Petőfi Népe, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-03 / 206. szám

1970. szeptember 3, csütörtök S. oldal A számok nyelvén BUDAPEST A VILÄG 49. NAGYVAROSA MEGHOSSZABBODOTT EMBERI ÉLETKOR HOGYAN FEJLŐDÖTT AZ IPARI ÉS MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS? A Központi Statisztikai Hivatal megannyi, az élet tényeit a számok tükrében ismertető kiadványa közül nemrégiben jelent meg egyike a legérdekesebbek­nek. A címe: Nemzetközi Statisztikai Évkönyv. A vaskos kötet 367 oldalon ad tájékoztatót kontinen sünk és a világ népességi, népmozgalmi, munkaügyi helyzetéről: a nemzeti jö­vedelemről és a beruházá­sokról; iparról, mezőgazda­ságról, közlekedésről és hírközlésről. A kiadványnak szinte bármelyik oldalát felütve rengeteg elgondolkozható összefüggés ötlik az olvasó szemébe. Mindjárt az első táblázatból megtudjuk, hogy a világ népessége r századforduló évében még alig haladta meg a más­fél milliárd főt. Hetven év alatt viszont a Föld lakossága több mint a kétszeresére gya­rapodott. A világrészek közül Ázsir a legnépesebb, a magr csaknem kétmilliárdos lé­lekszámúval (1967-es adat). Az utána sorrendben kö­vetkező Európa lakossága három éve mindössze 630 milliót tett ki. Az egy négyzetkilométerre jutó hatvan fős népsűrűségével azonban — öreg kontinen­sünk vezet. A világ nagyvárosainak sorában Budapest — 1967' ben, a peremvárosok nél­kül 1 millió 977 ezer lakos — a 49. helyen áll. Ha­zánk népessége egyenlete- sen nő. A tízmilliós létszá mot 1961-ben értük el Ezer férfira 1067 nő jut (A Szovjetunióban 1209 Indiában viszont 941.) A válási statisztikában saj­nos, igen „előkelő’’ a he­lyünk. Az 1950. évi 11 ezer­rel szemben harmadévr már 21 ezer házasságot bontottak fel hazánkban. Húsz év alatt igen ked­vezően alakult Magyaror­szágon az átlagos élettar­tam. A férfiaknál 59 évrő’ 67-re. a nőknél 63-ról 72-re emelkedett. (Említsük meg hogy a statisztika szerint a leghosszabb életűek a svéó férfiak és a norvég nők.) örvendetes tény, hogy az utóbbi két évtized sorár a csecsemőhalálozás ará­nya a felére csökkent. Ná­lunk egyébként a szívmeg­betegedések és a rosszin­dulatú daganatok szedik < legtöbb áldozatot. Száz keresőre hazánkban a legutóbbi adat szerint 110 eltartott jut. (Albániában 123, az NSZK- ban 124, Franciaországbar 145, Olaszországban pedif 165!) A magyar munká havi átlagkeresete a feldol­gozó iparban 1868, a bá­nyászatban 2621. az építő­iparban 1918, a mezőgaz­daságban 1603, a közieke désben és hírközlésben 187r forintot tesz ki a legutóbbi adatok alapján. Nemzeti jövedelmünk 57 százaléká­Mosógépből 1955-ben 13 ezer, 1968-ban pedig 167 ezer darabot gyártottunk, A hűtőszekrények gyártá­sa 8 év alatt a 18-szorosá- ra emelkedett, s 1968-ban 154 ezret tett ki. Műanyag­iparunk termelése ugyan- ezen idő alatt csaknem megnégyszereződött. A sta­tisztikai összesítésben leg­utóbb értékelt esztendőben (1967, illetve 1968) kishíján 400 ezer tonna cukrot, 23 ezer tonna vajat, közel f millió hektoliter sört ér mintegy 21 milliárd darab cigarettát készítettek ha­zánkban. Búzából 3 millió 30( ezer, kukoricából 3 millió 700 ezer, burgonyából 1 millió 700 ezer tonna ter­mett nálunk 1968-ban. A dohánytermés 26 ezey, a szőlő- és bortermés 791 ezer, illetve 479 ezer ton­na volt. Traktorállományunk meg­haladja a 67 ezer dara­bot, s egy-egy gépre 89 hektár szántóterület jut Több mint 6 és fél millió sertésről, 2 millió szarvas- marháról, mintegy negyed- millió lóról, 3 és egyne­gyed millió juhról is szá­mot ad a felmérés. A ba­romfiállomány hozzávető­leg 56 millióra tehető. Vasúthálózatunk 8800 ki­lométerének a 7,6 százalé­ka volt villamosítva. Or­szágos közútaink hossza csaknem 30 ezer kilométer, Az 1967-es statisztika 144 ezer személygépkocsit ér 472 ezer motorkerékpár tartott nyilván. A távbe­szélő állomások száma 337 ezer. A lakosság összfogyasz- tásából 36 százalékot ar élelmiszerfogyasztás, 13-a' az ital és dohány, 12-t a ruházat, 8-at a fűtés-vilá gítás és a lakbér, 7-et <• lakberendezés költségei tesznek ki. Egyébként egy év során 54 kilogramm húst, 3 kilogramm halat, 12 kilogramm tojást és 6f kilogramm gyümölcsöt fo­gyasztottunk. J. T. Szombat—vasárnap: Szüret az Áranyhomokon A hagyományokhoz hí­ven, mint minden második évben, az idén is megren­dezik a Szüret az Aranyho­mokon ünnepséget, a Kecs­kemét környéki híres me­zőgazdasági kultúra sereg­szemléjét. Az események szombaton reggel nyolc órakor a lovas díjhajtóversennyel kezdőd­nek a stadionban. A sport­pálya 1 előtti parkban dél­előtt 11 órakor nyitja meg dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke az élel­miszer-gazdálkodási kiállí­tást, amelyen a megye élenjáró mezőgazdasági és élelmiszeripari nagyüze­mei mutatják be termékei­ket, és ekkor kapják meg a díjakat a kiállítás legsike­resebb szereplői. Szombaton délután a 10 kilométeres gyorsasági versennyel folytatódnak a lovasverseny küzdelmei, majd a fúvószenekarok megyei találkozójára kerül sor. Vasárnap délelőtt aka­Csúcsüzem a mirelitgyárban írógép A páduai egyetem villamosmérnöki szakának egyik pro­fesszora, G. Debiaz- zi „beszélő” írógé­pet dolgozott ki. E szerkezet hibátlanul tud bármilyen szó- reget „elolvasni”, átírni, vagy hango­san megismételni. Az EVM—1800 első fokozatából, amely az információt tó­nak forrása az ipar, 20 szá- j rp^ía>, , betűnyomó zaléké a mezőgazdaság. A | távíróból, Ap"6- másfél évtizeddel ezelőtt: 1 főnből _ es segedoe- 23 milliárddal szembe: rendezésekből all. 1967-ben több mint 72 mii ! Merete nem haladK^ liárd forintot fordítottuk! naeg egy nagyoob beruházásokra. , Kft““ lr°geP Tehergépkocsiból io eve 4 ezret, míg 1968-ban már 9 ezret állított elő a ma­gyar ipar. A Magyar Hűtőipar Székesfehérvári Gyárában, amely méreteit és kapacitását tekintve második az országban — ezekben a napokban megfeszített mun­ka folyik. A vasúton és közúton érkező sok száz va­gon nyersáruból most készülnek a különféle gyorsfa­gyasztott termékek, amelyből ez év végéig 700 vagon­nyit akarnak gyártani. Képünkön; Az uborkaszeletelő gépek működését vizsgálja Németh Erika technikus. (MTI-foto — Jászai Csaba felv. — KS) Eláztak az értékes freskók Döbbenetes mulasztások a legnagyobb Petőfi-emlékház helyreállításánál 'liőben kap helyet a szalk- szentmártoni Petőfi-emlék- múzeum gazdag anyaga. (MTI) Hovatovább egy éve lesz, hogy Szalkszentmártonban megkezdték a legnagyobb — 13 szobás — Petőfi-em- lékház helyreállítását. Köz­tudott, hogy a költő 112 verset írt apjának ebben a házában. A VÄTI műem­léki osztályának tervei alapján elvégzendő mintegy másfél millió forint értékű munkára a Szabadszállási Vegyes- és Építőipari Ktsz vállalkozott. A kivitelező azonban, mint a községi ta­nács végrehajtó bizottsága az e probléma megvitatá­sára összehívott ülésén megállapította, több vonat­kozásban megsértette szer­ződésben vállalt kötelezett­ségeit. Bejelentés nélkül és indokolatlanul abbahagyta a munkát. A tető nélkül maradt épület falai és raj­tuk az értékes freskók át­áztak. Az egyik fali fest­ményt pedig szándékosan megrongálta valamelyik munkás. A község vezetői intézkedtek az újabb ha­sonló esetek elkerülése, va­lamint annak érdekében, hogy mielőbb befejeződjék a fontos munka. A rekonstrukciót egyéb­ként nagyszabású, alapos falkutatás előzte meg: fel­tárultak az eredeti ajtók, ablakok, az épülettel egy­idős, XIX. század elejei freskók, valamint az 1846— 1856. közötti időből szár­mazó feljegyzések az al­sóbb vakolatrétegeken. Ke­resték a költő sajátkezű írását is a falakon, de nem találták. Ilyen eredeti mil­dályversenyben gyönyör­ködhetnek a lovasverseny nézői, a város vendégei pe­dig, köztük dr. Dimény Im­re mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter, a Hel­véciái Állami Gazdaság köncsögi üzemegységében vesznek részt szüreten. Délután fél négykor lát­ványos ünnepi műsor kez­dődik a stadionban. Elő­ször lovasbemutató, majd szüreti felvonulás a kör­nyékbeli gazdaságok rész­vételével. A díszes kocsi­kon a szőlőművelés folya­matát elevenítik meg. Befe­jezésül a megye minden részéből idesereglett népi együttesek menettánca a magyar és nemzetiségi folk­lór legszebb hagyományait mutatja be, majd ezer nép- táncos színpompás össztán­ca következik. A néptánc­műsor zenéjét Vavrinyecz Béla zeneszerző állította össze, koreográfiáját Vásár­helyi László, az Országos Népművelési Intézet mun­katársa állította össze. A táncokat Vincze Miklós ta­nította be. ¥ ilágmo%aih „Beszélő” szépségkirálynő-vá- lasztást rendeznek, amely a „Miss Ve­nus” címért folyik ba a „Zora” nevű gőzös, amelynek egész „legénysége” matróznőkből áll. A gőzös kapitánya ki­jelentette, hogy ki­fogástalanul ellátják feladatukat és sem­majd — jelentette mivel sem marad­ié New Yorkban nak el a férfiak Dino de Laurentis mögött. Svédország- olasz filmrendező, ban és Norvégiában Ez a vetélkedés, igen sok a matróz- amelyet ^ 1971-től nő és a kapitányok minden évben más nem vallanak szé- városban rendeznek gyent velük. Új Még egy Miss Venus” nemzetközi meg, arra szolgál majd, hogy azok a fiatal lányok, akik tehetséget éreznek magukban, filmszí­nésznők lehessenek. Matróznők Manapság a mat- róznők már nem mennek ritkaság- számba. A minap Asszonyok és gyerekek Egy nemrégiben Tokióban közreadott statisztika szerint Japánban egy asz- szonyra 2,09 gyer­mek jut, ugyanak­kor, amikor az Egyesült Államok­ban az ennek meg­Szövetségi Köztár­saságban 2,43 szá­zalék. Ausztráliában pedig 2,96 százalék. Ha a születések száma nem növek­szik, úgy harminc éven belül a „vi­rágzó cseresznyefa” hazájából az öregek országa lesz. Hűségérdemérem Etiópiában, a többnejűség orszá­gában megalapítot­ták a házastársi hű­ség érdemrendjét. A iovagi érdemrenddel azokat a férfiakat A párizsi autós mozi Le Figaro Litíérairc A párizsiak lassanként lábatlan nyomorékká vál­nak. Legutolsó lépéseik a gépkocsi ülésétől a filmszín­ház kényelmes foteljéig ve­zettek. Most ennek is vége. Az új autós mozi lehetővé teszi, hogy az ember autó­jában ülve nézze végig a filmet. Az ember felgyújt­ja a lámpát, apró sárga motorjukon megjelennek a felszolgálók, felveszik a rendelést és már hozzák is tálcán a kívánt ételt. A Drive-in (Hajts be) gazdái, apa és fiú 1967-ben fedezték fel az autós mo­zit egy amerikai út során. A következő évben megnyi­tották az elsőt Marseille- ban. Értik a mesterségüket. Sikerük titka elsősorban az, hogy az ember otthon érzi magát, rágyújthat, ehet. Másodszor: • kiskorú gyer­meket is magával vihet. A harmadik: magával viheti az állatait is. A jövő képe Dél­Vietnamban Le Courrier du Viet Nam A Dél-vietnami Köztársa- ság ideiglenes forradalmi kormánya megalakulása óta (1969. június 6.) vezeti az amerikai agresszió el­len vívott győzelmes ellen­állási harcot, de közben állandóan javítja a lakos­ság anyagi és kulturális életét. A dél-vietnami pa­tüntetik ki, akik rasztság a forradalmi hata­futott be Alexand- felelő mutató 2,74 riából Philadelphiá- százalék, a Német egy asszonnyal leg­alább 25 évet éltek házasságban. Azok a férfiak, akik már 10 „szolgálati évvel” dicsekedhetnek, a hűségrend nagy­mestere címet kap- jákS lom vezetése alatt nem­csak megbuktatta az ellen­ség gyorsított pacifikáció- tervét, hanem nagy sikere­ket aratott a rizstermelés­ben is. Valamennyi tartomány­ban alkalmazzák azokat a módszereket, amelyekkel ­1 többszörösére lehet emelni az évi termést. Egyes he­lyeken hektáronként 6—8 tonna is megterem. Az óvodától a harmad­fokú iskoláig 6000 oktatási intézmény működik rend­szeresen az ellenséges ágyúk lőtávolábán. A tanulók száma több száz­ezer. A síkságtól az állan­dóan hadszintérül szolgáló periférikus övezeteken ke-t resztül a hegyvidékig min­denütt gyarapszik az isko­lák száma; az oktató sze­mélyzet igyekszik az isko­láknak olyan formát adni, hogy azok ne legyenek ki­téve az ellenség bombázá­sának. A lakosság egészségének védelmét egészségügyi háló­zat látja el. Minden tar­tományra jut egy polikli- nika, minden járásra egy— három beteggondozó, 20—40 ággyal, 3—5 orvossal vagy segédorvossal. Minden köz­ségben van 3—5 betegápo­ló és bába, egyes községek­ben betegszoba is. Sok köz­ségnek saját segédorvosa van. A tartományi egészség- ügyi központhoz tartozó or­voscsoportok járják a vi­déket. Egészségügyi dolgo­zók mennek el a hegyvi­dékek legeldugottabb pont­jaira is, hogy megtanítsák a lakosságot az egészséges életre, a megelőző és gyó­gyító módszerek alkalma­zására, valamint arra, hogy hogyan harcoljanak a vegyi anyagok mérgező hatása el­len. Rohambrigádok mű­ködnek a periférikus öve­zetekben, amelyek behatol­nak az ellenséges vonalak mögé, hogy beoltsák a la­kosságot vagy segítsenek harcolni a járványok ellen, amelyek ellen a bábkor­mány hatóságai nem tesz­nek semmit. Évek óta egyetlen jár­vány sem tört ki a fel­szabadított vidéken. Az egészségügyi hálózat gon­doskodik az anyák és a gyermekek védelméről is. Nőgyógyászati vizsgálato­kat végeznek, gondoskod­nak a szülőnőkről és is­mertetik a női egészségvé­delem tennivalóit. öszeállította; K. A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom