Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-08 / 158. szám
4L OTflal 1970. július 8, szerda 134 lakást építenek Nagyarban a Bács megyeiek wsz-rMósok közreműködésével állandó a kapcsolat Az allann építőipar jól megszervezett hadseregként vonult fel az árvíz sújtotta területek újjáépítésére. A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat — mint ennek a hadseregnek egyik hadosztálya — 134 Családi otthon felépítését vállalta a Szamosköz- ben, a teljesen elöntött Nagyar községben. Törteli Ferenc főépítésvezető, az ottani munkálatok irányítója ismertette az eddigi munkálatok fő mozzanatait. Június 15. és 19. között zajlott le a helyszíni szemle, illetve a körülmények felmérése után a feladatok meghatározása, a gép- és eszközszállítás megszervezése. 22-én huszonöt vagon géppel és anyaggal, 3 tehergépkocsival, s egy 40 személyes autóbusszal felvonult a vállalat, megérkeztek a műszakiak, munkások — mintegy félszá- zan. Másnap már munkához láttak, s a gyors szervezés eredményeként a 10 kilométerre fekvő Tarpa szövetkezeti konyhájáról „kecskeméti körülmények között” étkezhettek. Június 29—30-án száz főnyi saját létszám — helyiekkel feltöltve — továbbá ötszáz diák dolgozott és serénykedik azóta is a valóságos kihelyezett fiókvállalat munkaterepén. Ekkorára működött a központi géptelep is ... Eddig 15 ház alapozásával készültek el. — Szeretnénk — s mű- szakiaink, munkásaink igyekezetét látva bízvást meg is valósíthatjuk —, hogy november elejére minden házban legalább egy szoba, konyha beköltözhető lesz — mondotta Törteli Ferenc. A munkába lendülés nap megadta az engedélyt a forgalmazásra — „Kecskemét” és „Nagyar” hívójellel. Azóta a nap minden órájában — átlag 15 perces beszélgetésre — pillanatok alatt létrejön a kapcsolat Szamosközzel. A vállalat Klapka utcai székházának most épült harmadik emeletén — a befejezés előtt álló helyiségek egyikében rendezkedett be adóvevőjével a kecskeméti állomás. Keze- lője Zentai Imre HA 8 UU (ez a hívó jele) — képünkön őt láthatjuk váltótársával, Szili Miklóssal. Nagyarba HG 8 VF Her- czegh József települt ki, szintén egy TELRÁD 200- assal. A szí Sorú an tömör párbeszédek kizárólag a munkálatokkal kapcsolatosak. Onnan intézkedést kérnek, jelentik, mire van szükség; innen rendszeres információt, s megmondják, mit csináljanak. Miként Törteli Ferenc előadta, legégetőbb gondjuk a kavicshiány. Mintegy öt—hatezer köbméter kell belőle (Pásztor Zoltán felvétele) összesen, és júliusra 3—4 ezer köbméterre lenne szükség. Jelenlegi összes készletük 300 köbméternyi, azaz jóformán egynapi szükséglet. Kavics volna, de szállítóeszköz — tehergépkocsi, vagon — hiányában Nyékládházán, s az újonnan nyitott tiszabecsi bányánál várják, hogy eljusson a vásárosnaményi TÜZÉP-telepre ... Míg nincs kavics, illetve folyamatos szállítás, rendkívül hátráltatja az építkezést. Tóth István Felpezsdült a pártszervezeti élet Nemesnádudvaron Figyelembe véve a járási pártbizottságon tartott májusi titkári értekezleten kapott tájékoztatást, készítette el pártszervezetünk a vezetőség újjáválasztásá- vai kapcsolatos intézkedési tervét. Ennek vezetőségi ülésen, majd a taggyűlésen történt megvitatásával és jóváhagyásával alapszervezetünk is megkezdte a X. pártkongresszusra való felkészülést. Azóta reszortonként értékeltük a vezetőségi tagok munkáját. Ennek során arra az elhatározásra jutottunk, hogy pártszervezetünk tagságának ismételt bizalma esetén sok hasznos tapasztalattal gyarapodva, a vezetőség reszortfelelőse kész a megbízatás további vállalására. ★ ★ ★ Tartottunk kibővített vezetőségi ülést is, melyre a pártcsoportvezetőket hívtuk meg. E megbeszélés a párttagság széles körű tájékoztatásának elindítását célozta azzal az egyidejű igénnyel, hogy minden egyes kommunista nyilvánítson véleményt a párt- szervezet munkájáról. E beszélgetéseket a napokban fejeztük be. Közben a pártcsoportok is megtárgyalták, hogy miként teljesítették pártmegbízatásukat az egyes kommunisták. Mindemellett a pártcsoportvezetők éppúgy, mint a vezetőség tagjai feladatul kapták a reszortonkénti számadást, hogy a vezetőségválasztó taggyűlésünk beszámolója minél teljesebb, élethűbb képet adhasson pártszervezetünk kétévi munkájáról. ★ ★ ★ A vezetőséget újjáválasztó taggyűlésre, s a pártkongresszusra való szervezeti felkészülés közben, pontosabban: azzal szoros összefüggésben törekszünk végrehajtani egyes fontos feladatainkat. Ezek között nem utolsósorban a járási pártbizottság ez év februárjában hozott gazdaságpolitikai határozatának végrehajtásfel fáradozunk. Szeretnénk sikeresen befejezni községünk harmadik ötéves tervét, jól megalapozva ezzel további fejlesztési törekvéseinket. ★ ★ ★ A kongresszus tiszteletére széles körű munkaversenyt szerveztünk tsz-ünk- ben, ahol a múlt évi nyolc helyett ezúttal 12 brigád küzd a szocialista címért. Igyekszünk ébren tartani a brigádok közötti verseny- szellemet, s a legjobb eredményeket felmutató brigádokat, illetve azok tagjait a faliújságon is népszerűsítjük. Nagy segítséget nyújt ebben Klein Gáspár- né és Erdős Józsefné szocialista brigádtag, valamint az iskolai tantestület részéről Hegedűs István tanárNem tévesztjük szem elől természetesen az olyan társadalompolitikai kérdéseket sem, mint a párt nemzetiségi politikájának céltudatos szolgálata községünkben, vagy a Központi Bizottság február 18 —19-i ülésén az ifjúság és a nők helyzetével kapcsolatos feladataink. Ez utóbbival összefüggésben éppen napjainkban azon fáradozunk, hogy mihamarabb létrejöjjön a Hazafias Népfront helyi bizottsága keretében a községi nőbizottság. Ennek életrehívását július 20-ra tervezzük. Az eseményre meghívjuk a szeremlei női népi együttest, hogy műsorával is emlékezetessé tegyük a nőbizottság megalakulásét. Augusztusban pedig, a tsz közgyűlésén az ottani nőbizottság megalakulása várható. ★ ★ ★ Ezek mellett nagy figyelmet fordítunk a termelés pártellenőrzésére, a mezőgazdasági termelés ágazatonkénti tervfeladatainak teljesítésére. Mindent egybevetve: j ólesőn állapíthatjuk meg, hogy a X. pártkongresszus előkészületei jegyében egészségesen felpezsdült pártszervezetünk élete, tevékenysége. Papp István MSZMP községi titkár, Nemesnádudvar Négymilliós beruházás Kiskőrösön A Kiskőrösi Vegyes Ktsz vegytisztító üzemet létesít a község központjában. A közel 4 millió forintos beruházást a Bács megyei tanács és az OKISZ anyagig támogatása teszi lehetővé. Az üzemben az önki- szolgáló mosógépek és a vegytisztító gépek előreláthatólag már a jövő évben a lakosság rendelkezésére állnak. Hányszor kell „rávilágítani“? azonban nem ment ilyen simán, mint ahogy elbeszéltük. Az indulásnál, egészen új viszonyok között tucatnyi probléma adódik, amelyek megoldásához sürgős tanácsra, utasításra van szükség. Idehaza: egy telefonba kerül. De ez az egy telefon Kecskemét és Szamosköz — Nagyar — közt nem hogy nem egyszerű, hanem idegőrlő produkció. Árvíz sújtotta vidék: képzelhetjük, milyen foglaltak állandóan a vonalak. . Itt lépett be segítőtársként a technika másik „vonala”. A vállalat MHSZ aktivistáinak javaslatára Dömer Henrik igazgató felkereste Balabán Sándort, az MHSZ megyei titkárát, feltárta a nehézségeket, s kérte a szövetség rádiósainak közreműködését azok áthidalására. A megbeszélésen részt vevő szakterületi vezető, Heté- nyi István előadta, hogy az információs kapcsolat megteremtése Kecskemét és Nagyar között az új TELRÁD 200-as SSB adóvevővel zökkenőmentesen keresztülvihető — csak engedélyt kell kérni a KPM- től. Á vállalat vezetősége a kérelmet megírta, He- tcnyi elvtárs azt személyesen vette pártfogásba. Az MHSZ Országos Központjában — az ■ ügy fontosságát megértve és a kezdeményezők ötletességét is honorálva — Csaba Gyula és Morauvszki Pál gyors intézkedésére a KPM illetékes osztálya még azSajnáltatom magam — Igazán jobban törődhetnél magaddal — mondom 'résztvevőén Kenderes Karcsinak, akiről tudvalevő, hogy már nagyon a végét járja. Állítólag rákja van szegény! nek, de őt azzal szédítik, hogy múló gyomorfekély az egész. — Hagyjál békén — válaszol Kenderes ingerülten, majd megenyhül: — Nézd, te a haverom vagy, veled őszintén beszélhetek. Nincs nekem kutyabajom sem ... — Persze, hogy nincs... — hagyom rá, hisz így mégis jobb szegénykének. — Te most azt I hiszed, hogy ne- ! kém rákom van, és kíméleteskedsz. Hát vedd tudomá- { sül, hogy az egész \ rákmesét én ter- \ jesztettem el ma- | gamról. I — Te? Nem ér- I telek? — Hát figyelj j ide, te agy tröszt! ! Kis képességű pasas vagyok. A modorom sem olyan, hogy barátokat tudjak magamnak szerezni. Általában utáltak vagy legjobb esetben közönyösek voltak velem az emberek. A munkahelyemen a telkemet is kitehettem volna, a kutya sem figyelt rám. Érted? — Nem! — Szerettem volna felhívni magamra az emberek figyelmét. És azt is tudom, hogy az emberek alapjában jók. Csak irigyek a másikra, minden jót, amit egy kolléga kap, úgy érzik, hogy tőlük vették el. De egy halálraítéltre senki sem irigykedik. Velem szemben mindenki fölényben érezheti magát. Ha én igazgató lennék, az sem fájna senkinek és még a portás is sajnálattal nézne rám ... — Sajnáltaim akarod magad! — Egy frászt! Azt akarom, hogy jobb dolgom legyen. Amióta úgy tudják, hogy rákom van, minden kedvezményt megkapok. Ha elkések, egy-két nap nem megyek be, senki sem szól. Felemelték a fizetésem. Gondolták, hogy a béralap úgyis a vállalatra száll vissza, de legalább szegény özvegyem magasabb nyugdíjat kap. — De hiszen te nőtlen vagy! — Voltam kérlek. Micike, akivel évek óta veszekedtem a kezéért, végre igent mondott. — Gyenge vigasz ... Sajnálatból hozzád ment. Vagy számításból ... — Nézd öregem, te lehet, hogy okos vagy, de én bölcs! Mit gondolsz, neked miért mondott igent a feleséged? — Ezen már én is gondolkodtam. — Nyugodj meg, ha piaci árukihordó vagy, nem lesz a feleséged. — Persze, hogy nem. De nem is azért jött hozzám, hogy örökölje például a lakásom — mondom most már ingerülten — Hát volt nekem lakásom? Azóta kaptam. A tanácsnál is jó emberek ülnek. Ügy gondolták, hogy életem végén legalább lakjak egy kicsit. — Akkor egyéb javaidat akarja örökölni! — Amink van, már közösen szereztük ... — Akkor is borzalmas lehet úgy élni egy asszonynyal, hogy várja a halá.lodat. — Dehogy várja! — Azt akarod mondani, hogy azóta beléd szeretett ... — Nem azóta. Mindig szeretett. Azért nem akart hozzám jönni, mert látta, hogy csóró vagyok. Két évig lottóztunk, de még egy kettesünk sem volt. Nem merte vállalni mellettem a nyomort, mondván, hogy az megöli a szerelmet... — Vagy talán öt is beleavattad a turpisságba? — Dehogy avattam bele! ö adta a tippet. Ez volt a j hozománya ... Ősz Ferenc Hosszú ideje nem lehet kapni petróleumlámpát és lámpaüvcget — tette szóvá Fekete Pálné ország- gyűlési képviselő a megyei képviselőcsoport első idei ülésén, január közepén — a külterületi kereskedelmi ellátás egyéb problémái között. A Petőfi Népe április io-i számában riportot közöltünk Fekete Pál- néról, s ebben szintén kitértünk erre a problémára. Ekkor is mondotta az elvtársnő: — Akiknek természetes, hogy lakásukban egy kattintásra kigyullad a fény, átérzik-e, hogy a távoli tanyákon mit jelent, ha még azok a múltat őrző, büdös petróieumvilágítás- hoz szükséges eszközök sincsenek meg. Ami városi embernek „apróság”, ott komoly létfeltétel. Június 15-én ülésezett legutóbb a képviselőcsoport. Több más kérdés között megint csak azt kellett kijelentenie, Fekete Pálnénak. hogy — jóllehet már 1969 decemberében sürgette a tanyai lakosság ellátásának megjavítását bizonyos cikkekből, 11-cs lámpa és lámpaüveg még ma sincs a boltokban. Egy év óta nincs. Ennélfogva arra kényszerülnek a tanyaiak, hogy korán lefeküdjenek — magyarázta tovább az elvtársnő, s hozzátette: ugyanakkor ösztökéljük a tanyán lakókat is. hogy adjanak, neveljenek több sertést, baromfit a köz ellátására. „De hogy legyen ehhez kedvük, ha ilyen — számukra fontos igényüket oly sokáig figyelmen kívül hagyják?” — tette fel a kérdést a képviselőnő. Eszünkbe jut, hogy mi, újságírók mennyit buzdítjuk a tanyai lakosságot, a művelődésre, olvasottságuk fokozására — például az olvasómozgalom jegyében. Agitálunk új tányai könyvtárak létesítéséért, a meglevők bővítéséért. De hát az olvasáshoz is fény kell — télen is; de nyáron is, hiszen a parasztember a nagy munkák idején, nappal nemigen érkezik olvasni. Még akkor se, ha a gépek jóvoltából nem kell már holdvilágnál is dolgoznia... De hogy olvassanak a tanyán lámpa nélkül? Vannak helyek — úgy látszik —, ahol lámpással kell keresni időnként a jó boltost, aki a tanyavilág népének erre a szükségletére — jelentőségének megfelelően — az igény ottani súlyának megfelelően gondol. De hogy keressék azokon a helyeken lámpással a gondos kereskedőt, ahol lámpa sincs. Gondoljuk, ez a gyártók hiányára is vonatkozik. Talán. De hát őket mégiscsak a kereskedőknek kell sürgetniük. Reméljük, néhány képviselőcsoport-ülés után már idejétmúlt lesz ez a téma, S nem kell országgyűlési képviselőnek rávilágítania e kérdés fontosságára (t)
