Petőfi Népe, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-14 / 190. szám
1970. augusztus 14, péntek 5. oldal Évente öt millió a mozik fejlesztésére Elkészült a MOKÉP ötéves terve Visszapillantás huszonöt évre — Feladataink a kulturális irányelveknek megfelelően állandóan bővülnek. Ma már nem elég csak kinyitni a mozik ajtaját és beindítani a gépet! Aktívan, cselekvőén bele kell illeszkednünk a helyi kulturális életbe. — Jelenleg hány mozi van megyénkben? — Hatvan normál és hetven keskenyfilmes, összesen kétszáznyolc vetítési hellyel, a nézők száma pedig tavaly meghaladta a négymilliót. Akucs Lászlóval, a Bács- Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat igazgatójával beszélgetek a mozihálózat fejlődéséről. — Kérem, beszéljen a kezdetekről — 1945 elején egyetlen normálisan üzemeltethető mozi nem volt. A következő év elejére a filmszínházak dolgozói közös összefogással tizenhét mozit állítottak helyre a mai megye területén. Az első 1945 májusában nyílt meg: a kecskeméti Árpád, ezt követte a Városi Mozi. Vidéken először Kiskunhalason, Kiskunfélegyházán, Baján, Kiskőrösön, Bácsalmáson, Ti- szakécskén és Kiskunmaj- sán mehettek moziba az emberek. Kecskeméten 1947-ben megalakult egy technikai csoport, ez volt az „ősbrigád”. Akkori vezetője (Rohrbacher Béla) és néhány tagja (Szurok Mihály, Hanga József) ma is megbecsült dolgozók. Ők nagy lendületet adtak a mozi fejlődésének. 1950-ben alakult meg a fővárosban a MOKÉP. A megyeszékhelyeken ezt követően kirendeltségek jöttek létre. Kecskeméten is, egy. tizenkét fős gárdával. — Most hány dolgozójuk van? — ötszázhúsz. Ebből St- venen a központunkban dolgoznak, itt Kecskeméten. E számok ismeretében ma már mulatságosnak tűnik, hogy két évtizeddel ezelőtt egy műszaki karbantartó volt, aki a raktárosi teendőket is ellátta. Ma csupán egyetlen műszaki szocialista brigádunknak tizenkét tagja van. Vállalatunk 1953-ban jött létre, a megyei tanács keretén belül. 1956-ig bizony kevés lehetőségünk volt felújításra, javításokra. Gyakran előfordult, hogy a közönség maga vitte az ülőhelyeket a moziba, nem volt elég szék. A hang- és fényleadó berendezések rosszak voltak, a termek elhanyagol- tcik 1957-től nagyobb lett az önállóságunk. Több volt az anyagi lehetőség is, bátrabban lehetett kezdeményezni, korszerűsíteni. — Milyen eredményekre vezetett ez? — 1057-ben megnyílt Kecskéidé ten az ország első &zeitttsvásznú mozija. Ez nagy eseménynek számított akkor. Ezután gyors egymásutánban két év alatt huszonhárom új, szélesvásznú mozi született a tanácsokkal való összefogás eredményeképpen: Herceg- szántón, Vaskúton, Lajos- mizsén, Mélykúton, Nagy- baracskán és másutt. A következő években még ötven mozit korszerűsítettünk. — Ügy emlékszem azokban az években a vállalat országosan is magára vonta a figyelmet. — Műszaki gárdánk a felszabadulás óta élen jár a kísérletezésben, kezdeményezésben. Műszaki osztályunk vezetője, Rohrbacher Béla, sokszoros újító, többszörösen kitüntetett, kitűnő szakember. Neki és munkatársainak — például Bara- nyi Pálnak — nagyon sokat köszönhet a filmszakma Magyarországon. Legutóbbi újításukat, az automata váltást éppen most vezetik be az ország minden részében. — Nagyon visszaesett a nézők száma az utóbbi években? — Nézzük talán az országoshoz viszonyítva megyénket. Tíz évvel ezelőtt száznegyven millió mozinéző volt hazánkban. Ezen belül Bács megyében hatmillió. Tavaly az országos szám: nyolcvanhét millió, a megyei négy millión valamivel felül volt. Ez azt jelenti, hogy az országos csökkenés negyvenegy százalékos, a megyei viszont csak harminc. Ügy érzem, ez elégedetté tehet minket. — Veszteségesek vagy nyereségesek a megyében működő mozik? — A legtöbb ráfizetéses, különösen a kisebbek. Általában nyereséges a bajai, halasi, kalocsai, majsai, keceli, hajósi, és a tisza- kécskei mozi. Egyébként vállalatunk állami dotációt kap és nem is keveset. Éppen ezért tartjuk annyira fontosnak a kultúrpolitikai, nevelési célkitűzések teljesítését. Tehát az eszmeileg értékes filmekre helyezzük a hangsúlyt. Mondjak címeket is? Feldobott kő, Ha, Ítélet, Vietnam amerikai szemmel