Petőfi Népe, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-01 / 179. szám
4. oldal 1970. augusztus 1. szombat VJ EIRAGKERTESZET KECSKEMÉTEN §*'V.tía? Aiillió forintos forgalom kereskedelmi iroda első féléves mérlegén Az első féléves eredmé-1 tén létrehozzák a használt nyék szerint mintegy 110 millió forintos áruforgalom lebonyolításával dicsegépek és alkatrészek bizományi telepét. Mindinkább kihasználják a kishatárkedhet a Kecskemét—Kis- menti exportálásban, áru- kunfélegyháza környéki cserében rejlő lehetőségeTsz-ek és Szakszövetkezetek Kereskedelmi Irodája, — nagyjából ezt összegezték az iroda igazgatóságának most megtartott ülésén. Az említett összeg ugyanis megfelel a tavalyi egész éves teljesítménynek. Különösen jelentős tétellel szerepel a zöldség, a gyümölcs, a baromfi és a tojás forgalmazása, továbbá a szállító és a műszaki részleg jó kihasználása. Eredményes volt az optimális gépkihasználásért és az alkatrésszel való ellátásért tett erőfeszítés, valamint a bor, a pálinka és az élőállat felvásárlásának intézése. Várhatóan az elsőnél is eredményesebb lesz a második féléves működés, hiszen a mezőgazdasági áruk javarészét ekkor takarítják be. A kereskedelmi iroda szerint jó kilátások vannak sárgabarackból, almából, szőlőből, burgonyából és vöröshagymából. Termékeket közvetítenek belföldi ellátásra, exportra, félkészáruk előállítására és kon- lervgyári feldolgozásra. A tervek eredményes megvalósítását segítik a nyolc üzemág bővítését szolgáló intézkedések. A zöldség, a gyümölcs, a tojás, és a baromfi forgalma továbbra is döntő súllyal szerepel az iroda tevékenységében. A szállítóeszközök és a munkagépek kihasználását, elirányítását illetően a gazdaságok között az eddiginél is jobb kooperációra törekednek, a jövő év elején a megyeszékhelyen, a kecskeméti Béke Tsz volt palántanevelőjének terhieket: itt elsősorban különböző félkésztermékek eladására gondolnak. Sőt, jugoszláv részről a göngyölegek iránt is nagy az érdeklődés, legközelebb ennek kiszállítására kerül sor. Egyébként bővítik az iroda telepét is; jövőre 50 vagonos hűtőházat és irodai központot létesítenek. Ennél is közelebbi megvalósulást ígér a kilencedik üzemág, a virágkertészet létrehozása. A Béke Tsz-től megvásárolt négy hajtatóházban ez év augusztus elsején kezdik meg az előkészületeket a virág- termesztésre. A vállalkozás életképessége mellett szól, hogy a város belterületén mindezideig nem működik nagyobb virágkertészet. Megkezdték as IGV fejlesztését ¥7 • H rr •• •• Kiskoroson Alig egy hónappal ezelőtt adtunk hírt arról, hogy az Irodagépipari és Finom- mechanikai vállalat átvette a Kiskőrösi Járási Vegyesipari Javító-Szolgáltató Vállalatot azzal a céllal, hogy jelentős beruházással továbbfejleszti. Csillag Géza az IGV igazgatója kijelentette, hogy 15 millió forintot fordítanak az üzem bővítésére és a munkát haladéktalanul megkezdik. A munkáslétszám néhány év alatt a jelenlegi 250-nel szemben 550—700-ra növekszik a leendő korszerű gyárban. A napokban a helyszínen jártunk és meggyőződtünk arról, hogy az IGV-nél Falóban gyorsan cselekednek. Bár a kiskőrösi üzemben még a korábban vállalt termékek gyártása folyik (a III. negyedévben ilyen jellegű kötelezettségeiket végérvényesen teljesítik) a kapcsolat a budapesti törzsgyárral és a kecskeméti testvérüzemmel máris kiépült. A vállalat központjából lehozták az üzembővítés terveit, s megkezdték a csomagolóeszköz-gyártás műszaki előkészítését. A kecskeméti gyárban a gyártásszervezést tanulmányozzák az üzem vezető beosztású dolgozói. Kirajzolódtak már a fejlesztés fő irányai. Az idén december végéig saját házi építőbrigádjuk 500 négyzetméterrel bővíti a műhelycsarnokot és kicseréli a födémeket a régi épületeken. Jövőre és 1973-ban egy-egy új 1300 négyzet- méteres üzemcsarnokot építenek. Az ígért 15 millió forintos beruházást tehát máris elindították, s rövidesen megkezdik a gépek szállítását, illetve felszerelését. A negyedik negyedév az új termékek kísérleti gyártása és sorozatgyártásra való előkészítése jegyében zajlik majd le. Ehhez mintegy ötven új munkaerőt is felvesznek. 1971-ben már exportfeladatai lesznek az IGV kiskőrösi gyárának. N. O. A megszámlált ember III. Hol és hogyan lakunk? A település- és lakás- viszonyok tanulmányozása friss tudomány. Az emberiség alig néhány évtizede felismerte, hogy életviszonyaira döntő hatást gyakorol: hol és hogyan lakik? 1870-ben az ország lakosságának 74,1 százaléka élt községekben, ez az arány 1949-ben 62,1-re, 1970-ben 55,5 százalékra mérséklődött. A főváros lakossága az ország népességének 18,8, míg a többi városé 25,7 százalékát tét-», te ki 1970-ben. (i960 és 1969 között tehát a városi lakosság aránya 39,7 százalékról tovább nőtt, s elérte a 44,5-et.) A tényleges szaporodás számszerűen: a fővárosban 135, a megyei jogú városokban 105, a járási jogú városokban 254 ezer fő. Mekkorák a városok? A főváros és a négy megyei jogú város lakossága túl a százezren. A 40 ezernél népesebb városok száma 13, míg a 20 ezer léleknél nagyobb településeké 49. Érdekesség, hogy közülük kettő nem város: Békés és Érd. A népszámláláskor 3224 településen írták össze a lakosságot. E települések nagy része azonban kicsi, ötszáznál kevesebben élnek a települések 20,6 százalékán, s ezernél kevesebben további 25,4 százalékán. Magyarország lakosságának 46 százaléka tehát ezer főnél kisebb településeken él, s az ezeken a helyeken levő szerény életkörülmények érthetővé teszi- hogy 1960 és 1969 közűit 830 ezer embert, népességünk 20,4 százalékát vesztették elAhogy a kisebb falvak, úgy veszítenek jelentőségükből a külterületek is. (79) Egy pillanatig dermedten állt a járdán, aztán futásnak eredt. Senki sem figyelt rá, ő sem nézett hátra. Nem láthatta, hogy Ruppert kocsijával a Pon- janovszkij-hídra hajtott, áttörte a korlátot, s a mélységbe zuhant. Azt sem láthatta, hogy percekkel később már a Gestapósokkal volt megtömve a híd és a környéke. ÁRULÁS Teleszívta levegővel a tüdejét, s rekedt hangon énekelni kezdett: „Térj vissza és csókolj, mint régen, és én rózsákat hozok tenéked.. Mindenki ismerte őket. A város lakói éppúgy, mint a vidékről bejáró feketézők, akik a mellékutcák kapualjaiban krumplit és répát árultak csillagászati ösz- szegekért. A kofák, s a rendőrök éppen úgy, mint a környéken cirkáló fekete egyenruhások, vagyis az SD- sek. Ismerték őket a perecárusok és a titokban zsemlét, is kínáló öregasszony, aki néhány péksüteményen nyert haszon reményében életét kockáztatta naponta, pecüg tí'^oa, hogy péksütemény csak a megszálló hatalmait képviselőinek jár Varsóban. És ismerték őket a háború rokkantjai, akik az utcasarkokon, templomok bejáratánál kalapoltak néhány garasért, s vádlóan mutogatták megcsonkított testüket az ugyancsak szánalomra szoruló járókelőknek. A vak kintornás éppen befejezte az éneket, a harmonikáját egy lépcsőre tette, ő pedig várakozóan topogott a macskakövön. Amíg kísérője, a 14—16 év körüli, vézna, rosszul táplált kisfiú összeszedte a papírba csomagolt zlotyikat, fázós, gémberedett ujjait a hóna alá csapkodta, hogy egy másik udvaron ismét játszhasson, hogy ujjai újra engedelmeskedjenek a dallam és a ritmus követelményeinek. Kiürült az udvar, nem talált már több pénzcsomagot a fiú, hát fogta a harmonikát és a fehér botot, az öreg kezébe adta, s a sötét kapualjon át kivezette az utcára. Odakint néhány emberhúzta kocsi döcögött a kopott keramiton. A riksák előtt fáradtan vánszorogtak a gyerekek, s a kocsiban terpeszkedő Wehrmachtosok kéjes vigyorral élvezték a kegyetlen kényelmet. A sarkon hirtelen egy öregasszony tűnt fel, s korát meghazudtoló gyorsasággal futott. Kosarából szerteszét hullottak a zsemlék. Néhány lépéssel mögötte egy dagadt csendőr lihegett. A járókelők riadtan rebbentek szét a menekülő előtt. A hangzavarra megtorpant az öreg harmonikás; — Mi történt? — fordult a fiúhoz. — Egy asszony menekül. A zsemleárus. De nem kapja el a dagadt dög — s ebben a pillanatban szinte íelsikoltott örömében. — Mégis elkapták? — kérdezte az öreg. — Nem. Német tisztbe rohant a rendőr. Azt hiszem megkapja a magáét. — Gyerünk — mondta a harmonikás. Elhaladtak jó néhány kapu mellett, amelyek szinte kínálták a belépést a kintornásnak, de most úgy tűnt, hogy határozott cél felé igyekeznek. Néhány száz méterrel távolabb megálltak egy bazár előtt. — Minden rendben? — kérdezte a vak, s a fiú megnyugtató válaszára benyitott az üzletbe. Mint aki hirtelen visszanyerte a látását, határozott léptekkel átvágott az üzlethelyiségen. A hátsó szobában egy férfi, aki éppen a Nowi Kurier Warsawskit olvasta, felugrott: • — No, végre. Add gyorsan ide. Az öreg az asztalra szórta a papírba csomagolt pénzdarabokat. A másik gondosan kicsomagolta valameny- nvit, minden egyes pénzdarabot az öreg elé csúsztatott és figyelmesen vizsgálta a papírszeletkéket. Már csaknem valamennyivel végzett, amikor hirtelen a gyertyához emelte az egyik lapocskát, s azon a hő hatására lassan írott szöveg formálódott ki. — Rossz napod volt ma — fordult az öreghez, majd a szöveg gondos tanulmányozása után újra megszólalt: — Hívd be a fiút is. Egyetek egy kis káposztalevest, és délután induljatok újra. (Folytatjuk.) Az 1949. évi népszámláláskor 1,59 millió ember, az ország lakosságának 17.3 százaléka élt külterületen. 1960 és 1970 között a külterületi népesség 261 ezer fővel — 23,3 százalékkal — csökkent. 1960- ban az ország népességének még mindig 11,2 szá- -zaléka élt külterületeken, 1970-ben ez 8,3-re zsugorodott. Napjainkban 858,5 ezer a kerületeken élők száma, s háromnegyed részük községek külterületén lakik. A tanyák, a falutól távol eső települések soha nem rejtegettek romantikát, legalábbis az ott élők számára. A kenyér kényszere volt az, ami ott tartotta a népességet, s e keserű örökségnek tulajdonítható, hogy még ma is 14 201 külterületi lakott hely található az országban. A legtöbb Pest megyében — 128fr — és Szabolcs-Szat- márban — 1123 — míg a legkevesebb Csongrád — 402 és Nógrád megyében (406). A teljes lakosságon belül a külterületi népesség aránya Bács-Kiskun megyében a legnagyobb — 28,7 százalék! —, majd Csongrád megyében (27,6). A legkisebb Hevesben — 2.3 — és Vas megyében (2,7 százalék). A külterületi népesség fogyása a legnagyobb mérvű Szolnok megyében volt — 38,2 százalék — majd Békésben — 36.5 —, míg a legkisebb Pest megyében (5,3). Szám szerint a legtöbben — 164.5 ezer — Bács-Kiskun megyében és Csongrád megyében — 89 ezer — élnek külterületen, míg a legkevesebben — 7685 — Vasban. A lakáskörülmények erőteljes befolyásol ói az életviszonyoknak, s ezzel a demográfiai helyzetnek is. Ennek fölismerését tükrözi, hogy már az első hivatalos, 1869. évi népszámláláskor jutott hely a lakás- körülményeknek is a kérdőíveken, ám 1930-ig csak a városokra, s utána is a 10 ezer leiken felüli településekre terjedt ki. Megbízható, teljes adatok csak 1949-től állnak rendelkezésre. 1970. január 1-én 3 157 000 volt az ország lakásállománya, 400 ezerrel több, mint az 1960. évi népszámláláskor. Ez 15 százalékos növekedésnek felel meg, ami 1930 óta a legmagasabb emelkedési ütem. (Évi átlagban 1,5 százalék.) 1949 és 1960 között ugyanis 1,2 százalék volt, 1930 és 1949 között pedig az egy százalékot sem érte el. A teljesen tiszta képért tekintsük át az alábbi táblázatot: A lakásszám növekedése Evek: Darab Gyarapodás százalékban 1931—1941 215 126 9,9 1941—1948 68 889 2,9 L949—1959 291 111 11,8 j 1960—1969 399 182 14,5 A lakások számának növekedése felülmúlta a népesség emelkedését, s így javult a lakáshelyzet az elmúlt két évtizedben. A lakásállomány településtípusonkénti megoszlása sem érdektelen. A fővárosban 630,8 ezer, a megyei jogú városokban 179 ezer, a járási jogú városokban 632,4, míg a községekben 1714,6 ezer lakás van. Az adatok elemzésének legfőbb következtetése: fokozatosan csökkent az egyszobás lakások aránya. I960 és 1970 között az egyszobás lakások száma 201 ezerrel — 11,9 százalékkal — csökkent. Az 1960. évi népszámláláskor a teljes lakásállomány 61,3 százaléka volt egyszobás, 1970-re ez az arány 47,2-re mérséklődött. Az ország lakásállományának 43 százaléka ma kétszobás, 9,8 százaléka pedig három vagy több szobás. (A növekedés a kétszobás lakások esetében 54,9, a három és többszobásoknál pedig 62,2 százalékot tett ki!) A megyék adataira áttérve is megállapíthatjuk: a fejlődés üteme területenként eltérő. Számszerűen a legtöbb lakás 1960 és 1969 között Pest megyében épült — 49 211 darab —, majd Borsodban — 19 437 —, s Veszprém megyében (19 095). A legkevesebb Tolna megyében — 3707 —, Baranyában — 4966 — és Hajdú-Bihar- ban (6293). A lakások ösz- szetételét elemezve az előzőekhez hasonlóan nagyok a megyék közötti különbségek. Baranya megye 79,8 ezerre rúgó lakásállományából például 54,6 ezer a két vagy többszobás, míg Békésben a 145,8 ezerből mindössze 64,1 ezer. A lakásoknak több mint a fele egyszobás Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Pest, Sza- bolcs-Szatmár és Szolnok megyében, hatvan százalék fölött van Csongrád megyében, míg Fejérben, Győr-Sopronban, Tolnában a lakások nagyobb része két- vagy többszobás. A sorozatot a szerzőnek illenék valami frappáns befejezéssel zárnia. Ügy hiszem, felesleges a fejtörés. A tények, az adatok önmagukért szólnak, múltba világítanak, jelent értetnek meg, s körvonalazzák a holnapot. Ezért több hát egyszerű statisztikai adatgyűjtésénél a nép- számlálás ... M. O. IVláv kapható Szabolcsi Bence: BEETHOVEN Beethoven születésének kétszázadik évfordulójára negyedik, átdolgozott kiadásban látott napvilágot a jeles zeneesztéta nevezetes tanulmánya, melyben a nagy zenei titánhoz méltó színvonalon állítja elénk Beethoven alakját, méltatja zenéjének korszakalkotó jelentőségét, örök időkre kisugárzó hatását. A mű bemutatja nemcsak a zeneköltő szoros kapcsolatát Magyarországgal, hanem azt is, milyen hatalmas bátorítást és inspirációt jelentett a magyar szellemi műveltség kiteljesedésére Beethoven művészete.
