Petőfi Népe, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-12 / 188. szám

6. oldal 1970. augusztus 12, szerda A megyei kereskedelem helyzete és feladatai Nőtt a vásárlóerő Öt év alatt: csaknem 50 százalék forgalomnövekedés Legyen luxus- és olcsó áru is! Legutóbb négy éve érté­kelte a megyei tanács a lakosság áruellátási helyze­tét, egyidejűleg megszabva a tervidőszakkal kapcsola­tos kereskedelmi feladato­kat. Megállapítást nyert, hogy a társadalmi és gaz­dasági fejlődéssel párhuza­mosán a vártnál nagyobb mértékben nőtt a lakosság Vásárlóereje. Ezzel együtt javulta kereskedelmi mun­ka színvonala is. A gazdaságirányítás re­formja sokrétűen érintette a kereskedelmi életet is. A vállalatok és szövetkezetek többsége mind jobban al­kalmazkodik a piaci viszo­nyokhoz és több oldalúan él önállóságával. E tapasz­talatok jegyében tűzte na­pirendjére a közelmúltban a megyei tanács vb a har­madik ötéves terv árufor­galmával, illetve a keres­kedelem további feladatai­val kapcsolatos kérdések megvitatását. A megye ke­reskedelmi ellátottságát az elmúlt öt évben a követke­zők jellemezték: A kiskereskedelem ösz- szes forgalm aa harmadik ötéves tervben 55 százalék­kal nőtt. Ez az ütem mint­egy kétszerese az előirány­zottnak, és lényegesen ma­gasabb az előző tervidő­szak tényszámánál. Az el­látottság egyértelműen ja­vult ügyem, de a gyakori áruhiány sok panaszra adott okot. Tárgyilagosan meg kell mondanunk: az egész időszakban szűkös ellátás csak kevés árufélé­re volt jellemző. Ilyenek elsősorban a hús, némely építőanyag, stb. a legkeve­sebb hiánycikk az élelmi­szerek, a legtöbb pedig a vegyes iparcikkek körében fordult elő. Időnként azon­ban jelentős mértékű volt a ruházati választékhiány is. Ami a hálózat bővülését illeti, az idei év végére a megyei szocialista kiske­reskedelem boltegységei­nek száma meghaladja a 2300-at. Ez a szám 12 szá­zalékkal több az öt évvel ezelőttinél. A hálózat álta­lában elaprózott: az egy­ségenkénti átlagos elárusító tér mindössze 43 négyzet­a kellő munkaerő-állo­mányról való gondoskodás, különös tekintettel a mun­kaidő várható rövidítésére. Vessünk ismét egy pil­lantást a minden kommen­tárnál jobban szemléltető grafikonra, amelyikből megállapítható, hogy az el­hány híradástechnikai cikk forgalmában. S egy jó hír a gépkocsi-igénylőknek: a megye személygépkocsi ál­lománya az újabb ötéves tervidőszakban a jelenle­gi 12 ezerről várhatóan 25 —28 ezerre növekedik majd. telező szakaszban előtte ál­ló jelentős feladatokat tel­jesíteni tudja, messzemenő, komplex segítségre, haté­kony támogatásra is szük­sége van. Bízunk abban, hogy ez egyetlen illetékes szerv részéről sem marad el. Ilyen reménységekkel •R megyei összes kiskereskedelmi forgalom korábbi tényleges és 1970-1975 ben várható Hegységének alakulása millió Ft.-han jíOooo 1975. 4960. 1965. 1970. flzegylokas re jutó átlagos kiskereskedelmi faros!on ft.-karr •i960. 4965. mo. 4975. 'JOOO a 7M6 40 ooo 45o méter, a vendéglátó egysé­geké 65 négyzetméter. Biz­tató azonban, hogy az utób­bi években már jó néhány korszerű, reprezentatív alapterületű áruház, üzlet, étterem, stb. létesült me­gy eszerte. A soron következő öt év­ben az áruforgalom terje­delmének jelentős bővülé­sére lehet számítani. Mint a mellékelt táblázatunkból is kitűnik, az 1970 évihez képest az 1975-re várható forgalomnövekedés forint­értékben többet tesz ki, mint az 1960 évi összes kiskereskedelmi értékesí­tés! A tennivalók közül egyi­ke a legfőbbeknek, hogy az igények kielégítése egyen­letesebb, az eddiginél jobb legyen. A reform eddigi tapasztalatai biztosítékul szolgálnak erre, s remélhe­tőleg egyidejűleg a terme­lés, az áruutánpótlás is elő­nyösen alakul majd. A forgalommal össz­hangban, persze, a javulás elengedhetetlen feltétele a kereskedelmi hálózat bő­vülése, a technikai ellátott­ság javítása kis- és nagy­kereskedelmi szinten egy­aránt. Nem kevésbé hézag- | pótló kelléke a fejlődésnek I következő öt évben a szá­mítások szerint 47—48 szá­zalékkal nő majd a megye összes kiskereskedelmi for­galma. Ezen belül a bolti élelmiszerforgalom több mint 800 millió, a vendég­látás több mint 300 millió, a ruházati kereskedelem csaknem 400 millió, míg a vegyes iparcikkforgalom kishíján másfél milliárd forintos növekedésre szá­mít. Az első csoportban az ál­lati eredetű termékek érté­kesítésének gyors fejlődése várható. Mindenekelőtt a tejtermékek, a tojás, hal és baromfi kereskedelmi for­galmában élénkül majd a piac, de a sertés- és mar­hahúsellátásban is javuló tendencia érvényesül. A ruházati cikkek köré­ben a kötött- és divatáruk, a lakástextíliák és a köny- nyű lábbelik növekvő ke­resletével kell számolni. Nem elhanyagolható köve­telmény a közép-árfekvésű és olcsóbb, tartós ruházati cikkekből a megfelelő kí­nálat biztosítása. A vegyes iparcikkek kö­rében az építőanyag- és bútorforgalom növekedése i várható. Ennél is nagyobb , lesz a fejlődés üteme né-1 A kiskereskedelmi háló­zat a negyedik ötéves terv során 54 ezer négyzetmé­terrel bővülhet, a számítá­sok szerint. A városok mel­lett méltányosan és jelen­tős mértékben növekszik majd a nagyközségek üz­lethálózata is. Állandó fel­adatként jelentkezik az új településeknek és a legsű­rűbben lakott városrészek­nek üzletekkel való ellátá­sa, továbbá a szolgáltatá­sok körének bővítése. A munkaerőlétszám 1975-ig mintegy 3—3,5 ezer­rel emelkedik. Az újonnan felvettek jó kétharmada kerül majd szakképzettsé­get igénylő munkakörbe. Ez — kereskedelemben és vendéglátásban — ugyan­ennyi szakmunkás alkal­mazását jelenti. A tervidő­szak egyik igen fontos fel­adata Kecskeméten új ke­reskedelmi tanulóiskola megépítése. Olyan kollé­giumra gondolunk itt, amely a községi szakmun­kásképzésnek is egyik bá­zisa lesz. Megyénk kereskedelme felnőtt a megnöveke­dett feladatok végrehaj­tásához' erre vall a terv­időszak eddigi mérlege. Ahhoz viszont, hogy a kö­eltelve fog a számos gond­dal küszködő, de ezekkel egyenértékű eredményeket is felmutató megyei keres­kedelmi hálózat az újabb tervidőszak sokrétű tenni­valóihoz. J. T. Kalocsai diákok sikere Sikeresen szerepeltek a kalocsai Dózsa György Me­zőgazdasági Technikum diákjai a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri­um által rendezett országos tanulmányi versenyen. Né­gyen jutottak az országos döntőbe, s valamennyien előkelő helyen végeztek. A tanulmányi versenyben — amelyet szakáganként bonyolítottak le — különö­sen a zöldségtermesztési szakon született átütő siker: az első helyet Dimitrov György szerezte meg a má­sodikon pedig az ugyancsak kalocsai Bagyarik Irén végzett. Kalocsai győzelem született a növénytermesz­tési szakon is, ahol Németh József lett az első, míg Tamás Gábor harmadik helyezést ért el állatte­nyésztési szakon A közlekedés biztonságáért Műszaki ellenőrzés a telephelyeken A közúti járműforgalom biztonságának alapvető fel­tétele a járművek kifogás- j tálán műszaki állapota. Igényli ezt az a körülmény is, hogy az egyre bővülő gépjárműparkkal egy idő­ben viszonylagosan csök­kent az utak átbocsátó ké­pessége, a forgalom bizo­nyos útszakaszokon fel­gyorsult, gyakoriak a tor­lódások, forgalmi dugók is. Elengedhetetlen követel­mény tehát a fék, a kor­mány és egyéb biztonsági berendezés kiváló működé­se. A rendőrség speciális bizottságai éppen ezért — meglepetésszerű — ellenőr­zéseket hajtanak végre egyes vállalatoknál, intéz­ményeknél, termelőszövet­kezetekben, meggyőződve arról: eleget tesznek-e a gépjárművek műszaki, s egyben biztonsági követel­ményeinek. A tapasztala­tokról számolunk be, bizo­nyítva, akad még tenniva­ló, különösen a termelő- szövetkezetekben. Több mint a fele A kiskunfélegyházi Vö­rös Csillag Tsz-ben 23 gép­járművet vizsgált meg a bizottság, s a következő, nem éppen hízelgő megál­lapítást tette: „A gépjár­művek műszaki és esztéti­kai állapotuknál fogva nem felelnek meg a követelmé­nyeknek, karbantartásuk kifogásolható”. Milyen hi­bákat találtak a tsz telep­helyén? Csupán néhányat sorolunk fel a sok közül, amelyek világosan mutat­ják a fenti megállapítás jo­gosságát. A megvizsgált 23 gépjármű közül 12-t kitil­tottak a forgalomból a kö­vetkezők miatt: nem meg­bízhatók a kormányszerke­zetek, kopottak a gömb­csapszegek, nem világíta­nak a biztonsági berende­zések, üzemképtelenek a kézifékek, töröttek a gumi­köpenyek vászonbetétei és sorolhatnánk tovább. Igaz ugyan, hogy a közös gaz­daság idős, elhasználódott gépjárművekkel rendelke­zik, a tartalékalkatrész be­szerzése is gondot okoz, ezek a tények azonban nem befolyásolhatják ilyen nagymértékben az idősza­kos és rendszeres karban­tartást. A járművek több­sége ugyanis nélkülözte azt az alapvető gondoskodást, amely minden gép műkö­déséhez szükséges. A bi­zottság arra kérte a ter­melőszövetkezet vezetősé­gét, hogy szigorú felelős- ségrevonással, a karban­tartási díj elvonásával szi­gorítsa meg a gépjárműve­zetők munkafegyelmét. Ittas vontatóvezető A pálmonostori Keleti Fény Tsz telephelyén még több hiányosságot tapasz­talt a bizottság. A kiinduló gépjárművek közül az egyik MTZ-traktor forgal­mi rendszámmal nem ren­delkezett, s ez a jármű egy műszakilag levizsgázatlan pótkocsit vontatott. Ezen a pótkocsin világító és villo­góberendezés nem volt fel­szerelve, fékberendezése is üzemképtelen volt. A von­tatónak irányjelző készülé­ke nincs, s első lámpái | csak egyféle fényt adnak. I Pedig ezzel a járművel a J termelőszövetkezet rend­szeresen végez szállításo­kat. Még elképzelni is rossz, hogy a vontató vezetője balra kanyarodásnál, vagy akár elindulásnál milyen műveletet hajt végre, ho­gyan biztosítja a többi, a közúton közlekedő és a sa­ját biztonságát. A többi járműnél elha­nyagolt állapotban találták a gumiköpenyeket, a fék- berendezéseket, a kormány- szerkezeteket. A VI 47—59 forgalmi rendszámú vonta­tó mentőfelszerelése hiány­zott, a kormányösszekötő rúd fel volt lazulva, s ve­zetője Baksa János enyhén ittas állapotban volt. Egy műszakilag elhanyagolt jár­mű, ittas vezetővel a nyer­gében minden kétséget ki­záróan balesetet okozhat.. Ahol minden rendben van A Baromfiipari Országos Vállalat kecskeméti gyárá­nak telephelyén a műszaki ellenőrzés során 27 gépjár­művet vettek alaposan szemügyre. Néhány gépko­csitól eltekintve valameny- nyi műszaki állapota kifo­gástalannak bizonyult, s esztétikailag megfelelt az általános követelmények­nek. A szemle lebonyolítá­sa után a vállalat gépko­csi előadója a kifogásolt járműveknél azonnal el­rendelte a műszaki hiá­nyosságok pótlását, illetve az alkatrészek cseréjét, a hibás berendezések kijaví­tását. S hogy mennyire se­gítő szándékú a meglepe­tésszerű műszaki szemle az itt derült ki teljes egé­szében. A bizottság tagjai teljes egyetértésben hat gépjárművezetőt, illetve szerelőt dicséretre, pénzju­talomra javasoltak, azért, mert gépjárműveik kar­bantartása, műszaki álla­pota kiemelkedő volt — annak ellenére, hogy sok ezer kilométert tettek meg. E tények megállapítása után nem volna helyes egyértelműen elmarasztalni a közös gazdaságokat, az­zal vádolni őket, hogy csu­pán a hanyagság, a nemtö­rődömség játszik közre a gépjárművek rossz műszaki állapotában. Valóságban az a helyzet, hogy különösen a mezőgazdasági erőgépek alkatrészellátása vontatott, nem kielégítő. Ennek meg­javítása érdekében történ­tek ugyan . intézkedések, azonban — mint ezt. a mű-, szaki szemlék is bizonyít­ják — nem bizonyultak hathatósnak. A közlekedés biztonságá­nak feltétele a jó műszaki állapot, ezért a rendőrség különböző szakemberek be­vonásával tovább folytatja ezeket az ellenőrzéseket, megelőzve ezzel a műszaki okokból történő közúti sze­rencsétlenségeket, kötelez­ve a vállalatok, intézmé­nyek, közös gazdaságok il­letékeseit a gépjárművek karbantartására, műszaki állapotuk megfelelő szinten tartására. Gémes Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom