Petőfi Népe, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-16 / 217. szám

C otOiT 1970. szeptember 16, szerda AKIK AZ ÚJAT KERESEK Egy mozgalom két évtizede — Te gyerek, te kislány — te lennél az újítási fe­lelős a félegyházi gép­gyárban? így fogadta bemutatko­zását a minisztériumban egy kedves, idősebb veze­tő ember, és még jó dara­big körülcsodálkozta. Alig akart hinni a szemének: ez a filigrán, szerény kis teremtés vállal akkora fe­lelősséget magára? Ennek tizenöt esztende­je már, s a. Szegedi Gép­ipari Technikum akkor végzett növendéke — akit fca iskola helyezett a gép­gyárba, ahol mindjárt ezt a reszortot bízták rá — ma is a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár újítási előadója. Ma már Bodnár József né. Erősebb fiziku­mú, mint akkor, de szo­lidsága változatlan. Tizen­öt évet járt viszont az élet — az újító élet — iskolájából, s ez a valami­kori kislány félénk bi­zonytalanságát azóta mo­solygósán szelíd határo­zottsággá változtatta. — Nem könnyű pálya, de szép, érdekes, izgal­mas ... Hogyne; hiszen „mesterségünk címere” az ú j keresése, a felfedezés­re való ösztönzés. Mennyi érdekes élmény, tapasztalat járt ezzel a beosztással, amely — nyu­godtan mondhatjuk — a mi társadalmi rendünk vívmánya. Gondosan, féltő szeretettel ápolt mozga­szürke fém alkatrészeket, illetve mintaszelvényeket. — Akkoriban kezdtük al­kalmazni ezeket a rozsda- mentes anyagokat... Ki­lója nagyon drága, ezért igen örültünk Vágán Fe­renc gépészmérnök — ak­kor szerkesztési osztályve­zető, ma főkonstruktőr — és társai újításának, amelynek révén az úgyne­vezett blanzsírozó kosarak több, anyagigényes részét átkonstruálták, ami egy­szeriben 400 ezer forint megtakarítást jelentett. Vágán Ferencnek és ter­vezőtársainak, Horváth Dezső gépészmérnöknek, Hullmann László techni­kusnak azóta is számos, több millió forintot hozó újítása volt. A gyümölcs- velő alumíniumtartályo­kon alkalmazott módosítá­sokkal közel 2 és fél mil­liós, az egyik hőcserélő típus konstrukciós változ­tatásával 2 milliós gazda­sági eredményt biztosítot­tak. Aminek a jelentősé­gét az is emeli, hogy visz- szatérő gyártmányokról van szó. Meg kell említeni még két társszerző, Bálint László és Keresztes István nevét, akik időközben el­mentek a vállalattól. A fizikai dolgozók közül Fekete Ferenc tmk-laka- | tosnak több mint húsz újítását vezették be hét— nyolc év alatt. Külön di­cséretére szolgál, hogy go­lom, amely — úgymond — kát segít másoknak is az alkotó, gyakorlati em- újításaik kivitelezésében, bért, akit lendülete ma- ö főleg a hegesztő gépek- gával visz. szüntelenül a; nek nagy mestere. Feke­dolgok jobbító megváltoz­tatására ösztönzi, egyben őt magát is formálja ugyanakkor. Forradalma­sít. Ilyenkor forrósít meg Jobban bennünket is az újító mozgalomban rejlő erő, amikor ilyen dinami­kus üzem. mint a Kiskun­félegyházi Vegyipari Gép­gyár, életében betöltött sze­repét vizsgáljuk — közel két évtized távlatából. Bodnár Józsefné 1955-ben lépett be a gyár kapuján, de 1951-ig visszamenőleg tud képet adni az újító mozgalom itteni fejlődésé­ről. 1951-től 2794 újítást ve­zettek be a vegyipari gép­gyárban, s két találmányt alkalmaztak. A rajtuk ke­resztül elért gazdasági eredmény — megtakarí­tás — forintban kifejezve 44 millió 457 ezer. A ki­fizetett újítási díjösszeg 2 millió 426 ezer forintra rúg. Legtöbb újítási díjat — 1954-ig visszamenőleg szá­mítva — tavaly fizették ki: 211 ezer forintot. — Ez a nagy szám azért nem tetszett nekem — lep meg hirtelen ében a közbevetésével Bodnár Jó- asefné —, mert ugyanak­kor a legkevesebb is volt a benyújtott újítások szá­ma. Csak 72. Mielőtt az idei helyzet­re térnénk, időzzünk még tű az elmúlt esztendők­nél. A mozgalom 1957-ben kapott lábra erőteljeseb­ben. Hogy Bodnámé pá­lyájában is ez jelenthette • „fordulat évét”, mind­járt egy epizód is jelzi. Az első 400 ezer forint — Akkoriból őrzök itt néhány berendezésdara­bot — húzza ki íróasztala egyik oldalfiókját, s már 1» rakosgatja elém az ón­te Sándor technikus mű­vezető újítása több mint 250 ezer forint megtakarí­tással gazdagította a gyá­rat. Több jelentős újítás szerzője Bagi Lajos kazán­házi csoportvezető, Bibok László a forgácsolóból, Meggyesi Mátyás a vil­lanyszerelők és Urbán Ist­ván a szállítók csoportve­zetője. Loßonczi Máté üzemve­zető, Szabó Ferenc cso­portvezető, Pap Ferenc, Berente József és Lantos Antal — valamennyien la­katosok — olyan szerszá­mot készítettek amellyel a normaóra-megtakarítás ér­téke 203 ezer forint. Műszakiak, fizikaiak vállvetve Mennyi kiváló műszaki, fizikai dolgozó, kereső, ku­tató természetű ember! Évente ötven—hatvan jó szakembertől kap beveze­tésre alkalmas újítást a gyár. Visszatérünk arra az elé­gedetlenségre, amelyet a múlt évi újítások száma miatt érez Bodnárné. A mozgalom továbbfejleszté­sét segítetették elő az áp­rilis G-tól május 2-ig tar­tó újítási hetek. Ismertet­ték a vállalat újítási fel­adattervét, s külön felhív­ták a figyelmet a terme­lékenységet növelő, norma­idő-megtakarító újítások szükségességére. Az újítá­si díjakon felül 1000 fo­rint lesz a jutalma első díjként annak az újítónak, aki produktumaival a leg­jelentősebb normaóra-meg­takarítást eredményezi. 750—750 forintos második és 500—500 forint harma­dik díj a tovább; legsike­resebb újítók jutalma. Egyben 600—500—400 fo­rintos díjazással hirdettek versenyt a szakvéleménye­zők között is, hogy minél gyorsabban, körültekintőb­ben adják meg a szakvé­leményt a benyújtott újí­tásokról is. Az anyagi ösztönzés hatása Az eredmény: míg tavaly egész évben 72 újítást ad­tak be — az idén már ed­dig 74 ez a szám. S csak egy példát említve; Zsol­nai László csoportvezető és Nagy László lakatos a csőkígyók hajlítására adott be július 6-án — már meg is valósított — újítási ja­vaslatot, amelytől 320 ezer forint megtakarítást vár­nak. Fejenként 2400 fo­rint előleget kaptak már­is, és mivel 5 százalékos díjkulccsal kötöttek velük szerződést, kiszámíthat­juk. hogy 15—18 ezer fo­rint között lesz majd az újítási díj. Tizenöt—húsz évre visz- szatekintve az újító mozga­lom szüntelenül fokozódó sikereivel büszkélkedhet a Kiskunfélegyházi Vegyipa­ri Gépgyár. A komoly gaz­dasági eredményeken fe­lül nemhiába díszíti' olyan „trófea” is az újítási elő­adó falát, mint a Magyar Televízió oklevele. Arról, hogy 1966-ban a „Gyárak újítási versenyében” — az ország nyilvánossága előtt huzamosabb időn át tartott ez a televíziós „ve­télkedés” — harmadik he­lyezést ért el az üzem; a legtöbb újítást átvevők csoportjában. Tóth István Kiskereskedelmi körkép Nemrégiben jelent meg az a statisztikai kiadvány, amely figyelemre méltó összehasonlításokat tartal­maz az elmúlt év, illetve az idei első évnegyed kis­kereskedelmi forgalma kö­zött. A többi közt kitűnik az adatokból, hogy hazánk­ban tavaly több mint 3,3 milliárd forint értékben vásároltak bútort, s 1970 első negyedévének mintegy 800 millió forintos forgal­ma a tavalyiét 6 százalék­kal haladja meg. Csökkent viszont az érdeklődés a hűtőszekrények iránt: az idei év első három hónap­jában belőlük 12 millió fo­rinttal kevesebb értékű volt a forgalom. Ugyan­ilyen tendencia tapasztal­ható a mosógép, centrifu­ga és gáztűzhely esetében. Mopedek és nagy motor- kerékpárok iránt nőtt a kereslet, a kismotorok azon­ban már kevésbé voltak kapósak. Rádióból és ze­negépből 1969 első negye­dében 123 millió, az idén pedig 177 millió forint ér­tékű fogyott. Mérsékelt mozgást mutat a tv-készü- lékek forgalma, ugyanak­kor megkétszereződött a magnóké. Az említett cikkekből egyébként a tavalyi teljes kiskereskedelmi forgalom jóval felülmúlja a 9 mil­liárd forintot. Az akkori első három hónap 2,2 mil­liárdos forgalmával szem­ben az idén március végé­ig 2 milliárd 341 millió fo­rint értékben „testesült meg” a kereslet, a fogyasz­tók érdeklődése. J. T. Elkészült a vadgazdálkodás tízéves terve Tízéves vadgazdálkodási terv készült — a MAVOSZ közreműködésével — az ország legnagyobb alföldi megyéjében, Bács-Kiskun- ban. A vidék sokrétű ter­mészeti adottsága kínálja az alkalmat a szervezett apróvad-gazdálkodáshoz. A kiterjedt szántóföldek, a homokterületek, s az egyre terebélyesedő erdők az ed­diginél jóval több apróvad­nak nyújthatnak menedé­ket. Jelenleg Bács-Kiskun megyében a leggyérebb a vadsűrűség. A legutóbbi számláláskor 75 000 mezei- nyulat, 80 000 fácánt és 55 000 foglyot vettek szám­ba. Ennek kétszerese is bújhatna szántóföldjein, mezőin. Ezekután szükség- szerű az apróvadlétszám gyarapítása, minőségének javítása. Legsürgősebb fel­adat a mezeinyúl védelme. A „fülesek” szaporodására kedvezőtlenek a feltételek. A szántóföldi növényter­mesztés gépesítése, kemizá- lása pusztítja a nyulakat. Az állomány védelmére ugyan évről-évre rövidül a vadászati idény — a ko­rábbi négy hónapról már két hónapra csökkentették szezonját —, ez azonban csak kismértékben segít a gondokon. Bács-Kiskun megyében ezért a követke­ző években méginkább megszigorítják a nyúlás te­rületeken a váltó vadásza­tot. Kívánalom, hogy 1980- ra minden ezer holdnyi te­rületen 130—140 nyúl ta­nyázzon. A fácán gyarapítása, a vadmadarák mesterséges tenyésztésével lényegében megoldott. A Duna—Tisza közén, az állami erdőgaz­daságokon kívül a vadász-; társaságok is berendezkedj tdk mesterséges fácántej nyésztésre. A nagyobb részt társadalmi munkával kialaj kított fácánvolierékből ta­valy 13 000, az idén 20.000 előnevelt fácáncsibét enj gedtek szét a vadászkörze-' tekben. Hasonló megoldást keresnek a fogoly szaporí­tására is. összegyűjtik a veszélyes területeken fészj kelő — lucernásokban, kaj szálókon — madarak tojáj sait, kikeltetik és előnevej lés után szétengedik a for golycsibéket. A már évebi óta tartó vadászati tilalmat még jó ideig fenntartják, hogy a megritkult fogoly- állomány zavartalanul sza­porodhasson. Ugyancsak teljes védelmet élveznek a vidéken fészkelő „magyar, struccok”: a túzokok. Je­lenleg százötvenet tartanák nyilván belőlük a kiskun^ sági pusztákon. FIGYELEM 1 A kölcsönzőbolt felhívja a háziasszonyok figyel­mét, a második műszak megkönnyítésére vegyék igénybe a bolt háztartási gépeit Bérelhető még sok egyéb eszköz: gyermekkocsi, rá­dió, lemezjátszó, magne­tofon, edény, evőeszköz, szőlőprés stb. Felvilágosításért forduljon címünkhöz: Kölcsönzőbolt Baja, Béke tér, tel.: 701. 