Petőfi Népe, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-13 / 215. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! U«N MEGYEi BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXV. évi. 215. szám 1970. szeptember 13, VASÁRNAP Ára: 1 forint AZ ENSZ 25 ÉVE Bár hivatalosan októ­ber 24, az ENSZ napja — ezen a napon ratifikálták ugyanis 1945-ben az Egye­sült Nemzetek Szervezté- nek Alapokmányát — az idei esztendő a jubileum jegyében zajlik. Június 25-én, az alapokmány el­fogadásának évfordulóján kezdődtek San Franciscó­ban az ENSZ negyedszá­zados fennállásával kap­csolatos ünnepségek, ame­lyeken Kambodzsa kivéte­lével mind a 126 tagállam képviseltette magát. Július 9-én pedig ifjúsági világ- találkozó nyílt meg a vi­lágszervezet New York-i székházában. Mindkét al­kalommal igen élénk viták folytak azokról az aktuá­lis kérdésekről, amelyek a béke és a biztonság leg­fontosabb feladatai nap­jainkban. A Szovjetunió, a világ- szervezet egyik alapító tagja mindig következéte- sen igyekezett érvényesí­teni az ENSZ Alapokmá­nyának nemes célkitűzé­seit és leghívebb, egyben tekintve is legszámotte­vőbb képviselője volt ezeknek az elveknek. Vi­lágosan megmutatkozott ez Jakov Maliknak, a Szov­jetunió állandó ENSZ- képviselőjének a jubileum alkalmából elmondott be­szédében, amikor kijelen­tette, hogy bár a világ ma más, mint 25 évvel ezelőtt, a béke és a nem­zetközi biztonság megszi­lárdítása továbbra is az ENSZ legfontosabb, egye­lőre megoldatlan feladata marad. Mindenütt, ahol jelenleg háború dúl, békét kell teremteni az igazság, a népek szuverenitásának elismerése és tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás alapján. Az összes erőszakkal meg­szállt területről haladék­talanul ki kell vonni a külföldi csapatokat. Min­denütt, ahol még gyarma­tosítók és fajüldözők van­nak uralmon, a hatalmat általuk elnyomott népekre kell átruházni. Be kell szüntetni a fegyverkezési hajszát, gyorsabb lépése­ket kell tenni a fegyver­kezés korlátozása érdeké­ben és ki kell dolgozni a leszerelés, elsősorban a nukleáris leszerelés széles körű programját. A nemzetközi politikai élet a két jubileumi ese­mény óta újabb problé­mákkal szolgált, amelyek közül jelenleg a legfonto­sabb az arab—izraeli vál­ság. Éppen ezért tekint várakozással a világ köz­véleménye az ENSZ-köz- gyűlés kedden, kezdődő általános vitája elé, ahol az előkészületekből ítélve ismét megpróbállak életre kelteni Jarring közel-k°- leti misszióját és ezzel el­hárítani napjaink legna­gyobb háborús veszélyét. Minden erőt mnzgósítani kell az őszi mezőgazdasági munkára A még mindig frissen zöldellő határban megkez­dődtek az őszi mezőgazda- sági munkák. A termény­betakarítást lassítja a nap­fényhiány, egyes növények beérésénak széthúzódása. A bő termést ígérő kukorica­földeken több mint kéthe­tes késéssel számolnak a gazdaságok. Most minden erőt a silónakvaló beta­karítására összpontosíta­nak, s a bőséges, jó minő­ségű zöld tömegből eddig már több mint kétmillió mázsát „konzerváltak”. A felszabadult földeken a jövő évi kenyérnekvaló talaját készítik a trakto­rok. Elérkezett az őszi ve­tések ideje is. A homokte­rületeken hozzáláttak a ta­karmánykeverékek vetésé­hez. Egyes helyeken már kikelt a repce. A Bajai Ál­lami Gazdaságban több mint négyszáz holdon zöl- dell ez a növény. Még hosszú ősz esetén is munkatorlódással számol­nak a mezőgazdasági üze­mek. Egész éven át nehezí­tette a munka folyamatos­ságát a géphiány, és a ne­hézkes alkatrész pótlás. A most soron következő mun­káknál még fokozottabb a gépigény. Rövid idő alatt csak az őszi vetések alá majdnem negyedmillió hol­don kell megszántani, el­munkálni a földet. Ezért a fárasztó aratás után nyom­ban csatasorba kell állíta­ni a gépeket, s ahol erre mód van, kettős műszak­ban üzemeltetni a szántó traktorokat. Rendkívül fon­tos a jövő évi termésered­ményeik szempontjából a szakszerű magágykészítés és a talajerő pótlás. Az idei évben még fokozottabban indokolt a vetőmag minő­sítése, csíraképességének ellenőriztetése. Az eddigi tapasztalatok szerint ugyanis a kedvezőtlen idő­járás miatt egyes fajtáknál nem kielégítő a magvak csíraképessége. Mikronok birodalmában Az idei év programja volt, hogy Kecskemét a ha­zai magnógyártás központ­jává váljon. A Budapesti Rádiótechnikai Gyár Kecs­keméti Gyáregysége tovább szakosodott, aminek az eredményeképpen nem csu­pán összeszerelik a magnó­kat, hanem az alkatrésze­ket is itt készítik, össze­függ ezzel a fejlődéssel egy licencvásárlás is. A vállalat a nagy hírű nyugat-németországi Woel- ke-cégtől megvette a kor­szerű kazettás magnók fe­jeinek gyártási eljárását. Tíz szakemberük tanul­mányozta Münchenben, a helyszínen a termelést és elsajátította a szükséges is­mereteket. A szóban forgó kombi- náltfejek viszik fel a sza­lagra a mágneses jeleket, illetve a lejátszásnál visz- szaalakítják azokat elekt­romos jelekké. Ezeket a „magnetofonagyakat” ko­rábban külföldről szerez­tük be, a készterméket fi­zettük meg elég drágán. A licencvásárlással és az itt­honi gyártással csökken a készülékek import hánya­da és nyereségesebbé vá­lik a gyártás. Az év má­sodik felében a hagyomá­nyos orsós típusokon kívül 20 ezer hordozható kazettás készüléket adnak át a ke­reskedelemnek, aminek 60 százalékát belföldön forgal­mazzak. A működésnél rendkívül fontos szerepet betöltő kombináltfejek hossza nem éri el a másfél centi­métert, az alkatrész nagyon kis méretekkel jellemezhe­tő. Készítésük mégis össze­sen 120 műveletből áll. A műhelyben nagy türelmet igénylő, precíz munka fo­lyik, amit nők végeznek. Az előírástól való mik- ronnyi eltérések is kárt okozhatnak. A gyártási leírással együtt behozott műszerekért nem valutával, hanem készter­mékkel fizetünk. Ezért is nagyjelentőségű, hogy az esztendő hátralevő részé­ben az eredeti terv szerint beütemezett 14 ezer mag­nófej helyett 34 ezret ké­szítenek. A lányok és asz- szonyok a párt X. kong­resszusának tiszteletére in­dított munkaverseny egyik felajánlásaként vállalták a nagyobb munkát. A törzs­gárda . tagjai segítik az újonnan idekerülőket az ismeretek és fogások gyor­sabb elsajátításában, hogy ki tudják elégíteni a „házi” igényeket, s az exportköte­lezettségeknek is eleget tudjanak tenni. Képeink a mikronok bi­rodalmából mutatnak be két szerelési mozzanatot. H. F. (Pásztor Zoltán felvételei) Ötmilliós vállalás A pár napja megtartott közgyűlésein határozta el a tompái Kossuth Tsz tagsá­ga: az MSZMP X. Kong­resszusának tiszteletére az erre az évre tervezett szö­vetkezeti bruttó jövedelem összegét egy százalékkal túlteljesítik. Értékben ez a vállalás megközelíti az ötmillió fo­rintot — beleszámítva az időjárás és a belvíz okozta 3,5 milliós jövedelemkiesés pótlását, továbbá a terve­zett beruházások elmara­dásából származó egymillió forintos kár ellensúlyozá­sát. Heti Yihíghíradó (3. oldal.) A megújhodás, folyamatában (5. oldal) Művelődés, irodalom, művészet (6. és 7. oldal) <n*on7 9. oldal ÜLÉSEZETT az országgyűlési képviselők megyei csoportja Az országgyűlés közelgő, őszi ülésszaka előkészüle­teinek jegyében ülésezett tegnap délelőtt Kecskemé­ten az országgyűlési kép­viselők Bács-Kiskun me­gyei csoportja. A tanácsko­zást Iván Istvánná, a me­gyei képviselő csoport ve­zetője nyitotta meg, külön üdvözölve az ülésen részt vevő Erdösi Józsefet, a me­gyei pártbizottság első tit­kárát, dr. Körös Gáspárt, a megyei tanács vb-elnök- helyettesét és Farkas Jó­zsefet, a Hazafias Népfront megyei titkárát. A megyei képviselőcso­port tanácskozásának napi­rendjére tett javaslat elfo­gadása után Iván Istvánné az országgyűlés soron kö­vetkező ülésszakának ed­digi előkészületeiről tájé­koztatta képviselőtársait. Ezután — az írásban már rendelkezésükre álló, a ne­gyedik ötéves tervről szóló törvényjavaslat, s a válasz­tójogi törvényt módosító javaslat megvitatása előtt dr. Kőrös Gáspár vb-el- nökhelyettes kiegészítő tá­jékoztatását hallgatták meg országgyűlési képviselőink Bács-Kiskun megye negye­dik ötéves tervével kap­csolatos — írásban ugyan­csak rendelkezésükre álló — javaslatról. Ezt követően számos kér­dést tettek fel a megyei képviselőcsoport tagjai az 1975-ig terjedő megyei tö­rekvésekkel összefüggés­ben. Majd dr. Kőrös Gás­pár válasza után rendkívül élénk és sokrétű vita bon­takozott ki a negyedik öt­éves tervről szóló törvény- javaslattal kapcsolatban. Ennek során Báli Ferenc, Fekete Pálné, Oláh Pál, Mándics MiháXy, dr. Veréb János, dr. Varga Jenő, Nyers Rezső, Mészáros Bé­la, Molnár István, és dr. Molnár Frigyes országgyű­lési képviselő fejtette ki véleményét. Felszólalt a vitában Erdösi József, a megyei pártbizottság első titkára is. Az országgyűlési képvise­lők megyei csoportjának ülése Iván Istvánné össze­foglalójával ért véget. Jubileumi kiadvány A megye társadalmi-gaz­dasági helyzete és fejlődé­sének főbb tendenciái cím­mel hazánk felszabadulásá­nak jubileuma és a X. pártkongresszus tiszteletére érdekes kötetet adott ki a Központi Statisztikai Hiva­tal Bács-Kiskun megyei Igazgatósága. A kiadvány külön fejezetekben foglal­kozik a megye település- hálózatával, demográfiai helyzetével, gazdasági fej­lődésével, a lakosság élet- körülményeivel, szolgálta­tásokkal való ellátottságá­val. A megye fejlődését szö­veggel, táblázatokkal, szám­adatokkal érzékeltető mű nemcsak a vezetők és a statisztikából olvasni tudók számára nyújt érdekes ol­vasmányt. Ezért kár, hogy mindössze 900 példányban jelent meg. Lapunk azon­ban cikksorozatban ismer­teti a közeljövőben a kiad­vány legfontosabb, legna­gyobb érdeklődésre számot- tartó részleteit

Next

/
Oldalképek
Tartalom