Petőfi Népe, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-15 / 216. szám
1 nagy verseny elül Á polgári védelem szolgálatában Megyeszerte készülődnek az egészségügyi szakaszok a szeptember végi nagy vetélkedőre. Itt kell majd be- bizonyítaniok, hogy menynyire sajátították el a kiképzés elméleti anyagát, s hogyan tudják megállni helyüket a gyakorlatban. A versenyre készül Kiskunhalason Frei Ádámné szakasza is. A szakaszparancsnok a helyi szociális otthon konyháján dolgozik, beosztottai háziasszonyok, üzemi, vagy éppen kereskedelmi dolgozók. — Nagyon örültünk mindnyájan, amikor megtudtuk, hogy mi képviseljük majd a várost a kecskeméti versenyen — mondja kissé elfogódva. — Azonnal elhatároztuk, hogy a tervezett öt foglalkozás helyett nyolcat tartunk, s alaposan átvesszük úgy az elméleti, mint a gyakorlati kérdéseket. Miután még nem ismerjük a verseny részleteit, mindent megtanulunk, át és átismételünk, ami a munkánkhoz tartozik. — Ez az első verseny? — Ilyen nagyszabású versenyen még nem vettünk részt, de ott voltunk Kecskeméten az Aranyhomok- akció végrehajtásán. — Mióta parancsnoka ennek a szakasznak? — Két évvel ezelőtt esett i rárn a választás — mondja. —r örültem a megtiszteltetésnek, s igyekszem mindent elkövetni feladatom legjobb ellátásáért. Ez az első irányító beosztásom 1950 óta, s örülök annak, hogy szakaszom egyre job- j ban összeszokik. Van ugyan j néha változás, elköltözés, vagy más ok miatt távozik egy-egy kedves szakasztagunk, de hamarosan más áll be helyette. Nemrégen választottunk rajparancsnokokat. Banász József né, Tallér Sándorné és Lázár Gizi remélhetőleg a jövőben még többet segítenek a kollektíva összekovácsolásában. A többiekkel is nagyon szeretjük egymást. Farkas Béláné például már több mint ötven éves, de a fiatalokat meghazudtoló aktivitással és lelkesedéssel vesz részt a foglalkozásokon. Horváth Sz. Rozika is kiválóan dolgozik, de Turcsik Árpádnéról, Monda Sáriról és a többiekről is csak jót mondhatok. Külön kell szólnom dr. Kiss László körzeti orvosról, aki a kiképzésünket vezeti. Minden kedden este hattól nycí cig tanít bennünket. Igen érdekes kisfilmeket is vetítenek a részünkre, amelyekből sokat tanulunk. A gyakorlati foglalkozásokat a Hősök terén tartjuk. — Mit várnak? — Nem akarom elkiabálni, de mindnyájan nagyon reménykedünk és készülünk is... FILMSTÚDIÓK. — Hazánkban az 1950-es évek elejétől különböző minisztériumok — Honvédelmi, Kohó- és Gépipari, Építésügyi — filmstúdiói is dolgozni kezdtek. Ez folytatódott más társadalmi szerveknél, s megalakultak a stúdiók például a Honvédelmi Sportszövetségnél, a Sportfilm, a Belügyminisztériumnál, a rendőrségnél, tűzoltóságnál, valamint a Vöröskeresztnél is. 1958-ban megjelentek az első, légoltalmi tárgyú, a lakosság felkészítését köny- nyítő, a szakszolgálatok célját, feladatát sokoldalúan bemutató filmek. Az első hazai, polgárvédelmi tárgyú filmek közé tartozik a Vöröskereszt egészségügyi alakulatának működését ismertető, bemutató film, amely számunkra azért is -jelentős, mert a konzervgyár elsősegélynyújtó szakaszával készítették. A Honvédelmi Sportszövetség által készített, első propaganda jellegű filmet — „Kötelesség” címmel — a televízió is bemutatta és Kecskeméten is nagy sikerrel vetítették. A PV FILMJEI. — Az országos parancsnokság első filmjei a polgári védelmi nagygyakorlatokról készültek. a legelső — még 6 város gyakorlatainak egyes részleteit mutatja be „Mindenkiért” címmel. Ezt követték az egyes gyakorlatokról felvett önálló filmek, mint a „Borsodi példa’’ Miskolc város, az „Aranyhomok-akció” megyénk és Kecskemét város, a „Velence-gyakorlat” Fejér megye, majd a „Délibáb-akció” Hajdú-Bihar megye védelmi egységeinek és lakosságának nagygyakorlatáról. Közben megindult a szakmai filmek gyártása is, mint a „Sugárveszély’’ az állatállomány védelméről; a „Műszakiak, riadó!”, a műszaki mentő egységek munkájáról: vagy az „Élelmiszer-mentesítés” című, amely a megye élelmiszert termelő, előállító üzemekben, vendéglátó egységekben és a háztartásban mutatja be a védelmet és mentesítést. Ezek a filmek nemcsak a szakszolgálati beosztottak érdeklődését kötik le, hanem hasznos tudnivalókat foglalnak össze békeidőszakokra is. E FILMEK tematikájáról azért szóltunk részletesebben. hogy illusztráljuk, milyen sokrétű ismeret- anyag forrása a filmpropaganda. Előnyük e filmeknek, hogy 20—30 percesek lévén, módot adnak az előadóknak arra, hogy a helyi ismeretek birtokában, megfelelő kiegészítésekkel jól felkészítsék a polgári védelmi feladatokra az üzem, az intézmény, a város, község helyzetének, munkakörülményeinek megfelelően a lakosságot. A filmek nagy része már nem kizárólag a polgári védelem megyei vagy városi parancsnokságainál szerezhető be, hanem a népművelési központ film- kölcsönzőjétől is. Egyre több üzemünk vásárol polgári védelmi filmet, s erre szükség is van. Mert — anélkül, hogy ezzel kisebbíteni akarnánk a szóbeli előadások jelentőségét és nélkülözhetetlenségét — el kell ismernünk, hogy a film képes valóságosan érzékeltetni. megjeleníteni, bemutatni felszerelési szükségvédelmi eszközöket, eljárásokat, a mentő-mente- sítő munka egyes fontos fogásait, amelyeket az előadók — részben megfelelően szakképzett beosztottak (úgynevezett statiszták), gépek stb. hiánya miatt, nem tudnának bemutatni. Ezért vetítünk Kecskeméten is évente több mint száz alkalommal ilyen filmeket. Nemcsak a szakszolgálatok beosztottai, hanem mintegy felerészben a lakosság részére, és nemcsak a 15 órás tájékoztató oktatás alatt, hanem a város különböző pontjain. (Szabadság tér, Czollner tér. Leninváros stb.) Az elkövetkező 5 éves kiképzési időszakban is első helyet foglal el a film a szemléltetőeszközök sorában. A VETÍTÉSEK hatását mutatja, hogy egy-egy szabadtéri előadást 100—400 néző tekint végig nagy érdeklődéssel. a városi parancsnokságnak a Honvédelmi Szövetség és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa munkavédelmi bizottságának dolgozói is nagy segítséget adnak a filmpropaganda mind tömegesebbé tételéhez. Ilj felkészítési rendszer Az országos törzsparancsnok nyilatkozata A lakosság korszerű polgári védelmi felkészítését szolgáló oktató munkáról, az ezzel kapcsolatos további tervekről, feladatokról nyilatkozott dr. Sajnovics János vezérőrnagy, a polgári védelem országos törzsparancsnoka. — Az általános polgári védelmi oktatásban összesen mintegy ötmillió lakos vesz részt — önkéntes alapon. A 15 órás tanfolyamokat — az úgynevezett alapozó foglalkozásokat — országszerte a Magyar Honvédelmi Szövetség szervezi, a polgári védelem illetékes területi parancsnokságaival együttműködve. Ez az oktatási rendszer 1970. december végéig marad érvényben. Az eddigi eredmények megteremtették az alapját annak, hogy a jövőben célratörőbben, differenciáltabban, korszerűbb formákban és módszerekkel folytassuk a felkészítést. A lakosság, további polgári védelmi felkészítését 1971-től a következőképe pen szabályozzuk: a honvédelmi törvény rendelkezéseinek megfelelően kötelező lesz a részvétel a polgári védelmi oktatásban minden polgári védelmi kötelezettség alatt álló lakos részére, férfiaknál 14-től 65, nőknél 14-től 60 éves korig. Az oktatásban messzemenően érvényesítjük azt az elvet, hogy az államapparátusban, az iparban és a mezőgazdaságban dolgozók arra kapjanak képzést, amire rendkívüli időszakban munkakörüknél fogva szükség lehet a termelési, az igazgatási feladatok folyamatos ellátásához, s hogy az ismeretanyag egyben önvédelmünket is szolgálja. A fnida1krv7Qcrtb'a + munkaidőn kívül, vagy a szakmai és munkavédelmi képzéssel együtt, a hivatalok, vállalatok, ipari és mezőgazdasági üzemek vezetői szervezik. Az erre vonatkozó országos parancsnoki utasítás, amely részletesen szabályozza a lakosság kötelező jellegű polgári védelmi oktatásának feladatait, már elkészült. Mi a lényege és célja az új felkészítési rendszernek? — Mindenkit arra képezünk ki, amit esetleges háborús körülmények között ismernie kell, ami munkájához nélkülözhetetlen. Mivel ez a felkészítés az egyéni érdeken túl egyértelműen állami érdek is, természetes, hogy kötelező jellegű. Az oktatás során nyú j tott ismeretek háborús körülmények között az élet folytatásához, a túléléshez, az állam fennmaradásához elengedhetetlenek. Az a tervünk, hogy 1975 végéig befejezzük a lakosság polgári védelmi felkészítését. Az ezt követő időkben nem tartjuk szükségesnek, hogy a lakosság szervezett polgári védelmi oktatásban részesüljön. Ügy tervezzük, hogy a felkészítési időszak után, tehát 1976-tól a tömegkommunikációs eszközök (televízió, rádió, film), továbbá különböző kiadványok segítségével elevenítjük fel a mindenkor aktuális ismeretanyagot. Lényegében — és ez az állampolgárok számára nyilván megnyugtató — be akarjuk fejezni a végnélküli oktatást. Ezzel összefüggésben szeretném megjegyezni, hogy az 1971-es évvel kezdődő ötéves felkészítési időszak alatt a lakosság összesen 10—30 órás kiképzésben vesz részt az államigazgatásban, a termelésben elfoglalt helyének, szerepének megfelelően. De nem öt éven át, hanem úgy, hogy ha valaki például 1971-ben részt vett a 10 órás kiképzésben, felkészítését befejezettnek tekintjük és rá is érvényes az előzőekben tett megállapítás: 1976-tól már csak „emlékeztető” felkészítésben részesül. Hogyan valósítják meg a komplex és szinte személyekre lebontott felkészítést? — Eddig a tájékoztató előadásokon a felolvasásos módszer volt a jellemző. Ezt a gyakorlatot a jövőben az audiovizuális rendMegyei PV-napok Szeptember 20-tól 26-ig rendezik meg Kecskeméten a polgári védelmi napokat. A Katona József Színház előcsarnokában ebben az időpontban kiállítás mutatja be a polgári védelem fejlődését. Szeptember 26-án és 27-én este 6 órától a Szabadság tévén és a színház előtt filmvetítés lesz, ahol bemutatják a különböző polgári védelmi gyakorlatokról készített filmeket. Szeptember 27-én a KTE-pályán kerül sor az egészségügyi szakaszok leg'ínhh'ini«/*!'’ ---------- s zer váltja fel. Űj tankönyvek készülnek erre a célra, amelyek messzemenően figyelembe veszik a differenciáltságból fakadó igényeket/ Az oktatás szemléltetésére, hatékonyabbá tételére kiképzést segítő filmek készülnek, s ezeket a foglalkozásokon levetítik a hallgatók előtt.1Jelentős segítséget várunk a televíziótól, a rádiótól, a sajtótól, ame-i iyek ugyancsak b akapcsolódnak majd a polgári védelmi felkészítés-! be. Ezenkívül az oktatási témák szemléltetésére makettek, rajzok, vázlatok is készülnek, s az előadó ezek bemutatásával magyarázza a tennivalókat a hallgatóknak. Brossúrák is megjelennek majd, s különböző szakkérdésekhez kapcsolódó témákról leporellósorozatok és más kiadványok is készülnek. Hol tart az új rendszerre való áttérés előkészítése? — Már dolgozunk a végrehajtást részletesen megszabó intézkedéseken, a differenciáltságot biztosító követelmény-programokon.' Készülnek a kiképzés tematikái, e ezek alapján kezdenek hozzá hamarosan a tananyagok kidolgozásához, a különböző szemléltető eszközök elkészítéséhez. a követelmény-programokhoz kapcsolódó tervek összeállításához, amelyek évekre bontva foglalják magukba a tennivalókat. Az új rendszer bevezetéséig hátralevő időszaki alapvető feladatának tartjuk, hogy mindenkivel megértessük a felkészítés
