Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-05 / 156. szám
Mi lesz vasárnap? Itthon és idegen pályákon is kevés most a sport- esemény, de bizonyosak vagyunk abban, hogy a kecskeméti és a jánoshalmi sportkedvelők ezen a vasárnapon sem fognak unatkozni. KETTŐS NEMZETKÖZI t/cAlkoző Lapunk pénteki számában már bemutattuk olvasóinknak az „Ifjúsági Kupa 1945—1970” nemzetközi labdarúgó-torna kecskeméti résztvevőit. Érdekesnek és színvonalasnak ígérkezik mindkét találkozó. Az esélyekről nehéz előre nyilatkozni, mert mind a lengyel Katowicéi SC Stahl, mind pedig az olaszországi AS Casale játékerejére csak országuk labdarúgásának színvonala alapján következtethetünk. Biztos, hogy a fejlődő lengyel labdarúgást és a VB döntőjébe is bejutott Olaszországot ifjúsági vonalon is jó csapat képviseli. VISSZAVÁGÓRA KÉSZÜLNEK A VÍZILABDÁZÓK „Legfiatalabb” sportágunk képviselői a Kecskeméti Vízmű vízilabdázói visszavágóra készülnek. Az NB II B. osztályú bajnokság első fordulójában — ez volt a csapat első bemutatkozása — vereséget szenvedtek Cegléden. Azóta viszont szemmel láthatóan sokat fejlődött a kecskeméti csapat, s mór két győzelem is van a tarsolyukban. A Kecskeméti Vízmű —Ceglédi Vasutas vízilabda-mérkőzés vasárnap délelőtt fél 11 órakor kezdődik Kecskeméten a fedett uszodában. KI LESZ A BAJNOK? Ez is eldől vasárnap Jánoshalmán. Igaz, az egyfordulós megyei I. osztályú bajnokság végén nem az NB III-ba jutásért játszanak a csoportgyőztesek, hanem a Felszabadulási Kupáért, de ez semmit sam von le a találkozó jelentőségéből. A Kecske szereplése az NB I. B. B-csoporíjáhan jfíl A Kecskeméti Dózsa a*® ez évi bajnoki szerepléséről beszélgettünk Kö- vesi Károllyal, a Dózsa-lab- darúgó szakosztályának elnökével. Megkérdeztük, hogyan értékeli a csapat idei szereplését, jónak tartja-e a B. csoportban kivívott 3. helyezését? — Nem mondhatom, Az úttörőolimpiai csúcsok árnyékában A HÉT ELEJÉN Szegeden immár hatodszor kúszott fel az árbocra a nyári úttörőolimpia ötkarikás zászlaja. Hatodik alkalommal gyűltek össze az ország legjobb úttörői, hogy nemes versengésben döntsék el a komoly rangot jelentő olimpiai érmek sorsát. Mintegy félmillió pajtás vetélkedőjéből került ki az az 1030 leány és fiú, akik itt Szegeden a Vasutas Sportpályán a megnyitóra felsorakoztak. A saját korcsoportjukban ők az ország színe-java. Köztük ott meneteltek bordószínű melegítőben Bács- Kiskun megye képviselői is- hat csapat- és 17 egyéni versenyző. SZlNPOMPÁS a kezdet. De valójában csak az ötkarikás selyemlobogó felkúszásáig, s a Himnusz hangjai alatt volt ünnepi a hangulat. A rajtpisztoly eldördülése és a játék kezdetét jelző sípszó után elkeseredett harc, verejték, s a győzelemtől vagy a vereségtől fakadó könnyek avatták igazi vetélkedővé az olimpiát. Megyénk színeiben rajtolt úttörők bizony nem ragadtattak el bennünket túlságosan nagy sikerekkel. A harcosan, keményen és rohamosan fejlődő sporteredményekkel lépést tartva szerettük volna megyénk olimpikonjait az ország legjobbjai közt látni. LASSÚK csak például atlétikában- A fiúk mezőnyében a 100 m síkfutás után a kecskeméti A. Tóthot kizárták (?). Eredménye 11-9. Ez a harmadik helyet jelenthette volna, mert a fővárosi Konta is azonos időben ért célba. Távolugrásban Király Ottó kemény küzdelemben 578 om-mel harmadik. Ez az első bronzunk. Lányoknál 100 m-en Lázár Ida 12,9-el negyedik. És negyedik lett Ádám Anikó is kisilabdá-. ban 61,62-vel. A négytusa egyéni összetettben Mayer Erika (Kkfházi József Attila Ált. Isk.) 252 ponttal második. Mindössze egy ponttal szorult a dobogó második fokára. A négytusa csapatversenyben hatodik helyen végeztek a félegyháziak. Ez minden. TORNÁBAN tegnap még javában folytak a versenyek. Dósa István és Pa- czolay Gyula kiskunhalasi testnevelők eléggé borúlátóan nyilatkoztak tornászaik esélyéről, pedig itt sokat vártunk. Legfeljebb a 7—10. helyre várják a csapatot- Igaz, a mezőny rendkívül erős- és két ponterős halasi fiú sérülés és betegség miatt nem utazhatott Szegedre. Nagy kár érte, mindenesetre így is szép teljesítmény, hogy a halasi tornászok hatodszor vannak az országos döntőben. Más kérdés az, hogy mindig megelégedhetünk-e ennyivel? A mércét évről évre magasabbra teszik, s nincs más választásunk- mint vagy lépést tartunk a fejlődéssel, vagy pedig meghúzódunk az olimpiai csúcsok árnyékában. NEM SOKKAL jobb a helyzet a labdajátékoknál A sportfotopályázat díjnyertes képe (fent) dent bele”. A bajai Vatay Gyula felvétele. „Minsem. Kézilabdában a garai fiúk képviselik megyénket, s eddig két mérkőzést játszottak. Baranya csapatától 22:13 arányban vereséget szenvedtek, tegnap pedig Óvár ellen 13:13 arányú döntetlent értek el. Az erőviszonyok alapján a 3— 4. helyre várjuk a garai fiúkat. LEÁNY kosárlabdában nem voltak vérmes reményeink. Tudtuk, hogy a Szolnokról döntőbe jutott Kecskeméti Ének-Zenei Általános Iskola csapata korban jóval fiatalabb a többi résztvevőnél és így nem is várhattunk tőlük jelentős eredményt. Sajnos a Budapest elleni mérkőzésen Dobos Magdi, a csapat úgyszólván egyetlen rutinos és ponterős játékosa olyan súlyosan megsérült, hogy hosszú ideig harcképtelen lesz- Ez rányomta bélyegét az eredményekre- sőt a továbbiakban még egy kezdő játékos, Szőke sérült meg, s így eddig mind a négy mérkőzését elvesztette a kecskeméti leánycsapat. Teljes gárdával Borsod és Tatabánya ellen is más lett volna az eredmény. hogy maradéktalanul elégedett vagyok, s e nézetemben osztozik a labdarúgószakosztály és az egyesület minden tagja. Míg a hazai mérlegünk igen jónak mondható hiszen a Széktói Stadionból mindössze a Bp. Spartacus vitt el egy pontot, addig a vidéki mérkőzéseink legtöbbje vereséggel végződött. Egyetlen győzelmet sem szereztünk, s mindössze három pontot hoztunk el idegenből. (Bp. Spartacus, BVSC és DVSC.) Tehát a megszerezhető 16 pontból csak három. Végeredményben ez okozta, hogy az első helyezett FÖSPED Szállítók csapatától egy ponttal elmaradtunk, s a második helyen végzett Bp. Spartacus mögött gólaránnyal szorultunk a harmadik helyre. Véleményen szerint kissé jobb felkészüléssel, egyes mérkőzéseken nagyobb lelkesedéssel küzdve, jobb helyezést érhetett volna el a csapat. a A Dózsában újjáalakult a labdarúgó-szakosztály. Sikerült-e megvalósítania az eléje tűzött célokat? — Erre a kérdésre sem tudok egyértelműen igennel válaszolni. Az elmúlt években hiba volt egyesületünknél, hogy a reszortokat a vezetők nem osztották fel kellőképpen egymás között. Ezen a rossz gyakorlaton ugyan változtattunk, de még nem mondhatom, hogy hibamentes a munkánk. Legfőbb gondunk a játékosok nevelése, hogy szocialista sportemberekké váljanak, s hogy tudásukat mind az életben, mind pedig a sportpályán növeljék. Eredményeket ezen a téren is értünk el, de ezzel még nem vagyunk megelégedve. ■ Hogyan sikerült ebben az időszakban a Dózsában a csapatépítés? — Mint ismeretes, két erősségünk, Jósa és Fajt eltávozott tőlünk, s ez érzékeny veszteség volt számunkra. A csapat „törzse” azonban megmaradt és idén is — egy-két megingástól eltekintve helytállt a bajnoki küzdelmeken. A Gór, Kreidli, Oláh, Lantos, Diószegi, Lutz, Czéh, Lódi, Kiss II., Dobó, Balatoni, Porhanda, Bánhidi, Gyiff- kó, Kisjuhász gárdához néhány tehetséges fiatal jött: Tatár, Józsi I., Simon II. a Dunaújvárosi Kohászból, Franczkó a KTE-ből. E tehetséges fiatalok beépítése volt a szakvezetők feladata. Elmondhatjuk, hogy ez csak részben sikerült ebben az időszakban. Tatár és Józsi I. állandó csapattag A kiskunhalasi Paprika L, gyakorlat közben. Edzőváltozás a Kecskeméti Dózsánál A Kecskméti Dózsa SK labdarúgócsapatának edzője. Molnár Péter levélben kérte a sportkör elnökségétől edzői szerződésének felbontását. A sportkör elnöksége Molnár Péter kérésének eleget tett. A Kecskeméti Dózsa új edzője Szigeti Ferenc, a Ferencváros volt játékosa, aki legutóbb a BVSC csapatánál edzőskö- dött. Az új edző pénteken már be is mutatkozott Kecskeméten és munkáját a jövő hét folyamán kezdi meg. A fiatal és tehetséges edzőt még mi is bemutatjuk olvasóinknak, s addig is sok sikert kívánunk munkájához. lett és nagy hasznára van mindkettő a Dózsának. S-,- mon II. és Franczkó — bár tehetségesek — még ne n tudtak gyökeret verni a lesjobb együttesünkben. Az egész együttesre némileg jellemző, hogy néhány jó teljesítmény után egészen gyenge játékkal rukkol ki. Ennek oka az időnkénti elbizakodottság, egyes játékosok nem sporszerű életmódja, hiányos felkészülése. — Mindezzel együtt elmondhatom, hogy azért nem vagyunk teljes mértékben megelégedve eddigi szereplésünkkel, mivel ismerve játékosaink képességeit, az egész együttest lényegesen jobb és állandóbb, kiegyensúlyozottabb teljesítményre tártjuk képesnek. S itt szeretném hangsúlyozni, hogy sok olyan játékosunk van, akitől jóval többet vártunk. |gj Hallhatnánk ezekről? — Először a védelemről szóljunk. Gór idén a várakozásnak megfelelően szerepelt, olykor bravúrosan védett. Oláh nagyon tehetséges, de egy mérkőzésen belül képes nagyon jól és gyengén játszani. Lantos néhány mérkőzésen már tudásához mérten szerepelt, de érthetetlenül neki is vannak kihagyásai. A balhátvéd posztján Kreidli még az eddiginél is jobb teljesítményre képes. Egyik legjobb csapatrészünk a Diószegi—Lutz középpályás páros. Sajnos, ők is elköi vettek néhányszor olyan hibát, hogy mind a ketten egyszerre mentek előre támadni, s ebből nem is egyszer kaptunk gólt. Gyiffkó tehetsége révén nagyobb hasznára kellene válljon a Dózsának. Tanulmányait befejezte az egyetemen, reméljük, mint dr. Gyiffkó beváltja szerepléséhez fűzött reményeket. Józsi I. itthon kitűnően játszik, idegenben azonban nagyon bátortalanul küzd. Többet vártunk Kiss II-től, Lóditól és Pasektól is. Nagyon jó futballisták, de csak egy-egy mérkőzésen igazolják tudásukat. Lódi mintha elfelejtett volna gólt lőni! Mindez szerepet játszott abban, hogy a B. csoportban csak a harmadik helyet sikerült megszerezni. S|5 Molnár Péter szemé- lyében új edzője volt a Dózsának. Hogyan értékeli az edző munkáját? — Őszintén meg kell mondanunk, hogy Molnáredző sok gondot okozott a szakosztályvezetésnek. Nem tudott megfelelő kaocsola- tot kialakítani a játékosokkal, nem tudott „karmestere” lenni az együttesnek. Tervszerűbb és módszeresebb nevelő munkával előbbre jutottunk volna a csapatépítésben. Minderre tehát csak ezután kerül sor. Reméljük, nem késtünk rr.ég el ezzel. Nem titkoljuk ugyanis, hogy az 1970—71-es bajnoki évb°n a Dózsa hírnevéhez méltóan akar szerepelni. Másképpen fogalmazva: az eddiginél komolyabb szereoet kívánunk betölteni az NB I B. mezőnyében. í Mezei István
