Petőfi Népe, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-15 / 216. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XXV. évf. 216. szám 1970. szeptember 15, KEDD MAGYÁR SZOCIALISTA MŰNKÁSPÁ RT B ÁG S'- KISKUN MEGY El BÍZ OTTSAGÁnAK N A p! l a ? J a Kormánykildöttség utazóit Moszkvába Erőfesatések a határban Az országosnál kedvezőbb helyzet Ára: 90 fillér Emléklottójutalomsorsolás (9. oldal) Palién vsisleiB Hétfőn kormányküldöttség utazott Moszkvába, hogy a szovjet kormány képviselőivel áttekintse az 1971—75-ös évekre szóló népgazdasági tervek egyeztetésének eddigi munkálatait és a két ország közötti gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésének kérdéseiről tárgyaljon. A zsefné könnyűipari miniszter, Karádi Gyula, az Országos Tervhivatal első elnökhelyettese és Kővári László, az Országos Tervhivatal főosztályvezetőjei. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Lázár György munkaügyi miniszter, dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának küldöttség vezetője Párdi 1 vezetője, Marjai József kül Imre, az Országos Terv- i ügyminiszterhelyettes, Várhivatal elnöke, tagjai: dr. Bíró József külkereskedelmi, dr. Dimény Imre mező- gazdasági és élelmezésügyi, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari, dr. Lévárdi Ferenc nehézipari, Nagy Jókonyi Péter, a Miniszter- tanács Tájékoztatásügyi Hivatalának elnöke és A. M. Szorokin, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ügyvivője búcsúztatta. (MTI). Félmilliárd forintos beruházással könnyttbetongyár épül flgasegyházán A könnyűbeton — vagy ahogy másként nevezik, gázbeton — a XX. század első felében nyert polgárjogot az építőiparban. Jelenleg a világon évente több mint 12 millió (hazánkban 200 ezer) köbmétert gyártanak belőle. Kis Éajsúlya. könnyen kezelhetősége, kitűnő hőszigetelőképessége és egyéb jó tulajdonságai miatt alkalmas lakóépületek, ipari és mezőgazdasági létesítmények külső és belső falainak, födéméinek és födémpallóinak készítésére. Felülete sima, vakolás nélkül, egyszerűen lemeszelve vagy festve is használható. Az egyes elemek egymáshoz kötéséhez nem szükséges habarcs, ragasztással is összeilleszt- hetők. A könnyűbeton főleg az egyszintes épületek viszonylag olcsó építőanyaga. Többszintes házaknál elsősorban a belső válaszfalak építésére alkalmas. A modem építészet azonban az Univáz szerkezeteknél már külső falazáshoz is tudja használni. S miután az egyik fontos alapanyaga a pernye, vagy a homok, hazánkban nagy mennyiségben áll rendelkezésre. az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium javaslatot tett az ország könnyűbeton-termelésé- nek évi 600 ezer köbméterre való növelésébe. A tárgyalásokkal egy időben a kutatások is megkezdődtek. Kecskemét mellett, Ágasegyháza határában — az eddig haszno- síthatatlan homokvonulatokban — találtak megfelelő sziliciumoxid tartalmú homokot. Ily módon a kazinbarcikai pernye alapanyaggal dolgozó könnyűbetongyár rekonstrukciója mellett itt terveznek felépíteni egy évi 300 ezer köbméter gás- . betont előállító üzemet.— Mint arról Pál Ferenc, az Építőipari Beruházási Vállalat szakreferense tájékoztatta lapunkat. mintegy félmilliárdos beruházással a Kecskemét—Solt közötti betonút mellett épül majd fel a megközelítőleg 400 munkást foglalkoztató, hatalmas gyártelep. Az üzem főbb létesítményei három részre tagolhatok. Az első részhez tartozik a homokbumker, mészbunker, cementsiló, homokőrlő berendezés. A második rész; az úgynevezett fejépület ahol az anyag automatikus kezelése és mérlegelése történik. Ebből a berendezés a golyósmalmokba, majd egy 10 ezer négyzetméteres hatalmas csarnokba szállít(Folytatás a 3. oldalon) Az. országos gondból, az elmaradt mezőgazdasági munkák pótlásából jócskán kijut megyénknek is. A késések ledolgozása olyan szervezési feladatok elé állítja a szakvezetőket, amilyenekre ez idáig alig találunk példát. Valójában mekkora is ez a lemaradás, milyen csökkenést okoz a bevételekben és milyen intézkedéseket tettek a késés megszüntetésére? Ezekre a kérdésekre kértünk választ dr. Maár Andrástól, a megyei tanács vb mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályának vezetőjétől és Kosa Antaltól, a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz elnökétől. — Az elmúlt hét — az első olyan hét volt a betakarítás kezdete óta, hogy minden nap lehetett dolgozni, beleértve a vasárnapot is — mondotta Maár András. — Ezt a lehetőséget alaposan kihasználták az üzemek, nemcsak a gépi. de a kézi munkákat is megszervezték a hét végére. Ennek köszönhető, hogy az országosnál kedvezőbb helyzetről számolhatok be, megyénkben a mezőgazda- sági munkák késése hozzávetőleg 12 napos. Kilátásaink kedvezőek, a hátralevő betakarítási, szüreti és talaj művelési munkákban valószínűleg csökkenteni tudjuk ezt a késést is. A kedvezőtlen időjárás, amellett, hogy a szántóföldi munkákat késleltette, komoly károkat is okozott; megyénk mezőgazdasági üzemeiben a vártnál alacsonyabb gabonatermés miatt 186 millió forinttal kevesebb jövedelemre lehet számolni. Ha az ősz valamivel jobb időt hoz, kukoricából és répából rekordtermésre számíthatunk. Az állattenyésztés takarmányhelyzete jónak mondható, a felvásárlási kilátások is jobbak az eddigieknél, így üzemeink többsége pótolni tudja majd a kieséseket. Reméljük, sikerrel járnak azok az erőfeszítéseink. melyek az alkatrészellátás megjavítására irányulnak, így a kapások várható nagy termésének betakarításánál kevesebb lesz a fennakadás. — Én ezúttal még a megyeinél is kedvezőbb helyzetről adhatok számot: termelőazövetkezetünkben nem több a lemaradás tíz napnál —1 mondotta Kosa Antal. — Viszont igen jelentős veszteségeink voltak gabonából. Annak, hogy az átlagos búzatermésünk 11— 12 mázsa körüli, nemcsak az időjárás az oka. Betakarító gépeinkhez nem kaptunk alkatrészt, emiatt körülbelül 30 vagon gabona ment veszendőbe; olyan gabona, ami a rossz idő ellenére megtermett. Csak ez az egy tétel 960 ezer forinttal csökkenti gazdaságunk jövedelmét. Az igényelt erőgépeket sem kaptuk folyamatosan, háromnegyed millió forintunk feküdt kihasználatlanul. Elsősorban nem az a baj, hogy ez az összeg nem vett részt a termelésben, hanem az, hogy az új gépekre kalkuláltunk. Pillanatnyilag 400 hold- nyi területünk van víz alatt. A kertészetben 5 millió, a szántóföldeken 6 millió forint értékű termény vár betakarításra. Ha korai.fagy nem lesz, a gazdaság pótolni fogja a gabona okozta jövedelemkiesést. Néhány munkaterületen megszerveztük a két műszakot, gépeink vasárnap is rendszeresen dolgoznak, folyik a talajéi «készítés, a vetés és a magtisztítás. Ha a következő négy hétben az átlagosnak megfelelő lesz az időjárás, október 17-re befejezzük a legfontosabb őszi munkát: a vetést T. és 8. oldal) (11. és 12. oldal) Munkásszálló — vízügyeseknek Elsimítják a buckákat Ügy is fogalmazhatnánk, hogy a dó- zerolók előkészítik a talajt az újnak. A megyében több felé láthatnak munkában levő talajmaró gépeket. Kecskemét határában, Katonatelepen például házhelyeket mérnek majd ki a simára egyengetett terepen. A hosszúhegyi Állami Gazdaságban pedig m ahol Totónk is készült — egy nagy kiterjedésű táblán simítja el a buckákat és tölti fel a mélyedéseket a gép, amelyik két műszakban napi tizenhat órán át dolgozik. Kiöregedett, immár gazdaságtalan szőlőültetvény húzódott itt, a területet a jövőben jövedelmezőbb szántóként hasznosítják. (Pásztor Zoltán felvétele«) Százhúsz ágyas munkásszállót építtet vidéki dolgozóinak Baján az Alsó-Dnnavölgyi Vízügyi Igazgatóság. A kétemeletes létesítményben két- és négyszemélyes szobák helyezkednek el, a szociális gondoskodást közös ebédlő is szolgálja. A kivitelező Bács- Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat dolgozói jelenleg utat építenek, festik-mázolják a belső falakat és a teret rendezik, hogy az október 15-4 határidőre átadhassák az épületet. (Pásztor Zoltán felvétele.) Kevesebb munkaköri megbetegedés A megyei közegész9ég- és járványügyi bizottság tegnap délelőtt tartotta meg a negyedévenként esedékes ülését Kecskeméten. A tanácskozás napirendjén elsőként Ekker Lajos, az SZMT munkavédelmi felügyelője adott áttekintést a megye munkavédelmi helyzetéről. Ezt követően dr. Bakai Borbála állami közegészség- és járványügyi felügyelő számolt be — laboratóriumi szűrővizsgálatok tükrében — a megye munkaegészségügyi helyzetének alakulásáról. Beszámolója a nitró-, illetve minium-festőműhtí- lyekben dolgozók körében előfordult foglalkozási eredetű megbetegedésekről adott képet 1969., illetve 1970 első félévi össaehasonlítással. Míg az említett munkakörben tavaly az első hat hónapban a dolgozók 20 százaléka szenvedett foglalkozási eredetű megbetegedést, ez az arány ez év első felében 7,7 százalékra csökkent. Az eredményben feltétlenül nagy szerepe van a KÖJÁL hatékony megelőző munkájának. Tavaly például 43 esetben adott ki határozati intézkedést, hét al- kalomal pedig a műhely működésének felfüggesztéséről intézkedett. Lényeges javulást tapasztaltak az ellenőrzések során a Gépjavító Állomás által üzemeltetett műhelyekben, ahol a tavalyi 3 százalékkal szemben az idén egyetlen foglalkozási megbetegedés sem fordult glő. j
