Petőfi Népe, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-19 / 194. szám
4. otflsl 1970. augusztus 19, szerda Sok ezer szakember tapasztalatcseréje Budapest, X. kerület, Albertirsai út 10. Nagy a mozgás a kiállítás területén. Munkások százai építik az új pavilonokat, alakítják, rendezik be a meglevőket, teherautó-karavánok hordják az építkezéshez, dekorációhoz szükséges anyagot. A sürgés-forgást indokolja, hogy közeleg augusztus 28., a 67. Országos MezőgazBács-Kiskun megye a legnagyobb kiállító, hiszen kertészeti termékekkel 50 gazdaság szerepel és egyéb témákban is nagy számban vesznek részt a termelőszövetkezetek. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a szakmai rendezvényeknek. Harminchét program készült el, ezek közül 24 kétnapos. A vártglóbuszhoz. Érdekessége, hogy a 30 méter magas torony egy betonacél talapzatba erősítve, kikötés nélkül állítható fel. Egy ilyen hidroglóbusz felszerelése hat szerelő három hónapi munkája a helyszínen. Jelentősebb élelmiszeripari üzemek részére készülnek ezek a létesítmények. Előkészületek az óriásglóbusz felállítására. Sasvári Gyula művezető irányítja a munkát. dasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár megnyitása. Csaknem háromezer ember munkálkodik az előkészületeken. Szabó Miklóst, a kiállítás igazgatóhelyettesét megkértük, hogy adjon tájékoztatást az élelmiszergazdaság nagy seregszemléjéről. — Az idei kiállítás sok mindenben különbözik az eddigiektől. Elsősorban azért, mert jubileumi jellegű, hiszen bemutatja a mezőgazdaság és élelmiszeripar negyedszázados fejlődését. Először rendezünk olyan bemutatót, nál sokkal többen jelentkeztek ezekre a rendezvényekre. 32 ezer szakember részvételét kell megszervezni. A témák 40 százaléka kertészeti tárgyú. A Hosszúhegyi Állami Gazdaság szőlőtermelési bemutatójára sokan jelentkeztek. A kiállításon hét európai szocialista ország és nyolc tőkés ország vesz részt. Mindebből látszik, hogy az idei bemutató sokkal nagyobb szabású lesz, mint minden eddigi. Több ezer szakember tapasztalatcseréjét bonyolítjuk le, szinte naponta Az élelmiszergazdaság bemutatójának előkészüleNem messze a glóbusztól már elkészült a korszerű falu bemutatójának egy része. Brinkus János, a Kiskőrösi Vegyesipari Ktsz művezetője örömmel újságolta, hogy határidőre, vagyis augusztus 1-re elkészültek a munkával. Feszített tempóban három hónapja dolgoznak a kiskőrösi szakemberek. Építettek egy háromszoba-össz- komfortos korszerű falusi lakást a hozzátartozó melléképületekkel, istállókkal. A háztáji kertbe zöldségféléket ültettek. A kiállításra kerülő gépek egy része megérkezett. Dolgoznak a daruk, egy..... A kiállítás egyik érdekessége a korszerű falu bemutatása. A modern falusi otthon 3 hónapi munkával készült el. amely áttekintést ad az élelmiszergazdaság teljes fejlődéséről, helyzetéről. Láthatók a legújabb élelmiszeripari gépek, tejfel- dolgozók, vágóhidak berendezései, takarmánykeverők, az állattenyésztési technológia legújabb gépei. Bemutatjuk a korszerű falut, a háztáji gazdálkodás lehetőségeit. teiben közreműködik, az építőipar. A Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyáregysége egy ezer köbméteres hirdoglóbuszt készített. A vállalat szerelőüzemének művezetője, Sasvári Gyula irányítja a 13 méter átmérőjű gömb felállítását. — A méretekre jellemző, hogy 80 tonna acélt használtak fel az óriási hidra-► más után emelik le a teherautókról a hatalmas, nehéz berendezéseket. A sajtóirodán is sok a tennivaló, most készül a kiállítási tájékoztató megnyitás előtti utolsó száma, amely a nagy seregszemle előkészületeinek utolsó simításáról ad áttekintést. K. S. Gazdasági társulások A NÉPGAZDASÁG fejlesztési, felhalmozási alapja 1968 óta részben centralizálta n — az állami költségvetésben — részben pedig decentralizáltan, a