Petőfi Népe, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-28 / 201. szám
«. oldal 19*70. augusztus 29, péntelí Jubileumi k Moszkvában Sláger: a gépipar A szovjet emberek százezrei tekintik meg ezekben a napokban Moszkvában a magyar kohó- és gépipar termékeit. A „Szabad Magyarország 25 éve” kiállítás mintegy egyhar- madát elfoglaló területen a kohó- és gépipari ágaa kiállításon a csepeliek gépkocsimosó és szárító berendezése. A magyar kohó- és gépipar egyebek között ezzel a korszerű termékkel szeretne hozzájárulni a Szovjetunió gépkocsiprogramjának megvalósításához. gyártmányokkal nagy sikert arat a nemzetközi piacon. A kiállítás egy jelentős területén a kohó- és gépipari ágazathoz tartozó vállalatok a tartós fogyasztási cikkeket mutatják be. Az ilyen jellegű gépek és beKOIORESSZIJSRA KÉSZÜLVE és viták A Magyar Hajó- és Darugyár termékeit reprezentáló működő nap minden órájában sok csodálója akad. modelleknek a zat 50 KGM-vállalata, 16 ktsz és 5 más tárca vállalata mutatja be gyártmányainak legjobbjait. Látva az egy-egy gép, vagy berendezés körül sereglő embertömeget, minden szerénytelenség nélkül mondhatjuk, hogy a gépipari bemutató a moszkvai kiállításnak slágere. A részletek iránt érdeklődők természetesen elsősorban szakemberek. A kiállításnak szinte nincs olyan perce, hogy ne vennék körül beható érdeklődéssel a Szerszámgépipari Művek gyárainak különböző gépeit. Sokan állnak meg az Esztergomi Maró- gépgyár híres másoló-maHazánk jelentős részt vállal a KGST-tagorszá- gok legkorszerűbb számítástechnikai eszközeinek kifejlesztéséből. Jól demonstrálják ezt a moszkvai jubileumi kiállításon bemutatott számító- és adatfeldolgozó berendezések, valamint perifériás készülékek. Ezek a műszerek az ipari folyamatok irányítását és a laboratóriumi, biológiai méréseket teszik gazdaságossá. A rendszer építőkocka elvre épül, s a nemzetközi kooperáció alapján a legkülönbözőbb igényeket képes kielégíteni. A szovjet-magyar tudományos együttműködés alapján fejlesztette ki rógépe előtt is, amely az híradástechnikai iparunk a idén a Lipcsei Vásáron is aranyérmet nyert. A másoló-maró rendszere magyar szabadalom, követési pontossága messze kimagaslik az eddigi hasonló gépek közül. A gépet lengyel és cseh üzemekben már eredményesen használják, s minden bizonynyal felkelti a szovjet szakemberek érdeklődését is. A Szovjetunióban sokfelé ismerik már a kiállításon ugyancsak működés közben látható élelmiszer- ipari célgépsorokat. Az ÉBGV és az ÉLGÉP gyártmányai, az óránként 3 tonna uborka osztályozását végző célgép és az UNI- PACK élelmiszercsomagoló berendezés előtt érdeklődéssel álltak meg a kiállítást megtekintő Koszigin szovjet miniszterelnök s a magyar párt- és kormányvezetők is. Nem kisebb sikere volt a Hódmezővásárhelyi Mérleggyár mechanikus működésű, optikai mérlegének, amelynek segítségével Fock Jenő miniszterelnökünk is ellenőrizte — mindenki derültségére — testsúlyát. Azóta, ahányszor csak elmegyünk a mérleg előtt, láthatjuk, mennyire élvezik a magyar mérleggyártás eme büszkeségének „ingyenes szolgáltait” a látogatók százai e£ ezrei is: a mérleg minden pillanatban foglalt. Működés közben látható „Druzsba” távközlő reléberendezést, amelynek segítségével egyirányba 8 rádiócsatorna építhető ki. Mindegyik csatorna 4 szintes tv és 4 kísérő hang- csatorna átvitelére, vagy 1920 egyidejű telefonbeszélgetés lebonyolítására alkalmas. A rendszert érdeklődéssel tanulmányozták a kiállításon tett látogatásuk alkalmával Kádár és Kirilenko elvtársak is. A magyar járműprogram termékei is helyet kaptak a moszkvai jubileumi kiállításon. Az IKARUS-au- tóbuszok legkülönbözőbb típusai mellett bemutatjuk a győri RÁBA Vagon- és Gépgyár termékeit is. A látogatók ezrei tekintik meg érdeklődéssel a máris híres 180 LE-es MAN-RÁBA Diesel-motort, a 8 és 13 tonnás hátsóhidakat, amelyekből — mellső hidak ellenében — jelentős meny- nyiséget exportálunk a Szovjetunióba is. A kooperáció mindkét ország számára rendkívül előnyös, s a szérianagyságok gazdaságos növelését teszi lehetővé. A kiállítás egyik szenzációja a folyami és tengerjáró áruszállító hajó-, valamint daru- és kikötőberendezés-gyártásunkat bemutató makett- és mo- dellkomplexum. Gyerekek és felnőttek százai veszik körül a működő modelleket. Hazánk ezekkel a rendezések termelése a IV. ötéves terv időszakában megduplázódik, s e termékeink iránt a Szovjetunió szakemberei is nagy érdeklődést tanúsítanak. De nemcsak a szakemberek! Amikor a kiállítás első napjaiban végigsétáltam a szektorban, jóformán alig lehetett odafémi a Jászberényi Hűtőgépgyár termékeihez, a debreceniek automata mosógépeihez, az univerzális padlóápológép- hez, a VIDEOTON-gyár fekete-fehér tévéihez, rádióihoz. A látogatók fiata- labbjai körében óriási sikere van a kazettás magnetofonoknak, és a két különálló hangdobozos, szte- reofejhallgatós sztereorádi- ónak. Nyikes Imre A KOMOLY SZÁNDÉK olykor a fonákját mutatja. A vezetőség kéteszten- dei tevékenységéről számot adó taggyűlésen fölszólalt az üzemgazdasági osztály szimpatikus, fiatal, mérnök-közgazdász vezetője is. Elmarasztalólag szólt azokról, akik a párttaggyülése- ken csak a szorosan vett termelési, gazdasági kérdésekről vitatkoznak, s ha más téma van napirenden, akkor a hangjukat sem hallani. Mindennek szellemes kifejtése után rátért fölszólalása lényegére. Termelési, gazdasági kérdésekre, s csakis azokra. Azt cselekedte, amit elmarasztalt. Humor? Mi tagadás, föllelhető benne. Mégsem e jóindulatú, jó szándékú kétarcúságon érdemes eltöprengeni, hanem azon a nagyon is fontos kérdésen, hogy témák és viták miként kapcsolódnak össze, vagy éppen különülnek el a kommunisták, a közösségeik, a párt- alapszervezetek tevékenységében? Az a tény. hogy a vezetőségválasztást előkészítő, beszámoló taggyűléseken nagy az aktivitás, örvendetes, Ahogy pozitívum a vitázó kedv fölélénkülése általában is a kommunisták tanácskozásain, a beszámolók sok helyen joggal állapítják meg: az eltelt két esztendőben növekedett a politikai érdeklődés. s ami ettől elválaszthatatlan, a vélemények cseréje. Jó dolog ez. Jó, ha a viták valóban a lényeget ragadják meg, s főként, ha a viták eredményeként tettek következnek. Ma még ez nem mindenütt természetes. Van, ahol csak addig jutottak, hogy — vitatkoznak... A vita hevében a téma maga nem is kerül mérlegelésre, érdemes e egyáltalán rajta rágódni, vitatkozni? A példa lámpását megragadva • érdemes-e energiát, időt fecsérelni arra, hogy apró-cseprői, pillanat szülte, s temette ügyeken vitatkozzanak, s közben a valóban fontosra, lényegesre nem jut erő? Az egyik pártalapszervezetben például hosszasan vitatkoztak azon, miért dúrják le a nemrég füvesített üzemudvart, helyes-e, ha a brigádok kirándulásra költik a jutalmat, ahelyett, hogy szétosztanák, s így tovább. E „nagy horderejű” kérdések mellett valahogy árnyékban maradt, s nem is került napvilágra, hogy az üzemben hirtelen megnövekedett a selejt, s az elfuserált munkadarabok javítása miatt ijesztővé vált a túlóra-felhasználás. Mindenekelőtt ez utóbbiakon lehetett, s kellett volna is vitatkozni, s mivel nem ezt tették, a tekintélyük, a tömegbefolyásuk aligha lett szilárdabb. A PÁRTSZERVEZETEKBEN az elmúlt esztendőkben elmélyült az összefüggések feltárására, elemzésére való hajlam, s alkalmasság. A gazdasági reform előkészítése, bevezetése és kibontakoztatása nagy próbatétel volt a pártszervezetek számára. Egyre szerencsésebb kézzel választják ki a problémák garmadájából a valóban lényegeseket a kommunisták, azokat, melyekben szükség van állás- foglalásukra, s melyekben tudnak is megalapozott, utat mutató véleményt mondani. Mert a fontossági sorrend, a témák közötti válogatás nem ellenére, hanem javára van a munkának, a zeg-zugos ösvényeken nincs szükség a forgalomirányításra, ám meglehetnek-e nélküle az utakat összefogó csomópontok? így valahogy igaz ez a pártszervezetek esetében is. A műhelyen, üzemen, gyáron belüli munka ezer ágra oszlik, s hiba, ha a kommunisták az ezer ág mindegyikével törődni akarnak, ha a témák rangja azonossá válik, ha a vita, s nem annak eredménye a fontos. Baj, hogy miként azt bevezetőben említettük — sok termelési, gazdasági kérdés szerepel a taggyűléseken? Az élet természetes tükröződése ez. Inkább arra kell a hangsúlyt tenni; milyen formában kerülnek napirendre? Ha úgy, hogy a részletekből nem kerekedik ki az egész, ha például a bérkérdés nem bérpolitikaként, hanem csupán személyi sérelmek, kívánalmak köntösében szerepel vitatémaként, akkor aligha jutnak egyről kettőre. Ha kárhoztatják az akadozó anyagellátást, ez sem lendít sokat. Ám ha megkeresik az ösz- szefüggéseket — az üzemen belüli szervezetlenséget, a késve feladott rendeléseket, s így tovább — akkor a vita a teendők irányát, útját is kimunkálja, módszereit pedig már a gazdasági vezetésnek kell megtalálnia. Azaz; elaprózódás helyett a fő kérdésekre való koncentrál operatív beavatkozás helyett a távlatokra is figyelő irányítás. AHOGY termelési kérdésekben, úgy más témák esetében is ez a járható út. A pártépítés, az oktatás, a pártcsoportok tevékenysége, az ideológiai munka, a felvilágosító tevékenység, mind-mind vitatéma, ahogy az országos politika sok kérdése is. Ha: van új gondolat, s mondanivaló. Ez húz ugyanis választó vonalat az ál- és a valódi viták közé. Mert bármenynyire heves legyen is a szószaporítási kedv, a lényegtelen csip-csup ügyekben, végül marokból kipergő homok az eredmény, nincs semmi megfogható. s a fordítottja; a lényeges kérdésekhez fűzött jó gondolat, helyes észrevétel, segítő tanács méhében hordja a cselekvés, az intézkedés ígéretét is, a vita eredménye megfogható, mert tettekre váltható. M. O. Bevált a támogatási rendszer A mezőgazdaság arányos fejlődését — egyéb tényezők mellett — az állami támogatás rendszere segíti. A gyenge közgazdasági adottságokkal küzdő szövetkezeti gazdaságok 1968-tól három éven keresztül részesülnek ártámogatásban, az árbevételek 20—25 százalékának megfelelő összeg erejéig. A fejlődés feltételei megkövetelik, hogy a támogatás több évre előre biztosítva legyen. ; A gyenge termelőszövetkezetek segítésének harmadik éve az idei esztendő. Elegendő tapasztalattal rendelkezünk tehát ahhoz, hogy mérlegre tehessük: mennyit erősödtek szüvetkezeteink, mennyire volt hatékony az állami támogatás. A megyében 184 gazdaság közül 51 kedvezőtlen köz- gazdasági adottságok mellett gazdálkodik, összesen 650 ezer hold nagyüzemi területből 184 ezer hold van a gyenge termelőszövetkezetek kezelésében. Az ártámogatás tehát jelentős számú üzemet érint. A elmúlt év decemberéig 91 millió forintot folyósított erre a célra a Magyar Nemzeti Bank megyei fiókja. Milyen eredményeket értek el a gazdaságok? Nézzük sorban. Az állóeszközök értéke évente 10—15 százalékkal emelkedett és jelenleg 1 milliárd forint A fejlődés üteme az átlagos mértéknek felel meg. A forgóalap 203 millió forint, az, évi növekedés 12 százalék. A fejlődés a jó és közepes szövetkezetekével azonos mértékű, a fejlesztésre történő tartalékolás csaknem megduplázódott. A közös vagyon 1,2 milliárd forint, emelkedése mérsékelt, 5 százalékkal marad alatta az átlagnak. A tehermentes vagyon 782 millió forint. Az árbevételek 24 százalékkal növekedtek és elérték a 745 millió forintot. Itt a növekedés nagyobb mértékű, mint a többi szövetkezetnél. Az ártámogatás ösztönző hatása ebben a vonatkozásban tükröződik legnagyobb mértékben. Az üzemek áruforgalmának élénkülése a lakossági fogyasztás szempontjából is fontos. A támogatást az árbevételek összege után számítják. / A termelés költségei már csak 2 százalékkal maradnak alatta az átlagnak. Ez szintén kedvezően befolyásolja a jövedelmezőséget. A szövetkezetek olcsóbban termelnek, mint korábban. A dolgozó parasztság életszínvonala emelkelkedik ugyan a támogatott gazdaságokban, de még mindig az átlag alatt marad. Az egy dolgozó tagra jutó részesedés tavaly 12 ezer forint volt, a jó és közepes szövetkezeteknél pedig 16 ezer körül. Most, amikor a 3 éves megsegítési időszak vége felé közeledünk, a mezőgazdasági és pénzügyi ösztönző rendszer is vizsgázik. Az eredmények mellett szót kell ejtenünk arról, hogy sok a gond. A még veszteséges gazdaságok nem rendelkeznek azokkal az alapokkal, amelyek megerősödésükhöz szükségesek. Igaz, hogy a bajokat többnyire részletkérdések okozzák és a szövetkezetek gazdálkodásában megvannak a lehetőségek az előrehaladásra. A megsegítés és ösztönzés rendszere elő tudja segíteni a mezőgazdaság arányos fejlődését, A tapasztalatok szerint a gazdaságok zöme az elmúlt évek során jól használta fel a rendelkezésre álló pénzeszközöket. A következő ötéves tervidőszak alatt szintén megmarad az állami támogatás rendszere. Az ösztönzés formái azonban finomításra szorulnak annak érdekében, hogy a gyenge adottságokkal küzdő termelőszövetkezetek gondjaihoz jobban igazodjanak. A támogatás lehetőséget ad a termelés további korszerűsítésére, a munka magasabb színvonalú megszervezésére, a termeiSceny- ség emelésére. A negyedik ötéves tervidőszakra vonatkozó ártámogatás rendszerének kidolgozása most folyik. Követelmény a hatékonyság és annak elősegítése, hogy a mezőgazdasági termelés évről évre előre haladjon. Herczeg Kiss Béla