Petőfi Népe, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-12 / 214. szám

Magasiskola Aki szívén viseli a ma­gyar filmművészet sorsát, mindannyiszor örömmel értesül egy-egy magyar film sikeres külföldi fo­gadtatásáról. Az idei év legnagyobb szenzációja kétségkívül az volt, ami­kor Gaál István negyedik játékfilmjét, a Magasisko­lát különdíjjal tüntette ki a zsűri Cannes-ban, a leg­rangosabbnak tartott film- fesztiválon. Ilyen előzmé­nyek után fokozott érdek­lődés kísérte a mű hazai bemutatóját, hogy aztán annál több csalódott hang vegyüljön a fogadtatásba. Úgy látszik, az olasz és francia filmkritikusok íz­léséhez vagy közelebb állt a film, vagy eleve udvari­Lassacskán Tulajdonképpen senkit nem terhel felelősség a bajai Kölcsey utcában álló öt lakótömb munkálatai­nak elhúzódásáért. A Bács megyei Építőipari Vállalat határidőre befejezte a blokkozást, az első tömböt 1969. június végén átadták az ÉPSZER Vállalatnak. Egy kicsit megnyugodtak a bajai kedélyek gondolván, mégiscsak van mozgoló­dás, mégiscsak lesz vala­mi ebből a 265 lakásból. Az építés folyt, az első tömb mellett lassan felso­rakozott a további négy, egyenként ötvenhárom la­kásos épület is. i^ztán, mintha megállt volna min­den. Az ÉPSZER Vállalat ugyanis a belső építési, szerelési munkák elvégzé­sének határidejét a szer­ződésben 1911. júniusában jelölte meg. Három kőmű­ves és négy segédmunkás dolgozgatott, vagy focizott az első épületben, illetve mellette. Ennyi ember ugyan mit is kezdhetett olyan sok munkával? 19*0. júniusában aztán mozgoló­dás támadt, egymás után érkeztek a gépek, s a lét­számnapló szerint már 80- 90 ember dolgozott itt. A Bács megyei Építőipa­ri Vállalat nemcsak felépí­tett az első mellé még négy tömböt, hanem közü­lük az egyiket már telje­sen befejezte. Szeptember végén beköltözhetnek a la­kók. Az ÉPSZER Vállalat ál­landóan munkaerőhiánnyal küzd. Ezért is küldhették eleinte csak hét embert s ezért vállalták kétéves határidővel a befejezést. Ugyanakkor elgondolkod­tató, hogy ezidőben a ba­jai tanítóképző tatarozását is elvállalták. Körülrakták állványokkal, megkezdték a munkát, aztán gyorsan otthagyták az egészet az intézmény igazgatójának legnagyobb meglepetésére. Elirányították az embere­ket a Kölcsey utcai lakó­telepre, mert hogy az a munka fontosabb. Jogosan kérdezik a ba- jaiak, ha munkaerőhiány­nyal küzdenek, miért vál­lalnak a már meglévő munkák mellett még újab­bakat, tudván, hogy ilyen körülmények között úgy­sem tudják elvégezni? Va­lahogy kicsit felelőtlennek tűnik a dolog, és így az­tán azon sem lehet csodál­kozni, ha egyre többen ve­gyes érzésekkel olvassák a hirdetőtáblákat: „ÉPSZER tervez, épít...” De ho­gyan? Dénes Éva asan fogadták, hiszen nyu­gaton a magyar film mos­tanában divatban van. Gaál István Mészöly Miklós elbeszélése alapján írta forgatókönyvét. Mé­szöly művei arisztokrati­kusan míves írások ugyan, de úgyszólván semmi cse­lekmény, dinamizmus, drá- maiság nincs bennük, na­gyon nehéz őket filmen el­képzelni. A rendező nyilatkozata szerint az ember és társa­dalom viszonyának szim­bólumát próbálta megal­kotni. A szimbólumhoz', hogy művészi hatást kelt­sen, általában valami egy­értelmű tartalmat vagy tanulságot sugárzó mítosz szükséges. A Magasiskola témája egyáltalán nem al­kalmas arra, hogy valami­lyen társadalomfilozófiai párhuzamot kezdjünk szö­vögetni a látottak alapján. A film főhőse egy fiatal­ember, akiről — mint Mé­szöly Miklós hőseiről álta­lában — az égvilágon sem­mit nem sikerül megtud­nunk. Pusztán arra való, hogy az ő szemszögéből lássuk az eseményeket. A fiatalember feltehetően ta­nulmányútra vagy hivata­los kiküldetésre érkezik egy solymásztelepre, kife­jezéstelen arccal szemléli a pompás vadászmadarak idomítását, futó viszonyba keveredik a telep egyet­len nőtagjával, aki félbe­maradt szobrásznövendék és egyben közös szerelmi partnere a solymászoknak. A rendező valószínűleg a telep fegyelmének elem- bertelenítő hatásáról akart valamit mondani, de szán­déka meglehetősen rejtve maradt. A solymászok munkája természetes fo­lyamatnak tűnik, szinte el­képzelhetetlen, miért lát­tak ebben valamiféle fa­sizmusról szóló parabolát a nyugati kritikusok. Az a fegyelem és pontosság, amit gyakorolnak, velejá­rója mesterségüknek, aminthogy minden elmé­lyült munka fegyelmet kí­ván. Próbálkozhatnánk olyasféle okoskodással is, hogy talán az eredeti ter­mészetük megváltoztatásá­ra kényszerített sólymok illusztrálják a zsarnoki ön­kénnyel kormányzott tár­sadalmat, de ebben az esetben nem kifejező a ha­sonlat, mert az állatidomí- tás a legősibb emberi te­vékenységek közé tartozik. Gaál István, aki a Sod­rásban című filmjével mél­tán keltett feltűnést, és a Zöldár című munkája is érzékeny, politikus alkotás volt, a Keresztelő de külö­nösen a Magasiskola című filmjével a lefordíthatat­lan jelképek világába té­vedt. Filmjének Ragályi Elemér szép, színes fény­képezése valamint Bánffy György és Meszléri Judit játéka a legfőbb érdeme, bár szerepeik csak nagyon kevéssé voltak játékigénye­sek. SZ. J. Rugalmasabb váltakozó oktatást! Elhamvadni látszó szakmai viták parazsát szította fel, hogy a múlt tanévhez képest Kecske­méten újabb öt iskolában vezették be a váltakozó oktatás rendjét. Látszólag csupán arról van szó, hogy a művelődési osztályok ezeken a helyeken is ér­vényt szereztek a minisz­teri rendelet előírásának. Mégis zavar és-értetlenség támadt a tanárok egy ré­szénél. Azt gondolhatták, hogy a demográfiai hul­lám tetőzése után, amikor csökken az általános is­kolai tanulók létszáma, mind kevésbé kényszerül­nek majd a kényelmetlen és vitathatóan hasznos megoldás végrehajtására. Fordítva történt. Az őszi és tavaszi hónapokban délután jár iskolába az a több száz 5—8. osztályos gyerek, aki korábban dék- előtt ült a padokban. Ko­rántsem biztos, hogy a rendelkezés merevnek tű­nő alkalmazásával jót te­szünk velük. A váltakozó oktatást már a megjelenésekor sem fo­gadták egyhangú lelkese­déssel a pedagógusok. Az 1964-es Rendtartás azt írja elő, hogyha a tanuló­csoportoknál kevesebb tan­terem áll rendelkezésre, akkor az egyes osztályo­kat délelőtti és délutáni váltakozással kell tanítani. A tapasztalat szerint délutánonként sokkal ne­hezebb tanítani, hiszen a gyerekek már fáradtan ér­keznek az iskolába. A vál­takozás bevezetése elvileg azt célozta, hogy ne le­gyünk mostohák sem az alsó- sem a fölső tagoza­tosokhoz. A képzés egé­szében alkot egységes építményt, tehát a kis- és nagydiákok cserélődjenek „igazságosan” — hetente, vagy havonta. Az életben azonban rit­kán érvényesül tisztán a matematika. A gyakorlat­ban az ilyenfajta számta­ni fele-fele megoldással többet ártunk, mint hasz­nálunk. A fölső tagozatban ugyanis több az óraszám, mint az alsóban. Újabban mégis olyan, a továbbta­nuláshoz közeledő diákok járnak délután is iskolá­ba, akiknek a figyelmét jóval hosszabb ideig vesz- szük igénybe. A tanítás ily módon még súlyosab­ban veszít hatékonyságá­ból, mivel a • késői ötödik­hatodik órák alig hoznak valami eredményt. A vál­tozás felborította a kecs­keméti művelődési köz­pont előkészített program­ját, és erősen veszélyezte­ti a közös városi úttörő- és sportrendezvények si­kerét. A rendszer alkal­mazásánál méltán eshetne nagyobb súllyal latba az igazgatók véleménye, akik sokkal jobban ismerik a körülményeket, mint a fe­lettes szerv. A Rendtartást a szóban forgó kecskeméti iskolák­ban az előző tanévekben rugalmasan alkalmazták. Az intézetek mentelmi jo­got élveztek a váltakozás alól. amit a nagy nemzet­közi, hazai és városi ün­nepségsorozatok tettek in­dokolttá. A jubileumokra hivatkozva tehát vagy rosszabbul tanítottunk, vagy éppen ekkor győzött a józan ész. Az utóbbi a valószínű. S ha történe­tesen nincs jubileumi év, ha nem emlékezünk Kecs­kemét 600 éves fennállá­sára. akkor miért oktat- nánk-nevelnénk eleve ki­sebb sikerre ítéltetve fia­inkat és lányainkat, akik mind közelebb kerülnek az élet komoly próbáihoz. Halász Ferenc Ezüstérmes a magyar női gyorsúszó váltó Pénteken délután Bar­celonában folytatódtak az úszó Európa-bajnokság küzdelmei. Először az úszó maratonira, az 1500 méteres gyorsúszásra ke­rült sor. A versenyt biz­tosan nyerte meg Hans Fassnacht, az NSZK úszó­ja. Ideje 16:19,9 perc. A második helyen az ugyan­csak NSZK-beli W. Lam­pe, míg a bronzérmet a spanyol Esteva nyerte. A magyar Hargitay ismét nagyszerűen úszott és 17:21,les idővel új magyar rekorddal ütött a célba. A nagy versenyben a he­tedik helyet szerezte meg. A 14 éves serdülő úszó minden dicséretet megér­demel. Nagyszerű versenyt ho­zott a női 4x100 méteres gyorsúszó váltó. Az NDK váltója biztosan nyerte meg a versenyt és ered­ménye 4:00,8 perces idő­vel megjavította az USA eddigi világrekordját. A magyar váltó, amely Gyar­mati, Túróczy, Kovács, Patóh összeállításban re­Hét végi SZOMBATON LABDARÚGÁS Kecskeméti járási bajnokság: Mezőfi SE n—Kecskeméti TE II, 16 óra. KÉZILABDA NB I. B-s női mérkőzés: Borsodi Bányász—Kiskunhalasi MÁV, Sajószentpéter, 18 óra. NB II-s férfimérkőzés: Kis­kunhalasi Spartacus—Dunake­szi VSE, Kiskunhalas, 16 óra. RÖPLABDA NB II-s női mérkőzés: Du­naújvárosi Kohász—Kalocsai VTSK, Dunaújváros. ASZTALITENISZ Barátságos nemzetközi mér­kőzés: Kecskeméti Spartacus— Mongol válogatott férfi és női mérkőzés. Kecskemét, Hosszú utcai Általános Iskola, 18 óra. TENISZ Aranyhomok Kupa: Kecske­mét, Petőfi-teniszpálya, 8 órá­tól. TEKE NB II-s férfimérkőzés: Kecs­keméti Petőfi—Kecskeméti MÁV, Kecskemét, 15 óra. VASÁRNAP LABDARÚGÁS NB I. B-s mérkőzés: Debre­ceni VSC—Kecskeméti Dózsa Debrecen, 15 óra. Játékvezető: Hévízi. NB II-s mérkőzés: Kiskun­félegyházi Vasas—Vecsés, Kis­kunfélegyháza, 15,30. Jv.: Papp. NB III. Középcsoport: Kecs­keméti TE—Ercsi, Kecskemét, Városi pálya, 16 óra. Jv.: Bá­nyai. MOM—Soltvadkerti TE, Budapest, Csörsz u. 14 óra. Jv.: Lauber. Kiskőrösi Gépja­vító—III. kér. TTVE. Kiskőrös, 16 óra. Jv.: Budavári. NB III. Délkeleti csoport: Kiskunhalasi MEDOSZ—Sarka- di Kinizsi, Kiskunhalas, 15.30. Jv.: Barna. H. MEDOSZ—Me­zőfi SE, Hódmezővásárhely. 16 óra. Jv.: Győri. Szalvai SE— Kun Béla SE. Békéscsaba, 9 óra. Jv.: Zöldi. NB III. Délnyugati csoport: Nagymányoki Brikett—Bajai Vasas MTE, Nagymányok, 16 óra. Jv.: Kiss R. Megyei bajnokság, Északi csoport: K. Egyetértés—Város­föld. Jv.: Hamvas, K. MÁV— Apostag 10 órakor. Jv.: öze. Kkfházi Vasas n—Klapka SE 14 órakor. Jv.: Gyökér. A töb­bi mérkőzés 16 órakor kezdő­dik: Izsáki MEDOSZ—Alpár, jv.: Daubner* Radnóti SE—K. Dózsa II. Jv. t Dene, Kszmik- lósi VÁV Vasas—Tiszakécske, jv.: Tegzes, Szánk—K. Volán, jv.: Maros, Kiskunmajsa—K. Fémmunkás. Déli csoport: Kinizsi SE— Katymár, 10 órakor, jv.: Tur- csányi. A többi mérkőzés 16 órakor kezdődik: Császártöltés —Kkhalasi MÁV. jv.: Kávai, Kisszállás—Csávoly. jv.: Vén S. Kai. VTSK—Hajós, jv.: Horváth S. Miske—Jánoshalma jv.: Molnár K., Bácsalmás— Gábor Á. SE jv.: Ernszt., Ba­jai Bácska Posztó—Vaskút jv.: Vargac. Tompa—Szamuely SE, jv.: Bruder. Kecskeméti járási bajnokság: Hetényegyháza—K. Göngyöleg, Helvécia—K. MFSC, Tiszaúj- falui Alkotmány Tsz—K. Épí­tők, Lakitelek—K. Szolgáltató, Tiszaújfalui Tisza Tsz—Kerek­egyháza. Valamennyi mérkő­zés 16 órakor kezdődik. Kalocsai járás: I. o. bajnok­ság; Tass—Solt, Bátya—Duna­sportműsor pataj, Szakmár—Foktő, Duna- vecse—Fájsz, Harta—Dusnok. Valamennyi mérkőzés 16 óra­kor kezdődik, öregcsertő sza­badnapos. II. o. bajnokság: Hajós II—Géderlak, Szalkszent- márton—Homokmégy, Drágszél —Dunaegyháza 16 órakor. A Szamuely SE II—Kai. VTSK II. mérkőzés 10 órakor kezdő­dik. Kiskunhalasi járás: H. Spar­tacus—Kkmajsa II., Jánoshal­ma II—Kunbaja, 10 órakor. A H. MEDOSZ II—Harkakötöny mérkőzés 14 órakor kezdődik. A többi találkozóra 16 órától, kerül sor: Csikéria—Kelebia, Csólyospálos—Mélykút, Jász- szentlászló—Rém. Kiskőrösi járás: Kiskőrösi Spartacus Meteor—Kecel, 10 órakor. A többi mérkőzés 14 órakor kezdődik: Kisk. Gépja­vító H—Balogh A. SE, Akasztó —Tabdi, Bócsa—Tázlár. Bajai járás: Bajai Vasas MTE II—Szeremle, 10 órakor. A többi mérkőzés 15.30-kor kezdődik: Madaras—B. Fo­lyamszabályozó, Nemesnádud­var—Dávod, Nagybaracska—Ér- sekcsanád, Sükösd—Bácsbo- kod, Gara— Hercegszántó. Kiskunfélegyházi városi baj­nokság: Vasutas—Kun Béla SE II., Vörös Csillag—Pálmonosto- ra 10,15. Kunszállás—Gátér, 16 óra. kosárlabda NB II-s férfimérkőzés: Bajai Vízügy—Péti MTE, Baja, Sza­badtéri pálya, 10 óra. NB II-s női mérkőzések: Kkfh. Vasas—OSC, Kiskunfél­egyháza, 10,30. Kecskeméti Pe­tőfi—Mezőberényi Vörös Me­teor, Kecskemét, szabadtéri pálya, 10,30. KÉZILABDA NB II-s férfimérkőzés: Kecs­keméti Műszaki Főisk.—Buda­kalászi Textiles, Kecskemét, 11 óra. NB II-s női mérkőzés: Váci Forte—Kiskőrösi VM Spart. Vác, 9 óra. RÖPLABDA NB I-es férfimérkőzés: Ba­jai Fehérneműgyár—Zalaeger­szegi TE, Baja, Petőfi-sziget, 9.30. NB n-s férfimérkőzések: Kecskeméti Volán—Testvériség, Kecskemét, Rákócziváros, 10,30. Kecskeméti Dózsa—Dorogi Bá­nyász, Kecskemét, Május 1 tér, 11,30. NB II-s női mérkőzés: Fejér megyei SZTC—Kalocsai VTSK. Székesfehérvár, Táncsics u. 9 óra. ASZTALITENISZ NB II-s női mérkőzés: Kecs­keméti Spartacus—Bp. ME­DOSZ, Kecskemét, Hosszú ut­cai Alt. Isk. 9.30. NB III-as férfimérkozés: Bp. Vízügy—Kecskeméti Spartacus, Budapest, Vízügy tornaterem, 9.30. Megyei bajnokság, nők: Kis­kunmaisa—Kalocsa, Dávod— Kiskőrös, 9,30. Férfiak: K. Soart. n—Kkfhá­zi Szakmunkásképző, K. Fém­munkás—Tiszakécske, Kiskun­halas—Kkfházi Vasutas, Kis­kunmajsa—Kalocsa, Radnóti SE —Kiskőrös. Valamennyi mér­kőzés 9,30-kor kezdődik. TENISZ Aranyhomok Kupa: Kecske­mét, Petőfi-teniszpálya, 8 órá­tól. TEKE NB I-es nő? mérkőzés: Kecs­keméti MAv—ikarus, Kecs­kemét, 9 óra# mekül helytállt, és 4:02,7 perces idővel ugyan elma­radt saját legjobb ered­ményétől, de ez az ideje elegendő volt ahhoz, hogy megszerezze a második he­lyet, s ezzel az Európa- bajnokság ezüstérmét. A harmadik helyen a svéd váltó végzett. Ideje: 4:04,4. A 200 méteres férfi hát­úszást az NDK-s világre­korder Matthes nyerte, újabb világrekorddal. A 200 méteres férfi pil­langóúszás újabb NDK-si- kert hozott. Poser centi­méterekkel győzte le az NSZK-beli Mööb-öt. A 200 méteres női mell­úszásban szovjet győzelem született. Sztyepanova biz­tosan győzte le honfitár­sát, Grebenyikovát. A tenisz Áranyhomok Kupáért Pénteken megkezdődött Kecskeméten az Aranyho­mok Kupa teniszverseny, amely három napig tart a fedett uszoda mögötti Pe­tőfi teniszpályán. A ver­seny rendezője a Petőfi te­niszszakosztálya és a váro­si TS. Mint érdekességet említ­jük meg, hogy az I. osztá­lyúak versenyében 32-en neveztek, 22 férfi és 10 nő. Közöttük olyan neveket ta­lálunk, mint Machán Ró­bert, Fehér János, Szőcsik György és a hölgyek közül a már bajnokságot is nyert Szörényi Judit. Az I. osztályú versenyzők mellett ott lesznek az in­dulók között a II. osztályú és a III. osztályú férfi és női, az ifjúsági és serdülő fiú és leány versenyzők. Külön versenyben indul­nak a veterán teniszezők, többek között a sokszoros bajnok Bujtor Frigyes és Katona Zoltán is. Akik szeretik a teniszt — márpedig Kecskeméten szép számmal vannak ilyen sportkedvelők — bizonyára szombaton és vasárnap fel­keresik a teniszpályát, ahol színvonalas küzdelemben dől el az Aranyhomok Ku­pa és az értékes tisztelet­díjak sorsa. Ki lesz a fél milliomodik? Seres László, a kecskeméti fedett uszoda igazgatója arról tájékoztatta sportrovatunkat, hogy előreláthatólag a jövő hét elejére várják az uszoda félmilliomodik látogatóját. Azt is megtudtuk, hogy az a látogató, aki ezt a sorszámú uszodabelépőt váltja meg a pénztárnál, értékes jutalomban részesül. A szerencsés nyer­tesnek egy modern, nagykép­ernyős tv-készüléket, valamint száz darab uszodajegyet ad át a Vízmű Vállalat igazgatója, Benkó Zoltán. Az uszoda igazgatója azt is elmondotta tájékoztatójában, hogy csakis a pénztárnál meg­váltott jeggyel lehet nyerni, s így semmiféle visszaélésre nem adnak lehetőséget. Előre tehát nem lehet megváltani a jegyet, csak azon a napon és kizáró­lag a pénztárnál. Bizonyára ezekben a napok­ban megnő az uszoda pénztá­ránál a forgalom, hiszen ér­tékes nyereményben részesül egy szerencsés uszodalátogató. A nyertes nevét megírjuk sportrovatunkban#

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom