Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-08 / 158. szám

í 197®. Július 8, szerda 5. oldal A muzsika hullámhosszán Czigány György és Lá­zár Eszter, a Rádió e két talán legnépszerűbb mun­katársa A muzsika hul­lámhosszán címmel cso­korba kötötte színes „rá­dióséletének’’ legérdeke­sebb mozzanatait, nagy muzsikusokkal való talál­kozásait és bepillantást enged a szerkesztői és ri­portermunka műhelytitka­iba. Czigány György hangját szinte naponta hallhatja az ország rádióhallgató la­kossága, a „Ki nyer ma’’ déli népszerű rejtvénymű­sorának vezetőjeként épp­úgy, mint a komolyzene­kedvelők az esti ,, Há­zimuzsika” vagy egyéb összeállítások kellemes, közvetlen riportereként. Lázár Eszter nevét pedig ott olvashatja a Rádióúj­ság majd minden oldalán, a „Kettőtől hatig”, a le­mezműsorok, az „Esti pi­henő muzsikával” és sok más színes zenei adás szerkesztője megjelöléssel. A könyv azonban nem­| csak közismert és megbe­csült rádiósok írásos mun- I kájaként számíthat széles körű érdeklődésre, hanem egy pályázaton való rész­vételre is buzdít, sőt a be­nevezési ívet is tartalmaz­za „Szerkesszen Ön is Rá­dióműsort” címmel. A jól­ismert rádióműsorok nyil­ván új gondolatokat éb­reszthetnek és serkenthet­nek hasonló összeállítások tervezésére. A kiadó frissen és gyors ütemben kíván az élő ze­nei világ eseményeiben részt venni azzal, hogy nem egy könyvvel igyekszik zenei életünk kérdéseivel, vitáival, napjaink fejlődő­forrongó művészeti irány­zataival, azok társadalmi hatásával és eredményei­vel foglalkozni. Czigány György és Lá­zár Eszter könyve is eh­hez a kategóriához tarto­zik a könnyebb fajtából, üdén és éppen a nyári ol­vasmány színes igényének megfelelően. Lányok a táborban A régi sátortábor helyett két korszerű, állandó jel­legű épületet emeltetett a Városföldi Állami Gazda­ság félegyházi kerületi gazdaságában, ahol min­den nyáron helyet kap a Furák Teréz KISZ ifjúsá­gi tábor. Most Pest megyéből jöt­tek a középiskolás lányok, százharminckilencen, segí­teni a mezőgazdaságban. Az idei munkatáboroknak talán minden eddiginél nagyobb jelentőségük van, hiszen ismeretes, hogy az árvíz, a szokottnál na­gyobb területet elborító belvíz kártételeit a gondo­sabb növényápolással, az idejében elvégzett, veszte­ségnélküli betakarítással lehet pótolni. Látogatásunkat rosszul időzítettük. Azt gondoltuk, hogy délelőtt, munkaidő alatt megtaláljuk a gazda­ság területén a szorgalmas fiatalokat. Tévedtünk, mert egyik részük Városföldön meggyet szed, másik cso­port ugyanott szőlőt kötöz, egy brigád a kiskunfélegy­házi Vörös Óktóber Tsz- ben a burgonyaszedésnél szorgoskodik. A táborra a hátrahagyott „megerősí­tett” őrség, két kislány vi­gyázott. T. M. (58) Kloss nagyon jól tudta, hogy Annával kap­csolatos érzelmeivel, s az ezekből eredő apró gondat­lanságokkal vétett a szabályok ellen. Pontosabban az íratlan törvények ellen, amelyek egy hírszerző éle­tében sokszor erősebbek kell, hogy legyenek, mint a szolgálati szabályzat. Ezért nem akart beszélni Nárcisszal Annáról, kettőjük kapcsolatáról. Most azonban mégis megkérdezte: — Miért éppen Annát dobod be erre a feladatra? Nárcis megvonta a vállát, jelezve, hogy nem tehetett mást. Kloss is tudta, hogy a csoportból pillanat­nyilag Annának van a legnagyobb esélye arra, hogy megoldja a feladatot. — Mikorra várod? — Kérdezte ismét Kloss. — Annát? — kérdezte vissza Nárcis. — Ma este kell jönnie. Ma közlöm vele a feladatot. Kloss elbúcsúzott. Zsúfolt program várta még ezen a délutánon. Első útja Rechte ezredeshez vezetett, akinek leadta jelentését a radomi útról. Utána nyomban Ruppertet hívta, telefonon, s úgy tűnt neki, hogy a százados örül a meghívásnak. — Na végre, hogy felhívtál — mondta Ruppert. — Ügyis fontos megbeszélni valónk van, meg akartalak hívni ma estére. Uza fogadást ad Henningék tisztele­tére, s tartozom neked azzal, hogy bemutatlak a világszépének. Kloss természetesen megígérte, hogy ott lesz. Nem hitt ugyan annak, hogy Ruppert tényleg örül a je­lentkezésének, de elfogadta a meghívást. Végtére is még most sem bízott abban, hogy a százados képes lesz kettős játékot űzni, s ha beválik, amit önmagá­ban és titokban jósolgatott, akkor nélkülözhetetlen lesz Benita ismeretsége. Abba már belenyugodott, hogy Nárcis Annát bízta meg a feladattal, s jól tudta, hogy a lány sem lépne vissza semmi áron. Este a Pulavszkij utcában várta a lányt. Látta* Szeged híres váro... Szegeden mindig törté­nik valami, amire az egész országnak oda kell figyel­nie. Most természetesen nem a tiszai árvízveszély­re gondolok, mert azt szí­nia jd, s előreláthatóan nem lesz kisebb a forgalom a városban, mint volt a Ti­sza legmagasabb vízállása idején. Csupán az előjel, a hangulat lesz más. oncavallo: Bajazzók című operák, s végül a Magyar Néphadsereg Művészegyüt­tesének Vitézi ének című műsora. A szabadtéri játékok m vesen kihagyták volna a szegediek is. Az országos érdeklődésről szólva első­sorban a kulturális, mű­vészeti események, prog­ramok azok, amelyekről szólni kell. A város ugyan­is — szinte még az árvíz- veszély „árnyékában” — olyan gazdag, tartalmas és sokrétű nyári műsort ál­lított össze, ami egy me­gyének is dicséretére vál­na. Természetesen ennek a nyári programnak ve­zérmotívuma a szabadtéri játékok. Ezzel egyidőben azonban számos „járulé­kos” esemény is zajlik Készül a díszlet. Nézzük azonban, hogy mit nyújt Szeged a nyár folyamán a vendégeknek? Mint említettük is, a prog­ram gerince a Dóm téri szabadtéri színpadon be­mutatásra kerülő öt előa­dás, illetve színmű. Közöt­tük első helyen a július 18-án első előadásként szereplő Kodály: Háry Já­nos című daljáték, továb­bá Csajkovszkij; Csipke­rózsika című balettja, majd Euripidész: A trójai nők című tragédiája Sartre, illetve Illyés Gyula át­dolgozásában, Mascagni: A parasztbecsület és Le­„ járulékos” eseményeiként nézzük azonban a továb­biakat is. A Háry János bemutatójával egyidőben, július 18-án este fél nyolc­kor avatják fel Szegeden, a Nemzeti Emlékcsarnok­ban (az árkádsor alatt) Vígh Tamás Munkáesy- díjas szobrászművész Ko- dály-domborművét s ezzel vőkkel zajlanak majd le. Ilyen többek között a nem­zetközi szakszervezeti né- pitánc-fesztivál, amelyen Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelor­szág, az NDK, Románia, a Szovjetunió legjobb együt­tesei vesznek részt, de ott lesznek az ország kiváló táncegyüttesei is. Évek óta_az egyik leg­kiemelkedőbb nyári ren­dezvény Szegeden — ter­mészetesen a játékokon kívül — az idén negyed­szer megrendezendő sze­gedi ifjúsági napok. A kar­nevállal és Express show- val tarkított találkozóra az ország különböző része­iről mintegy hétezer fiatalt várnak, s három napig: július 25-től 27-ig övéké lesz Szeged. Szintén nem először rendezik meg eb­ben az évben, az idei nyá­ron a Szegedi Ipari Vá­sárt és Kiállítást, amely­nek megnyitására július 26-án kerül sor. Megemlítjük még az el­mondottakon kívül a pe­dagógiai nyári egyetemet, a nemzetközi turistatalál­kozót, az üveg- és porcelán­kiállítást, a Somogyi Könyvtár könyvritkasága­iból rendezendő kiállítást, a XIV. nemzetközi mara­toni versenyt, az ipari tu­dományos konferenciát, az országos lovasnapokat, a nemzetközi motorcsónak­versenyt, divatbemutató­kat, kiállításokat (képző- művészetiek) az országos virágkötészeti versenyt. Közkedvelt és nagy tömegeket vonz a szabad­téri játékok ideje alatt immár többször megren­dezett és a Fogadalmi templomban lebonyolított orgona-hangverseny. Ezen amint bement a könyvesboltba, s utána sokáig türel­metlenkedett, hogy Anna még mindig nem hagyta ott Nárcist. Végre, egy jó félóra múlva meglátta Annát. A lány Is észrevette, rámosolygott, s elindult a villamosmeg­állóhoz. Kloss utána, s közben arra gondolt, hogy egyszer mégiscsak eljön az idő, amikor zavartalanul sétálhatnak együtt Varsó utcáin. Amikor hazakísérheti Annát, megcsókolhatja bárki szeme láttára... Ugyanarra a kocsira szálltak. Kloss a németek részére fenntartott fülkében. Anna a túlzsúfolt „len­gyel peronra”. Lopva egymásra tekintettek, néha, s Klossnak úgy tűnt, hogy Anna arcán boldog mosoly vibrál. A villamos átdübörgött velük a Ponyatovszkij hídon és ráfordult a Jeleniszkára, majd rángatva fékezett a Groszkovszkij megállóban. A Prága utca sokkal sötétebb volt, mint a belvárosi utcák. De itt már csökkent a zsúfoltság, s Anna is kapott ülőhelyet a kocsiban. Pontosan szembe ültek egymással, s Kloss kitartóan nézte Annát. A villamos hirtelen fékezett. Kloss azonnal észre­vette a szerelvény mellett álló bódés kocsit, s mel­lette az SS-eket. Jól ismert formája volt ez az internálásnak: megállítani a vonatot, vagy villamost, s leszedni róla a munkaképes embereket. Kloss nem tétovázott. Utat tört magának a kocsi lengyel szaka­szához, ' karonfogta Annát, s a csodálkozva tisztelgő öreg fasiszta előtt elléptek, mintha csak ez volna a világ legtermészetesebb dolga. Kimért léptekkel vezette Kloss a lányt, bár maga is szívesebben visszafordult volna, hogy leadjon egy sorozatot a brigantikra, akik ordítozva tuszkolták kocsira a jajveszékelő nőket, s a némán szenvedő férfiakat. — Hogy tehetted ezt? — kérdezte Anna, amikor végre egy csendes utcaszakaszhoz érkeztek. — Csak így, ahogy történt. Ha nem ezt teszem, akkor már régen a zsuppkocsiban vagy. — Túl sokat kockáztatsz — mondta a lány, de megszorította Kloss karját. — Feladatod van, Anna — mondta Kloss, — s ezért olykor többet kell kockáztatni, mint az előírás. — De nem láthatnak bennünket együtt. — Igazad van — mondta Kloss, s arra gondolt, hogy mit szólna most Nárcis, ha így együtt látná őket? (FolytatjukJ Vígh Tamás a város emléket állít az egyik legnagyobb magyar zeneszerzőnek. A további eseményeket, rendezvényeket, bemuta­tókat, találkozókat csupán távirati stílusban tudjuk megemlíteni. Elsősorban azokat, amelyek országos, vagy nemzetközi résztve­Kodály-domborműve. (Pásztor Zoltán felvételei) a nyáron három híres or­gonista is megszólaltatja Közép-Európa egyik leg­nagyobb orgonáját a Dóm­ban. így például Lehotka Gábor (július 23-án) Horst Gehan (Románia, augusz­tus 5-én) és Hermann Har- rasovitz (NSZK, augusztus 18-án) G. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom