Petőfi Népe, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-16 / 192. szám

Világ proletänai, egyesüljetek! A kohó- és gépipari miniszterhelyettes előadása Kecskeméten Tegnap délelőtt 10 órai kezdettel, Kecskeméten, a megyei tanács nagytermé­ben — a jubileumi ipari és kereskedelmi kiállítás alkalmából — dr. Kovács István, a kohó- és gépipari miniszter első helyettese tartott előadást a megye párt- és tanácsi, valamint gazdasági, műszáki vezetői­nek. Az ipar fejlődéséről és a nemzetközi együttmű­ködés kérdéseiről adott szemléletes áttekintést, és hangsúlyozta, hogy az ipar 25 éves fejlődésének ered­ményei' biztos alapot nyúj­tanak a további, ütemes előrehaladáshoz. A magyar ipar fejlődésé­nek különösen nemzetközi vonatkozásait elemezte. Rá­mutatott, hogy eredmé­nyeink elérésében rendkí­vül nagy szerepe volt a nemzetközi együttműködés­nek, elsősorban annak, hogy mindezt a szocialista tábor részeként valósítot­tuk meg. Kiemelte, az a körülmény, hogy hazánk külkereskedelmi forgalmá­nak aránya a nemzeti jö­vedelemhez képest erősen növekvő irányzatú —, ön­magában egészséges és össz­hangban van a világ­tendenciákkal. Aláhúzta, (Folytatás a 2. oldalon.) Érik a csemegeszőlő A jubileumi kiállítás megyénk sokoldalú fejlődését tükrözi Erdősi József és dr. Varga Jenő nyilatkozata AZ AUGUSZTUS 8-ÁN MEGNYÍLT BÁCS-KISKUN MEGYEI JUBILEUMI IPARI ÉS KERESKEDELMI KIÁLLÍ­TÁS ALKALMÁBÓL FELKERESTÜK ÉRD OSI JÓZSEFET, A MEGYEI PÁRT­BIZOTTSÁG ELSŐ TITKÁRÁT ÉS DR. VARGA JENŐT, A MEGYEI TA­NÁCS VB-ELNÖKÉT, S INTERJÚT KÉRTÜNK TŐLÜK A KIÁLLÍTÁSSAL KAPCSOLATOS TAPASZTALATAIKRA VONATKOZÓAN. AZ ALÁBBIAKBAN A FELTETT KÉRDÉSEKET ÉS A KA­POTT VÁLASZOKAT ISMERTETJÜK OLVASÓINKKAL. ERDŐSI JÓZSEF: Minden tervciklus végén mutassuk meg az eredményeket Az Országos Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet kecskeméti Mathiász-telepén érik a csemegeszőlő. A kutató intézetben nemesített csemegeszőlő-fajták kö­zül már több országos hírnek örvend, mint pl. az Olympia, a Rekord és a Favorit. A Mathiász-tele- pen a történelmi borvidékekről származó tájjellegű csemegeszőlő-fajták alföldi meghonosításával is fog-/ lalkoznak. g KÉRDÉS: Erdősi elv­társ véleménye szerint a kiállítás mennyiben tük­rözi megyénk iparának a felszabadulás óta, s különösen az elmúlt tíz esztendőben végbement sokirányú fejlődését? VÁLASZ: A jubileumi ipari és kereskedelmi ki­állítás sokoldalúan mu­tatja be megyénk ipará­nak kereskedelmének 25 esztendő alatt elért fej­lődését de különösen az elmúlt 10 esztendő során bekövetkezett mennyiségi és minőségi változásokat. Tükörképét adja egy olyan elmaradott terület fejlődé­sének, mint Bács-Kiskun megye volt a felszabadu­lás előtt és az azt követő néhány évben. Jól lehet érzékelni, hogy hosszabb időszak telt el. amikor az ipar fejlődése rendkívül lassú volt. Ennek oka az adott időszak iparfejlesz­tési politikájában keresen­dő. Csak egy következmé­nyét említem, melyből fa­kadóan az 1960-as nép- számláláskor a statisztika szerint 20 ezer fővel csök­kent megyénk lakossága és mintegy 17 ezer eljáró dolgozót tartottak számon. Megyénk területén tőberu­házással csak egy üzem létesült 1958-ig, a kiskun­félegyházi Bányászati Be­rendezések Gyára 1952- ben. Az ötvenes évek vé­gétől indult meg megyénk­ben gyorsabb ütemben az iparosítás. Ma a kiállítás méltán reprezentálja azt, hogy a fejlesztés tudatos volt, a megye párt- és állami ve­zetése felismerte e súlyos társadalmi problémát, mely a lakosság foglalkoztatása terén jelentkezett. Legfőbb politikai célkitűzés me­gyénk lakossága életkörül­ményeinek javítása volt. A fő gazdaságpolitikai cé­lok között szerepelt, hogy megteremtsük a munkaierő foglalkoztatásának egyen­súlyát, összhangban a me­zőgazdaság és más ágaza­tok igényeivel Szerepelt az is, hogy a nagy el­maradottság leküzdését elősegítsük az iparfejlesz­tés útján is. Ezzel megte­remthetjük az alapját a más területekkel szembe­ni nagy differenciáltság csökkentésének, és hosszú távon azok megszűnésé­nek. Megyénk összehason­lító gazdasági mutatói ugyanis jóval az országos átlag alatt voltak, de kü­lönösen az iparosítás te­rén az utolsók között fog­laltak helyet. Alapvető célkitűzés volt az is, hogy a megye iparosítása felel­jen meg a népgazdaság igényeinek, vegye figye­lembe a megye sajátos helyzetét, s az egyes ipar­ágak, és termékek struk­túrája hosszú távon tar­tós legyen és feleljen meg a lakosság általános és szakmai műveltségének, kor és nem szerinti ösz- szetételének. Nagyon fontos tényező volt az ipar földrajzi el­helyezésének meghatározá­sa. Megyénk gazdaságán belül elsődleges volt ak­kor is és ma is az agrár­jellegének pontos felmé_ rése, ebből következően a foglalkoztatási lehetőségek területileg legcélszerűbb meghatározása. Jól tükrözi a kiállítás azon célkitűzések megva­lósulását is, melynek ered­ményeképpen elsősorban megyénk 5 városának ipa­rosítása történt meg. Ezt követően a nagyközségek­ben és folyamatosan a XXV. évf. 192. szám 1970. augusztus 16, VASÁRNAP Ara: 1 forint Heti Yilághíradó (3. oldal) Művelődés, irodalom, művészet (6. és 7. oldal) (9. oldal) középközségekben is meg­teremtődött olyan ágaza­tot képviselő és olyan nagyságrendű ipar, mely a foglalkoztatottság lehető­ségén keresztül biztosítot­ta az ott \élő emberek sokaságának a kiegyen­súlyozott, nyugodt megél­hetést. Jól érzékelhető az is, hogy a megye koráb­ban született, hagyomá­nyos iparának fejlődésé­vel egy időben teljesen új iparágak honosodtak meg. Ilyen többek közül a gépgyártás, az egysze­rűbb termékektől a ma­gas szakmai felkészültsé­get igénylő, precíziós esz­közök gyártásáig. Újként jelentkezett a villamossá, gi berendezések gyártása és a járműiparban hasz­nálatos szerkezeti egysé­gek készítése, örvendete­sen fejlődik az elektro­akusztikai és a műszer­ipar, valamint a teljesen újnak mondható műanyag­feldolgozás. Olyan köny- nyűipari ágazatokban fo­lyik a termelés, amely a lakosság igényeit széles körben segíti kielégíteni; mint a textilgyártás, a konfekcióipar és a cipő­gyártás. Ma ezek az ága­zatok adják az ipar ter­melésének nagyobb részét. Az is jól érzékelhető, hogy a megye hagyomá­nyos ipara is gyors ütem­ben fejlődött. Példaként a konzervgyártást említem. 1960-ban még 2500 vagon (Folytatás a 4. oldalon.) 1 TÖBB MINT EZER RÉSZTVEVŐ KISZ-vezetőképzés Baján Az idén. nyáron a szo­kásosnál néhány héttel ké­sőbb kezdődött meg a KISZ-vezetők nyári képzé­se. A bajai Türr-emlékmű közelében levő tábor he­lyett új, korszerű tábor­épület készült el a Petőfi- szigeten. Az október végéig tartó időszakban 1045 KISZ- vezető (485 alapszervezeti titkár és 560 reszortfelelős) kap továbbképzést az ifjú­ságmozgalom elméletéből és gyakorlatából. A képzés 70—80-as létszámú csopor­tokban történik, és min­den csoport részére egy hétig tart. Ebben az évben fokozott jelentősége van az ifjúság- mozgalmi vezetők képzésé­nek, mert a múlt ősszel megtartott alapszervezeti választások után a KISZ- titkárok 45 százaléka, a ve­zetőségi tagoknak pedig 55 százaléka olyan fiatal, aki most kapott először bizal­mat, kevés mozgalmi ta­pasztalattal rendelkezik. A KISZ-vezetőképző tá­borban minden csoport ki­emelten foglalkozik az MSZMP X. kongresszusára való fölkészüléssel, vala­mint a KISZ jövő évi VII. kongresszusának előkészíté­sével. Megismertetik az if­júvezetőket a IV. ötéves terv legfontosabb gazdasá­gi célkitűzéseivel, továbbá a bel- és külpolitika szá­mos időszerű kérdésével. Az említett témákon kí­vül a tábor speciális kép­zést is nyújt a KlSZ-veze- tök foglalkozásának, illetve alapszervezetük jellegének megfelelően. Külön tur­nusban vettek részt a tan­folyamon a szakmunkás- képző intézetek és a közéo- iskolák KISZ-titkárai. je; lenleg az ifjúsági klubveze­tők tanfolyama kezdődik, majd a honvédelmi és sportfelelősök, a gazdasági felelősök, kezdő propagan­disták, az üzemi, a terme­lőszövetkezeti KISZ-tit- károk, a kultúrfelelősök, végezetül pedig az Ifjú Gárda század-, szakasz- és rajparancsnokainak képzé­se következik. Az egyes tanfolyamok te­matikáját a megyei KISZ- bizottság munkatársai a különböző társadalmi szer­vekkel, például a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsával, a Megyei Népművelési Ta­nácsadóval egyetértésben állították össze. A fiatalok általában naponta hat-hét órát töltenek előadásokon, konzultációkon, csoportfog­lalkozásokon. de jut bőven idő sportra, fürdőzésre, szó­rakozásra is« Sz. J. Jövőre elkészül a vaskúti művelődési ház. Itt helyezik el a különböző szakkörök helyiségeit. Itt kap otthont — kiállításra is alkalmas műtermet az országszerte ismert képző- művészeti szakkör is, (Pásztor Zoltán felvétele.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom