Petőfi Népe, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-15 / 216. szám

1970. szeptember 15, kedd 3. oldal Könnyűbetongyár épül Az önvizsgálat jegyében (Folytatás az 1. oldalról) ja a keveréket. A nagy­csarnok öt hajóra oszlik, a vasszerelő, az öntő, a vágó, valamint a két utó­megmunkáló üzemrészre. Ezen kívül ide tartozik a fedett készárutároló. A gyár harmadik része az irodaház, a szociális léte­sítményekkel. a gépkocsi­színnel, s ide számítanak az iparvágányok, a vízmű, az elektromos berendezé­sek. Miután az üzem jó ré­sze automatikus vezérlés­sel működik, nehéz fizi­kai munka végzésére nem igen lesz szükség. Ily mó­don lehetővé válik, hogy a dolgozók többsége be­tanított női munkaerő le­gyen, akiket a környékről, elsősorban Ágasegyházá­ról toboroznak. Az üzemeltető a Köny- nyűbeton és Szigetelő­anyag-ipari Vállalat. Itt a fővállalkozó csoport ré­széről Németh Tibor ar­ról tájékoztatott, hogy az új üzem a holland Cal- silox, vagy a nyugatné­met Hebel cégtől vásárolt licenc alapján fog mű­ködni. A tárgyalások még nem fejeződtek be. A külföldi laboratóriumi vizsgálatok is kedvezőek az ágasegyházi homokról. Sziliciumoxid tartalma 85 százalék (80 százalék már elegendő). A könnyűbeton gyártá­sához évente 100 ezer köb­méter sziliciumoxid tartal­mú homokra lesz szükség, s az üzemépítés egyik fel­tétele, hogy a környéken 25 évre elegendő mennyi­ség álljon belőle rendel­kezésre. Az erre irányuló kutatások kecsegtetők. Az üzemtelepítés szempontjá­ból kedvező még. hogy a Ifjúsági találkozó Szelíden A vasárnapi idő kedve­zőnek bizonyult, s bár fe­nyegette, de mégsem mos­ta el a kalocsai járási if­júsági klubok tagjainak ta­lálkozóját a Szelidi-tó part­ján. A rendező szervek — a járási KISZ-bizottságok és művelődési osztály, vala­mint a járás két kiváló if­júsági klubja: a kalocsai és a foktői —, gazdag és Színes programot állítottak össze az ideérkező mintegy kétszáz fiatal számára. A szabadtéren kezdődő találkozó környezetét Pó­lyák Ferenc matkói faszob­rász faragásai tették „stíl- Szerűvé”. A lombos gesz­tenyefák alatt elhelyezkedő kiállítást dr. Szabó István, a Kalocsai Járási Tanács vb-titkára nyitotta meg. Ezt követően a matkói citerá- sok és énekesek adtak rö- yid népzenei műsort A klubtalálkozőra össze- gyülteket Simon László, a KISZ KB osztályvezető-he­lyettese üdvözölte és mél­tatva az ifjúsági klubmoz­galom jelentőségét, átadta a szót a klubok képviselői­nek, akik Ilyenek va­gyunk ... címmel színes összeállítás tükrében mu­tatkoztak be egymásnak. Az egyhangú tetszést ara­tott műsort közös ebéd, tánc követte, majd a délu­táni program során az író— olvasó találkozón Buda Fe­renccel és Hatvani Dániel­lel beszélgettek a klubta­gok. A kalocsai járás terüle­téről összegyűlt kilenc klub fiataljainak arra is volt alkalmuk, hogy a mozga­lom helyzetéről tanácskoz­zanak, megvitassák a III. kiváló ifjúsági klub pá- > lyázat sikereit, kicseréljék tapasztalataikat. A jól sikerült klubtalál­kozót este Dinnyés József protest-song énekes műso­ra zárta Feldúlták a laboratóriumot A vandálok múlt csü­törtöki műve három hó­napos visszaesést és mint­egy 10 ezer dollár kárt okozott Szent-Györgyi Al­bert rákkísérleteinek. Az ismeretlen gonosztevők Szent-Györgyi 1000 darab fehér egerét engedték sza­badon, s beletelik egy idő­be, amíg a kísérleti állat­példányokat pótolni iehet. A magyar származású Nobel-díjas tudósnak mindazonáltal az a véle­ménye. hogy nincs mesz- sze az idő, amikor a kí­sérleteket siker koronázza. „Az egerekben már meg tudom állítani az elráko- sodást, de sokkal több időre van szükség ahhoz, hogy ugyanez az emberen is elvégezhető legyen” — mondotta. A rákbetegség oka — folytatta — egyes sejtek nagymértékű szaporodásá­ban és ennek megállítha- tatlanságában