Petőfi Népe, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-23 / 223. szám

Fásítási bemutató

Négy esztendő alatt 3500 hektár cellulóz nyárfát telepítettek a megyében, ez csaknem 20 százaléka az országban ugyanennyi idő alatt létesített ültetvényeknek. Ismeretes, hogy a nyárfaprogram összefügg a papíripar fejlesztésével, de egyúttal lehetőséget teremt a homok hasznosítására is. Ahol mélyen van a talajvíz, illetve a termőréteg, ott a terület elsősorban a nyárfa- telepítésére alkalmas.

telepítéseket. A Kossuth Termelőszövetkezetnek 131 hektár ültetvénye van, ezt a következő ötéves tervidőszak alatt 1000 hektárra növeli. I

A tapasztalatcsere résztvevői tanulmányozták a gépesítési lehetőségeket is. Elismerést aratott a bolgár lánctalpas kistraktor, amely

kiválóan alkalmas növényápolásra. Sikere volt a ba- lotaszállási tsz-közi vállalkozás fúrógépének, amely másodpercek alatt 3 méter mélyre hatol a talajba.

Ellátogattak a Kiskun- halasi Állami Gazdaság telepítéseire és megtekintették a kísérleti ültetvényeket is.

A 100 m síkfutás rajtja. A jobbszélen Földesi a győztes.

I. osztály» atlétikai eredméisyek Kecskeméten

A Bács-Kiskun megyei Atlétikai Szövetség az elmúlt hét végén rendezte meg megyeszékhelyünkön az országos másodosztályú atlétikai bajnokságot.

A férfiak mezőnyében négy számban született első osztályú eredmény A 100 méteres síkfutásban Földesi József (MTK) 10,6 idővel nyert bajnokságot, a 110 méteres gátfutásban Deák Géza (Bp. Honvéd) 15,3-as teljesítménnyel lett első. A 3000 méteres akabajnokságot, — 2:18,2 másodperccel — megjavítva eddigi legjobb eredményét. Magabiztosan, nagyszerűen futott. A célegyenesbe érve

4—5 méteres előnyre tett szert, amit mindvégig meg is tartott. Mikó Zs. (K. Dózsa) ugyancsak rajtolt ebben a számban, de rossz kezdés miatt reménytelenné vált a helyezéshez jutása és így feladta a további küzdelmet. Ezzel szemben Komjáthy az 1500 m-es síktékos Pál (Tatab. B.) 14:30.2,

2. Fancsali (Ujp. Dózsa) 14:50.4.

3. Mózes (Tatab. B.) 15:24.5.

io 000 m: 1. Szekeres Ferenc (Csepel) 30:35 6, 2. Fancsali * 1 2 * * * * 7

(Űjp. Dózsa) 30:47.4, 3. Mózes (Tatab. B.) 32:59.0. 20 km gyaloglás: 1. Lányi Lajos (BKV Előre) 1:56:27, 2. Bakos (Bp. Postás) 1:58:33, 3 Csermedi

(Bp. Postás) 2:01:34. 110 mgát:

1. Deák Géza (Bp. Honvéd), 15.3, 2. Hegedűs (Bp. VM) 15.6, 3. Babiczky (MTK) 16.1 400 m

dályfutásban Sári Elek (DVSC) 8:58,0-val remek időeredményt állított be. Hármasugrásban Mátravöl- gyi Béla (MTK) állított be elsőosztályú eredményt. Teljesítménye: 14,79. Bács megye részéről Kullai András (Kecskeméti Dózsa) szerzett aranyérmet magasugrásban, 190 centiméterrel nyerte a versenyszámot. Rúdugrásban ugyancsak Kullai révén voltunk érdekeltek. Itt azonban meg kellett elégedni a 2. hellyel — rúd hiányában! Gerelyvetésben Márity (Bajai Vasas MTE) szerzett 2. helyet, s 65,60-as dobással került dobogóra. Futóinkról még annyit, hogy Derdák (K. Dózsa) a 800 méteres síkfutás előfutamában feladta a versenyt!? Zsoldost (K. Dózsa) pedig — ugyancsak a 800-as előfutamban — fél méterrel a cél előtt ütötték el a 4. helytől.

A nők versenyében Deé Márta (Szekszárdi Dózsa) a 100 méteres síkfutásban állított be első osztályú eredményt; 12,2. 200 méteren nem sikerült megjavítania eddigi legjobbját, de 25,7-el így is biztosan nyerte a versenyszámot. Bács-Kiskun megye színeiben Komjáthy Ágnes (Kecskeméti Dózsa) nyert

Kullai András (K. Dózsa) a 190 cm felett

futásban is remekelt, 4:46,4 másodperccel ezüstérmesként került dobogóra.

Eredmények:

Férfiak, 100 m: 1. Földes! József (MTK) 10.6, 2. papp

(Bp. Honvéd) 10 7, 3. Németh (Csepel) 10.8. 200 m: 1. papp György (Bp. Honvéd) 21.8, 2. zászló (Csepel) 22.2, 3. Kerékgyártó (BKV Előre) 22.3 . 400 m: 1. Kerékgyártó L. (BKV Előre) 49.2, 2. Szántó (Deb.

Építők) 49.3, 3. Madarász

(TFSE) 49.3. 800 m: 1 Marosán László (Deb. Építők) 1:52.8, 2. Kiss (MTK) 1:53.3, .3. Géczi

(Salg. Üveg.) 1:53.8. 1500 m: 1. Suba Zoltán (DVSC), 3:55.2, 2. Kálmán (MTK) 3:56.8, 3. Rímeli (MAFC) 3:57.5. 5000 m: L JáKomjáthy Agnes átveszi az 1500 m síkfutás ezüstérmét Kovács József sokszoros bajnokunktól

gát: 1. Süli József (SZEOL) 55.8, 2. Nagy (SZEOL) 56.4, 3. Hegedűs (Bp. VM) 57.0. 3000 m akadály: 1. Sári Elek (DVSC) 8:58.0, 2. Németh (Pécsi D.) 9:13.8, 3. Albert (U. Dózsa) 9:16.8. Magasugrás: 1. Kullai András (K. Dózsa) 190, 2 Füzesi (BEAC) 185, 3. Varga

(SZVSE) 185. Távolugrás: 1.

Varga Sándor (Szolnoki MÁV) 716, 2. Deák (Bp. Honvéd) 707, 3. Mátravölgyi (MTK) 698. Rúdugrás: 1. Vélsz János (TFSE) 420, 2. Kullai (K Dózsa) 400, 3. Kurucsi(DEAC) 380. Hármasugrás: 1. Mátravölgyi Béla (MTK) 14.79, 2. Varga (Szolnoki MÁV) 14.58, 3. Huszár

(Vasas Izzó) 14.37. Súlylökés:

1 Vlnkó György (Bp. Honvéd)

15.24, 2. dr. Lengyel (MAFC) 14.94, 3. Smidélius (Szombathelyi SE) 14,50. Diszkoszvetés: 1. Kövesdl Ferenc (MTK) 48,06,

2. Rozman (Szombathelyi SE) 47,56, 3. Tóth (Kap. D.) 46,50. Gerely vetés: 1. Gál József (PVSK) 66,18, 2. Márity (Bajai

VMT) 65,60, 3. Ditrich (Bp.

Honvéd) 62.60. Kalapácsvetés: 1. Borsos Elemér (Szombath. Hal.) 69,50, 2 Farkas (Bp. Honvéd) 58,72, 3. Némedi (Csepel) 58,40.

Nők, 100 m: 1. Deé Márta

(Szekszárdi Dózsa) 12.2, 2. Be- nyács (TFSE) 12.8, 3. Várhalmi (BEAC) 12.8. 200 m: 1. Deé (Szekszárdi Dózsa) 25.7, 2. pó- gypr (Nyíregyh.) 26.6, 3. Hel- frich (Makói VSE) 26.9. 400 m:

1. Váradi Györgyi (MTK) 58 2,

2. Horváth (ZTE) 58.8, 3. Kormos (TFSE) 59.6. 800 m: 1. Komjáthy Agnes (K. Dózsa) 2:18.2, 2. Zsilák (Békéscs. D.) 2:18.6, 3. Szűcs (Deb. Építők) 2:19.0. 1500 m: 1. Szuprics Magdolna (Szekszárdi Dózsa) 4:44.0.

2 Komjáthy (K. Dózsa), 4:46.4,

3. Szűcs (Deb. Építők) 4:47.8.

110 m gát: 1. Szűcs Annamária (Bp. Honvéd) 15.4, 2. Ján- vári (Nyíregyházi TK) 17.2, 3.

Hős (Makói VSE) 17 4. Magasugrás: 1. Tichi Marietta (Pécsi TK) 150, 2. Takács (Pécsi TK) 150, 3. Palla (Szolnoki

MÁV) 150. Távolugrás: 1. Bata Erzsébet (Űin. Dózsa) 536. 2. Renyács (TFSE) 331, 3. Sasgáti (Bp. Honvéd) 525. Súlylökés: Babai Edit (BKV Előre) 12,48,

7 Hábetler (TFSE) 12.16. 3.

Ebner (BEAC). 12.10. Diszkoszvetés: 1. Keeskó Teréz (Vasas tzzó) 43,18, 2. Kiss (Szekszárdi Dózsa) 42.81, 3. Dr. Csiki (Szentes) 39,50. Gerelyvetés: 1. Mészáros Lenke (TFSE) 46,40. 2. Takács (Pécsi TK) 44,34, 3. Habart (SZEOL) 40,74«

Kiskunhalason és környékén létesítettek a legnagyobb területen új ültetvényeket. A járásban csaknem ezer hektár a telepítés. de máris hozzákezdtek az új ültetvények előkészítéséhez. Legtöbb nyár- jas Balotaszálláson létesült. Itt rendezték kedden azt a nagyszabású fásítási bemutatót, amelyre meghívták a megye nyárfatelepítésben érdekelt erdő- és állami gazdaságainak, valamint termelőszövetkezeteinek vezetőit.

Búza Dezsőnek, a járási tanács végrehajtó bizottsága elnökének üdvözlő szavai után dr. Tóth Károly, a Szegedi Erdőrendezőség Kecskeméti Erdőfelügyelőségének vezetője ismertette az eddig elért eredményeket, valamint a további elképzeléseket. Eh »mondta, hogy a következő ötéves terv időszaka alatt 4000 hektáron telepítenek nyárjasokat.

"A tájékoztató után megtekintették a balotaszállási

Munkavédelmi

tájértekezlet

Baján

Az Épületasztalosipari és Faipari Vállalat bajai gyár- ránál került sor tegnap az Építők Szakszervezete munkavédelmi táj értekezletére. A tanácskozáson megjelent az anyavállalat, szakszervezet megyebizottsága, az SZMT munkavédelmi bizottsága és a KÖJÁL képviselője is.

A tanácskozáson — amelynek időszerűségét jellemzi, hogy ez év első felében mintegy háromezer baleset történt a megyében, s az ebből származó munkaidő kiesés _ mintegy 60 ezer óra — Csík Lajos, a gyár igazgatója ismertette az üzem tevékenységét és a? ebből származó munkavédelmi és egészségügyi problémákat. Ezután a megjelentekből adminisztratív, műszaki és egészség- ügyi bizottság alakult. A bizottságok megvizsgálták az üzemnek az adott területeken folytatott tevékenységét, a balesetelhárítási és egészségügyi intézkedéseket, ezek dokumentációját, továbbá megtekintették^ a szociális létesítményeket.

A szemle után a bizottságok beszámoltak a tapasztalatokról. A vita mottója: A termelékenység növelése mellett minél biztonságosabbá és kulturáltabbá tenni a dolgozók munkakörülményeit. Konkrét javaslatok hangzottak el többek között az üzemorvosi-szolgálat megszervezésére, a balesetveszélyes technológiák megváltoztatására. Az ülésen csak röviden ismertetett tapasztalatokról a bizottságok részletes írásbeli beszámolót is készítenek, amelyet szeptember 30-ig eljuttatnak az érdekelteknek.

