Petőfi Népe, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-22 / 222. szám
4. oldal 1970. szeptember 22, kedd Mennek a szövők Csúcsforgalom i. Ha mindez a gazdaságirányítási reformunk bevezetése előtt zajlik le, azt mondanánk, különös dolgok történnek Baján, a Finomposztó Vállalatnál. A mechanizmus fokozottan megadta a lehetőséget a dolgozóknak, hogy ott keressék meg a kenyerüket, ahol jobban boldogulhatnak; és hogy ne kössenek le a fejlődő iparágak elől munkáskezeket azok az üzemek, ahol már az is sok, ahányan eddig ügyködtek. A gyorsan megindult hely- változtatás vándorlássá nőtt, és az egészséges törzsön vadhajtásokat is hozott. Ezek közül legotrombább az új emberek kegyeinek keresése a bevált régiek mellőzése árán. A Finomposztó Vállalatot nem szükséges különösebben bemutatni a megyebelieknek. Egy időben, a század első felében nem csupán Baján, hanem egész Bács-Kiskunban is a valamirevaló nagyüzem fellegváraként magasodtak a régi szövődé és fonoda emeletei. Az udvaron ma is áll egy, kis ablakokkal telitüz- delt épület —, ebédlőnek használják — amelyben a tisztviselőlakások sorakoztak annak idején. Amíg például 1938-ban is a kisiparosok és kiskereskedők otthonaként emlegették a Duna-parti várost, a mindössze és összesen ezer munkás egyharmadát a „Posztó” foglalkoztatta. Izgalmas tettek színhelye volt a gyár 1944 őszén, amikor az erőművük szolgáltatta az áramot a felszabadult városnak, a kórháznak; a gyár munkásai szerezték vissza a fonalat és a festéket, amit a menekülő németek utolsó gesztusukként még uszályokba rakodtak. Vissxa a munkakönyvét A Finomposztónak múltja van. Családok kötődnek az üzemhez. Mert nemcsak uralkodó- és cirkuszi akrobatadinasztiák léteznek, hanem egy-egy vállalathoz tapadó munkásdinasztiák is. Közéjük tartozott a Bácstelki-család, amelynek a generációi egymást váltották a szövőgépeknél. A sorozatot a mai családfenntartó, Bácstelki István törte meg. Visszakérte a munkakönyvét. Nagyon nyomós oka kellett, hogy legyen, hiszen becsületes embernek nehéz a szakítás az élet bármilyen területén. — Igen, ott dolgozott már az anyám, velem Bácstelki István, aki azóta szakmunkás lett — másutt. együtt az öcsém, a bátyám és az asszonyok is. Kicsordult a pohár — Tudja, nem alaptalan az a mendemonda, hogy az új embert, — akiről később esetleg kiderül, hogy vándormadár —, jobban megbecsülik, mint azt, aki a törzsgárdához tartozik. Én huszonkét évet húztam le a Finomposztónál, de még az utolsó másfél esztendőben is mindössze 1850 forint volt az alapom. Az éjszakai pótlékokkal, prémiumokkal 2020-at értem el átlagban. Előfordult, hogy fölvettek valakit — aki pedig nem sokkal utána bíróság elé került — és 150-nel többet fizettek neki, mint nekem. Tíz éve voltam már segédművezető 1400-ért, amikor odakerült egy fiatal gyerek, s négyszázzal többet kapott. A pohár akkor csordult ki, Építkezési kalauz Nem véletlen az, hogy már harmadszorra nyílt meg Budapesten a Városliget területén a „Csináld magad” mozgalom pavilonja, s az idén az eddigieknél alaposabban készítették elő a kiállítást; tanácsokat adnák a barkácsolóknak, praktikus szerszámokra hívják fel a figyelmet, s néhány hobby megszállottja a helyszínen vásárolhat is. Sok mindent magunk csinálunk oiíhon, ami mindenkép- paji hasznos időtöltés, am erre kényszerít bennünket a szolgáltatások viszonylag alacsony színvonala is. A hobbynak a fogalmába már-már nem is tartozik bele az a tevékenység, amely garázsokat, vikend- házakat, családi otthonokat eredményez. Üjabban a magánépítkezőknek nyújt segítséget az Építésügyi Tájékoztatási Központ egy gyakorlatias célú füzetsorozat kiadásával, amely az „Építésügy a lakosság szolgálatában”’ elnevezést yiseli. A sorozat legújabb tagjaként a „Miből építkezzünk?” című 250 oldalas kiadvány látott napvilá- gpt háromezer példányban. Az előző füzet a „Hogyan építkezzünk” kérdéseire válaszolt. A mostani folytatás az építési anyagok gazdag tárgyköréből nyújt tájékoztatást. Olyan kalauzként szegődik mellénk, amelyre rábízhatjuk magunkat a tervezésnél, a munkában. A szerző, Mikecz István számolt azzal a helyzettel, hogy az építőanyag-ellátás enyhén szólva nem mindig zavartalan. Az idén további hiányokat okozott az árvízkárok pótlása. Nagyon hasznos tehát, hogy a szakkönyv megbízhatóan eligazít az egymást helyettesítő anyagok kiválasztásában. Az egyes fejezetek az építési folyamat sorrendjében tárgyalják a különböző anyagokat, ismertetik a felhasználási területeket — kezdve a betonos vasbeton-szerkezetektől a kőműves munkán át egészen a belső festésekig, szerelésekig H. F. a szövetkezeti kereskedelemben j amikor végül művezető lehettem volna, de nem engem neveztek ki. Hálom családom van, a feleségem nem dolgozhat, leszázalékolták. a Kismotor- és Gépgyárnál az első hónapokban 30 forinttal adtak többet, mint amennyi az átlagom volt. de hozzásegítettek, hogy letehesssem a géplakatos szakvizsgát. Most már jóval többet keresek. Túl sokb ti kerül Legnagyobb arányban mégsem azok vesznek búcsút a portától, akik a családért érthető felelősséget éreznek, hanem a fiatalok, ami szintén fájó veszteség. Saját neveltjeik hagyják el a vállalatot. Alighanem szomorú világrekordhoz érkeztek el Baján: Tizenegy szövőt kell betanítaniuk ahhoz, hogy egyet nyerjenek, a többi elmegy máshová. Egyetlen szövő betanítása így 45 ezer forintjukba kerül, és ezt nagyon nehéz győzni. A négy év utáni főiskolai diploma vagy néhány karon az ötesztendei egyetemi tanulmány ennek az összegnek alig a kétszeresébe kerül az államunkak. A kilépők semmiképp se várják el, hogy a döntésüket megértsék, vagy helyeseljék azok, akik a terheket viselve maradnak, akik nehezebb helyzetben is kitartottak már a gyár mellett. az egyik idős szövőnőtől hallottam; — Azok a fiatalok, akik elmennek, többet szeretnének keresni, mint ameny- nyit dolgozni. Sokan szív- vel-lélekkel dolgoznak, de akad olyan is, aki két órakor, a műszakkezdéskor jön be, ekkor kezd csak öltözni, és a legkevésbé sincs azon, hogy a géphez álljon, űj munkahely? Én vissza vágyódnék. És ehhez az utolsó kijelentéséhez mintha megerősítést várna, az üzemvezető felé fordul: — Nem úgy van, szaki bácsi? Halász Ferenc Budapesten, a volt Gizella malom udvarán, a SZÖVÁRU raktárai előtt hatalmas sárga kamionok rakodnak: csempézett ólaj - kályhákat, motorkerékpárokat, bútorokat, szőlőpréseket, éléskamra nagyságú hűtőgépeket. A monstrumok tonnaszámra nyelik el a sokféle portékát. — Mindennapos kép ez nálunk, — mondja a vegyesiparcikk főosztály vezetője, Tóth Ferenc, akit alig tudtam megtalálni, mert éppen „eligazítást” tartott a vidékre induló tehergépkocsik vezetőinek. — Itt az ősz, s mint ahogy a jó háziasszony ilyenkor szerez be sok mindent a téli hónapokra, ugyanúgy, nagyban, a szövetkezeti áruházak, falusi boltok is most rendelik meg az őszi portékát. — Miből rendelnek a legtöbbet? — Állandó tétel most például a szállítható cserépkályha. Kétféle típust árusítunk, az egyik a TERMO 5000-res olajtüzelésű cserépkályha háromsoros csempével és TERMO 7500-as olajtüzelésű négysoros csempével. A másik az ESZTERGOM típus. ez vegyestüzelésű cserépkályha, háromsoros csempével. Ezekből sokat szállítunk és akik most rendelnek nem azt kapják tőlünk válaszként, hogy „sajnos, elfogyott”. Természetesen. hagyományos tüzelésű kályhákból is nagy a készletünk, sőt, a családi házak fűtésére etázsrendszerhez hasonló kis kazánokat, az olajkályha üzemanyagának tárolásához 200 literes vashordókat, hozzávaló olajpumpákat is árusítunk. Várható, hogy mire elkezdődik a fűtési szezon, megérkezik az NDK-ból az elektromos ventillátoros hőkandalló és az elektromos hőtakaró is. — A raktár udvarán több száz hűtőgépet látunk. Nem késő ez már? | — Nem. Egyiptomból, a Szovjetunióból, Lengyelországból az őszi szezonra is importáltunk, mert az a tapasztalatunk, hogy a hűtőgép ma már nem idény- cikk. Sok háztartásban az éléskamrát pótolja, főleg a távfűtéses, modern, új lakásokban, ahol az éléskamra általában kicsi és nem hűvös. A választékunk nem nagy, de hogy úgymondjam, markos. A Szaratovot ismerik és szeretik a vásárlók, jó, megbízható készüléknek tartják, az Ideál egyiptomi gyártmány, 220 literes, nagy űrtartalma miatt valóban éléskamrának is beillik, garanciális ideje öt év. Az Iglo bárhűtőszekrény lengyel import, inkább modern lakószobába, modern bútorok közé való, hidegtálak, sütemények. italok tárolására. Elsősorban fiatal házasok vásárolják az új bútorhoz. — Ha már a bútoroknál tartunk, hogyan készültek az őszi téli szezonra? — Gondoltunk az árvíz után újjáépült falvakra, az ősszel házasuló fiatalokra is, amikor 60 millió forint értékben több mint 2200 garnitúra lakószobát rendeltünk az NDK-ból, Jugoszláviából, Romániából, Csehszlovákiából. Ezek folyamatosan érkeznek. De mindez csak a választék bővítését szolgálja, mert nagyon sokféle, kiegészítő darabonként árusított bútort — széket, fotelt, kárpitozott garnitúrát, variálható szekrényeket — szállítunk a szövetkezeti boltoknak. A háztáji gazdaságoknak szántuk a 30 literes kis szőlőpréseket, a Bonyhád típusú répavágógépeket, különféle típusú kukoricamor- zsolókat. A szüret után máris megkezdődik a fáradozás a jövő évi termésért, a szőlőtőkéket, gyümölcsfákat permetezni kell. Egyik típus, amit erre a célra beszereztünk, magasnyomású permetezőgép rotációs kapával. Az őszi talajlazítás — a gép egyszerű átszerelésével — egyidőben elvégezhető a gép rotációs kapájával. Másik ilyen gépünk olasz import, a Turbine típusú motoros házi permetező porozóval együtt. Nagyon modern, príma minőségű növényvédő munkagép. A háziasszonyokra gondolva rendeltünk a disznóölési szezonra keletnémet és szovjet gyártmányú húsdarálógépeket, hurkatöltőket, bolgár és cseh import konyhakéseket, zsemleőrlőket, mákdarálókat stb. Reméljük, a hosszú téli estéken szívesen használják majd az elektromos asztali varrógépeket is, amelyeket szintén külföldről vásároltuk. Megemlítem még, hogy műszaki osztályunk raktára most padlótól a meny- nyezetig tömött. Csak néhányat emelnék ki belőlük, mert ezeket a vásárlók szempontjából nagyon előnyös feltételek mellett árusítjuk^ Nálunk például 400 forinttal olcsóbb a fiatalok kedvence, a legújabb típusú 175 köbcentis JÁWA sport-motorkerékpár, csak mi árusítjuk 890.— forintért a Guliwer 2 táskarádiót, a Mini Super táskarádióhoz 20,— forint árkülönbséggel akkumulátort és töltőt is adunk, csaknem felére csökkentettük a ke- rékpárgumi-gamitúra árát. Igyekszünk a vásárlók kedvébe járni, és reméljük. hogy nem eredménytelenül. Alföldi Erzsébet T ollkeverőgép A világ legnagyobb tolikeverőgépét adták át az elmúlt napokban nyugatnémet szerelők a BOV kecskeméti telepén. A próbaüzem első tapasztalatai kedvezőek, a gép minden tekintetben megfelel a várakozásnak, teljesítménye, mintegy 7 tonna toll keverése egy műszakban. Tizenhárom tanterem MEGYÉNK mezőgazda- sági nagyüzemei évről-év- re 100 milliós tételeket fordítanak a termelés fejlesztésére, korszerűsítésére. Minden esztendőben új gépekkel, berendezésekkel, gazdagodnak, egyre több üzemben vezetik be a leg- konszerűbb technológiákat. Olyan gazdaságaink is vannak — a Bajai, a Bácsalmási Állami Gazdaság, a mélykúti Üj Élet és a tompái Kossuth Termelő- szövetkezet — ahol egy- egy ágazat a világszínvonalon termel. A nehézségek, a zökkenők ellenére egyre több nagyüzem tűz maga elé hasonló célokat. Olyanokat, amelyek megvalósításához nem elegendő az új gép, vegyszer, technológia alkalmazása — szakszerűen is kell alkalmazni azokat. A szakemberképzés a következő évek egyik legfontosabb feladata, a fejlődés üteme, a gyorsulás jórészt ezen múlik. A fejlesztésre fordított százmilliók hatásfoka úgyszintén. Közismert tények ezek mindenki előtt, aki valamennyire érdeklődik a gazdasági fejlődés iránt. Annál meglepőbb viszont a tény, hogy Bács- Kiskunban jelenleg mindössze tizenhárom tanterem van a mezőgazdasági szakmunkásképzésre, összesen, az öt szakiskolában. Így aztán az oktatási célok is meglehetősen szerények, a negyedik ötéves terv időszakában mindössze kétezer szakmunkást kívánnak kiképezni Bács-Kiskun megyében, legalábbis ami a nappali tagozatot illeti. Ez a szám rendkívül alacsony, semmiképpen sem elégíti ki, az még a jelenlegi igényeket sem. Az öt év alatt várható szakemberszükséglet pedig minden bizonnyal többszörösen felülmúlja majd. MERÉSZ jóslat, mondhatná akárki, hiszen jelenleg szó sincs arról, hogy helyhiány miatt százával rekednének kívül a jelentkezők az iskolákból. Csakhogy pillanatnyilag is jelentős szakadék van az üzemeinkben becsült és a valóságos szakemberigény között. A gyakorlatban ma is ezrével dolgoznak termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban, szakképzettség nélkül gépekkel, vegyszerekkel, öntözőberendezésekkel. Ezek hatásfokának kihasználása pedig egyáltalán nincs biztosítva az által, hogy néhány óra alatt betanítanak valakit a kezelésükre. Mezőgazdaságunk gépe- sítettségi foka jelenleg körülbelül 40 százalékos, a szakképzett dolgozók aránya a képzetlenekéhez viszonyítva alig éri el a 20 százalékot. Bizonyos, hogy a közeli jövőben egyre több gazdaságvezető ismeri fel a termelőszövetkezetekben is, hogy valójában mennyire fontos a szakemberek számának növelése. Emelkedni fog az olyan üezemek száma, amelyek a gazdaságosabb termelés egyik alapfeltételének ismerik el a szak- képzettséget. NÉPGAZDASÁGI céljaink megvalósításához a beruházások legtökéletesebb kihasználására van szükség. Alapvető közgazdasági törvény, hogy a megkezdett beruházások befejezése előbbvaló az újakénál. Egy gép, egy épület vagy bármilyen más termelőegység befejezetlen beruházásnak számít szakember nélkül. Szakmunkásképző iskoláink viszonylag jó tanerőkkel rendelkeznek, magasan képzett tanárok tanítanák a diákokat ha lenne hol és mivel. Nemcsak a teremhiány, de a bemutató és gyakorlóeszközök hiányosságai is akadályozzák — néhány esetben úgyszólván lehetetlenné teszik — a munkát. A megyei tanács vb. hónapokkal ezelőtt tárgyalt a mezőgazdasági szakemberképzésről. tízpontos intézkedési tervet dolgoztak ki, amelynek végrehajtása máris igen komoly akadályokba ütközik. A legelső és a legnagyobb természetesen anyagi természetű. Kevés a pénz ahhoz, hogy a Szakember- képzés otthonait korszerű berendezésekkel, gyakorló gépekkel lássák el, hogy a mezőgazdaság valóságos érdekeinek megfelelően többszörösére emeljék a tantermek és a diákok számát. Szakmunkásképző iskoláink közül kettő, a fülöpszállási és a kisfái a megyei tanács vb. mező- gazdasági és élelmezésügyi osztálya felügyelete alá tartozik, viszonylag ezekben az intézetekben a legjobb a helyzet. A többieknek a minisztériumi irá- nvításúaknak viszont sürgős segítségre volna szükségük. éppen a megye mezőgazdasága érdekében.