rejlik. Si­került egy olyan anyagot találni, amely megfékezi a sejtszaporodást, és amely valószínűleg a rákos sej­tekben szívódik fel. Jelenleg Szient-Györgyi azon fáradozik, hogy a szóbanforgó anyagot izo­lálja. Meg akarja ugyanis tudni, milyen az összeté­tele, hiszen ez szükséges ahhoz, hogy később szin­tetizálni és nagy mennyi­ségben előállítani lehessen. Tudományos intésetek as árvískárosultakért A mezőgazdasági kísér­leti intézetek segítséget nyújtanak az árvízkárosult vidékeken a takarmányel­látási gondok megoldásá­hoz. A kölcsönös megál­lapodás szerint a Dél-al­földi Mezőgazdasági Kísér­leti Intézet az Alsó-Tisza mentén fejti ki tevékeny­ségét A Nagykunsági Me­zőgazdasági Kísérleti In­tézet Kisar községben a tönkrement legelő rendbe­hozását és újratelepítését, továbbá a Tisza középső vidékének, valamint a Kö­rösök, a Berettyó és a Hortobágy folyók melléké­nek takarmánytermesztési rekonstrukcióját vállalta. kardoskút—dunaújvárosi gázvezeték a közelben hú­zódik, amely megoldja a gyár energia-ellátását. Az ágasegyházi könnyű­betongyár a tervek sze­rint 1973 végén kezdi 1 meg a termelést és míg a kazincbarcikai üzem az ország keleti, ad­dig a megyénkben épülő üzem hazánk nyugati ré­szét látja majd el ezzel az — egész világon egyre nagyobb teret hódító — építőanyaggal. Nagy Ottó Ünnepélyes díjkiosztás Hétfőn délelőtt Kecske­méten, a megyei tanács kultúrteméban került sor a napokban zárult megyei élelmiszergazdasági kiállí­tás zsűrije által odaítélt ok­levelek kiosztására. Előző­leg hírül adtuk, hogy a tárgyjutalmakat már a ki­állítás megnyitásakor meg­kapták a vállalatok és a gazdaságok. Dr. Maár András, a me­gyei tanács vb mezőgazda- sági és élelmezésügyi osz­tályának vezetője tolmá­csolta az országos vezető szervek dicséretét. Az élel­miszergazdasági kiállítás nagy elismerést aratott. 1972-től kezdve Kecskemé­ten rendezik az országos kertészeti bemutatót, a me­zőgazdasági kiállítás ré­szeként. Ez alkalommal került sor az 1970 évi megyei bor­verseny díjainak átadásá­ra is. A bíráló bizottság döntései alapján a megyei tanács vb osztályvezetője 46 arany-, 107 ezüst- és 70 bronzérmet adott át elis­merő szavak kíséretében a bortermelő gazdaságok ve- 1 ze tőinek. Csodálkozó hódolat nélkül, a maga ter­mészetességében fogjuk fel a tényt: egy megyei szintű tanácskozáson őszintén, kertelés nélkül lehet beszélni a gondok­ról. Bírálat illetheti a közép- és felső­szintű vezetőszerveket, idejétmúlt, csak a tehetetlenségi erő által hajtott, üresen „daráló” hivatali mechanizmusokat, mi­nisztériumi főhatóságokat — főleg ha ezekkel kapcsolatban nem mindig a hi­vatás magaslatát, de némely esetben a békaperspektívát indokolt említeni. Ha tehát — ismételve — természetes­nek fogjuk fel ezt az alapállást, akkor is jó volt hallani a múlt hét pénteken megtartott megyei szövekezeti nagyaktíva beszámolóját és a felszólalásokat. Mert bíráló hang volt bőséggel. Hangsúlyoz­nám: bírálat, és nem üres vagdalkozás. csakazértis odamondogatás. Vagyis, az elhangzott kritikai szavaknak megvolt a valóságtartalmú aranyfedezetük, más­részt nem nélkülözték a helyzeten job­bítani *akaró felelősségérzetet, s a hozzá­értő, javaslattevő elképzeléseket sem. Sőt inkább azon csodálkozhatunk, mennyi higgadt önmérsékletet igényel egy tsz-elnök részéről, ha arról kell szá­mot adnia, hogy az idén sem fűkaszát, sem vetőgépet nem tudtak vásárolni, ho­lott mindkettő nagyon kellene ... S végre meg kell fogalmazni a kérdést: miért nem hajlandók számításba venni illeté­kes helyen, hogy a mezőgazdaság eszköz­igénye ma már vetekszik az iparéval. Vagy azt, hogy a jelenlegi szövetkezeti hitelpolitika olyan helyzeteket teremt, amelyeket nyugodtan minősíthetünk tart­hatatlannak. Vagy miért sújtják súlyos, kedvet szegő adóztatással a libahizlalást, amikoris a libamáj azon ritka export­cikkeink közé tartozik, amely mentes a Közös Piac országainak védővámjai alól? És miért vannak még mindig érthetet­len, hátrányos megkülönböztetések, egy­részt a különböző szövetkezeti szektorok között, másrészt szövetkezetek és hasonló feladatot ellátó állami intézmények kö­zött? Ezek csupán töredékei az elhangzott kérdéseknek, de remélhető, hogy a vála­szokat a közeljövő országos intézkedései sorra-rendre meghozzák. Ám nem árt foglalkozni azokkal a kérdésfeltevésekkel sem, amelyek a szövetkezeti mozgalmon belüli ellentmondásokat jelzik. Az ilyen gondokról beszélni — ugyancsak nyíltan és őszintén — felér az önvizsgálattal. S nyugodtan állíthatjuk, a pénteki nagy­aktíva az önvizsgálat jegyében zajlott le. Manapság sok szó esik a szövetkezeti demokráciáról, érvényesülése feltételei­ről, a vezetés módszereiről, felkészültsé­géről. De olykor mintha megfeledkez­nénk arról, hogy a leendő intézkedések bármennyire megfontoltak, hatékonysá­got ígérőek is, mit sem érnek, ha a szö­vetkezeti tagság érdeklődését nem sike­rül felkelteni. Röviden és egyszerűen szólva: tagság nélkül nem lehet demok­ráciát csinálni. S igen jó dolog, hogy ez az aktíván, a felszólalások mondandójá­ban is megfelelő hangsúlyt kapott. Csak egyetlen tényezőt említsünk itt, amely szerves része a demokratikus tartalom kibontakozásának — az ellenőrzést. Ha a tagság nem érzi az érdekeltséget a gazdálkodás, a közös tevékenység alaku­lásában, akkor a legnagyobb gonddal ki­tervelt ellenőrzési mechanizmus is cső­döt mond. Ilyen esetben az ellenőrzésre hivatott „külső” szervek is legjobb eset­ben csak regisztrálhatják a bajokat, de előrevivő módon nem tudnak beavat­kozni. És hogy a tagsági érdekeltség felkel­tésének milyen széles választéka lehetsé­ges, kimerítő felsorolást a megyei aktíva sem adhatott. De érezni lehetett a felszó­lalásokban, amellett, hogy a beszámoló is kitért rá: e tekintetben sokrétű fel­adatai vannak a szövetkezeti mozgalom­nak. Ezúttal is csak szórványos, kiraga­dott utalásokkal élnék: a jövedelemelosz­tás jelenlegi formáit például még koránt­sem tekinthetjük véglegesnek. Itt-ott az irányokon is jócskán van elgondolkozni- való. Hadd jegyezzem ide az aktíván el­hangzott egyik adatot: a bácskai körzet tsz-tagjainak egyharmada tavaly nem érte el a havi ezer forintos jövedelmet a közösből. Hangsúlyoznám, hogy a termé­keny földű, gazdag Bácskáról van szó. S emellett sürgető megoldás után kiált a gyenge homoki, jórészt szakszövetkezeti vidéken élő mintegy 30 ezer ember sorsa, ahol a tagság zömében elöregedett, a szőlősparcellák kipusztulóban vannak, s nyugtalanító méreteket ölt a földek fel­ajánlása. Kapcsolódik ide a tanyán élők szociális helyzete, a külterületi fiatalok perspektívája. Az aktíván elhangzott a felhívás: a tanyai tsz-központok ne csak gazdasági, hanem kulturális centrumok is legyenek. De emellett még mindig ott a nyomaszó adat: évente több mint négy­ezer általános iskolai tanuló hagyja ott az iskolapadokat, a nyolc osztály befeje­zése nélkül. Nemcsak szójáték, de tényleges kíván­ságra utaló írásom befejezése: az aktíva után következzék az aktivitás. Erre van manapság legnagyobb szükség. Hatvani Dániel HAzai KEVESEBB KAMILLA TERMETT Gyenge közepes az idei kamillatermés — a Her- báriától kapott tájékozta­tás szerint csaknem 20 va- gonnyi a terméskiesés. En­nek megfelelően módosí­tani kellett a forgalmi ter­veket is. A belföldi ellá­tással mindennek ellenére mégsem lesz baj, s emel­lett növeli a belföldi for­galom biztonságát is, hogy a tervezettnél kevesebbet exportálnak ebből a köz­hasznú gyógynövényből. Általában a belföldi fo­gyasztókat várhatóan fennakadás nélkül tudja ellátni gyógynövények­kel és készítményeivel a Herbária. HÁZTÁJI MINDENES A gyöngyösi Agromecha- nikaj Ktsz háztáji robot­gépe nyerte él a MÉM és az OKISZ által a mező- gazdasági kiállítás alkal­mából kiírt háztáji kis­géppályázat első díját. A 25 ezer forinttal jutalma­zott robotgép több adap­terrel működtethető. Egye­bek között csöves kukori­cát morzsol, tengerit és más szemestakarmányo­kat darál, bort szivattyúz, továbbá köszörül. Ameny- nyiben a kereskedelem érdeklődését is felkeltette FÁRlat a konstrukció, a szövetke­zet készen áll a jelentkező igények kielégítésére. VÍZTISZTÍTÁS BOLHÁVAL Évente mintegy félmil­lió pecsenyekacsát nevel­nek fel Békéscsabán, a téglagyár használaton kí­vüli bányagödreiben. E tavak vize azonban az utóbbi időben rendkívüli módon elszennyeződött. A thiopedia rosa nevű bak­térium és az egyfonalas alga elszaporodása való­sággal vörösre festette a víz színét. A BOV békés­csabai gyára és a Körös vidéki Vízügyi Igazgatóság vízminőség-védelmi fel­ügyelőségének kollektívá­ja új biológiai víztisztítási módot dolgozott ki; úgy­nevezett élelemlánccal tisz­títják a vizet. A bánya­gödrökben mesterségesen elszaporítják a daphniát (vízibolha), amely felfalja az algákat, baktériumokat és ráadásul a kacsák ked­velt eledele. 63,5 DEKÁS LIBAMÁJ A Baromfiipari Országos Vállalat törökszentmiklósi gyárában megkezdődött a libaszezon. Az idén húsz tonna liba mái exportálá­sát tervezik. Az előirány­zott teljesítésnek megvan a lehetősége: az idén na­gyon jó a libák „májter­melése”. A zagyvarékosi Béke Tsz-ben nemesített hibridlibák májának át- lagsúlya például megköze­líti a 43 dekát, a mező­túri Új Reménység Tsz- ből szállított 1300 libának pedig egyenként 43,5 de­kás mája volt. Jók a ház­táji gazdaságok eredmé­nyei is. Mezőtúron egyet­len háztáji tömő 96 libát értékesített. Ezeknek átla­gosan 63,5 dekás májuk volt. A tenyésztő csak a májért 11 ezer forintot kapott. VIDÉKI IPARTELEPÍTÉS Újabb — elsősorban női munkaerőt foglalkoztató — üzemeket telepítenek Pest megyében. Az Orszá­gos Tervhivatal erre a célra 4,8 millió forint ál­lami támogatásban része­síti a megyét. Ebből az összegből félmilliót szán­nak a Budapesti Minősé­gi Ruházati Háziipari Ter­melőszövetkezet Szentmár- tonkátán létesülő telepé­nek építésére. Az 1,6 mil­lió forintos költséggel fel­épülő üzem 70 munkást és 100—150 bedolgozót fog­lalkoztat majd. A Főváro­si Egyesült Ruházati Ktsz — Abonyban létesít 240 dolgozót foglalkoztató üze­met, amelyhez 600 ezer fo­rinttal járul hozaá a me­gyei tanács. Az állami tá­mogatás fennmaradó ösz- szegét a Pest megyei Mű- anyagipari Vállalat kapja. AZ ISKOLARÁDIÓ ÚJ MŰSORA Az Iskolarádió 1970—71- es tanévi új sorozata a Nyitnikék, a falusi, tanyai kisiskolák összevont osztá­lyaiba járó több mint százezer gyermek tanulá­sát segíti. A szeptember 16-án induló, s hetenként kétszer — szerdán és pén­teken — a Kossuth adón jelentkező Nyitnikék cí­mű műsorból vasárnap ízelítőt adott a rádió. Ez alkalommal Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára mél­tatta az új sorozat jelen­tőségét. ÓRIÁS GÉPKOCSIK A VASMŰBEN A Dunai Vasműben a belső anyagmozgatás je­lenleg döntően belső vas­úti vonalakon történik. Az anyag így sokszor csak nagy kerülőkkel, sok költ­séggel kerül gyáron belüli rendeltetési helyére. A vasmű gazdasági vezetői a belső szállítás racionalizá­lására és korszerűsítésére törekednek. Első lépésként a Szovjetunióból rendeltek három óriás szállító teher­gépkocsit. Az elsőt, egy 12 tonnás billenőgépkocsit már munkába állítottak, a másik óriási, 240 lóerős billenőkocsit az ősszel kap­ja meg a Dunai Vasmű, míg a 20 tonnás, három- tengelyes, nyerges vonta- tós tehergépkocsi az év végén érkezik a Szovjet­unióból. összeállította; K. A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom