Petőfi Népe, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-22 / 222. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! a MAGYAR SZOCIALISTA M ITNKÁSPÁ R T B Á C S'- K1 $ K U,N MEGYEI B12 :OTTSÁGÁNAK NAPILAPÉI XXV. évf. 222. szám Áras 90 fillér 1970. szeptember 22, kedd Értékes terhével hazafelé tart a Inna—16 Kapuzárás a mezőgazdasági kiállításon Nagy sikert aratott a Bács-Iíiskun megyei nap Kegyes volt a meteoro- I pon felkereste a vásár köz- ! dag népművészetének, vi lógia vasárnap az Országos művelődési pavilonját, rágdíszes hímzéseinek egész Mezőgazdasági és Élelme^ melyben ez alkalommal csokra fogadta az érdek­szeripari Kiállítás és Vásár ' Bács-Kiskun megye műve- I lődőket. A pavilon minta­A kalocsai népi együttes kórusa. A TASZSZ hírügynökség vasárnap jelentette, hogy moszkvai időszámítás sze­rint 8 óra 18 perckor, a programnak megfelelően, síma leszállást hajtott vég­re a Holdon a Luna—16 automatikus űrállomás. A leszállás helye a Termé­kenység tengere. A Luna—16 szeptember 13-án indult el a Föld-körüli parkolópályáról a Hold irányába. 17-én érte el égi kísérőnk térségét, több mint két napig manővere­zett a Hold körül, amikor a földi irányító központból megadták a parancsot a le­szállásra. A Luna—16 jelzésű szov­jet automatikus űrállomás, amely a Termékenység- tengerének térségében sima leszállást hajtott végre a Hold felületén, elvégezte kitűzött munkaprogramját és 1970. szeptember 21-én moszkvai idő szerint 10 óra 43 perckor a Hold felületé­ről kozmikus rakéta star­tolt a Föld felé. A kozmi­kus rakétán minták vannak a Hold talajából. A Luna—16 programjá­ban központi helyet foglalt el egy teljesen új feladat megoldása: Holdról vett talajminták földre juttatá­sa automatikus úton. A Luna—16 leszállása után a Hold felületén tech­nológiai műveletek soroza­tát hajtotta végre. Az előkészítő műveletek befejeztével a Luna—16 ta­lajfúró berendezése utasí­tást kapott munkájának megkezdésére. Az űrállo­más elektromos fúróberen­dezése, amely földi utasí­tásra működött, vízszintes és függőleges síkban egy­aránt használható volt. 35 centiméter mélységig lefúrt a Hold talajába s ennek so­rán kőzetmintákat gyűjtött. A fúrási művelet befejezé­se után a Hold-kőzetet egy manipulátor egy kozmikus rakéta tartályába helyezte, utána a tartály hermeti­kusan bezárult. A kozmikus rakéta a Hold-kőzet mintákat tar­talmazó visszatérő berende­zésekkel együtt a Luna—16 leszálló fokozatát start­helyként használva útnak indult a Holdról. A leszálló fokozat a Hold felületén maradt és továbbra is a hőmérsékleti és sugárzási méréseket végez. A kozmikus rakéta az előzetes számításokhoz kö­zelálló ballisztikus pályára Tért, amelyen elindult a Föld felé. A rakétával két­szer már rádió-kapcsolat létesült a 183,6 mhz-en. Amikor a rakéta a Föld közelébe jut, leválik róla a visszatérő berendezés, amely a Hold kőzetmintá­kat tartalmazza, bejut a Föld légkörének sűrű réte­geibe, majd aerodinamikus fékeződés után ejtőernyővel leereszkedik a Föld felüle­tére. Minthogy a földet érés szempontjából számbajöhe- tő térség elég nagy, a visz- szatérő berendezés felkuta­tása és megtalálása bonyo­lult feladat lesz. Az erre szolgáló eszközöket készen­létbe helyezték. (MTI) Az AFP francia hírügy­nökség moszkvai tudomá­nyos körök véleményét idé­zi a Luna—16 programjá­nak sikeres teljesítéséről. A szovjet