vállalatoknál képződik. A fejlesztési eszközök kb. 50:50 százalékos arányban oszlanak meg a költségvetés és a vállalatok között. Már a reform alapelveinek kialakítása során nyilvánvaló volt, hogy célszerű a decentralizáltan képződő vállalati fejlesztési eszközök áramlását elősegíteni. Ennek bizonyos lehetőségeit az érvényben levő rendelkezések is biztosították. A vállalatok közötti eszközáramlás és átcsoportosítás azonban csali korlátozott mértékben indult meg, mindösz- sze néhány tucat közös vállalat, s kb. 300 —. főként szövetkezeti — vállalkozás, gazdasági társulás jött létre a reform bevezetése óta. A tapasztalatok szerint a vállalatok gazdasági társulását a pénzügyi-jogi rendelkezések bonyolultsága is gátolta. Az állami vállalatok, a termelő és a kisipari szövetkezetek különféle s egymástól eltérő formákban társulhattak. Az új jogszabály, az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete olyan egységes társasági formákat alakított ki, amelyek valamennyi szocialista gazdálkodó szervezet társulására alkalmazhatók. Ennek megfelelően a vállalatok közötti közvetlen eszközátcsoportosítás, a gazdasági társulás két alapvető formája: az egyszerű társaság és a közös vállalat. E KÉT TŐRSASÁGI formában sokféle gazdasági kapcsolat létesíthető. A két társulási formának közös jellemzője: a gazdasági társulást a tagok szerződéssel alapítják, mindkét társulási formában közös gazdálkodást folytatnak, amelynek nyereségéből közösen részesülnek, de a veszteséget is közösen viselik. A társulásoknak csak vállalatok és szövetkezetek lehetnek a tagjai. Bizonyos esetekben — pl. amikor a társulás a helyi tanácsok feladatainak megoldását szolgálják, — a tanácsok saját fejlesztési eszközeikkel is hozzájárulhatnak a társulások alapításához. Az egyszerű társaság célja nem a közös termelés, hanem a tagvállalatok kooperációja, például a közös anyagbeszerzés és értékesítés, a közös reklám és propaganda. Az egyszerű társaság — mint társulási forma — a gazdasági tevékenység széles területén alkalmazható, alapításához semmiféle engedélyre nincs szükség, a társaságot a szerződés hozza létre. A közös vállalat ezzel szemben tartós gazdasági, együttműködési, elsősorban termelési kapcsolatot létesít. A közös vállalat alapításához szükség van az ágazati miniszter engedélyére és a pénzügyminiszter előzetes egyetértésére, s ezek alapján a közös vállalatot bejegyzik a vállalati nyilvántartásba és a kereskedelmi cégjegyzékbe. Lényegesen különbözik egymástól a két társulási forma szervezete és önállósága. Az egyszerű társaság nem jogi személy és nem adóalany, nyereségét a tagok felosztják, saját nyereségükhöz csatolják. Az egyszerű társaságnak nincs szüksége önálló szervezetre, ügyleteit a közös megbízott, vagy valamennyi tag köti, s annak alapján a tagvállalatok szereznek jogokat és vállalnak kötelezettségeket. A közös vállalat viszont, mint jogi személy, önállóan szerez jogokat és vállal kötelezettségeket. A KÖZÖS VÁLLALATOT a tagok egy-egy küldöttéből álló igazgatótanács irányítja. A közös vállalat adóalany, mérleget készít és érdekeltségi alapokat képez. A működéshez szükséges vagyont mindkét társulási formánál a tagok bocsátják rendelkezésre a fejlesztési alapjukból, forgóalapjuk szabad eszközeiből és meglevő állóeszközeiből. Az egyszerű társaságnál a rendelkezésre bocsátott vagyon a tagok tulajdona marad, amelyet elkülönítve kezelnek; a közös vállalatnál viszont annak vagyonúvá válik. A közös vállalatnál az alapítók érdekeltségét az biztosítja, hogy a közös vállalat nyereségét részben elvonhatják. Ennek mértékét és a felosztás arányát a társasági szerződésben határozzák meg. A közös vállalat anyagi érdekeltségét viszont az biztosítja, hogy központi előírás, jogszabály korlátozza a nyereségből elvonható részt, egyúttal lehetővé teszi, hogy a tagok részesedési és fejlesztési alapjuk egy részét átadják a közös vállalatnak. A közös vállalat esetleges veszteségét saját tartalékalapjából fedezi. Ha a tartalékalap nem fedezi a veszteséget, a tagok veszteségét vagyoni betétük, vagy a társasági szerződésben rögzített anyagi érdekeltségi arányuk szerint saját eredményük terhére rendezhetik, de elhatározhatják a közös vállalat felszámolását is. A GAZDASÁGI társulások alapítását és működését szabályozó törvényerejű rendelet előírásai nem érintik a mező- gazdasági termelő szövetkezetek különféle társulásait, azok alapítását és működését. Lehetővé teszik viszont, hogy azok — amennyiben ez számukra kedvezőbb — az új formák szerinti társulásokká alakuljanak át. Ugyanez a helyzet az ipari egyesülések, a részvénytársaságok és a korlátolt felelősségű társaságok esetében is, amelyek a tagak elhatározásától függően alakulhatnak: az egyesülések egyszerű társasággá, az Rt-k és Kft-k pedig közös vállalattá. G. I. Félmillió forintos nyereség Gemencen A szokatlanul hosszú, kemény tél nagyon sok gondot okozott — és okoz még ma is — a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaságnak. A tervezettnél csaknem 2 millió forinttal nagyobb értékű takarmányról kellett gondoskodni. Ennek az etetőkhöz való kiszállítása a hatalmas hó miatt néha szinte lehetetlennek látszott, és három hónapon keresztül nagymértékben igénybe vette az emberek és gépek erejét. A vadállománnyal kapcsolatos problémákhoz társult rövidesen a tűzifahiány is. A TÜZÉp összesen 7600 tonnát, a tervezettnél 1000 tonnával többet kért az év első hónapjaiban. Ahhoz, hogy kötelezettségüknek eleget tudjanak tenni, munkaerőt kellett elvonniuk más, jövedelmezőbb területről — az értékesebb fák kitermelési munkájától. Április elejére átadták a TÜZÉp által kért mennyiséget. Ekkor megkezdődhetett volna az erdőtelepítés, és felújítás. Az erdőgazdaság összterületének 75 százaléka azonban hullámtéren van, így a Duna magas vízállása, s az egymás után átvonuló hét árhullám miatt csak a hegyvidéki és az alföldi erdőkben dolgozhattak. Szünetelt a fakitermelés is, mert a fafajták összetétele miatt a hpMám- téri erdőkben kellett volna elvégezni a munkák 80 százalékát. Az ár levonulása után egy hónap alatt befejezték 1200 katasztrális holdon az erdőtelepítést. A belföldi papíripar alap- nyag-ellátásának folyamatossá tétele érdekében újabb munkaerő-átcsoportosítás vált szükségessé. Nagymértékben sikerült fokozni a termelékenységet, így a félév végére csak minimális lemaradásuk volt a fakitermelésben. A jó munkaszervezés, a dolgozók lelkiismeretes munkájának eredményeként június 30-án a gazdaság félmillió forintos nyereséggel zárt, szemben az első negyedév komoly pénzkieséseivel. . 1970. évi exporttervük 170 ezer dollár, amelynek nagyobb részét a trófea- és a vadhús tőkés piaca adja, de hozzájárul még a különféle — magyar ipar által nem igényelt — fatermékek és fagyártmányok exportja is. Ez év végén még két jelentős eseményre is készülniük kell. Előadásokkal és bemutatókkal vesznek részt a vadászati világkiállításon. Októberben pedig területükön kerül megrendezésre az országos erdészeti-gépesítési bemutató. D. É. Füoevásár Emberemlékezet óta nem termett ennyi füge Pécsett, mint az idei nyáron. Ez a hazánkban ritka — délszaki — gyümölcs a mediterrán éghajlatú Mecsekalján a szabadban terem. A kertekben, udvarokban és szőlőkben legalább háromszáz cserje virul, amelyeK most — hála a páradús, meleg időjárásnak — rekordterméssel örvendeztették meg a gazdáikat. Némely fát valósággal elboríLnfak a körte alakú fügék, melyek között 8—10 dekás példányok is akadnak. Ennél nagyobb gyümölcsöket a füge hazájában, a Földközitenger partvidékén sem szüretelnek. Valóságos fügevásár van Pécsett ezekben a napokban, hetekben. Kilónként húsz forintért adják.
