Petőfi Népe, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-18 / 193. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! wnmUEPE a MAGYAR SrOCfALISTA MUNKÁSPÁRT B Á C S’-K IS K U>l MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXV. évi. 193. szám 1970. augusztus 18, KEDD Ara: 90 fillér Erőgyűjtés után fjf űvösebbek már a ■*-* hajnalok és észrevehetően korábban esteledik. A kirakatokban megjelentek az iskolai köpenyek, tanszerek. Hovatovább véget ér az az időszak, amikor a telefonvonal túlsó végéről nagyon gyakran ilyen felvilágosítást kap a hívó: X. elvtárs, Z. kartárs szabadságon Van... Erőteljesen a végéhez közeledik a pihenés, erőgyűjtés, a nyári szabadságok időszaka. Ezrek és tízezrek tértek és térnek vissza — testben és lélekben felüdülve, élményekkel gyarapodva — a munkapadok, munkaasztalok mellé. Ki-ki magáról tudja: az első nap, a „berázódás” nehéz a két-három hétnyi kikapcsolódás után. Meg aztán elmesélni való is ezernyi akad. miközben így meg^ osztódnak az élmények a munkahelyi közösséggel, egyszercsak azon kapja magát a szabadságról megtért, hogy „jó ízű” a munka, jóleső mindannak a folytatása, amiből már olyannyira várta a kiszakadást a pihenésre távozás előtt. Érdekes ez: a kikapcsolódás, felfrissülés biztosította jó közérzethez rendszerint valami pluszt is ajándékoz az üdülés. Olyan pluszt, amelyet egymástól szereznek a szabadságon levők, s amely észrevétlen, a munkában, a termelésben kezd kamatozni. Hiszen az üdülőben, a társasutazáson, a strandon ki-ki új ismerősöket, barátokat szerez, s érthető, hogy a témáik is rendszerint közös érdeklődésüknek megfelelők. „Nálunk ez így van ...Mi így és így csináljuk ...” — hangzik el gyakran e beszélgetések során. S a hallottak elraktározódnak, aztán visz- szatérve a napi munka vérkeringésébe szinte észrevétlen felszínre törnek, hatni kezdenek. Egy-egy nj, hasznos ötletben, észszerűbb munkafogásban, jobb munkaszervezésben stb. /§ jó munkahelyi köz- érzet pedig mindenkor termelési, termelékenységi tényező. Az idei nyári szabadságok dandárja után jelentősége talán a megszokottnál is nagyobb. Hiszen nem kisebb feladat vár ránk az esztendő hátralevő részében, mint a harmadik ötéves népgazdasági, s ezen belül megyei tervünk végrehajtom, s n következő tervciklusra való zökkenőmentes, megalapozott áttérés. S nem fér hozzá kétség: az újult erővel való munkálkodás megnyilvánul a X. pártkongresszus tiszteletére folyó munkaverseny sikereiben, s jóvoltukból célkitűzéseink maradéktalan teljesítésében. P. I. Késői szüretre számíthatunk Bővül az állami pincetér Még zöldek a fürtök a [ szüléiéit. Az új mustót 630 megye szőlőstábláinak so- | ezer hektoliteres tárolótérrain, de a kertészeti és a felvásárló szakemberek már felbecsülték a termést: eszerint az idén a tavalyinál hozzávetőlegesen 15 százalékkal várható kevesebb hozam. A mostani fülledt, esős nyár nagy próbatétel elé állította úgy a nagyüzemi, mint a kistermelői növényvédelmet. S meg kell vallani, akadnak gazdaságok, amelyek nem feleltek meg a védekezés különleges követelményeinek, a peronoszpórával szemben nem tudtak kellő ellenhatást kifejteni. A gombabetegségek mellett a veszteségekhez „besegített” a tavaszi fagy, s itt-ott a jégverés is. A Magyar Állami Pince- gazdaság Alföldi Üzemének pincészetei már megkezdték az idei átvétel élőkében fogadják; ez a kapaci tás 50 ezer hektóval na gyobb a tavalyinál. Szeptember közepére ugyanis átadásra kerül Kecskeméten, a Kiskőrösi úton az alföldi üzem új, 50 ezer hektós pincéje. Ugyanakkor mintegy 60 ezer hektó óborral is számolnia kell a vállalatnak. Ennek megtartása a folyamatos kereskedelmi ellátás és a palackozó üzem egyenletes működése miatt szükséges. Minderre tekintettel az alföldi üzem számításba vette 160 ezer hektoliternyi mustnak a szüret idején történő elszállítását a megyéből. Mert ha az átlagtermés kevesebb is, az abszolút hozam eléri a tavalyit, minthogy az 1965- ben telepített szőlők az idén fordulnak termőre. A vállalat 17 pincészete közül 12 rendelkezik feldolgozó berendezéssel. Ám szőlőként ott is átveszik a termést, ahol nincsenek présgépek; a szőlőt a területileg legközelebb eső feldolgozóhoz szállítják. A késői tavaszodás még a szüreti időszak beköszöntésének időpontjára is kihat; szeptember vége előtt, aligha várható a puttonyok megtöltése. így számításba veendő, hogy némiképp „csszeszorul’’ a szüreti szezon. Ahhoz, hogy az átvételi torlódást a pincészetek elkerüljék, illetve mérsékeljék. még több mint egy hónap felkészülési idővel rendelkeznek. A pártkongresszus tiszteltére Hat gyár fiataljai fogtak össze A Kismotor- és Gépgyár bajai gyárának ifjúmunkásai az új telepre való átköltözés felett vállaltak védnökséget a X. pártkongresszus tiszteletére. A Lelkiismeretes munkát, kiváló minőséget jelszó jegyében 31 kollektíva több mint 300 munkása versenyez. Közöttük több mint 100 ifjúmunkás, 10 ifjúsági brigádot alkotva az év során néhány fővárosi gyár fiataljaival is felvette a kapcsolatot. Ennek köszönhető, hogy a Szegedi úti új telep csarnokaihoz szükséges nyílászáró szerkezeteket, kazánokat időben megkapták. A KISZ Központi Bizottságának és a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottságának közös felhívására 6 gyár fiataljai vállaltak védnökséget a bajai gyár flj telepének felépítésére. A hideg, esős tavaszi időjárás azonban késleltette a munkálatokat, illetve a csarnok átadásának határidejét. A minél gyorsabb, gördülékenyebb átköltöztetést a bajai gyár KISZ-istái vállalták. Egyelőre azonban még csupán kisebb- nagyobb takarítást, parkosítást, teleprendezést végezhettek új otthonukban. A gyár többi dolgozójával együtt remélik, hogy augusztus végén már átszállíthatják a gépeket, berendezéseket, mivel a legtöbb csarnok műszaki átadása megtörtént. Szeptembertől pedig a régi műhelyekben közel 200 szakmunkástanuló kap helyet T. L. A Vénusz-7 bolygóközi pályán Hétfőn, moszkvai idő szerint 8 óra 38 perckor a kozmikus térség, továbbá a naprendszer bolygói kutatási programjának keretében felbocsátották a Szovjetunióban a Vénusz —7 bolygóközi önműködő űrállomást A Vénusz—7 önműködő űrállomás tökéletesítést jelent az ilyen típusú korábbi űrállomásokhoz képest. Súlya 1180 kilogramm. A hordozórakéta utolsó fokozatával együtt a Vénusz—7 először mesterséges holdként Föld körüli pályára tért. Moszkvai idő szerint 9 óra 59 perckor egy időzítő programberendezés parancsára bekapcsolódott az utolsó fokozat hajtóműve, amely 244 másodpercen keresztül működött és az űrállomást valamivel a második kozmikus sebesség fölé gyorsította fel. A Vénusz—7 a kiszámítotthoz közeli pályára lépett. Az űrállomás fedélzeti rendszerei és tudományos berendezései normálisan működnek. Moszkvai idő szerint 12 órakor az űrállomás a Földtől 42 000 kilométerre volt, a Földnek a keleti hosszúság 120 fok 15 perc és az északi szélesség 23 fok 30 perc által meghatározott pontja fölött. A felbocsátás fő célja a Venusz-bolygó szovjet önműködő űrállomások által korábban megkezdett kutatásának folytatása. Az űrállomásról érkező tudományos információ vétele és rendszeres rádióösszeköttetés a Vénusz—7 űrállomással a 928,429 megahertz frekvencián történik. A koordinációs számító- központ folytatja a beérkező információk feldolgozását. Árvédelem a Duna Bács megyei szakaszán Budapestnél már apadás A kisebb árhullám levonulása miatt a Dunán Ercsitől a déli országhatárig hétfőn elrendelték az elsőfokú készültséget, amelyet egyébként még Rajka—Gö- nyű között is fenntartanak. A folyó, amely Budapestnél vasárnap éjjel 669 centiméterrel tetőzött, a főváros felett már apad, s ha szemmel láthatóan nem is, néhány centiméterrel csökkent a vízszint Budapestnél iS. Az OVH előrejelzése szerint kedden reggelre Budapestnél 650 centiméteres, szerdára 600 centiméteres vízállás várható, a folyó tehát visszatér medrébe. A megyében az árvédelmi töltések kettőszáznyolcvanezer holdnyi területet — az összterület közel húsz százalékát — védenek a Duna és a Tisza elöntésétől. A két folyószakaszon az utóbbi években tervszeAratják a lent A Fajtakísérleti Intézet ba jai gazdaságában jó termest ígér az idén először vetett len. A rendre vágott növény értékes magját kombájnnal csépelik. rűen halad a sürgető árvédelmi munka. A Duna Bács megyei szakaszán, az Alsó- dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság felügyelete alá tartozó területen teljes gátfel- l újítási munka van folyá- ; matban. A védvonalak rekonstrukciójánál általában egy méterrel növelik a töltéskoronát és szélesítik, füvesítik a gátat. A megyét érintő Duna-szakaszon 1965 óta tartó gáterősítési munkát 38,5 kilométer hosszan í fejezték be, s 2,5 millió | köbméter földet használtak ! fel. A többi között Úszód, 1 Dunaszentbenedek, Géder- lak és Ordas községek du- ( nai gátrendszerét újították fel eddig. A következő ötéves terv-» ’ időszakban is fontos feladata lesz a vízügyi szerveknek az árvédelem. A Bács megyei szakaszon folytat-, ják a sárközi öblözet fővédvonalának megépítését és a Margitta-szigeti árvízvédelmi töltés erősítését. Ezenkívül a Tass és Dunaegy- háza közötti részen szintén növelik a dunai védgátat. 1975-ig több mint százhatvan millió forintot költenek vízvédelemre. Ezzel egyidőben halad a Duna folyamszabályozása is. Végig a Dunán százötven méter széles hajóutat alakítanak ki. Ezt a munkát előreláthatólag az ország területén 1980-ra fejezik be. Eddig kiegyenesítették a szeremlei és a sükösdi Du- na-kanyart, a következő években a paksi, zádori és a bátai kanyar szabályozására kerül majd sor. Mesterséges mólók építésével terelik a vízfolyást, s a folyó két oldalán a mederszélek kövezésével akadályozzák meg, hogy elterebélyesedjék az öreg Dun^