Ingmar Bergman: Ritus

Ingmar Bergman 32. (lényege: se együtt, se k'ü- filmje a Ritus. A svéd lön-külön nem létezhetnek rendező eddig kapott 9 kü- ! immár. Az egymással ösz- lönféle nemzetközi díja is I szebékíthetetlen végletek, az

Ingrid Thulin és Anders Ek — az asszony es szeretője — a film egyik jelenetében.

jelzi, hogy korunk film- művészetének egyik legérdekesebb, legkimagaslóbb egyénisége. A hazánkban bemutatott Nap vége, a Szégyen és az 1969-ben készült Ritus című filmjei művészi arculatának egy- egy oldalát villantják fel. E három film nem meríti ki ugyan Bergman sokoldalúságát, de tartalmazza a rendezőre jellemző valóságlátás egyéni jeleit.

A film bevezető képei egy bíró irodájába visznek, aki nagyítólencsével játszadozik az előtte heverő aktacsomag fölött, amelyen magyarra nehezen fordít- hatóan A Semmi francia felirat áll. A bíró behívatja az idézetteket és a néző egy hamisítatlan kaf- kai szituációban találja magát. Egy háromtagú, varietékben fellépő művész- csoportot valamivel vádolnak (csak később derül ki, hogy egyik műsorszámukat obszcénnek minősítették) és kezdődik a vizsgálat. Ez a vizsgálat aztán épp úgy, mint K úr esetében, megbolygatja a vádlottak életét. Kiszolgáltatottságuk gyötrelme napvilágra hozza létezésük tartalmatlan- ságát és lemezteleníti őket.

Bergman azonban Kafkától eltérően emberközelbe hozza a hatalom képviselőit is, azaz a vizsgálatot folytató bírót.

Bergman hősei létezésük elviselésének gyötrelmeivel birkóznak. A magános bíróval szemben a három művész áll; Hans, Thea, Sebastian, — férj feleség és szerető — akik e küzdelem jegyében protestálnak a maguk módján a pantomim, a commedia deli’ arte és a moralitás modern egyvelegéből álló műsorukban. Mindhármukat deformálta már a kor, ki-ki megjárta már a gyötrelem egyéni kálváriáját, de kétségbeesésük egyben össze is forrasztotta őket. Közösségük izolált egyénekre hulló tár-.,

sadalom pesszimista ábrázolata ez.

A rendező mértani pontossággal szerkesztett jelenetek sodrában mutatja be az összeütközést. A művészhármas tagjai együtt és külön-külön is megmérkőznek a bíróval, megmérkőznek egymással, de sok tehertételt elviselt összetartozásuk erősebbnek bizonyul a bíró és a hatalom szövetségénél. Kifosztva és megalázva, maradék hitüket is elvesztik egymásban, de mégis valamiféle győzelemmel távoznak. Talán mert már nem volt veszteni valójuk?... — azaz a bíró nem leplezhetett le semmit, amit ne tudtak volna már magukról?... Talán mert a berg- mani semmiben a művészet, mint létezési forma a kiutaknak valamiféle lehetőségét kínálja, ellentmondva annak, amit legutóbb a Szégyen-ben bizonygatott? ... Nem tudni.

Bergman azok közé a rendezők közé tartozik, akik a naturális történést művészi módon elegyítik egyéni szimbólum és allegória rendszerükkel. Ennek megvalósításáért állandó és tegyük hozzá kitűnő színészekkel dolgozik, akik saját, művészi munkájukat a rendező elképzelései szerint alakítják. A svéd társadalmi valóság válságelemei és Bergman filozófiai téziseinek össze- elegyítése azonban igen sokszor homályos végső kicsengést és többértelműséget eredményez.

Ezért a Ritus is többféle magyarázatot kínál. Lesújt, megdöbbent, és el- csodálkoztat; a bergmani tükörben feltárulkozó világ taszítása erős, könyörtelen. És talán céltudatos is. De töprengésre késztet, olyan jellegű töprengésre, mely csak kivételes nagyságú művészek hatásaként születhet.

Pavlovits Miklós