Petőfi Népe, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-19 / 194. szám
1970. augusztus 19, szerda 3. oldal KOD ÁL Y-SZEM1NÁRIUM Kamarazenekari hangverseny Fél év alatt másodszor lépett íel Kecskeméten a Liszt Ferenc Kamarazene- kar, ismét igen nagy sikerrel. Az együttes 16 fiatal vonósművész — akkor még főiskolai hallgató — társulásából jött létre 8 évvel ezelőtt, vezetőjük kezdettől fogva Sándor Frigyes professzor. A zenekar tagjainak felkészültsége, fiatalos dinamizmusa szerencsésen egyesül karmesterük zenével eltöltött évtizedeinek gazdag tapasztalataival, magasrendű ízlésével. Nem is karmesteri produkciónak vagyunk tanúi, hanem egy sajátos kölcsönhatásnak : Sándor Frigyes maga is megfiatalodik a fiatalok élén, a zenészek muzikalitása pedig éretté válik a karmesteri koncepció hatása alatt. Műsoruk első részében régi zenét játszottak. Először Händel: D-dúr concerto grosso-ja hangzott el színes, stílusos előadásban. Vivaldi: B-dúr concerto- ját hallgatva ismét a barokk zene beláthatatlan gazdagságát csodálhatta meg az ember: ennek a korszaknak szinte valamennyi stílusjegyét, fordulatát ismerjük, egy-egy eddig ismeretlen művel való találkozás mégis az újdonság varázsával hat minden esetben. A concerto szólóit Rolla János és Frank Mária játszotta, kitűnően. Mozart kis F-dúr diverti- mentója a legnemesebb értelemben vett szórakoztató zene, különösen a III. tétel szellemessége ragadott magával. Bartók: Divertimentójának előadását két körülmény tette különösen érdekessé. Egyik az, hogy a mű első magyarországi bemutatóját 1941-ben ugyancsak Sándor Frigyes vezényelte. Másik, hogy —tudtommal — egyedülálló dolog a műnek ilyen kis létszámmal való megszólaltatása. Így nincsenek ugyan meg a megszokott nagy dinamikai kontraszthatások, de annál jobban érvényesül a szólamvezetés logikája, a tételek „mikrostruktúrája”. Nem hiányzott persze az erő és a lendület sem, különösen a zárótételből. A szűnni nem akaró tapsokra Vivaldi egyik kis szimfóniáját játszotta el tételenként a zenekar. Körber Tivadar Kiskun lovasnapok Színpompás, gazdag programot kínálnak a sport- kedvelőknek a kiskun napok keretében augusztus 21-én és 22-én megrendezendő lovasnapok. Az első napon az ünnepélyes megnyitón kívül a kettes- és négyesfogatok díjhajtása, a bugaci csikósok és a lajos- mizsei úttörők lovasbemutatója, továbbá díj- és stafétaugratás kerül sorra. Másnap egyebek közt a fogatok gyorsasági versenyét és akadályhajtását, díjugratást és ismét különböző bemutatókat láthatnak majd az érdeklődők. kitüntetése A mezőgazdasági tsz-ek is o o támogathatják tagjaik és alkalmazottaik lakásépítését A Magyar Közlöny keddi száma közli a pénzügy- miniszter és más illetékes miniszterek együttes rendeletét, amely a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, halászati tsz-ek, mezőgazdasági szakszövetkezetek és ezek társulásai számára is lehetővé teszi, hogy támogassák tagjaik és alkalmazottaik lakásépítését. A dolgozók lakásépítésének támogatásáról szóló jogszabályok eddig csak a nyereségadózásban résztvevő szervekre, tehát gyakorlatilag a vállalatokra és ktsz-ekre terjedtek ki. Az új rendelet kimondja, hogy a termelőszövetkezetek a zár- számadási eredményelszámoláskor lakásépítési alapot képezhetnek tagjaik és munkaszerződéssel- alkalmazott dolgozóik lakásépítésének támogatására. Az ilyen alap képzése azonban a tsz mérlegében veszteséget, a többi alapoknál hiányt nem idézhet elő. A rendeletet a folyamatban levő lakásépítkezésekre még nem lehet alkalmazni. Béremelés a postánál Az anyagi érdekeltség érvényesüléséről, a szak- szervezeti választások előkészületeiről tárgyalt kedden délelőtt a szakszervezetek székházában a Postások Szakszervezetének központi vezetősége. A szakszervezet véleménye szerint a következő időszakban — várhatóan már a jövő hónaptól — a távíró és a helyközi telefonszolgálatnál kerülhet sor béremelésre. A központi' vezetőség elismerését fejezte ki azért, hogy a postások helytálltak az árvízvédelemben, s több mint 4 millió forinttal segítették az árvízkárosultakat. A szakszervezet elnöksége és a Posta Vezér- igazgatóság a fejlesztési és a részesedési alapból is juttatott az árvízkárok helyreállítására, ezenkívül anyagi segítséget nyújt 60 árvízkárosult postáscsaládnak. A központi vezetőség úgy határozott, hogy a Postások Szakszervezetének IX. kongresszusát 1971. április 8—9-re hívja össze. szakértői delegáció utazott tanzániai szakemberek ma- az afrikai államba. A ta- gyarországi képzése. Jelen- pasztalatok alapján a fej- leg is több magyar mérnök lesztések hozzájárulásához és technikus tartózkodik az jó útnak mutatkozik ma- afrikai országban. Az ilyen gyár szakemberek tanzá- irányú segítségnyújtás a niai kiküldetése, illetve továbbiakban szélesedik. EAK: a legnagyobb piac Az afrikai kontinensen legjelentősebb kereskedelmi és gazdasági partnerünk az Egyesült Arab Köztársaság. Az Afrikával lebonyolított külkereskedelmi forgalmunkból az EAK 30—40 százalékkal részesedik. A két ország közötti forgalom 1966-ban érte el a legmagasabb pontot, majd a háborús események hatására visszaesett. Tavaly ismét emelkedni kezdett és remélhetőleg az idén már eléri az 1966-os szintet. Nemcsak a forgalom volumene növekedett, de az árucsere-forgalom struktúrájában is kedvező változások következtek be. Az EAK hazánk egyik legnagyobb nem szocialista gépvásárló partnere lett az elmúlt években. A egyedi gépeken és közlekedési eszközökön kívül néhány komplett berendezést is exportálunk (hidak, malmok, orvosi műszergyár stb.) Az EAK a magyar vegyi termékeknek és gyógyszer-alapanyagoknak hagyományos piaca. Behozatalunk a 60-as években szinte kizárólag Tegnap délután a megyei tanács vb termében azokat köszöntötte Madarász László, a megyei tanács vb-el- nökhelyettese, akik több éve kiemelkedő munkát zott tanító (Császártöltés), Bognár Lászlóné könyvtár- vezető (Kunszentmiklós), dr. Buky Tibor, a kiskőrösi járási tanács vb-elnökhe- lyettese, Bozóky József, a Madarász László, a megyei tanács vb-elnökhe- lyettese átnyújtotta a Szocialista kultúráért kitüntetést Kishegyi Simonnak, a bajai járás népművelési felügyelőjének. végeznek a megye népművelésében, elősegítették a lakosság kultúrálódását, tartalmas szórakoztatását. Madarász elvtárs elismerően beszélt sokszor rendkívüli leleményességet és erőfeszítést igénylő munkájukról, amellyel most kivívták a művelődésügyi miniszter elismerését. Szocialista kultúráért kitüntetésben a következők részesültek: Bajnóczi József, Kun- adacs község vb-elnöke, Bánáti Miklós nyugalmanyersgyapotból állt. Az elmúlt tíz esztendőben azonban jelentősen változott a behozott áruk struktúrája is, ily módon sikerült komplexebb gazdasági együttműködést kialakítanunk. Néhány magyar és egyiptomi vállalat, amely között korábban teljesen kereskedelmi jellegű volt a kapcsolat, ipari együttműködéssel, kooperációval foglalkozik. Ilyen például a VIDEOTON tv-k egyiptomi összeszerelése is. Magyarország és az EAK közötti gazdasági kapcsolatok perspektíváit magyar részről pozitívan ítélik meg. Az EAK-kal ez év végén várhatóan tárgyalásokra kerül sor, hogy a december 31-én lejáró gazdasági szp" ződésünket — előreláthat an további 5 évre —m;, hosszabbítsuk. B. P. Katona József megyei könyvtár főkönyvtárosa, (Kecskemét), Dittler Lajos nyugalmazott tanító (Szerelnie), Fekete Béla, a kecskeméti járási úttörőszövetség elnöke, Galamb Lajos, a kecskeméti Kodály-kórus elnöke, Gergely Józsefné városi népművelési felügyelő (Baja), Gyöngyösi György, a lakiteleki művelődési ház igazgatója, Kishegyi Simon, a bajai járás népművelési felügyelője, Kiss Pál, a kaskantyúi iskola igazgatója, Koós Emőke, a soltvadkerti könyvtár vezetője, Krisch Béla tanár (Kecskemét), Lehocz- ky György, a kiskunhalasi könyvtár munkatársa, Maj- sai Károly, a szalkszent- mártoni Petőfi-ház vezetője, Matics Pál, a szalkszent- mártoni Petőfi Tsz főagro- nómusa, Molnár János, a bajai járási pártbizottság munkatársa, Pinczés Aladár, a dunaegyházi művelődési ház igazgatója, Szabó Istvánná, a mélykúti könyvtár vezetője, Tihanyi Antal tanító (Bátmonostor), Varga Mihály, a Forrás című folyóirat felelős szerkesztője, Vasberényi Géza I dunavecsei Petőfi-kutató és Wilhelm József, a bajai já- ! rási művelődési ház munkatársa. ! Ezután Madarász László uszonhét népművelőnek a űvelődésügyi miniszter dicséretét tanúsító okleve- I let nyújtotta át, és további * sikert kívánt munkájukhoz. Miért nem állandó a táj szi piacképessége? A sárgabarack-termesztésről tanácskoztak Évek óta téma, s kedden ismét napirendre kerülték a Kiskunság híres termékének, a kajszibarack-termesztésnek problémái, értékesítési gondjai. Neves kutatók, kertészeti szakemberek tartottak ezzel kapcsolatos eszmecserét, bemutatót a Kecskemét-Szik- rai Állami Gazdaságban. A tanácskozáson elhangzott beszámolókból, termelési és kereskedelmi igényekből kitűnt, hogy sürgősen változtatni kell a kajszibarack termelési technológiáján. A barack évről évre csökkenő piaca a figyelmeztető, hogy ma már nem elegendő a sajátos béltartalom — íz- és zamatanyag —, az áru tetszetőssége is versenyszempont. Példa erre az 1969-es év, amikor a rekordtermésből a gyümölcs apró mérete miatt alig talált piacot a kiskunsági kajszi. A kívánalom az, hogy 40 mm-en felüli, egyforma nagyságú legyen a termés. Az apró barackra nemcsak külföldön, hanem az országhatáron belül is nehéz vevőt találni, hiszen egyre inkább a szebb, nagyobb, tetszetősebb árut keresik. A tények megállapításán túl a Szikrai Állami Gazdaságban — a Kertészeti Egyetemmel közösen — vegyszeres termésszabályozási kísérletet végeztek. Most, a kiértékeléskor megállapították, hogy egyes nagy termésre hajlamos fajtáknál eredményesen alkalmazható a kémiai gyümölcsritkítás. Egyszeri permetezés után 10—20 százalékkal csökkenthető a hozam. A termésszabályozás költsége azonban bőven megtérül az értékesítéskor, ugyanis szebb és nagyobb gyümölcsöket nyernek. A kertészeti szakemberek véleménye szerint azonban nemcsak a termelés technológiai bővítése oldhatja meg ezt a problémát: olyan fajtákat kell nemesíteni, esetleg szelektálni, s bevonni a nagyüzemi termelésbe, amelyek eleve egyöntetűen nagy gyümölcsöt érlelnek. Az új kajszi fajták keresésénél továbbra is kívánalom a magyar sárgabarack sajátos ízének, zamaténak megtartása. Addig is alkalmazni kell a kísérletek során már jól bevált, vegyszeres termésszabályozást a kajszisokban. A tanácskozás résztvevői ezután szemlét tartottak a gazdaság kajsziültetvényén. Mi újság a Vajdaságban? A RÖVIDÍTETT MUNKAHÉT BEVEZETÉSE A 42 órás munkahét bevezetésére vonatkozó alkotmányos rendelkezéseik és az erre vonatkozó törvény meghozatala, vagyis az elmúlt öt év óta, a társadalmi szektorban foglalkoztatottak 90 százaléka él ezzel a jogával. Nem mondhatjuk tehát, hogy egészében véve nem sikerült ez az országos méretű akció, amelynek gazdasági vonatkozásai ugyanolyan fontosak mint társadalmi és politikai vonatkozásai. A vállalkozás ugyanis igen bonyolult volt, mert a rövidített munkahétre való áttéréssel párhuzamosan egyéb fontos feltételeknek is eleget kellett tenni, nehogy emiatt csökkenjen az ország gazdaságának és kü- lön-külön az egyes munkaszervezetek termelése és jövedelme. Szembetűnő azonban, hogy ez a folyamat igen egyenlőtlen, jóllehet 1971 áprilisáig valamennyi foglalkoztatottnak véglegesen át kell térnie a 42 órás munkahétre. A legmeggyőzőbb tény, hogy ahosz- szabb időt dolgozó 393 862 vajdasági foglalkoztatott 99 százaléka a gazdaságban dolgozik, s mindössze 1 százaléka a nem gazdasági tevékenységekben. Területi szempontból is szemmel látható eltérések vannak a rövidített munkahét bevezetése tekintetében. Szerbiában 1000 foglalkoztatott közül 98 dolgozónak hosszabb a munkahete, Horvátországban 62-nek, Szlovéniában 198- nak, Bosznia-Hercegovinában 49-nek, Macedóniában 203-nak, Crna Gorában pedig 272-nek. Ebből a szempontból az első helyen a Vajdaság áll — 1000 foglalkoztatott vajdasági közül csak 39 dolgozik hosszabb munkahetet. ALAGÚTRENDSZER A VÁROS AT.ATT? Egyesek szerint Kula alatt hat—hét kilométer hosszú sötét, feltárhatat- lan alagút kanyarog, nemcsak a város alatt, hanem a határban is; egészen a szomszédos településekig elér. Mindenki tud róla, de senki nem járt még benne. — Van-e alapja ennek a híresztelésnek? — kérdeztük néhány hozzáértő helybelitől. — Alapja még csak van, de teteje már nincs. Valamikor itt is, akárcsak másutt az Alföldön, veremben tárolták az emberek a gabonát. Sőt abban is laktak. (Titelen mai napig is vannak ilyen löszbe vájt lakások, lagonynak nevezik őket, az ottaniak.) Idővel azonban elhagyták őket az emberek, tárolónak sem használták, mindenki megfeledkezett róluk. A bejáratuk beomlott, a verem azonban megmaradt. Esős esztendőkben boltozatuk itt-ott beomlik, sok épület emiatt süllyed vagy össze is dől. A beomlott verem boltozata néhol téglával volt kirakva. Ezért gondolják sokan, hogy a török időből vagy még élőbbről származó alagutak ezek.
