Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-28 / 175. szám

( oldat 1970. július 28. kedd Építkezés Ma és holnap wr r­buborékok Néhány elméleti épí­tész szerint az a képződ­mény, amit a ház mai fo­galma takar, gyökerében idegen az embertől. A ter­mészetben sehol sincsenek a derékszögű rendszerben metsződő födémek és falak síkjaihoz hasonló szerkeze­tek és formák. Kialakulá­sukat kizárólag az alkal­matlan építőanyagoknak és a mesterek szegényes kép­zeletének köszönhetik. Az ember szégyenli, tit­kolja is, de nem érzi jól magát a merev mértani idomok között. A barokk körzővel, vonalzóval terve­zett „ideálvárosaira” ~ ma már alig lehet ráismerni. Évszázadok során addig építgették, toldozgatták az utcákat és tereket, amíg a szigorú rend meg nem eny­hült. Ugyanezt teszi min­denki, aki új lakásba köl­tözve a szobák egybenyitá- sával, szekrényekkel, gar­nitúrákkal felbontja a me­rev belső teret. egyszerűen leeresztenek. Napjainkban viszont már a betont is egyre inkább ki­szorítják a különféle köny- nyű, jól formálható, kitű­nő, hő- és hangszigetelő műanyagok. Felhasználá­sukkal még az is lehetővé válik, hogy a lakás eddigi elzártságát áttetsző falak­kal oldják fel. Az építészeti szakköny­vek gyűléstermek, sport- csarnokok, üzemi épületek lefedésére megfelelőnek tartják a héjszerkezeteket, az ember meghitt, otthoni környezete számára még­sem ajánlják. A szerzők ál­talában lélektani okokra hivatkoznak. Szerintük a szabálytalan belső tér nyugtalanságot kelt a szemlélőben, az emberi szem elveszti benne a lép­téket. Mások túlhaladott­nak tartják az efféle ide­genkedést, mint ahogy az építészeti közízlés is régen túl van már azon, hogy a vasbetonból a kőszerkezet­hagyományos módján al­kalmazható-e a „lakóto­jás”? Ma már úgyszólván a „levegőben lógnak” azok a lakótelepek, amelyek ma­gas árbócokra függesztett lakóegységekből állnának. Ez az elképzelés valóban fantasztikusnak látszhat, s nincs semmi biztosítékunk még arra, sem, hogy a fejlődés akár csak valami hasonló utat követ majd. Bizonyos azon­ban, hogy az építőtechnika, pontosabban: a lakásról al­kotott felfogás előbb-utóbb kilép a megszokottság és az előítéletek bűvös köréből. S. F. Korszerűbben, olcsóbban Előregyártás a lakásépítés szolgálatában REPÜLŐ CSÉSZEALJ nyolc fekvőhellyel és összkom­forttal. A Bayer-cég nyolc méter átmérőjű, üvegszálvá­zas poliészterből készült Futuro nevű tojásháza 140 légköbméteres, alapterülete pedig 50 négyzetméter. Könnyen szállítható, s a csővázból készült, bármilyen terephez játszva alakalmazkodó „tojástartó” szolgál alapépítményül. Kísérletező építészek egy soportja most felvetette a érdést: nem jött-e el az leje, hogy a mainál em- eribb otthonokat alkos- ank? Szeszélyesen hullám- 5 falfelületeket már száza- unk sok neves építésze, íindenekelőtt a spanyol A. audi is tervezett. Ugyan­iak közismert Le Corbu- ier híres temploma .onchamp-ban. De vajon an-e jövőjük a hasonló egoldású, tojásformájú, ömb és félgömb idomok­éi kialakított családi há- aknak? A szerkezet szempontjá­éi vitathatatlan, hogy a ömbszerkezet a lehető leg- lőnyösebb. A födémgeren- ák igénybevételei hajlítás- ól származnak, a kettős örbületű felületszerkeze- :k viszont a statikailag akkal kedvezőbb húzást agy nyomást viselik. Hogy ^századokon át mégsem pültek héjak, abban a mdelkezésre álló szálfák 3 hengerelt acélgerendák oltak ludasok. A fordulatot a ta­lálható beton elterjedése ózta. Továbbra is megol- atlan maradt azonban a űntadeszkázat, a zsaluzat észítése. A legutóbbi evek slentős eredményeket hoz- ak ezen a területen is. Ma lár egyre szélesebb kör­ien használnak zsaluzat­ént felfújható, pneumati­cs ballonokat, amelyeket i cement megkötése után nél megszokott vaskosságot követelje meg. Az elgondolás egyik úttö­rője, a stuttgarti M. Balz részletes tervet közöl a to­jásházról. A szerkezetet egymásba folyó héjak al­kotják, amelyek teljesen szabálytalan lakófelület fö­lé borulnak. A lakás egyet­len, benyílókkal tarkított, összefüggő tér. Belső falak csupán a vizes helyiségek tömbjét választják el. A tojásházak elterjedésé­nek egyik nagy akadálya feltehetően bebútorozásuk lesz. A szeszélyes alapterü­letekhez képtelenség alkal­mazkodni a kapható ágyak­kal, szekrényekkel. A há­zakat tehát teljes beépített berendezéssel kellene gyár­tani, illetve a bútoriparnak kellene idővel alkalmaz­kodnia az új igényekhez. A futurológusok más szempontból tartják a jövő szempontjából kétes érté­kűnek a tojásház-koncep- ciót. A túlnépesedő Földön, a gátlástalanul burjánzó nagyvárosokban aligha le­het létjogosultsága olyan lakásformának, amely csa­ládi ház fogalmához kötő­dik. Hiába tervezik meg az építészek a lehető legem­beribb otthont, ha nincs hozzá elegendő telek, és a szerkezettel elért megtaka­rításokat sokszorosan meg­haladja a kiépítendő úthá­lózat és a közművek költ­sége. De csak a családi házak A lakáshiány világjelen; ség. Annak ellenére, hogy a világ úgyszólván minden területén — így hazánkban is — mindent elkövetnek a lakáshiány felszámolása érdekében, sajnos, még hosszú ideig probléma ma­rad. Évente óvatos becslé­sek szerint a világon mint­egy 13 millió lakás épül, ugyanakkor 20 millió la­kásra lenne szükség. Ezt a számot alátámasztják hazai felmérések is, ugyanis je­lenleg kb. 340—350 ezer la­kásra lenne szükség. Miért van lakáshiány? A sok ok közül a legfon­tosabbak: a háborúk a meglevő lakásállományban rendkívül nagy pusztítást végeztek. Magyarországon több mint 120 ezer lakás semmisült meg a II. világ­háború idején. A lakosság nagy hányada a háború után közvetlenül emberte­len körülmények között la­kott. A másik ok, a népsza­porulat meggyorsulása; nemzetközi statisztikusok becslése szerint 2000-ben 6,5 milliárdra növekszik a világ népessége. Ez azt je­lenti, hogy kereken kétszer annyi lesz a Föld lakóinak száma, mint 1960-ban volt. A harmadik ok a házasság- kötések és válások számá­nak a jelentős növekedése. Mindezek azt mutatják, hogy a lakásépítés ütemét meg kell gyorsítani. A régi, hagyományos építőipari technológiákat az előre­gyártott — korszerű — technológiáknak kellett és kell átvenniük. Tömegmé­retű lakásépítkezések csak­is így valósíthatók meg. Segít a betonipar Jogosan tehető fel a kér­dés, hogy az építés iparo­sításában kulcsszerepet be­töltő beton- és vasbeton­gyártó iparág milyen for­mában tud segítséget nyúj­tani a lakásépítés egésze, és különösen annak szerkeze­ti megoldásai terén? Akár több emeletes, akár föld­szintes családiház-építkezé- seken, megfigyelhetjük, hogy a falazáshoz régóta használatos tégla mindjob­ban eltűnik és a vasgeren­dák is csak javításoknál használatosak. Ennek oka, hogy ezek a hagyományos kát, áthidalókat készítettek mok. Míg az 1945 előtti építőanyagok drágák, és a vasgerendák helyett. A nagy a munkaráfordítási vasbetongerendák közeit ki­idejük. Ezeket a régi technoló­giákat kiszolgáló építési anyagokat ma többek kö­zött: a beton és a vasbeton töltő (téglaboltozatokat he­lyettesítő) béléselemek is tartozékai lettek az épít­években átlag 34 ezer la­kás épült, az elmúlt évek­ben már 60 ezer lakással számoltunk. 1969-ben 61 845 lakást adtak át. A előre­kezéseknek. De megjelen- gyártás tehát nagymérték­tek különböző feszített be­helyettesíti. A beton alap- ton körüreges födémpallók anyaga tudvalévőén ce- is. ment, homokos-kavics, (sóder) vagy más ada­lékanyag és víz. E három anyag keverékéből készül a beton, amelyet egyébként már a rómaiak is ismertek. 1867-ben Monier francia kertésznek tulajdonított ta­lálmány alapján elterjedt a vasnak és a betonnak együttes alkalmazásából származó anyag, a vasbe­ton. Korszerű építkezés A mai kor építőipari szakemberei „elővették” a már ismert építési anyago­kat, hogy a korszerű épít­kezésekhez korszerű formá­ban felhasználhassák. Min­E termékek mellett mindjobban előtérbe kerül­tek a szobanagyságú falpa­nelek. Ezek is előregyárt­va készülnek, és az építke­zés helyén csak össze kell szerelni őket. A vasbeton előregyártás e szerkezeteit tovább bővítették. Megje­lentek az úgynevezett tér­elemek, vagy másnéven vi­zesblokkok, lakásmagok. Ezek olyan vasbetonból ké­szült előregyártott „dobo­zok” amelyekben a fürdő­szoba, konyha, wc, teljesen felszerelve kerül az épít­kezés színhelyére. Itt már csak a beemelést és a ve­zetékek bekötését kell elvé­gezni. ben segíti a tömeges lakás­építést, mert az épület ele­meit fedett helyen, gyártó- csarnokokban készítik, nin­csenek kitéve az időjárás viszontagságainak. Az elő- regyártást tovább kellett fokozni, ami olyan megol­dásokat eredményezett, mint a házgyárak építése. Itt már úgyszólván minden szerkezeti elemet elkészíte­nek, az építkezés színhe­lyén csak a szerelőiparo­soknak és a szakiparosok­nak van munkájuk. Jellem­ző szím: a Budapesten V’t. 3 házgyárban - kb. 9 ezer lakást ti .rak már előállítani. A többi gyár termelésével együtt mintegy 20 ezer la­kás készül el. Jelenleg be­fejezés előtt áll a debreceni Az előregyártó iparágak és épül a szegedi házgyár termelési volumenének ál­denekelőtt különböző előre- landó növelését igénylik a gyártott vasbetongerendá- nagy lakásépítési progra­Felfújható templom A felfújható templom a Porte de Versaillesban megrendezett „Europlas- tique” kiállítás egyik fő ér­dekessége. A 3000-res évek katedrálisa fehér vinilből készült, hatszögű alaprajzú, falai átlátszóak, 6 méter magas, 180 kiló, 178 méter alapterületű és 250 hívő be­fogadására elegendő. Tíz perccel az építési en­gedély kézhezvétele után egy távoli misszió, vagy egy kempingtábor hívői máris beléphetnek a Hans Walter Müller német építész által tervezett csarnok köralakú ajtaján. A kupola levegő­jét óránként négyszer cse­rélik. ötletes villámzárás megoldás segítségével tet­szés szerint lehet növelni a helyiséget és ha világi cé­lokra kívánják felhasznál­ni, az egyik fala vetítővá­szonként alkalmazható. Néhány hónapon belül kereskedelmi forgalomba kerül a felfújható templom, ára 20 000 kemény frank. Egy óriási példánya — amely 800 személy befoga­dására alkalmas — a Saint- Paul-de-V ence-i nyári fesztivál során kerül feláll is. Tíz éven belül még házgyárra lesz szükség. A lakásépítési programo­kat előmozdító új technoló­giák felhasználásával ter­mészetesen ipari, mezőgaz­dasági és más, kommunális jellegű épületek is készül­nek. Dr. Szarnék Tamás lításra. Ha a levegőt telje­sen kieresztik belőle, a templom a kerek ajtó ál­tal meghatározott sejtszerű Felső kép: Építkezés előre formát veszi fel. gyártott „dobozok”-kal. A Balaton-vidék legnagyobb szállodája lesz a keszthelyi öböl partján épülő Helikon szálló. A saját stranddal és hajókikötővel rendelkező szállodát december 31-cn nyitják meg*

Next

/
Oldalképek
Tartalom