Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-11 / 161. szám
A tv-nézés egészségtana Az orvosi sajtó az utóbbi időben egyre gyakrabban foglalkozik a tv-né- zés hatására előforduló kellemetlenségekkel, ártalmakkal, különös tekintettel a gyermekekre. Korunk e nagyszerű vívmányának széles körű szórakoztató, nevelő, ismeret- terjesztő és tájékoztató szerepe ma már pótolhatatlan, de kétségkívül elő- vigyázattal kell élnünk e lehetőséggel. Villogó képelemek A veszélyeztetett szervek közül első helyen a szem áll. A tv-kép nagy fényintenzitással villogó képelemek összeolvadásából keletkezik. A fluoreszkáló képernyőre való koncentrálás, a fekete- szürke-fehér, mozgó, kisméretű, viliódzó képek nézése rendkívüli megterhelést jelent a szemnek. Ez sokszorosára is növekedhet váratlan felvillanásokkor, képhibáknál, amikor a fény hirtelen villanásszerűen felerősödik. A tv nézése különösen nagy feladatot ró a szem alkalmazkodóképességére és a látásra, ha a szemlencsének bármiféle fénytörési hibája van (pl. kancsalság esetén). Tény, hogy a gyakori tv-nézés hatására a szem látásfunkciója megváltozik, sok esetben — különösen gyermekeknél — kifejezetten roirffik. Leggyakó-“ ribb panaszok: fejfájás, látászavarok, fáradtság, szemkáprázás, kötőhártyagyulladás. A tv-nézés közben fejfájással párosuló hányinger — különösen idősebb embereknél fordul elő — kezdődő glaukomára (zöld hályogra) utal. Ha nagyon ritkán is, de megesik, hogy a csíkossá váló tv-kép epilepsziás rohamot vált ki. Angol kutatók véleménye szerint egészséges ember napi másfél órát, s egyszer hetenként 4—5 órát nézheti a tv-t károsodás nélkül. Nagyon lényeges, hogy ne sötét szobában üljünk a képernyő előtt, hanem alkalmazunk ún. derítőfényt, lehetőleg a készülék mögött elhelyezett, nem túl erős lámpa segítségével. Fontos dolog a készüléktől való helyes távolság betartása is, ami három és öt méter között a legmegfelelőbb. Idegrendszeri fáradtság A hallószervet a tv aránylag kevésbé terheli meg, közvetlen károsodást legfeljebb a készülék állandó „bömbölteté- se” okozhat. Ma már olyan készülékek is kerülnek forgalomba, amelyhez annyi miniatűr fülhallgató csatlakoztatható, ahá- nyan nézik a műsort. A túl „szorgalmas” tv-né- iőknél előbb-utóbb beáll az idegrendszeri fáradtság. És minthogy pihenésre nem jut elég idő, mivel az ártalom a hét majd minden napján megújul, idegrendszeri panaszok, nyugtalanság, szorongás, türelmetlenség, fejfájás stb. jelentkezik. E tünetekre az orvosi irodalomnak már külön el- - nevezése is van: tv-beteg- ségként emlegetik. A tv különösen azokra a gyermekekre van nagy hatással, akik a műveltség dolgában, indulati és ösztönéletükben, képességeik tekintetében gyengébbek. Minthogy az ilyen gyermekeknek szinte egyedüli és mély nyomokat hagyó szellemi tápláléka a tv, világos, hogy komoly ártalmakkal kell számolni az egyén és a társadalom szempontjából egyaránt a túlzott „tv-fdgyasztás” esetén. Míg a rádióhallgató nyugodtan tesz-vesz és mozog a lakásban (a hordozható _ rádiók elterjedése óta akár a ház körül is), a szabad idejét tv-nézéssel töltő ember szinte mozdulatlanul ülve vagy fekve figyeli a képernyőt Gyermekeknél ez odáig fajul, hogy a szabadban űzött sport, játék, kirándulás helyett a fiata.- lok nagy része a tv-ké- szülékek előtt görnyed. A mozgás elmaradásának hatása csak hosszabb távon jelentkezik, s rendszerint kihat az ember egész életére. Az állandó ülés csökkenti a végtagok vérellátottságát, és feltételezhetően (habár még' orvosilag nincs igazolvá) fokozza a ■trombózis veszélyét is. Ajánlatos tehát óránként legalább egyszer felkelni a székről és erőteljesen megmozgatni a tagjainkat. Idősebb embereknek az tanácsolható, hogy a tv előtt ülve rakják magasra a lábukat és lazítsanak meg magukon'minden szorító ruhadarabot. Ha a rossz vérellátás fokozott izgalmi állapottal párosul, szívműködési zavarok is bekövetkezhetnek ez emberi szervezetben. A szervezet vérellátásának „karbantartása” mellett gondolni kell az izomzat elmerevedésének „feloldására” is Elsietett vacsorák Sajnos, sok családban a táplálkozási szokásokat is a mindennapi tv-mű- sorhoz idomítják.- Nem egyszer a tv képei és hangjai mellett folyik a kapkodó, fegyelmezetlen táplálkozás, vacsora helyett sokszor „csak bekapnak valamit” a tv- rajongók. Ezzel az amúgy is sok problémát okozó emésztési zavarok újabb momentummal szaporodnak. (Az Egyesült Államokban odáig fajult a helyzet, hogy olyan ételt hoznak forgalomba, amelyet sötétben, a tálba nézés nélkül is el lehet fogyasztani. Franciaországban viszont országos akciót indítottak: a gyerekek evés közben ne nézzék a tv-t!) Már a televíziózás kezdeti éveiben felmerült a kérdés: nem ártalmas-e a képcső sugárhatása az emberi szervezetre? Nos, azóta egyértelműen megadták a szakemberek a nemleges választ, bebizonyítván, hogy a világító számlapú órából több sugár lép ki, mint a tv-ké- szülékből. A színes tv-ké- szülékkel már más a helyzet, ott valóban igen intenzív a kisugárzás, éppen ezért fokozott gondot fordítanak az ellene való védelemre, de még így sem javasolják, hogy a nézők két méteren belül helyezkedjenek el a képernyő előtt. Az elmondottakból azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy bizony csínján kell bánni a technika adta lehetőségekkel — s ez nemcsak a televízióra vonatkozik —, nehogy egészségünk lássa kárát a szertelenségeknek. Vízáitalom Furcsa, szokatlan szó: vízártalom. Hogyan? Hát a víz is megárthat ez embernek? Meg bizony! És nem is akkor, ha fertőzött, szeny- nyezett, káros anyagokat tartalmaz, vagy felhevül- ten, kimelegedetten jéghidegre hűtve, hirtelen issza valaki, hanem másképpen is. Éppen ezt szeretném most elmondani. Meleg nyári napsütésben izzad és szomjazik az ember. Minél jobban szomjazik, annál többet iszik. Minél többet iszik, annál jobban izzad. Ezt ma már mindenki tudja. Azt is tudjuk, hogy a verítékezés a szervezet hőszabályozásának egyik Fiataloknak Tűzéssel díszített nyári ruhák 1. Rövidujjú, gallémélküli ruha bővülő aljjal, övjén két kerek aranycsat. Ujját, nyakát és a benyúló zseb széleit tűzés díszíti. 2. Mintás anyagból is készülhet az álló nyakas ruha, elején érdekes szabásvonallal, erősen bővülő aljjal, amelyen az eleje szabásvonal hajtásban végződik. 3. Nyárra is nélkülözhetetlen egy vékony szövetből, jerseyből készült ruha. A cakkos szabásvonallal, bővülő szoknyával készült ruhát szintén tűzés díszíti. 4. Olykor bizony még a hosszúujjú ruhának is hasznát vesszük. Hosszanti szabásvonal^, nyakát, ujjavé- gét, ővjét is tűzés díszíti. igen fontos üteme. A veríték elpárologtatása — az izzadt test megszára- dása — komoly hőmeny- nyiséget igényel és ezt a hőt a szervezettől vonja el. Az izzadással tehát az emberi test önmagát hűti. Ezért fontos élet- folyamat. Végül azt is tudja mindenki, hogy a veríték sós; konyhasót, zsírsavakat, kevés cukrot, vasat és egyéb vegyi bomlástermékeket is tartalmaz. így az izazdó ember nemcsak vizet, hanem tekintélyes mennyiségű vegyianyagot — elsősorban konyhasót — veszít. ... és most állítsuk csak fel az egyenleget: melegben az izzadás természetszerűleg fokozódik, a szomjúság nő, a folyadék- felvétel szaporodik, de a felvett víz csak a folyadékmennyiséget szaporítja, a sót valósággal kimossa a szervezetből. Az ártalomnak tehát a víz az oka, ezért helyes, ha ezen a furcsa néven nevezzük. A sóveszteség okozhat valamilyen kellemetlenséget? Sajnos, igen! Jó ideig nem tudtuk, hogy nagy melegben, tikkasztó nyárban, kohó- és téglagyári munkásoknál, szén- és mészégetőknél, aratóknál mi okozza a gyakori étvágytalanságot, fejfájást, gyengeség és levertség érzését. Ma már tudjuk: a szervezet sóvesztesége, ami a vízártalom következménye. A sóveszteség persze pótlásra szorul. Ma már az izzasztó meleg munkahelyeken dolgozók a védőital mellé sós kekszet kapnak, hogy szervezetük sóegyensúlya ne károsodjék. Az üzemorvosi megfigyelések azt bizonyítják, hogy a sós keksz fogyasztásával a vízártalom vitathatatlanul megelőzhető. Ezek szerint kevesebb vizet igyék, inkább tűrje a szomjúságot valaki? — hangzik a jogos kérdés. Nem! Az ilyen önkínzás káros és szükségtelen. Az izzadás csökkenthető a folyadékfelvétel megszorításával, de ilyen esetben a hőmennyiség elvezetéséről — a test lehűtéséről — más módon kell gondoskodni és ez felesleges munkát jelent. Sokkal egyszerűbb a folyadékpótlás helyes megszervezése, illetve annak megszokása, hogy ne csak vizet, szódavizet, fröccsöt vagy sört igyék valaki, hanem olyan folyadékot, amiben vegyi anyagok, elsősorban sók is vannak. Sőt! A szomjazást enyhítik, a folyadékegyensúlyt biztosítják a folyadékbő táplálékok, a leves, a főzelékek, a salátafélék és a gyümölcsök. Az italok között a gyümölcsleveket, gyümölcsszörpöket és a különböző üdítő italokat említhetjük. A bennük található sók, a konyhasónál lényegesen hasznosabbak. A két csoport között áll a legfontosabb és leghasznosabb ital és egyben étel, a tej, ami kellően lehűtve folyadékszaporító, sópótló és még kellően hűsítő hatása is van. Még egy gyakorlati tanácsot adhatok arra a kérdésre, hogy mivel csökkentsük nagyobb létszámú, erős napon dolgozó, az átlagosnál többet izzadó munkáscsoportok tagjainak a szomjúságát, úgy, hogy a vízártalmat megelőzzük. Egyszerű módon! A gondosan kezelt tiszta ivóvíz minden literében oldjunk fel 1 gramm konyhasót és cseppentsünk három csepp közepes erősségű ecetet. Ez az ital kellemesen üditő és a gyakorlat azt bizonyítja, hogy a vízártalom kellemetlenségeit megelőzi. Dr. Buga László HÉTFŐ: zöldbableves, petrezselymes krumpli, tükörtojás, kovászos uborka. KEDD: Krumplileves, para- dicsomos káposzta, sertés ol- •*! dalas, cseresznye. ' SZERDA: Karfiolleves, diósmákos hajtott, födieper. CSÜTÖRTÖK: Tarhonyaleves, téskaraj, sárgabarack. PÉNTEK: Zöldborsóleves, tejfölös gombamártás, hagymás rostélyos, cseresznye. SZOMBAT: Tojásosleves, paprikáskrumpli kovászos uborkával, máglyarakás. VASÁRNAP: Meggyleves, bakonyi sertésborda galuskával, uborkasaláta, llus szelet (ribizlis). tökfőzelék, rántott serReceptek TEJFELES GOMBAMARTAS. Hozzávalók: 4 deka zsír, 15 deka gomba, 6 deka liszt, 2 deci tejföl, kevés hagyma, só, törött bors, petrezselyem, csontié. A gombát megtisztítjuk, hideg vízben tisztára mossuk, szitára tesszük és lecsurgatjuk. A hagymát és a megmosott zöldpetrezselymet apróra ösz- szevágjuk. A zsírt felhevítjük, először a hagymát félig megpirítjuk benne, majd hozzáadjuk a szeletekre vágott gombát és az apróra vágott petrezselymet. Fedő alatt 4—5 percig pároljuk, amíg a gomba megpuhul. Ekkor liszttel meghintjük, és kb. 2 és fél deci csontlével felöntjük. Sóval, törött borssal ízesítjük és simára elkeverjük. Tíz percig főzzük, majd hozzáadjuk a tejfölt, ezzel még egyszer felforraljuk és úgy tálaljuk. MAGLYARAKAS. Hozzávalók: 5 darab zsemle, 4 deci tej, 25 deka cukor, 1 deci fehér bor, 3 darab tojás. 2ö deka alma, 8 deka zsír, 5 deka barackíz, kevés fahéj, 2 deka mazsola, 2 deka dió, 2 deka zsemlemorzsa. A szikkadt, előző napos zsemléket vastagabb szeletekre vágjuk. Forralt hideg tejbe keverünk 3 tojás sárgáját, 10 deka cukrot, mazsolát, zsírt vagy vajat és ebbe beleáztatjuk a zsemleszeleteket. Egy mély tepsit zsírral vastagon kikenünk, morzsával meghintjük és belehelyezzük az áztatott zsemleszeletek felét. Az almát megtisztítva, 10 deka fahéjas cukorral megpároljuk, majd a tepsibe elhelyezett zsemle tetejére tesszük, utána darált dióval meghintjük, ennek tetejére rakjuk a megmaradt zsemleszeleteket, borral meglocsoljuk és lassú tűznél 25—30 percig sütjük. A három tojásfehérjét 5 deka cukorral kemény habbá verjük, 5 deka barackízt keverünk bele, majd ezt a habmasszát a már kisült tészta tetejére helyezzük. Ezután néhány percig a meleg sütőben szép barnára sütjük. Melegen tálaljuk.