űrkutatási program felelősei nagyobb hőstettet vittek véghez, mint az Apollo—11 1969. júliusában. A bonyolult műveleteket ugyanis űrha­jósok nélkül, földi távve­zérléssel hajtották végre. Szakértők szerint e műve­let a technikai fejlettség rendkívül magas színvona­lát, az űrállomás fedélze­tén elhelyezett műszerek és berendezések, valamint az összeköttetés fenntartásá­nak tökéletes uralmát kö­veteli meg. Ez a kísérlet megerősíti, hogy a szovjet kutatók ra­gaszkodnak az „automati­kus űrkutatás útjához”, amelyet a Föld-körüli, va­lamint a bolygóközi űrre­pülések esetében már számtalanszor követtek. Kairóba érkezett hírek szerint a jordániai polgár­háború halottainak és se­besültjeinek száma 8000 fö­lé emelkedett. Hiábavaló­nak bizonyult minden köz­vetítési kísérlet, a jordániai hadsereg folytatja támadá­sait a palesztinai felszaba- dítási erők ellen. Nasszer egyiptomi elnök vasárnap két újabb felhívásban szólí­totta fel Husszein királyt: utasítsa hadseregét a tűz­szünet életbeléptetésére. Husszein válaszában az el­lenállási szervezeteket vá­dolta a tűzharc folytatásá­val, bár Nasszer Arafattól származó értesülése szerint a Palesztinai Felszabadítási Szervezet elfogadta a tűz- szüneti felhívást. A hétfői A1 Ahram az alábbiakban foglalja össze Egyiptom álláspontját: 1. A jordániai harcok •folytatása esetén az ellen­állási mozgalom számára hátrányosan alakul a hely­zet, mivel a hadsereg tag­jainak bevetése gyökeresen megváltoztatja az esemé­nyek menetét. 2. Az EAK előre tudta, hogy az iraki Baathista kormány nem teljesíti azt az ígéretét, hogy konfliktus látogatóihoz. Nyárias, ve­rőfényes, kellemes idő fo­gadta a vásár utolsó, 24. napjának vendégeit. Nem csoda, ha igen sok érdek­lődő akadt, aki ezen a na­esetén az ellenállási moz­galom segítségére siet, s er­re nem egyszer figyelmez­tette az ellenállás parancs­nokságát. 3. A jordániai hatóságok­ban, főként a hadseregben, olyan elemek és személyek találhatók, akik ellenséges magatartást tanúsítanak az ellenállási mozgalommal szemben, s ezek csupán a támadás jelére vártak. 4. Kairó úgy véli, a fele­lősség megköveteli, hogy továbbra is kapcsolatban maradjon Ammannal, bízva a lehetőségben, hogy meg tudja akadályozni az ellen­állási mozgalom likvidálá­sát. Kairó tisztában van vele, hogy a politikai befo­lyás az egyetlen eszköz, amely rendelkezésére áll. Egyiptom idejekorán meg­kezdte politikai akcióját az első válságos éjszakát kö­vetően. Az EAK úgy ítéli meg, hogy a közvetítő erőfeszíté­sek kudarcáért a felelősség az iraki baathista vezetést terheli. Irak ugyanis ^ ki­használta azt a körülményt, hogy megszakadt a kapcso­lat a PFSZ parancsnoksága és az ellenállás rádiója kö­(Folytatás a 2. oldalon) lődésügyének eredményei; alkotói mutatkoztak be az érdeklődőknek. A művelődési pavilon er­re az alkalomra ünnepi külsőt öltött. A falusi nép­művelésnek szentelt kiállí­tás a Bács megyei klubok, művelődési otthonok, mű­vészeti szakkörök terméke­it mutatta be gazdag össze­állításban. Különösen szí­nes anyaggal szerepelt a kecskeméti művelődési köz­pont, s ugyancsak a me­gyeszékhelyről a fiatal al­kotók klubja. Sok csodá- lója akadt a keceli álta­lános iskola ma már or­szágos hírű batikolt fali­képéinek. Bá^s megye gaz­könyvtárában pedig igen sokan forgatták a megyé­ben napvilágot látott helyi kiadványokat. A Bács megyei nap ren­dezői keresztmetszetet kí­vántak adni a megye népi előadóművészetéről is. Majdnem minden néprajzi terület dalai, jellegzetes hangszeregyüttesei szerepet kaptak. A rögtönzött sza­badtéri színpadon a ragyo­gó napsütésben sok százan nézték végig a háromszor egymás után megismételt egy-egy órás műsort, ame­lyen szerepelt a bajai mű­velődési központ tambura (Folytatás a 3. oldalon.) Termelékenység „Bács megye — az utóbbi évek gyors ütemű fejlődése ellenére is — még az iparilag elmara­dott területek közé tar­tozik” — állapítja meg dr. Tatai Zoltán, a Gaz­daság című gazdaságpo­litikai folyóirat legutób­bi számában. Cikkében említi azt is, hogy a me­gye egyes területein már a munkaerőhiány jelei mutatkoznak. E két meg­állapítás ismételten utal arra, hogy az utóbbi másfél évtized alatt a foglalkoztatottság megol­dását illetően sikereket értünk el, üzemeink ter­melése azonban jóval az országos színvonal alatt marad. Ez egyben azt is jelenti, hogy a termelé­kenység növelésének igen nagy tartalékai vannak megyénkben. Természetesen a lehe­tőségek feltárása nem e cikk feladata, hiszen ter­jedelmes tanulmányokat lehetne írni erről a té­máról, amit az arra hi­vatottak valószínűleg nem is mulasztanak el- Vannak azután olyan fel­tételek is — mint a szakmunkásképzés, üze­mi rekonstrukciók, stb. — amelyek hosszabb időt vesznek igénybe. Az elő­feltételek megteremtése azonban napjaink állan­dó feladatai közé tarto­zik. Ilyen előfeltétel a har­madik ötéves terv sike­res befejezése, a követ­kező tervciklus gondos megalapozása. Mindez pedig akkor lesz valóban sikeres, ha a munka ha­tékonyságának növelésé­vel támasztjuk alá. Nem új gondolatok ezek, hi­szen gyakran szólnak ugyanerről a gazdasági vezetők a termelési ta­nácskozásokon, vagy ol­vashatunk a szocialista brigádok munkaverseny vállalásaiban. Az évek óta tartó szocialista ver­seny — amely tavaly ha­zánk felszabadulásának jubileumára, az idén a X. pártkongresszus tisz­teletére terebélyesedett tovább — e téren is meg­hozta az eredményt. A megye iparában az ével-, ső felében az egy foglal­koztatottra jutó termeié-; si érték közel 7 száza­lékkal haladta meg aa egy évvel korábbit. A1 14,3 százalékos termelés- növekedés mintegy 54 százaléka a termelékeny­ség emelkedéséből szár-; mázott. Ezek az eredmények azonban tovább növelhe­tők, hiszen mint arról: már szó volt, nagy tar-; talékokkal rendelkezünk; A brigádok, az üzemi dolgozók ezrei bizonyo­san megtalálják a mód-; ját annak, hogy a gépek,' az értékes termelőeszkö­zök állásidejét tovább csökkentsék, a termelést minél folyamatosabbá te-- gyek, csökkentsék a se- lejtet. javítsák a munka minőségét. Sok múlik természetesen a gazdasá­gi vezetőkön, a termelést közvetlenül irányító mű­szaki szakembereken; hogy az improduktív lét­számot tovább csökkent­ve, a folyamatos «nyug­ellátást biztosítva, a munka szervezettségét növelve megteremtsék a termelékenyebb munka legfontosabb feltételeit. Ez pedig egyéni és tár­sadalmi érdeket is kife­jez, hiszen az életszín-' vonal emelése és a me­gye iparának korszerű fejlesztési feltételeit ala­pozza meg. ¥• o. ÉSZAK-fORDÁNIA AZ ELLENÁLLÓK KEZÉN 8000 halott és sebesült i?: . -.it- Ír ~ ................ o • -. - Sí- - - - . -ife, M adarász László, a megyei tanács vb-elnökhelyettes nyilatkozik a megyei filmstúdió munkatársának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom