Petőfi Népe, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-26 / 199. szám
«. oldal 1970. augusztus 26, szerda Jogunk a pult előtt A járőr és kutyája u. Az életszínvonal emelkedésével jár, hogy az emberek egyre több drága, több ezer forintot érő háztartási gépet és készüléket vásárolnak. Természetes, hogy az ilyen nagy beruházásokhoz biztonság- érzet is kell: a vevő tudni akarja, hogy jól vásárolt, és ha gépével valami baj történik, az menynyiben az ő kára és menynyiben a gyártó, illetve «ladó cégé. Ezeket a gépeket, készülékeket — hűtőszekrény, mosógép, centrifuga, rádió, televízió, motorkerékpár, gépkocsi stb. — gyűjtőnéven tartós fogyasztási cikkeknek mondják. Éppen azért, mert rendeltetésük szerint hosszú ideig kell működniük, s mert az áruk is magas — az elmúlt évben az ezekkel kapcsolatos jótállásokról öt miniszter adott ki együttes rendelkezést. A belkereskedelmi, kohó- és gépipari, könnyűipari, külkereskedelmi és nehézipari miniszter együttes rendelkezése (4/1969.) kimondja, hogy Spórolt nekünk a MÁV? Egyik nap Budapestre kellett utaznom. Reggel a vonat indulása előtt negyed órával érkeztem a dunavecsei vasútállomásra. A pénztár előtt hosz- •zú sor kígyózott, s meg- adóan álltam a sor végére. Nagy nehezen a pénztárhoz kerültem, de * jegyek kiadója — majd lenn a vonaton — jelszóval becsukta az ablakot, és kifutott a sínek közé. Fürgesége indokolt volt, mert a vonat éppen indulófélbe került. Példáját követve, jó páran feltornáztuk magunkat a vonatra és már azon gondolkodtam, hogyan magyarázom meg a kalauznak, hogy nincs jegyem. Ám a magyarázkodásra nem került sor, mert a jegykezelő Kunszentmik- lósig nem jelentkezett. Itt viszont át kellett gzállnunk. Rövid roham után végre kezemben volt az utazásra feljogosító menetjegy, és még fel is keveredtem a vonatra. Ott azonban elgondolkoztam a történtekről. Valami baj van a jegykiadással. Mert egy átlagos hétköznap a becslésem szerint húsz—harminc utast nem tudtak időben jeggyel ellátni. Pedig 15 perccel az indulás előtt ott voltunk a pénztárnál. Mi van akkor, ha a kalauz kéri a jegyet? Leszállít, vagy bírságol? Ez nekünk nem lett volna jó. Kunszentmikló- sig ingyen utaztunk, ez pedig a MÁV-nak nem jó. Kunszentmiklóson viszont le kellett szánnunk, ismét sorba állni és ott úgy tolongani, hogy még elérjük a csatlakozást. Es ez ismét nekünk rossz. — Jó lenne, ha a MÁV ily módon nem spórolna nekünk, és megfelelő jegykiadással segítené elő az utazás zavartalanságát. így mi takaríthatnánk meg sok bosszúságot, kellemetlenséget. J. M. ha a tartós fogyasztási cikk hibás, a vásárló követelheti annak kijavítását, kicserélését, illetve visszavételét. A hibás készüléket nyolc napon belül ki kell javítani. Ezeknél a bonyolult gépeknél azonban megtörténhet, hogy hibájuk hosszabb javítást igényel. Ha ez a 15 napot is meghaladja, kölcsönkészüléket kell adni a vásárlónak a javítás idejére, a hiba bejelentésétől számított 15 nap után, egészen addig, amíg kijavítva vissza nem kapja saját gépét. A tartós fogyasztási cikkekhez jótállást kell adni. A jótállás — cikkektől függően — hat hónaptól két évig terjedő idő szokott lenni. A rendelet előírja, hogy a jótállási idő a szokásosnál hosszabb lehet (az új gazdasági mechanizmus bevezetése óta egyes vállalatok a jótállási idő meghossza- bítását is felhasználják gyártmányaik! népszerűsítéséhez), de rövidetob nem. Ha javításra szorul a gép, vagy készülék, a jótállási időt annyival kell meghosszabbítani, ameddig a vásárló nem használhatta a megvásárolt tartós fogyasztási cikket. Természetesen a jótállás itt is a kereskedelmi céget terheli, akár hazai gyártmányú, akár külföldi gépet adott el. A javításról is a kereskedelmi cégnek kell gondoskodnia. Az olyan készülékeket, amelyek működéséhez rögzített bekötés szükséges (pl. bojler, villanytűzhely stb.), a helyszínen, a vásárló lakásán kell megjavítani. s ha ez semmiképpen sem lehetséges, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a kereskedő köteles gondoskodni. Ugyanez vonatkozik a 10 kilónál súlyosabb és a helyi közlekedési eszközökön kézicsomagként nem szállítható készülékekre is. Könnyen mozgatható, könnyű és akár villamoson, autóbuszon is szállítható készüléket a vásárló köteles elvinni a legközelebbi szervizbe, vagy ha ilyen nincs a helyiségben, a javítószolgálat helyi begyűjtőhelyére. A vásárlónak- — ha a készülék beszállítása külön költséget okpzott — a szállítási díjat a helyi viszonyoknak megfelelően kell megtéríteni (tehát, ha autóbuszon szállította be a vásárló a hibás gépet, nem számíthatja fel taxi díját stb.). A gép vagy készülék kicserélésére akkor kerülhet sor, ha az javítás után sem lenne jó, illetve ha javítása hatvan napnál hosszabb ideig tartana, vagy ha már ötször javították és ismét elromlik. Ki kell cserélni azt a gépet is, amely három napon belül hibás lett, s erről nem a vásárló tehet. Lehetőleg azonos típusú gépet kell adni a rossz helyett. Ha a kereskedő a gépet nem tudja kicserélni, a vásárló visszakaphatja a vételárat, vagy más típusú készüléket vehet, s ha az drágább, a rossz készülék árát beszámíthatják az új vételárba. A kereskedőnek és a vásárlónak egyaránt érdeke, hogy a tartós fogyasztási cikkhez mellékelt jótállási jegyet szabályosan töltsék ki és a vásárláskor, illetve a készülék üzembehelyezésekor a dátumot tüntessék fel. A rosszul, felületesen kitöltött jótállási jegy már sok vitát okozott vásárló és kereskedő között, de az is. hogy ha a jótállási jegy és a készülék számát, adatait nem egyeztették. A nagy összegű vásárlások másik csoportja — elsősorban faluhelyen — az állatvásárlás. Ezt is számos jogszabály rendezi. A tartós fogyasztási cikkeknél fennálló jótállás helyett itt szavatosság áll fenn: az eladó szavatolja, hogy olyan állatot adott el, amilyet a vásárló tőle akart venni. Ha valahol — itt aztán igen sokszor megtörténik, hogy utólag mégis végtelenbe nyúló viták és perek kezdődnek. Az állatszavatosság szabályai csak egyes haszonállatokra vonatkoznak: lóra, szamárra, öszvérre, szarvasmarhára, bivalyra, juhra. kecskére és sertésre. Az eladó és a vevő itt is — mint minden adás-vételnél — szerződést köt. Az eladó a szerződés értelmében hibátlan állatot köteles adni, s ha az állatnak mégis hibája van, a vevő követelheti a szerződés felbontását, vagy — ha nem egy meghatározott állat, hanem csak bizonyos fajta szerepel a szerződésben — az állat kicserélését. Ha több állatot, vagy egész nyájat adnak el, és ezek közötti van hibás, fel lehet bontani a szerződést valamennyi állatra nézve, ha a hibás állat különválasztása kárt okozna a vevőnek vagy az eladónak. A vevő a hiba felismerésétől számított nyolc napon belül köteles nyilatkozni, s ha erre az eladó nem válaszol, 60 napon belül indíthat pert jogai érvényesítésére. V. E. A mai könyvek színesek, változatos témájúak, bennük szerelem és kaland, győzelem és bukás, romantika és festői tájak váltják egymást. Öröm volt ideje bőven olvasni. Valósággal szerelmes lett a könyvekbe, ám némelyik útleírás rosszat su- gallt számára, ugyanis Jancsi úgy döntött, hogy v»i > '* iksT Mucsi Illés határőr és kutyája, Jemen. olvasni ezeket a könyveket, hát még írni azokat. T. János 16 éves egri fiú, a fővárosban ipari tanuló. A kazánkovács szakmával ismerkedik, s mivel csak hat órát dolgozik naponta, külföldre szökik. Igaz, csak néhány évig akart Amerikában, Afrikában tartózkodni, ott élményeket gyűjteni, mert Jancsi író szeretne lenni. Térképet, iránytűt, kombináltfogót és élelmiszert vásárolt, a térképen bekarikázta Bácsalmás körzetét, s megjelölte a határra vezető irányt is. Táskarádiót, elemlámpát is vitt magával, a rádiót azért, hogy tájékozódjon az időjárásról, a lámpát pedig éjjel az iránytű megvilágításához használta. Tizenhat kilométert gyalogolt, mire megközelítette a határt. Esteledett, zuhogott az eső. Fehér nylonszatyorját, hogy ne világítson a sötétben, csalánnal borította be, s behúzódott egy keskeny erdősávba. Egy lombos tölgy alá telepedett, izgatottan kémlelt a sötétben. Erősen fújt a szél, s Jancsi kezdte kényelmetlenül érezni magát Egyre csak azon gondolkodott, mi lesz, ha elfogják, hogyan fog szülei, tanárai elé állni? Itt az erdőben eszmélt rá a fiú, hogy nagyon elsiette a dolgot. Félni kezdett, valósággal remegett, nem bírta tovább a várakozást... Mucsi Illés határőrnek sem tetszett túlságosan az esős, sötét éjszaka Számolta a perceket, úgy vélte, sosem telik le a szolgálat de az vigasztalta, hogy nem volt egyedül, ott lapult mellette kutyája, Jemen is. Hajnalod ott, amikor a kutya hirtelen felugrott, szűkölni kezdett. A határőr azonnal észrevette, hogy az erdőből egy csapzott alak lépett ki... T. Jancsi állt ott a határőr előtt átázott ruhában ... G. B. Boltnézőben Kaloesán A város boltjait könnyű végiglátogatni: a főutcákét oldalán sorakoznak. A városi tanács épületében levő iparcikkboltot választottam kiindulópontnak. Bár őszinte híve vagyok az ABC-rendszerű üzleteknek, ahol egy helyen kapható A Fáklya legújabb száma Milyen lesz a hírközlés utódaink korában? Murad Kaplanov profesz- szor szerint a harmadik évezred elejét az úgynevezett „immanens”, vagyis az olyan hírközlő eszközök fogják jellemezni, amelyek ugyanúgy hozzátartoznak majd az életünkhöz, mint manapság az óra vagy a szemüveg. A jelenlegi globális hírközlést felváltja az egyetemes hírközlés. Az egyetemes hírközlésre való áttérés bizonyára rövidebb idő alatt bekövetkezik, mint amennyi idő alatt a napórát felváltotta a karóra. Az egyetemes hírközlésre való áttéréshez mindenekelőtt szuperminiatür adóvevő készülékeket kell konstruálni a hang és a kép továbbítására, s kisméretű áramforrásokra, valamint olyan közvetítő rendszerre és optimális energiaátalakítókra lesz szükség, amelyek közvetlenül hatnak az emberi érzékszervekre. Széleskörűen elterjednek majd a diktafon és az írógép funkcióit egyesítő készülékek. A vevőkészülékek táplálására az emberi test melegét fogják felhasználni. Az egyetemes hírközlő rendszer szociológiai következményei nagyon lényegesek lesznek. Erősen megváltozik majd a városok, a kulturális és oktatási intézmények képe, valamint a szállítások struktúrája. A szakmai és üzleti utazások szükségessége csökken, minden kérdést még igen nagy távolságból is pillanatok alatt el lehet dönteni. Az egyetemes hírközlésnek azonban minden előnye mellett árnyoldala is lesz: információundort kelt az emberben. A „beteg” számára az információ területén jóval nehezebb feladat lesz „kimélő étrendet” előírni, mint a táplálkozásban. Ezt a cikket a Fáklya c. lap augusztus 30-án megjelenő, 16. számából vettük át. Ebben a számban további érdekes anyagokat talál az olvasó a Mai kérdések, mai vélemények című rovatban. Beszámol a lap az új szovjet iskolareformról, a világhírű bürakani csil- ’agvizsgálóról, egy új, színes. szovjet kalandos filmről. felvágott és pipereszappan, írószer és pezsgő, mégis elcsodálkoztam, mikor a kalocsai motívumokkal díszített térítőkét ebben a boltban pillantottam meg. A Piros Arany cukrászdában fagylaltot kértem. Nem volt. — Elromlott a gép — közölte velem a felszolgáló kislány, és figyelmemet nyomban a hűtővitrinben sorakozó krémekre hívta fel. Sorolta a választékot, mindenképpen kárpótolni akarva a vendéget — és természetesen a forgalom- kiesést. A vendéglátásnak ez az a módja, amit az ember mindig, mindenhol szívesen fogadna. Az ajánlott gyümölcsös csokoládékrém dicséretére válik a készítőnek! Az edényboltban két olyan cikket fedeztem fel, ami keresett ugyan, de ritkán kapható. Az egyik: egyszemélyes zománcozott ételhordó, a másik, a húszliteres óriás kukta. Kisebb üzemi konyhák gőzüst helyett hasznosíthatják. A méretes cipőbolt kirakatában a szép cipőket egymás mellé sorakoztatták, mint egy szekrényben. Pedig jobban mutatna, ha ízlésesen elrendeznék, a hímzett fekete magasszárú cipőt például középre raknák, hiszen népművészeti remekmű. Az üzletek sorát ezen az oldalon a Sütőipari Vállalat boltja zárja le. A kenyéren, péksüteményen, és különböző levestésztán kívül a kettős üzlethelyiségben presszókávét, hat-hét féle rétest, és egy különleges süteményt: a burekot árusítják. A burek — a horvátországi osijeki testvérvállalat. útmu("+ása alapján honosodott meg Kalocsán. A város, és a környék lakói gyorsan megkedvelték, a vállalat pedig a két burekkészítő mellé két tanulókislányt osztott be. Számolnak az igények növekedésével. A másik oldalon az ékszerbolttal kezdődik az üzletek sora. Különösen a bizsukészlete szép és változatos. A 452-es ruházati boltban a rövidáru osztályon előnyomott kalocsai motívumokkal „kiírt” kézimunkalapokat kínálnak és mellé színjátszó színes fonalat. A szép mosolyú eladónőt kérdezem: sokáig kell még gyalogolnom a népművészeti boltig? — Kalocsán nincs nép- művészeti bolt!... Pedig de sokan keresik!.. 1 A városban tehát, ahol a népművészetnek jeles hagyományai vannak, ahonnan pingáló- és íróasszonyok világot járni indulnak, nincs kizárólag nép- művészeti tárgyakat árusító üzlet. Budapesten, a Balaton partján, és szerte az országban egyre több „Sou- venir”-boltot létesítenek, ahol megtalálhatók a tájegység népművészeti munkái. Hasznos lenne az illetékes kereskedelmi szerveknek felfigyelniük erre a hiányosságra. Átmeneti megoldásként elfogadható ugyanis, hogy egy-két, egészen más cikkeket árusító boltban lehessen vásárolni ezeket a munkákat, de az egyre növekvő bel- és külföldi idegenforgalom és nem utolsósorban Kalocsának és környékének lakói mindenképpen megérdemelnék egy reprezentatív jellegű népművészeti és háziipari bolt megnyitását, a város főutcáján. Sclmcci Katalin