stb. — Szólna valamit a jövőről is ? — Elkészítettük a negyedik 5 éves tervidőszak műszaki fejlesztési tervét. A mozik számát nem csökkentjük, legfeljebb a játszási napokat. Izgatottan várjuk, hogy felépüljön az új vállalati központ. Évente öt millió forintot fordítunk a mozik fejlesztésére. Korszerűsítjük a fűtőberendezéseket, a burkolást, a villamosítást, a vetítőgépeket és a hangleadó berendezéseket is, —mondotta a beszélgetés végén Akucs László. Varga Mihály írók, költők, festők — a kiskun napokon Augusztus 16-án (vasár- nap) Félegyháza a VII. kiskun napok ünnepségsorozata keretében az irodalom, a művészet előtt tiszteleg. Már reggel jelentős eseményre kerül sor, a városi tanács dísztermében. Kilenc órakor kezdődik a kiskunsági írók, költők tanácskozása ■— a Magyar Írók Szövetsége védnöksége alatt. A Mai magyar irodalom problémái címmel Darvas József kétszeres Kos- suth-díjas író, a Magyar írók Szövetsége elnöke tart vitaindító előadást. Darvas József maga is félegyházi indítású. A félegyházi tanítóképzőben (mai Petőfi Gimnázium) ismerkedett a szellem kincseivel, szívta magába a tudást, a szabadság szeretetét. Itt szerezte kitűnő eredménnyel 1932- ben tanítói oklevelét és innen indult el, hogy egy egész nép tanítója legyen. A tanácskozás korreferensei: Varga Mihály író, a Forrás főszerkesztője, valamint Buda Ferenc és Hatvani Dániel költő. Meghív ták a tanácskozásra a Kis^ kunságból elszármazott, valamint ma is itt élő írókat, költőket, kritikusokat, az irodalmi folyóiratok szerkesztőit. munkatársait. ^ A tanácskozás befejezésekor, 12 órakor nyílik a József Attila iskolában a Műcsarnok rendezésében a reprezentatív képzőművészeti kiállítás. A tárlat festőknek, grafikusoknak, szobrászoknak ad otthont. A kiállított anyag korokat és stílusokat ível át, hiszen kiállít Félegyháza nagy öregje, mai festészetünk egyik legnagyobb élő mestere, a Kossuth-díjas Épül a felsővárosi iskola Kiskunhalason a KISZ- lakótelep közelében új 12 tantermes 1972-ben kezdik meg itt a tanítást. iskola készül. (90) Wolf régi róka — mondta mosolyogva Brunner. — Már a lengyel elhárításnak is besúgója volt. — Régi és hülye róka — csattant Geibel hangja. — Néhány órás megfigyelés után eltépte a szálat, maga pedig beugrott ennek a lengyel csibésznek — dühöngött tovább GeibeL — Egy egész csoport helyett egy- szál embert... Nagy eredmény, mondhatom! — Biztos, hogy senki más nem esett bele a szórásba? — kérdezte Brunner — Wolf még körülnéz. — Tehát kezdjük újra az egészet? Szeretném emlékeztetni, hogy eddig is négy hónap alatt jutpttunk el. Bár van egy hajszálnyi remény — gondolkozott el Geibel. — Wolf azt mondta, hogy német tisztek is jártak a fogorvoshoz. — Talán van benne falami — mondta Brunner —, de, hogy őszinte legyek, én is zsidó fogorvosnál csináltattam három fogat az elmúlt félévben. Ettől függetlenül nem árt szaglásznia a régi nyomon is — mondta Brunner. — Nem ártana például Kloss barátunkat sem megterhelni néhány feladattal. — Igen, igen — mondta Geibel. — Én is gondoltam arra, hogy nem ártana bevonnunk az Abwehrt a munkába, Sajnos, pillanatnyilag reményünk sincs, hogy az elismerésben is osztoznunk kell velük. — Biztosítani soha nem árt — mondta Brunner. — Mégiscsak elviselhetőbb lenne ha egy esetleges vereséget velük együtt kellene elszenvedni. Megosztva száll fejünkre a parancsnokság átka... Én természetesen megpróbálok még kiszedni valamit ebből a fogorvosból. — Csak kíméletesen. Nincs szükségünk hullára. Még kevésbé van szükségünk Varsóban egy agyonvert ellenállóra. Esetleg azt hihetnék, hogy mi itt, vidéken barbár eszközökkel dolgozunk.,. — Ezután mintha kedve támadt volna, hogy újabb borsot törjön Brunner orra alá, így folytatta: — Ha pedig el kell küldeni Varsóba ezt a Filipjá- kot, akkor maga fogja kísérni. Ugyanis azt mondta az előbb, hogy a Gruppeniühremek meg kell értenie a helyzetet. Nos, ott lesz alkalma személyesen is megértetnie magát. Időközben Filipet már visszavezették a cellába. Amint magára maradt, idegesen tapogatta meg kabátja varratában a ciánkális, fiolát. — Mi lehet Janekkel? — gondolta és honnan tudhatják ezek az igazi nevemet? Néhány perc múlva elvesztette az eszméletét. * Kloss már két órája bolyongott az erdőben, amikor rákiáltottak: — Állj, ki vagy! Zseblámpa fénye vakította el. Megmondta a jelszót, s a partizán némi töprengés után így szólt: — Velem jön. Jó félórát hallgattak, amikor végre elérték az erdészlakot. Az épület nagyszobájában Flórián éppen eligazítást tartott. Az imént kapta ugyanis az értesítést, hogy a Trokinszki állomáson razziát tartottak, s szükségét látta az őrség megerősítésének. — Két sebesültem van az ötös csoportban — mondta Rudolf. — Mit csináljak velük? — Az éjszaka jelenteni kell Rudkiba. Nincs kizárva, hogy még hajnal előtt át kell kelnünk a folyón. Ezért kell a sebesültekről időben gondoskodnunk. Van még kérdés? — fordult a többiekhez. Éppen ebben a pillanatban jelent meg Kuba az ajtóban, maga előtt vezetve Klosst. — Megmondta a jelszót, s a parancsnokkal akar beszélni — jelentette Kuba. — Hallgatom — mondta Flórián. — Halljuk, mit akar mondani. Kloss a szemével a többiekre mutatott, s amikor kettesben maradtak, megkérdezte: — Hol van Bartek? Vele akarok beszélni. — Én vagyok a helyettese — mondta Flórián. — Igen? Nos, én Koziol megbízásából vagyok itt. — Akkor csak Bartekkel beszélhet. Mindjárt meg kell jönnie. — Mit jelent az, hogy mindjárt? Nekem éjfél előtt beszélnem kell vele. — Értem, de beszélni csak akkor lehet, ha Bartek itt lesz. Addig várjon, vagy feküdjön le — s az ajtóban megjelenő Ankához fordult: — Vezesd fel a vendéget az emeletre. Egyébként ő Anka — intett a lányra — emez itt vendég — mutatott Klossra. — Janek — mondta Kloss és megszorította a lány kezét. (Folytatjuk.) Holló László. —a félegyházi emlékeket Szentendre világával mesterien ötvöző, Munkácsy-díjas Szántó Piroska. Láthatjuk a nemrég elhunyt Kossuth-díjas Ko- necsni Györgynek — a tanítóképző egykori diákjának — grafikáit és a kiállításokon ritkán jelentkező Járitz Józsa és Paizs Éva munkáit, a fiatalokat a Holló László Képzőművész Kör öt tehetséges tagjaj' Molnár Péter, Csenki Tibor, Molnár Árpád, Keserű László és Göblyös Simon képviselL Három szobrász jelentkezik alkotásaival: mindhárom félegyházi, de más tájba, városba szakadt mester; a Munkácsy-díjas Kovács Frenc, a nonfiguratív Morell Mihály és a Kecskeméten élő Pálfy Gusztáv. A Petőfi Sándor Könyvtárban délután négy órakor nyitják meg a Kiskunság az irodalomban című kiállítást. A napot délután öt órakor a városi tanács dísztermében rendezendő irodalmi est zárja. Az esten részt vesz Daryas József kétszeres Kossuth-díjas író, Vas István Kossuth-díjas költő, és a félegyházi születésű, Ócsán élő 89 éves költő; Falu Tamás. A megyében élő költőket Buda Ferenc, Hatvani Dániel, Falu Tibor és Rózsa Lászlóné képviseli. Az est első részében az előadóművészek. Gáti József színművész, a Nemzeti Színház tagja, Surányi Ibolya előadóművész, valamint Major Pál színművész, a Kecskeméti Katona József Színház tagja — szavalják a költők alkotásait. Az est második részében a hagyományoknak megfelelően az írók személyesen tolmácsol-- ják saját műveiket. Közreműködik a Félegyházi Citerazenekar Nagy Jánosné vezetésével. Képek, szobrok, versek gondolatok. Egy nap betöltői, élményt nyújtó forrásai. Ügy gom dőljük, érdemes lesz vasár-; nap Kiskunfélegyházára utazni. Gazdag élménnyel ajándékozza meg ez a nap a művészetek barátait. F. T. Szellemi vetélkedő A Budapesti Autóközlekedési Tröszt párt- és szakszervezete, gazdasági vezetősége az MSZMP X. kongresszusának tiszteletére, több fordulós szellemi vetélkedőt hirdetett a felügyelete alá tartozó autóközlekedési vállalatok dolgozói részére. A vetélkedő célja: a dolgozók nagy többsége ismerje meg részletesen a kongresszus célkitűzéseit, a közlekedési koncepciót, az autóközlekedés negyedik ötéves tervét és a közúti balesetelhárítás elvi és gyakorlati módszereit. A Kecskeméti 9. számú Autóközlekedési Vállalatnál a bajai üzemegység elődöntőjére október 30- án, a kecskemétire október 31-én kerül sor. A vállalati döntő december 19-én lesz. a legmagasabb pontszámot elért csapatokat ezen a döntőn pénzjutalomban részesítik, a győzteseket pedig országos versenyre nevezik be,
