fel az utóbbi két évben. A párttagok azt mondják: lehetett volna tizenötöt is! Rajtuk a sor, cselekedni kell, hiszen a pár- tonkívüliek között sok kiváló munkás van. Csak hívni kell őket és szeretettel párosult igyekezettel kommunistává nevelni.

Horváth Ignác

Virágzik az akác

Tolna megye több táján — így Szekszárdon és környékén másodszor is dúsan virágzik a fehér akác. Mö- zsön Molnár Sándor, Szent István út 87. szám alatti

kertjében az orgona bontott újra szirmot. Az akác és az orgona szeptemberi nyílása az öregek szerint hosszú őszt jelez.

az igazgatási főosztály nem lagosan 8 aranykoronásak, járult hozzá a nyersanyag js mint gyenge adottságú beszerzésének szóbanforgó jtsz-t megilletné a 25 szá- módszeréhez. Ám a szá- ] zalékos állami ártámogatás, mukra kedvezőtlen döntés- - Am a húsfeldolgozó olyan be nem nyugodtak bele a I bruttó bevételhez jutattja tsz vezetői, annál is inkább, la gazdaságot, amely jócs- mert addigra már 150 ezer |kán meghaladja a támoga- fori'.tot áldoztak az épület |tásra való jogosultság ma- ^lalakításdra, s megrendel- jximális szintjét, ték a hűtőberendezést is. | Akárhogyan is forgatjuk I Hosszas utánjárásra elér- I a dolgot, ezt a tényt nem ték, hogy a minisztéri- lehet figyelmen kívül hagy- um a múlt év közepén, ni.

egyedi elbírálás alapján, j Azt sem, hogy a tsz — engedélyezte a húsfeldol- 200 ezer forint körüli ér- gozó működését. ! lékben — olyan beruházást

Ha ezideig a tsz nem eszközölt, amelyet másra mondott le arról, hogy — nem tudna felhasználni. A rendelet ide, tilalom oda — melléküzem tiszta haszna

(106) — De nem ezért kérettem ide — folytatta végre békülékeny hangon Rhode. — Arról van szó, hogy banditák támadtak ma Kruchka professzor kocsijára.

— És Kruchka? — kérdezte hirtelen Kloss.

— Nem találtuk meg. Talán túlságosan későn indultak el osztagaink átfésülni az erdőt. Talán valami járművel szöktették meg. Egyelőre semmit sem tudunk még. Illetve annyit igen, hogy két német egyenruhás férfi és egy lány állították meg a professzor kocsiját.

— Elfogták őket? — kérdezte a főhadnagy.

— A lány elmenekült. A többieket lelőtték. Remélem Kruchka professzor életben van.

— Túlságosan fontos ember a számukra is ahhoz, hogy végezzenek vele.

— Igen, igen. Az X—8-as kísérlet... A kísérletnek meg kell történnie, akár Kruchkával akár nélküle. Méghozzá a kijelölt időpontban.

— Mikor? — kérdezte ösztönösen Kloss.

— A kijelölt időpontban főhadnagy úr — mondta Rhode, s Kloss ismét azt vélte kiolvasni a hangsúlyból, hogy az ezredes a gyanúsítottak listájára helyezte.

— Átfésültetem az erdőt — mondta gyorsan, hogy elterelje magáról a gyanút.

_ Már megtörtént. És az emberek dolgoznak tovább. A lányt és Kruchkát meg kell találnunk minden áron. a gépkocsivezető azt mondja, hogy bárhol felismerné a lányt.

— Az utasítás? — kérdezte Kloss.

— Nem tegnap óta dolgozunk együtt. Kloss — mondta Rhode. — Gondolkozzon, ki értesíthette a partizánokat a profeszor tervezett útjáról? Borzentov- ban csak mi ketten tudtunk az utazásról.

— Értem — mondta Kloss nyugodtan. — Tehát a hírszerzőt a kiéli helyőrségen kell keresnünk.

— Az utasítást már erre is kiadtam — mondta aj,

ezredes. — Most arra kérem, hogy két-három óránként hívjon fel telefonon. Teljes mozgásszabadsága van. Nyissa ki a szemét és a fülét. Nem szeretném azt jelenteni a parancsnokságnak, hogy ostobán szerveztünk meg egy ilyen fontos utazást, s kiszolgáltattuk az ellenségnek Kruchka professzort.

— Értettem — mondta Kloss, s távozni készült. Az ezredes még utána szólt:

— Még valamit, főhadnagy úr, A kórházat nem kell figyelnie, ott dolgozik az M—18-as. Ha gyanús személyt hoznak be, úgyis jelenti nekem.

Kloss távozott. Idegesítette, hogy Rhode csak úgy mellékesen megemlítette a kórházat is. Az ügynök számát azonban jól az eszébe véste; M—18-as. Tehát a kórházban besúgó működik? S vajon kicsoda? Látta-e őt az M—18-as? És Évát? S ha igen, akkor értesítette-e már Rhodet? Talán éppen azért emlegette az ezredes a kórházat?

Kutyaszorítóban érezte magát, de mégis a kórház felé indult.

Kovalszki megkezdte az operációt. Krisztina gyorsan és ügyesen adott mindent a keze alá. Az orvos beszélni kezdett a lányhoz, ami teljesen szokatlan volt nála. Műtét közben Krisztina még soha nem hallotta beszélni.

— Ezerkilencszázharmincnyolcban — mondta Kovalszki — pontosan ilyen műtétnél asszisztáltam Rut- kowszky docensnél.

— Bonyolult? — kérdezte Krisztina, mert rájött, hogy az orvos önmagát bátorítja most azzal, hogy beszél.

— Megsérült az ütőér — válaszolt Kovalszki. — Klinikai eset — mondtam volna néhány évvel ezelőtt, s aligha mertem volna igent mondani, ha valaki megkérdezi, hogy lehet-e ezt elvégezni ilyen körülményk között.

— Karabinerből lőtték — mondta szakértőén alánj, amikor Éva vállából az orvos kifordította a lövedékmagot. — Ezek szerint aligha akar sokáig a vendégünk lenni ez a lány.

Az orvos felnézett, de nem válaszolt a lánynak. Talán azért, mert nyílt az ajtó, s Waclav lépett be Kérdő tekintettel fordult az orvoshoz, s a tagadó fejmozdulatból megértette, hogy még nem kell ki vinnie a lányt.

Waclav szó nélkül kiment, s benyitott a szomszéd szobába, belelapozott a betegnyilvántartásba (Folytatjukj