Petőfi Népe, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-08 / 185. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Kiosztották a jubileumi kiállítás díjait Erdősi József sajtókonferenciája Tegnap már az utolsó «imításökat végeztéik a részt vevő vállalatok a Bács-Kiskun megyei Jubileumi Ipari és Kereskedelmi Kiállításon. A délelőtti órákban a kecskeméti Komszomol tér még a hangyabolyhoz hasonlított — mindenfelé ácsoltak, festettek, rakodtak — később azonban egyre inkább ünnepi külsőt öltött a kiállítási terület. Délután 4 órakor a gimnázium bejárati csarnokában gyűltek, össze a megye, a város közéleti személyiségei, a kiállító vállalatok vezetői, a napilapok, a rádió, a televízió és a helyi sajtó munkatársai. Szabó Ferenc, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője üdvözölte a megjelenteket, majd dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke kiosztotta az egyes vállalatoknak a legszebb termékekért, a bemutató színvonaláért és a megye fejlesztésében szerzett érdemekért a zsűri által odaítélt díjakat. Ezután Erdősi József, a megyei pártbizottság első titkára a megjelent újságírók előtt sajtókonferenciát. tartott. Hangsúlyozta, hogy a megnyíló ipari— kefeskedelmi kiállítás a hazánk felszabadulása 25. évfordulójára szervezett ünnepségsorozat egyik legfontosabb rendezvénye. A mostanában más megyékben rendezett hasonló kiállításoktól azonban abban különbözik, hogy égy olyan terület fejlődéséről ad számot, ahol a felszabadulás előtt csak igen jelentéktelen ipar veit. Ezt a vidéket úgy tartót-] ták számon, hogy mező- gazdasági jellegű, de e tekintetben is eléggé elmaradott. Ennek a kiállításnak éppen az adja meg a jelentőségét, hogy bemutatja: a felszabadulás óta eltelt negyedszázad alatt mire volt képes az itt élő nép. Erdősi elvtárs vázolta a megye iparfejlesztésének történetét. Rámutatott, hogy a megyei pártbizottság és a megyei tanács legfőbb politikai célja a lakosság életkörülményeinek megjavítása volt. A gazdasági célkitűzések között a foglalkoztatottság egyensúlyának megteremtése; a központi erőforrások hatékony felhasználása; a népgazdaság igényeinek szem előtt tartása szereAz Ipar fejlődése Báes- Kiskun megyében az utóbbi tíz év alatt meggyorsult, 5 az eltelt időszak igazolta a megyei pártbizottság fejlesztési koncepciójának helyes voltát. A kiállítás gazdag anyaga jól érzékelteti, mennyire merész és sokrétű fejlesztési terv valósult meg. A megye lakosságának alkotó tehetségét tükrözi, hogy a legbonyolultabb gyártási technológiákat is elsajátította. Itt, ahol a kezdetleges élelmiszeriparon kívül alig volt valami, a hajdani szántó-vetők és gyermekeik ma már automata gépsorokat irányítanak, villamossági berendezéseket, érzékeny műszereket, műanyagtárgyakat stb. gyártanak. S nem is akármilyen igényességgel, hiszen a termékek több mint egynegyedét iparunk külföldön értékesíti. Természetesen sok nehézséget kellett közben leküzdeni, mert nemcsak a munkásoknak a szakmát, .hanem a vezetőknek is a vezetést a munka menete közben kellett elsajátítani. Sajnos, kezdetben a szakmai képzés előfeltételei sem voltak meg. Az elmúlt tíz év alatt hat új iparitanuló-létesítményt hoztunk' létre, amelyekben 25 ezer fiatalt tanítottak meg a különböző szakmákra. Közben 8500 felnőtt is szerzett szakmunkás bizonyítványt. Az elmúlt évtized lendületes fejlődésére jellemkő még, hogy amíg 1960-ban 84 mérnök és 298 technikus dolgozott a megye üzemeiben, addig jelenleg a mérnökök száma 364, a technikusoké 2108. Nagyjelentőségű még e tekintetben, hogy Kecskeméten ma már üzemmérnököket képző gépipari és automatizálási főiskola működik. A megyei pártbizottság első titkára ezután az ipar fővárosból való kitelepítéséről, a nők és fiatalok helyzetéről, a nagyközségek iparosításáról stb. beszélt, majd a kereskedelem fejlődését elemezte. Elmondta, hogy ezen a vidéken is jelentősen megnőtt a lakosság áruellátási igénye, s ma már megyénk sem sorolható az elmaradott bolthálózattal rendelkezők közé. Különösen gyorsan fejlődött az élelmiszer-kereskedelem és vendéglátó- ipar forgalma. A legfeltűnőbb azonban a vegyes, iparcikkek iránti kereslet növekedése, amely már nemcsak életszínvonal- emelkedést jelent, hanem azt is, hogy az igények is alaposan megnőttek. A meg’re kereskedelmi vállalatai igyekeztek mindezzel lépést tartani, de még sok | rj pótolni Való a külső ke- I rületek és az úi lakóto'e- j pék fljd'gt’**'tőn®k ki- -'p-'t-se terén.i A tájékoztató után a sajtó képviselőivel a megye vezetői elbeszélgettek. N. O. Aláírták a szovjet-nyugatnémet egyezményt MOSZKVA (MTI) A. Gromiko szovjet és Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter pénteken, moszkvai idő szerint 11.00 órakor parafálta az erőszak alkalmazását kizáró szovjet—nyugatnémet szerződést. XXV. évf. 185. szám 1970. augusztus 8, SZOMBAT‘S Ara: 90 fillér RÁDIÓ és TV műsor (5. és 6. oldal) 10 oldalas kiállítási melléklet Uj paradicsomfajták a konzerviparnak Tanácskozás és bemutató Géderlakon A konzervipari célra termesztett, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet által kinemesített új paradicsomfajták el- szaporításához, a termesztés és a betakarítás üzemszerű technológiai módszereinek kialakításához a gé- derlaki Üj Élet Tsz biztosított kísérleti területet. Erre való tekintettel rendeztek tegnap délelőtt Géderlakon tanácskozást és szakmai bemutatót a megye kertészeti szakemberei, továbbá a kutatásban és a feldolgozásban érdekelt országos intézmények és vállalatok vezetői, képviselői. Számszerint mintegy hat- vanan jelentek meg. A tapasztalatcserére elküldte szakembereit a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Konzerv-, és Paprikaipari Kutatóintézet, az Agrárgazdasági Kutató- intézet, továbbá a Debreceni, a Hatvani, a Kecskeméti Konzervgyár. A megyei vezetés részéről jelen volt dr. Maár András, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője. Az értekezletet Szegő Lajos, a helybeli Űj Élet Tsz elnöke nyitotta meg. Ezután dr. Mészöly Gyula, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Kosuth-díjas igazgatója számolt be a konzervipari paradicsomnemesítés legújabb eredményeiről. Hangsúlyozta: a kutatásoknak egyre inkább központi céljává válik megtalálni azokat az optimális technológiai módszereket — úgy a termesztésben, mint a feldolgozásban —, amelyek a hazai konzervipari paradicsomtermékeket verseny- képessé teszik a világpiacon. Az ezzel kapcsolatos szakmai eredményeket, elképzeléseket dr. Frigyesi Ferenc, az intézet tudományos munkatársa ismertette. Ezt követően a tanácskozás résztvevői megtekintették a kísérleti telepet, ahol alkalmuk nyílt a legújabb kecskeméti nemesítésű és a külföldi fajták terméshozamának, minőségének •tanulmányozására. A találkozó a tapasztalatok értékelésével ért véget. „Oszlopcsarnok" Manapság így kezdődik minden nagyobb szabású építkezés, először vasbetontartókat készítenek, kialakítják az épület vázát. Képünk a kecskeméti Mezőgazdasági Technikum építkezésénél készült. A munkában nyáron az intézet diákjai is segítenek. (Pásztor Zoltán felvétele) Célok és változások prthető ^ kíséri érdeklődés gazdasági életünk alakulását 1970- ben. A III. ötéves terv utolsó, a reform harmadik esztendejének eredményeire, tapasztalataira épül az újabb ötéves időszak. S az idei hat hónap eredményei biztatóak. Csökkentek az 1969. során joggal bírált hibák, mérséklődtek a nemkívánatos folyamatok, s erősödtek a gazdaság pozitív vonását Az első félévi statisztikai adatokból a legszembetűnőbb: gyorsult gazdasági növekedésünk üteme, s javult a munka hatékonysága. Az ipari termelés mintegy 7 százalékkal volt magasabb, mint egy esztendővel ezelőtt. Több más, első félévi statisztikai adat is figyelemre méltó. Így az értékesítés gyorsabban nőtt, mint a termelés, mérséklődtek tehát a termelői készletek. A kül- és belkereskedelem gyorsan fejlődött, a terveknek megfelelően alakult a termelt és értékesített áru összetétele. A kedvező irányú ™ változásokat fél év tapasztalatai alapján persze nem szabad túlértékelni, mint ahogy az 1969- es esztendő, esetenként túlságosan éles és egyoldalú bírálata sem volt indokolt. A vállalati gazdálkodást, a vezetői döntéseket befolyásoló közgazdasági szabályozó eszközök kisebb módosítása ez év elején beváltotta a hozzáfűzött reményeket. De az idei tendencia-változásoknál az objektív hatásoknál is nagyobb szerepet játszottak a szubjektív tényezők. Ha szerény mértékben is, de sikerült szemléletbeli változást elérni a vezetőknél az irányításban. Az MSZMP Központi Bizottság tavaly novemberi határozata, amely mélyrehatóan elemezte a reformtapasztalatokat és keményen ostorozta a fogyatékosságokat, pezsgést vitt az irányító hatóságok, főként az ágazati minisztériumok munkájába, aktivizálta a párt- szervezeteket és felébresztette a vállalati vezetők felelősségérzetét. fjgy tűnik, hogy e fontos párthatározat, amely nagy figyelmet szentelt a hatékony gazdálkodás „játékszabályainak” finomítására is, mindenekelőtt eredményesen lépett fel a vállalati érdekek fetisizálá- sa ellen. Bebizonyosodott, hogy lehet, sőt nélkülözhetetlen építeni a nép- gazdasági érdek képviseletére, a vezetők felelősségérzetére. Gazdaságunk szilárdságát bizonyítja, hogy sikerrel kiállta az árvíz próbáját. Nem került és nem kerül sor olyan rendkívüli intézkedésekre, amelyek a váratlan kiadások, károk egy részét áthárítanák a lakosságra. Nem árt azonban hangsúlyozni, hogy az árvíz okozta többlet kiadások java a második félévben esedékes, sőt egy része áttolódik 1971-re. S ebből feladatok is adódnak. A nemzeti jövedelem terven felüli növekedését nem szabad azonban mennyiségi feladatokra leegyszerűsíteni. Jóllehet esetenként a termelési tervek túlteljesítése is kívánatos, például az építő- és az épí- töanyagiparban, az ilyen keresett fogyasztási cikkek és a különösen jövedelmező exporttermékek gyártásában. De népgazdasági méretekben mégsem ez a fő feladat, hanem a hatékonyság javítása, a termelékenység emelése, a meglevő gépek, berendezések jobb kihasználása, a készletek ésszerű csökkentése, a szükséges többletanyagi erőforrások előteremtésének legjárhatóbb útja. Ez az intenzív fejlődés alapozhatja meg leginkább jövőre kezdődő IV. ötéves tervünket is.
