Petőfi Népe, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-09 / 186. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Megnyitotta kapuit a jubileumi kiállítás Nagy érdeklődés mellett nyűt meg tegnap délelőtt XO órakor a Bács-Kiskun megyei Jubileumi Ipari és Keres­kedelmi Kiállítás. A vendégeket Erdősi József, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke fogadta. Eljött ebből az alkalomból Kecskemétre Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Kecskemét országgyűlési képviselője, dr. Molnár Frigyes, a SZÖ- VOSZ elnöke, Rév Lajos, az OKISZ elnöke, Romány Pál, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályának he­lyettes vezetője, Herczeg Nándor, az MSZMP Fejér me- megyei bizottságának első titkára, Fodor József, a Szol­nok megyei Tanács V. B. elnöke, Víg Dezső, a Tolna megyei Tanács V. B. elnökhelyettese, Korlik Nándor, a Kohó- és Gépipari Minisztérium pártbizottságának tit­kára, Igaz Sándor, a Könnyűipari Minisztérium főosz­tályvezetője, ott voltak sokan a megye és a város köz­életi személyiségei közül. Erdősi József köszöntötte a megnyitó részvevőit, majd Nyers Rezső mondott ünnepi beszédet. Nyers Rezső beszéde a megye ipari fejlődésére, majd rámutatott: impo­záns az is, hogy a megyé­ben közel 30° mezőgazda- sági közép- és nagyüzem működik és mintegy 300 ipartelep, többségében kö- zépüzemd jelleggel. A me­gye ipari tevékenységében tradicionálisan jelentős az eíoipar. Egyre nagyobb he­lyet kap a modem ipar két vezető ága: a gépipar és a vegyipar. A fürdő­kádgyártás napjainkban már félautomata gépsoro­kon folyik Kecskeméten, a gépipar keretében fejlődik az épületgép- és a vízgép­gyártás. A Bajai Kismo­kedelme impozáns fejlő­dést mutat 1960 óta az egy lakosra jutó kiskeres­kedelmi forgalom évi 4800 forintról évi 10 ezer fo­rintra emelkedett Nagyon gyorsan nő az élelmiszer­forgalom, a vendéglátás és a kultúrcikkek eladása. Az életkörülmények fejlődé­Művelődés, irodalom, művészet (6. és 7. olda^ (9. oldal) —. A most megnyíló tó- állítással Bács-Kiskun me­gye bemutatja, hogy mi­lyen eredményeket ért el 25 év alatt az Ipar és a kereskedelem fejlesztésé­ben, s hogy mit jelentett a szocialista társadalom ezen a vidéken — kezdte beszédét Nyers elvtárs. — Jubileumot ünnepelünk, ám csak pillanatokra ál­lunk meg — számot vetni a körülményekkel, keres­ni a további lehetősége­ket — s máris haladunk tovább a szocializmus tel­jes felépítéséig. Politikai, gazdasági és erkölcsi mélypontról in­dultunk el 1945-ban, aho­vá a régi rend és a fasiz­mus oldalán vívott háború juttatott bennünket. És hol tartunk ma? A munkás­vezetés és a szocializmus építése visszaadta nemzeti öntudatunkat. A Szovjet­unióval való szoros szö­vetség a baráti országok közössége biztosítja nem­zetközi helyzetünket. Ez a kiállítás is híven tükrözi, miként fejlődik a gazda­ság és a kultúra hazánk­ban. Pártunk X. kongresszu­sára készülve, mind a munkásinternacionalizmus, mind a magyar nép ér­dekeit úgy véljük legjob­ban szolgálni, hogy poli­tikánkon nem változta­tunk. Mint eddig, ezután sem törekszünk az általá­nos elvek tértől és időtől független, merev alkalma­zására, mert a magyar munkásmozgalom történe­téből megtanultuk, hogy az kudarchoz, a szocializ­mus ügyének lejáratásá­hoz vezetne. Ezért egyszer­re építjük politikánkat az általános ivekre és a magyar valóságra. Ez a forrása eddigi sikereink­nek és ez a felfogás érvé­nyesül pártunk Központi Bizottságának kongresszusi irányelveiben, amit a ko­zd jövőben a nyilvánosság­gal is megismertetünk. Bács "negye ioari fejlő Jését az ország tervszere fejlesztése, a szociálist' iparosítás tette lehetőv- Az iparosítás segítségéve hazánk a gazdaságilag ki zepesen fejlett ország sorába emelkedett, az er főre jutó nemzeti jövede lem ma már előtó az évi 700—750 dollárt, Ez nem kevés, de nem is elegen­dő. A tárgyalás alatt álló negyedik ötéves terv vé­gére az eddiginél nagyobb lépést teszünk előre, s 5— 6 év alatt ezer dolláros szintre emeljük az egy fő­re jutó nemzeti jövedel­met és ezzel elérjük az ipari fejlesztésben a ma­gas szint küszöbét. Bács-Kiskun megyében központi helyet foglal el a mezőgazdaság és ennek így kell maradni a jövő­ben is, hiszen agrártermé­kekből a legtöbb árut in­nen szállítják az ország­nak. A mezőgazdaság fej­lődésével összehangolt ipa­rosításra van szükség, mint ahogy ez a megye el­múlt tízéves fejlődésében is érvényesült. Az ipar egyre több munkaerőt igé­nyel, a mezőgazdaságban pedig lassan tovább csök­ken a dolgozó emberek száma. De mint jövedel­mi forrást, nem helyette­sítheti, csupán kiegészíthe­ti az ipar. így hasznosít­hatók legjobban a megye adottságai. Nyers elvtárs röviden visszatekintett beszédében Nyers Rezső megnyitja a jubileumi kiállítást. élelmiszeripar, annak szin­te minden ágazata erős és tovább fejlődik. A könnyű­iparban régi alapokon új lendületet vett a textil- és a cipőipar, új ágazatként bontakozik ki a nagyüzemi bútorgyártás és a konfek­tor- és Gépgyár részit vesz az országos jármű fejleszté­si program végrehajtásá­ban. A híradástechnikai ipar reprezentáns termé­ke a magnetofon, a mű­szeriparé a fénymásoló. Fejlődik a megyében a papírfeldolgozó és a mű­anyagipar. A kereskedelem fejlődé­sét egyfelől a termelés, másfelől az életszínvonal emelkedése teszi elsőren­dű fontosságúvá, örvende­tes, hogy a megye keres­sét mutatja, hogy a me­gyében a bútorértékesítés közel háromszorosára, emel­kedett. S ba lehet jelszó­val kifejezni a kereskede­lem jövő feladatát, azt mondhatjuk „Még inkább a fogyasztókat szolgálni, előbbre látni a fogyasz­tás fejlődését!” Mind az ipar, mind a kereskedelem továbbfejlő­dése a gazdasági reform ki bon tokozásával lehetsé­ges. A most következő időszak fő tennivalója, hogy a reform elvei mind­jobban benyomuljanak az üzemekbe, a gazdaságok­ba, a vállalatok belső éle­tébe. Ezt a célt is nagy­szerűen szolgálja majd 9 napon keresztül ez a ki­állítás — mondotta befeje­zésül Nyers elvtárs, majd köszöntötte a kiállítókat, gratulált a rendezőknek, s megnyitottá nyílvánította a jubileumi ipari és ke­reskedelmi kiállítást. Nagy Ottó Túljutott a félidőn az aratás Két hete „új kenyeret" fogyasztunk arga Jenő, a megyei tanács vb elnöke a kiállítás egyik első díját átnyújtja Végvári Istvánnak, a Kecskeméti Konzervgyár igazgatójának. Túljutott a félidőn az idei aratás, s ezzel pár­huzamosan a gabona álla­mi vásárlása is. A Gabona­felvásárló és Feldolgozó Vállalat ez ideig hatezer vagon kenyérgabonát és ezer vagon takarmányga­bonát vett át a gazdasá­goktól. Amilyen ütemben elhú­zódik az aratás, a felvá­sárolt gabona mennyisége és minősége egyre kevésbé felel meg a pár hónappal ezelőtti várakozásnak. Elő­ször a minőségről: a ta­valyinál máris kisebb az idei búza hektólitersúlya, s több benne a gyommag is. A túlzott mértékben lehullt csapadék a kenyér­gabona-termés béltartal­mának egy részét szinte „kilúgozta”. Jelentős a mennyiségi kiesés is: a vállalatoknál úgy számítják, átlagosan holdanként 3 mázsával ta­karítanak be kevesebbet annál, mint amire két hó­nappal ezelőtt számítottak a gazdaságok. A dologban még az is különös, hogy viszonylag a homokvidé­ken kisebb a kiesés; azaz a terméscsökkenés így a megye fő gabonatermő kör­zeteit sújtja leginkább. A bajai járásban egyharma- dával terem kevesebb, mint az elmúlt évben. Gyengének mondható a termés a kalocsai járás­ban is, főleg a járási szék­hely közvetlen környékén. A megye malmai szinte az aratás kezdete óta őr­lik az új gabonái, a tava­lyival keverve. Az ebből készült liszt azóta a sütő­ipari hálózatba került; két hét óta már új búza liszt­jéből sütött kenyeret fo­gyasztunk. A malom- és sütőipari szakemberek gon­doskodása jóvoltából a ke­nyér és a pékáru minősé­gének csökkenésétől re­mélhetőleg nem kell tar­tanunk XXV, évf. 186. szám 1970. augusztus 9, VASÁRNAP Ara: 1 forint Heti yilághíradó A MAGYÁR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT B'Á.C'S’--K IS K UJM MEGYEI BIZ O T TS Á G A N A K N A PI L A P J A

Next

/
Oldalképek
Tartalom