6191 Békében harangot, háborúban ágyút öntöttek Budán, a Bem József vészeiét illusztrálják, utcában, ott ahol 1845-ben A vasöntés jóval későb- Ganz Ábrahám, a Svájc- bi mesterség. Az első ön­kemencét, amelyben a fé­met olvasztották, a ván­dorlegények kosár alakú kemencéjét. Besztercebá­nyáról szép mívű kályha­ajtót, kengyelt, bányászfo­kost, ivópoharat állítottak ki. Már a török szinte minden magyaror­szági várnak, erődnek volt saját öntödéje, ahol béké­ben harangot, háborúban bronzágyúkat, fegyvereket öntöttek, kovácsoltak. szati akadémia tanulóinak fekete-piros parolinos egyenruhái és vizsgareme­ke. 1810-ben épült az első hazai öntöttvas híd Kis- garam községben. Az új­donságnak ható építmény­ről Hugo Fucks prágai mérnök hosszú leírásban számol be. A XX. század fémje az alumínium. Az első hazai alumínium öntvény 1935- időben származik az akkori Weiss Manfred gyárbóL Azóta elektromos vezérlé­sű, automata gépekkel for­mázzák az alumínium csö­veket, rudakat. Az öntödei múzeum stí­A középkori vasolvasz- lusos környezetben vezeti tók a főúri kastélyok mű­helyei, amelyekből később végig a látogatót a kultúr­történeti éredekességű tekintélyes gyárak nőnek anyagon, ahol együtt őrzik: ki. Ott sorakoznak a mú- az időszámítás előtti leie-. Az első hazai öntöttvas híd ból elszármazott öntőle­gény hat munkással öntő­dét alapított, a műemlék­ké nyilvánított épületben öntödei múzeumot rendez­tek be. Európában egye­töttvas üstök i. e. 512-ből kerültek elő. Magyarorszá­gon a honfoglalás korára vezet vissza az a páratlan érdekességű lelet, amely­re néhány éve bukkantak dülálló az a gazdag anyag, Imolán. A földbe vájt bu- amelyet itt legtermészete- cakemencében egy-egy al- sebb környezetében mutat- kálómmal 3—4 kilónyi ko- nak be, a százados favázas vácsolásra alkalmas vasat daruk, salakpadló, a világ- olvasztottak. Az ' öntőle- hírre szert tett termékek, gény is földbevájt mélye- vasúti kocsikerekek között, désben ült, s az olvasztás­* íz™ „ hoz faszenet használt. A fém, a vas es az acél­öntés történetével ismer- Az Imolán feltárt „sza- tetnek a tablók, a képek, badtéri’’ öntődéből ércfú- a tárgyi dokumentumok, vókák, faszéndarabkák ke- öntőformák, bronz öntvé- rültek elő. Ugyanakkor a nyék olyán nagy számban Bükkben, Trizsen, Selmec- kerültek elő, hogy egész bányán. Kőszegfalván és korszak vette nevét e fém- Vasváron is működtek ha­mei kapcsolatos munka- sonló vasöntő műhelyek, eszközöktől. Görög váza- A középkor öntőműhe- rajz hitelesíti, milyen is lyeiről részletes, hiteles lehetett egy attikai bronz- adataink vannak. A 16. öntöde. Római bronzönt- század tudós polihisztora, zeumban az épp most 200 teket a mai, legfejlettebb vények, munkaeszközök, G. Agricola aprólékos éves Fazola-féle gyár tér- technológiával készült önt- dísztárgyak, ékszerek a részletezéssel írja le a mékei, az 1700-es években vényekkel. A régi Ganz törzsgyár adagoló szintje a emeleti termében muzeum megmunkálás magas mű- korabeli öntődét; az űző; Selmecbányán nyílt kohá«. Kádár Márta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom