Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-08 / 158. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! “PETÖFII/EPE A MAGYAR SZOCÍA LISTA MUNKÁSPÁRT' BÁCS'-KISKU/J MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXY. évf. 158. szám 1970. július 8, SZERDA Arat 90 fillér Losonczi Pál fogadta a finn politikai küldöttséget A magyar delegáció helsinki programja A gépkocsipark növelésének és kiszolgálásának ötéves programja Több mint félmillió magánautó 1975-ben Losonczi Pál. az Elnöki ÍTanács elnöke kedden az Országház Munkácsy-ter- mében fogadta a magyar— finn barátsági hét alkal­mából Jaakko Numminen oktatásügyi miniszter veze­tésével hazánkban tartóz­kodó finn politikai delegá­ciót. A szívélyes baráti talál­kozón részt vett Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke. Bugár Já- nosné. a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtit­kárhelyettese, Szilágyi Bé­la külügyminiszter-helyet­tes, Barati József, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának titkára, dr. Traut- mann. Rezső, nyugalmazott miniszter, a budapesti nép­frontbizottság elnöke, Ga­rai Róbert, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezető helyettese, és Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács titká­ra. Ott volt Martti Ingman, a Finn Köztársaság buda­pesti nagykövete. * Kedden délelőtt a Hel­sinkiben tartózkodó Kállai Gyula és a magyar küldött­ség tagjai közül Jakab Sándor, az MSZMP KB osz­tályvezetője és Mátyás László, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának titkára a Centrum Párt székházában találkozott Johannes Virolainen elnök­kel, Jouko Loikkanen fő­titkárral, Ahti Karjalainen miniszterelnökkel és a párt más vezetőivel. Kisipari szövetkezetek seiltsíp a sziiilesiatak Eács-Kiskun megye kis­ipari termelőszövetkezetei még június elején elhatá­rozták. hogy a Szabclcs- Szatmár megyei árvíz súj­totta ktsz-ek közül a több mint egymillió forintos kárt szenvedett Mátészalkai Építő- és Szakipari Szövet­kezet újjáépítéséhez, illetve a helyreállításhoz nyújta­nak segítséget. Ennek ér­dekében Fekete László, a KISZÖV elnöke néhány szövetkezet vezetőjével együtt nemrég Mátészalká­ra látogatott. — Az ottani ktsz vezetői­vel megbeszéltük a segít­ségnyújtás konkrét felada­tait — mondta az elnök. — Bőven akad tennivaló. A szövetkezet építőanyagai, berendezései, gépei az ár­víz miatt használhatatlan­ná váltak. Tetemes a kár a befejezés előtt álló ter­melőszövetkezeti hűtőház­ban is, amelyet a ktsz épí­tett. Tizennégy dolgozójuk háza összedőlt... A megye építőipari szö­vetkezeteinek dolgozói el­határozták, hogy Mátészal­kán 6 lakást felépítenek. Ezenkívül több mint 20 ezer forint értékű ruhamenűt, nyílászárókat, 14 lakáshoz esőcsatornát, kétszemélyes férfi fodrászati berendezést, valamint építőanyagot kül­denek a szabolcsiaknak. A Mélykúti Vegyes Ktsz dol­gozói két ikerfaházat készí­tettek. A 8 helységből álló faházakat a szabolcsiak ké­résére Tyúkodon állították fel. — A mátészalkai szövet­kezet az elmúlt napokban azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy egy építőipa-, ri markológépet és egy be­tonkeverő gépet szerezzünk számukra — folytatta. — Azonnal elkezdtük a gyűj­tést. Őszintén szólva megle pett, hogy a Vöröskereszt­nek korábban eljuttatott 928 ezer forint mellett a szövetkezetek a részesedési és a fejlesztési alapból szinte egyik napról a má­sikra e1 őteremtették a gé­pek árát, vagyis több mint 150 ezer forintot. A KISZÖV elnöke meg­ígérte, hogy néhány napon belül elküldik a markolót és a betonkeverőt, s így a mátészalkai szövetkezet is hamarosan részt vehet az árvíz sújtotta szabolcsi községekben a helyreállítá­si munkálatokban. T. L. Ugyancsak kedden dél­előtt került sor a Finn Népi Demokratikus Unió szék­házában a magyar politikai delegáció és a FNDU veze­tői közötti megbeszélések­. Az Országos Tervhivatal a különböző tárcákkal együttműködve elkészítet­te a gépkocsiállomány bő­vítésének, a kocsik jobb kiszolgálásának, a közutak fejlesztésének ötéves ter­vét. Szeged híres város Lapunk 5. oldalán cikket közlünk arról, milyen gaz­dag program várja az árvíz sújtotta, fesztiválváros idei vendégeit. Képünkön a szabadtéri színpad építését mutatjuk kedves olvasóinknak. Harminc mázsa holdanként Az utolsó rendeket vágja Bognár Ferenc traktoros a szabadszállási Lenin Ter­melőszövetkezet őszi árpa tábláján. A 25 holdas területen szép termést ígér a ta­karmánygabona. Először rendre vágják a kalászokat, majd egy-két nap múlva kombájnnal szedik fel és csépelik el. Bognár Ferenc néhány nap múlva a búza betakarításához kezd. A kenyér- gabonát öt kombájn vágja majd. a jó agrotechnikának, a magas műtrágyaada­goknak, a jól szervezett repülőgépes növényvédelemnek köszönhetően az idén ismét kiváló termésre van kilátás, éppen úgy, mint az előző években. A terme­lőszövetkezet szakemberei ezer hold átlagában 30 mázsa holdankénti hozamra számítanak. A terület zöme Bezosztája, de 100 holdon vetettek Rannáját, amely 33, Moissont, amely 35 mázsát ígér. Az előbbi szovjet, az utóbbi francia fajta. (Pásztor Zoltán felvétele.) A terv fő célja, hogy ha­zánkban a gépkocsiállo­mány jelentősen bővüljön, s lényegében megterem­tődjék az összhang a for­galomban levő gépkocsik és az ellátásukhoz szüksé­ges feltételek között. A lakosság tulajdonában levő gépkocsik száma az 1957. évi négyezerről ez év végére mintegy 200 ezerre nő; e jelentős fejlődés ellené­re a személygépkocsi-állo­mányunk az igényekhez viszonyítva elmaradt. A múlt év végén 75 ezer olyan igénylő várt gépko­csira, aki részben vagy tel­jesen ki is fizette annak árát. A negyedik ötéves terv időszakában mintegy 340 ezer személygépkocsit szerzünk be. Ily módon is azonban csak az ötévés tervidőszak második felé­ben kerül egyensúlyba a kínálat a kereslettel. Min­denekelőtt olcsóbb, 60 ezer forint alatti kocsik iránt nagy az igény. A KGST- országok tervhivatalaival folyamatban levő kétolda­lú tervegyeztetések során eddig több mint 300 ezer személygépkocsi importját tárgyalták meg. Kooperá­ciós megállapodások nyo­mán még további tételeket szerezhetünk be szocialista országokból, de importá­lunk kocsikat tőkés or­szágokból is. A gépkocsik üzemelteté­sét szolgáló ágazatok mai szintjükön nem lennének alkalmasak a megnövekvő hazai gépkocsipark és az idegenforgalom nyomán csaknem évi másfél millió­ra növekvő külföldi gép­kocsik ellátására, forgal­mának lebonyolítására. Fejleszteni kell tpbbek között a gépkocsi-keres­kedelmet, s javítani a pótalkatrész-ellátást. Fel kell számolni a gép kocsi- és alkatrész-keres kedelem budapesti kon centráltságát 'íés vidékei készletező, üzembe helyez telepeket kell építeni Ugyanakkor a fővárosban és több más nagyvárosban meg kell kezdeni a kultu­rált autó- és alkatrész-ke­reskedelmi hálózat kiala­kítását. A kereskedelmi há­lózat fejlesztésére és a készletek feltöltésére öt év alatt közei 2,5 milliárd fo­rintot fordítanak. öt év alatt előrelátha­tólag mintegy 800 ezer gépkocsivezetőt és csaknem 50 ezer, a gépkocsikkal foglalkozó szakmunkást képeznek ki; ehhez a fő­városban és vidéken a korszerű oktatóintézmé­nyek hálózatát kell létre­hozni. Lehetővé kell tenni, hogy bizonyos utcákban és szé­les járdákon a járdasze­gélyeket gépkocsi parkolá­sára igénybe vehessék. A beépítetlen területek hasz­nosításakor, az utcák és városok rendezésekor új parkoló és elkerített meg­őrzőhelyeket kell létesí­teni. Lehetővé kell tenni, hogy ne csak az ÁFOR, hanem az üzemanyagku- takkal rendelkező autó- közlekedési vállalatok és egyéb intézmények is be­kapcsolódjanak — esetleg az ÁFOR-ral kötött szer­ződés alapján — az üzem­anyag-szolgáltatásba. Egy kormányhatározat nyomán a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium ki­dolgozta a gépkocsi-kar­bantartó és javítóhálózat fejlesztésének 1971—75. évre szóló tervét. Eszerint a tervidőszak végéig az ország valamennyi nagyobb településén kor­szerű szervizt hoznak létre. A KPM autófelügyeletének meg kell szerveznie a gép­járművek, illetve a gépko­csivezetők korszerű nyil­vántartását, ehhez elekt­ronikus számítóközpontot is kiépítenek. , j A negyedik ötéves terv­időszakban az anyagi for­rásokat elsősorban a meg­levő utak fenntartására és korszerűsítésére, a még hiányzó bekötőutak kiépí­tésére koncentrálják. Az országos úthálózatból több mint 2900 kilomé­teres szakaszt korszerű­sítenek, mindenekelőtt a nagy for­galmú főutakon, másrészt a jelentősebb autóbusz- forgalmat lebonyolító al­sóbbrendű vonalakon. A vidéki városokban mint­egy 260 kilométernyi utat .építenek ki és 1200 kilomé­tert korszerűsítenek. Összegezve: a közúti gép­járműközlekedésre a ne­gyedik ötéves tervben min­den eddiginél nagyobb ösz- szeget, több mint 40 mil­liárd forintot költenek, en­nek nagy részét az utak fenntartására és korszerű­sítésére fordítják, de jó né­hány milliárd forintba ke­rül a gépkocsikat kiszol­gáló műszaki hálózat kor­szerűsítése, kiépítése is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom