Petőfi Népe, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-07 / 184. szám

1970. augusztus 7, péntek

6. oldal

Kalocsa a fehér foltok ellen

A közigazgatási átrendezés következtében nyolc községgel megnövekedett a kalocsai járás területe, határa kiterjedt a megye északi részéig. A megnagyobbodott terület áj feladatokat ró u járási népművelési szervekre, a módszertani központoktól több segítséget igényel a járás. Németh Gábort, a kalocsai Nagy Lajos Járási Könyvtár igazgatóját és a Tudományos , Ismeretterjesztő Társulat titkárát kerestük meg, hogy megkérdezzük az átszervezés után módosult kulturális tervekről.

— A községekben még egyszerűbb a helyzet — válaszolta — eddig is majd mindegyikben működött művelődési ház és könyvtár. Az új feladatot azonban nemcsak a nekik nyújtott módszertani segítség jelenti, amelyet igyekszünk erőnkhöz mérten megadni.

A járásban gyarapodott azoknak a külterületi településeknek a száma is, amelyeket fehér folttal jelölhetnénk a népművelés térképén. Ezeknek a településeknek is próbálunk művelődési és szórakoztató programot adni a Kalocsa környéki szállásokon már bevált módszerek segítségével.

— Megvannak-e a tárgyi feltételek a megsokasodott feladatok ellátásához?

— A külterületi népműveléshez a legnagyobb segítséget az a művelődési autó jelenti, amit a megszűnt dunavecsei járási székhelytől kaptunk. A művelődési autó programját mostanában állítottuk ösz- sze a járási pártbizottsággal és a tanács művelődés- ügyi osztályával egyetértésben. Arra törekedtünk, hogy a járás egészét be.Világjáró népművész

Svájcban, Szovjetunióban és Olaszországban járt a közelmúltban a híres ho- mokmégyi pingáló népművész Szőnyi Marcsa. Amikor befejezte itthon a községi kultúrház előcsarnokának festését, férjhez ment, most Egri Károlyné néven indul ismét külföldre.

A LEGRÉGIBB MŰVÉSZET — A BARIKÁDOK NYARA — NEGYVEN ÉV UTÄN

Három

újdonság

Könyvszemle

Divatos ital a turmix. Olykor nem árt, ha a szellemileg szotmjúliozó is ezt kever ki magának. Találomra válogat az író-, asztalon halmozódó könyvújdonságok között. Sajátos ízekre lelhet könnyű és nehéz italok vegyítéséből. Az elsőnek kiemelt mű a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó újdonsága, dr. Bene László munkája. A vezetés tudományos megalapozása címmel. A veze" tés — a világszerte ismert mondás szerint a legrégibb művészet és a legújabb tudomány — a fejlett, s a fejlődő országokban egyaránt a legfontosabb kérdések közé tartozik, elméleti témaként éppúgy, mint gyakorlati tevékenységként. A szerző vállalkozása tehát már aktualitásánál fogva is üdvözlendő, igazi elismerést azonban tartalmassága, alapossága érdemel. A három nagy részre, s azokon belül világosan rendszerezett fejezetekre oszló testes kötet részletes áttekintést nyújt a vezetés, a szervezéstudomány, a döntéselőkészítés kérdéseiről, hogy csak hármat említsünk a tárgyalt témák sokaságából. A kézikönyvként fölfogható munka nemzetközi tapasztalatok, s rendkívül kiterjedt szak- irodalom földolgozásával ad rugalmas, de mégis szilárd kereteket a vezetés kutatás tökéletesítéséhez, s magának a vezetésnek a korszerűsítéséhez.

Keressünk turmixunkhoz sajátos ízt. Olyat, ar# édes is, meg kesernyés. A Móra Ferenc Könyvkiadó Kozmosz könyvek sorozatának Köpeczi Béla válogatta, szerkesztette kötete kínál ilyet. A mértéktartó, okosan elemző bevezető tanulmány, valamint az azt követő dokumentumok a Reform vagy forradalom? című művet a szó nemes értelmében vett po litikaá irodalom rángj árat

emelik. Nem a könnyebb utat választja az 1968-ban a „barikádok nyarán” lezajlott diákmozgalmak megértetéséhez, nem az események összegyűjtésével próbálja az összefüggéseket fölfedni, hanem elemez. Az oktatás, a társadalmi környezet legfőbb jellemzőit vázolja fel, hogy reális ágyazatát nyújtsa az eseményeknek. A sok vonzó, s ugyanakkor nem kevés taszító vonást is magukba foglaló mozgalmak kiforratlanságukban sem lebecsülhetők. Ezért izgalmas olvasmány a kötet, s mert valaminek a születésénél jelen lenni mindig érdekes.

Nyúljunk végül ismét valami nehezebb után, hogy turmixunk valóban a sokféleség keveréke legyen. Emeljük ki — akár a szó szoros értelmében is, mert súlya tekintélyes — az Akadémiai Kiadó újabb nagy vállalkozásának, a Műszaki Lexikonnak első kötetét: A-tól F- ig. A lexikonok mind bővebb áradása közepette is megkülönböztetett hely illeti e vállalkozás mostani, s előkészületben levő két másik kötetét. Negyven esztendeje jelent meg utoljára hazánkban műszaki lexikon, s ha valahol, akkor a műszaki tudományokban valóban gyors volt a haladás, s ami ettől elválaszthatatlan: az avulás. A négy évtizeddel ezelőtti lexikon kuriózum inkább, mintsem élő ismeretek tárháza. A mostani? A 27—30 ezerre tervezett címszóállomány, a hatezer ábra sokat ígér, s az ígéretek reá jutó részét az első kötet beváltja. Nagy erénye, hogy nem csupán a szűk szakmának szól hanem a címszavak nagy többsége a közepes ismeretekkel rendelkező olvasó számára is világos magyarázatot nyújt.

M. O.

kapcsoljuk a kulturális vérkeringésbe.

— Milyen kulturális ellátásban részesül a külterületek lakossága?

— A művelődési autó játékfilmeket és könyveket juttat Tass, Szalkszentmár- ton, Dunavecse, Solt és Harta vidékére. A régi járás területén Kalocsa szállásai, Szakmar, és Öregcsertő esik a művelődési autó útvonalába. Igyekszünk változatos műsort adni, és gyakran felfrissíteni a kölcsönözhető könyvállományt. Ezenkívül tervbe vettük a két, Kiváló címmel kitüntetett klub, a kalocsai és a foktői irodalmi színpadainak vendégszereplését. Készülünk kiállításokra is, Solton Schnur József, Har- tán Kovács László képző- művészeti alkotásait mutatjuk be. Valószínűleg sikerül áthozni Pécsről Servatis Tibor szobortárlatának anyagát, Kecskemétről pedig a fiatal népművészek kiállítását, amit a népzenei találkozó programjában rendeznek meg.

— Milyen célokra használják még fel a művelődési autót?

— A kalocsai múzeum igényelte néprajzi kutatásokhoz. A népi építészettel és díszítőművészettel kapcsolatos gyűjtőutak rövidesen megkezdődnek a művelődési autó segítségével Szakmár és Homokmégy környékén.

A nyári mezőgazdasági munka szezonjában nem nagy közönsége gyűlne ösz- sze a népművelési rendezvényeknek, de szeptembertől kezdve érdeklődéssel várják a megnövekedett kalocsai járás községei a könyvtár művelődési autóját.

A népművelőknek az a szándéka, hogy mindenütt kedvet ébresszenek a szellemi javak fogyasztásához, és megszüntessék a fehér foltokat a járás egész területén. Sz. J.

Könyvtárgondok a kiskőrösi járásban

A Kiskőrösi Járási Népművelési Tanács nemrégiben megvitatta az Olvasó népért mozgalom helyzetét és a legközelebbi tennivalókat.

Mucsj István, a járási könyvtár igazgatója beszámolt a mozgalom eredményeiről és hiányosságairól. Rámutatott, hogy az 1968-ban megtorpant járási olvasói létszám azóta ismét emelkedni kezdett, bár a növekedés még nem éri el a kívánt szintet. Noha az olvasás és az olvasásra serkentés társadalmi ügy, véleménye szerint a könyvtárak még jelenleg is magukra hagya- tottak, főként gazdasági vonatkozásban, ugyanis a könyvbeszerzési keretek relatív csökkenést mutatnak. A járás könyvtár- helyzt#-áről szólva kiderült, hogy a könyvtárak sok helyütt kinőtték a helyiségeket, túlzsúfoltak. Ez az olvasókkal való közvetlen foglalkozás lehetőségét nehezíti meg, mert nem maradnak szívesen hosszabb ideig a könyvtárakban.

A beszámolót élénk eszmecsere követte. Vitatták az iskolák olvasásra ösztönzésének hatékonyságát, a differenciált olvasói igények helyenkénti kielégítésének lehetőségeit, a könyvterjesztés nehézkességét, illetve mindezek eredményeképpen a mozgalom valódi társadalmi hatékonyságát. Mint ahógy az egyik hozzászóló kifejtette, nem egyszerűen a könyvtári olvasók számszerű növelése a mozgalom 1 lényege, hanem sokkal inkább az egyes társadalmi „fehér foltok” felszámolása a eél, tehát a munkás és paraszt rétegek megnyerése a könyv, a kultúra, az olvasás számára.

Társadalmi ügy az olva-! sás megszerettetése azok-' kai a rétegekkel, akik számára az írott szó még nem igény. Ez fogalmazódott meg az ülés summá- zásaként. Miként a közművelődés egyéb területein, a

könyvtáraknak is fokozottabb támogatásra van szükségük mind gazdasági, mind társadalmi vonatkozásban, hogy országunk tízmilliós lakossága valóban olvasó néppé legyen.

P. M.

HASZNOS VAKÁCIÓ

A Velencei-tó partján az agárdi madárvártán — kéthetes turnusokban — 50—60 középiskolás és egyetemista fiatal tölti szabad idejét hasznos kutatómunkával. Radetzky Jenő biológus tanár irányításával betekintést nyernek az ornitológia, a mikrobiológia és a meteorológia tudományába. Az itt szerzett elméleti és gyakorlati ismereteket egyetemi felvételi vizsgákon és tudományos dolgozatokban hasznosítják a növény- és állatvilág iránt érdeklődő fiatalok.

Képünkön: Ismerkedés a madárfényképezés alap-] elemeivel.

(84) — Hát nem merném azt állítani — mondta Geibel, már az utcán, miközben a kocsi zárjával bajlódott —, hogy lángészként oldották meg az emberei ezt az akciót. Futni hagytak egy kölyköt és menekülni egy vak koldust. Mert remélem tudja — fordult most szemtől-szembe Brunnerrel — hogy az öreg elérhetetlenül messzire szökött?

Brunner nem mert válaszolni, mert tudta, hogy minden szóval csak tovább bőszítené a főnökét.

*

Kloss képtelen volt összpontosítani a figyelmét a sakkra, pedig Meier mérnök már percek óta várta, hogy lépjen. De a nap eseményei túlságosan lefoglalták gondolatait. Először is a tanácskozás Geibelnél. Igaz, nem örömmel töltötte el azt a néhány órát az Obersturmbannführer szobájában, de nem is eredménytelenül, hiszen megtudta, hogy honnan és milyen veszély leselkedik övéire.

Figyelmeztetni kell Filipet minden áron — villant át újra agyán. De mielőtt a J—23-as jelentését Filip továbbítaná, jó lenne még kiszedni néhány fontos információt ebből a Meierből, aki most idegesen játszik ujjaival a tábla másik oldalán. Éjfélkor van az adásidő. Addig még sok minden történhet. Ma éjszaka, vagy holnap este sor kerülhetne a gyár lebombázására. Meierék egyévi megfeszített munkáját lehetne porrá zúzni, a harckocsik teljes dokumentációjával együtt. Még akkor is, ha ebben az akcióban ő, Kloss főhadnagy is elpusztulna, aminek valószínűsége nem kevés hiszen mindössze néhányszáz méternyire a főépülettől van a Wehrmacht tiszti szállodája is.

Kloss sajnálta egy kicsit ezt a negyven egynéhány éves férfit, akinek élete főművét jelenti ez a harckocsi. Békében bizonyára többre is vinné, hiszen kitűnő műszaki érzékkel nyúl a legmerészebb ötletekhez is. De háború van ...

— Ön lép, főhadnagy.

— Gondolkodom — mondta Kloss. — Nem szeretnék elveszteni egy figurát.

— Vallja be. hogy egyáltalán nem a sakkra gondol — nézett Kloss szemébe Meier. — Gondolatai messze járnak. Talán a családtól étkeztek rossz hírek?

— Valami ilyesmi — tért ki a válasz elől Kloss.

— Hagyjuk most — söpörte le a figurákat a táblá-l ról Meier. ■— Valamikor jól sakkoztam, de most nem megy.

— Hát jó! — sóhajtott megadóan Kloss. — Ez a nap így is sikeres. A tábornok nagy elismeréssel beszélt ma az ön harckocsijáról. Ha sikerülnek a próbák,- néhány hónap múlva már nemcsak prototípus lesz ez a nagyszerű fegyver... Remélem boldog? nézett a mérnökre a főhadnagy.

— Az lennék, ha tudnám, hogy harckocsijaim lega-3 lábta egy nappal közelebb hozzák a háború végét.

— Gondolom, azt akarta mondani — mosolygott Kloss és cigarettával kínálta a mérnököt, hogy „ha legalább egy nappal közelebb hoznák harckocsijaim a győzelmünket ?”

— Ha a háború vége ugyanazt jelenti, mint a győzelem, akkor igen.

— Feltétlenül a győzelmet, a mi győzelmünket jelenti — mosolygott tovább Kloss, s lezárta a sakkdobozt.

Meier hunyorogva nézett Klossra, s tenyerével le- gyezgette el a cigaretta füstjét.

— Ha nem bíznék úgy emberismeretemben, ha nem tudnám, azt, amit érzek, vagyis azt, hogy kedvelem önt Kloss, most azt hinném, hogy...

— Hogy ellenőrzőm? — kérdezte Hans. — Nem, nem kedve? mérnök úr. Vannak rá mások, akik ellenőrzik önt, s az ön személyi lapja a harckocsik dokumentációja.

— ’ És ha mezőgazdasági gépeket terveznék, nem tankokat? — kérdezte a mérnök. Kloss agyában hirtelen felderengett valami. Igen, igen, Meier portáldaruja a háború előtt...

— Régen volt az, amikor még egy portáldaru is hírnevet jelentett a hazában — mondta csendesen, és érezte, hogy újabb kétséget ébresztett Meierben.

— ön ismerte a daruimat?

— Igen. Ugyanis 1941-ben kellett volna megvéde-' nem a diplomámat a gdanski akadémián.

— Ehelyett most Európa civilizációját védi — mondta Meier, s Kloss úgy érezte, hogy maró gúny cseng a mérnök szavaiban.IFolytatjukf