Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-23 / 171. szám
8. oldal 1970. július 23, csütörtök Emberek és milliárdok A Debreceni Konzervgyár A tervezett^ határidőnél — az első kapavágások dig meghaladja a 200-at. egy évvel előbb avatták idején — máris felvette a A vállalatok és dolgo- fel a Debreceni Konzerv- kapcsolatot a megye tér- zók lelkiismeretes munká- gyárat. A több mint 1 mii- melőszövetkezeteivel, 1967- jának eredményeként 1969. liárd forintos költséggel ben pedig már 69 tsz-szel június másodikén a kon- felépült és berendezett kötött szerződést 2000 kát. zervüzemben a próbagyár- gyár, évenként 7000 vagon, hold terményre. E korai tást megkezdték. Néhány Nagyteljesítményű sterilizáló autoklávok munka közben. Százmillió voltos természeti csapás gazdag választékú konzervárut ad majd mind a hazai mind a külföldi háziasszonyok asztalára. * Még 1966-ban történt. Nagy László átvette az igazgatói kinevezését. De sem gyára, sem beosztottjai nem voltak. Azt a feladatot kapta, hogy az első kapavágástól kezdve irányítsa, szervezze, a majdani gyár építését, a nyersanyag — zöldségáruk — termelését. Ugyanis a Debreceni Konzervgyár beruházását 1965. december 23- án hagyta jóvá az élelmezésügyi miniszter. Kiemelt beruházásként kezelték, majd 1968-ban, a Minisztertanács „egyedi nagyberuházás” minősítését nyerte el. Így került sor 1966. január 2-án a Debreceni Konzervgyár megalapítására. A program a beruházás teljes befejezésének határidejét 1970. december 31-re tűzte ki. Ezen belül kapta a konzervgyár azt a részfeladatot, hogy 1969. október 1-én a gyorsfagyasztót próbaüzemelésre indítsa meg és azt az év végére fejezze be. A másik részfeladat az volt, hogy 1970. április 2-án 2000 vagonos kapacitással kezdjék meg a meleg konzervüzemben a próbagyártást. Ha csupán a tervezés utáni időszakot nézzük: több mint 30 vállalat és intézmény munkáját kellett összehangolni a kivitelezésnél; a technológiai berendezéseket pedig a hazai gyárakon kívül 15 ország vállalatai szállították. Az építkezés élén egy 34 esztendős fiatalember, Zsuppos István főépítésvezető állt, aki karmesterként vezényelte az 500— 600 emberből álló kollektíváját. Ám a gyár munkájának a megindításához — az építés mellett és közben — meg kellett teremteni legalábbis három alapvető feltételt. Az egyik a feldolgozásra kerülő mező- gazdasági termékek szállításának időben való kiépítése volt. A gyár 1966-ban kapcsolatteremtés és a kölcsönös bizalom vezetett oda, hogy az 1970-es évre 86 tsz, 10 ezer katasztrális hold terményével szerződött le a konzervgyárnál. Az ipar, a társvállalatok, az iskolák segítségével idejében sikerült megteremteni a vezető káderek és a szakmunkások gárdáját is. 1970. kezdetén a gyárnak már 150 egyetemi, főiskolai, felső- és középfokú technikumi képzettségű szakembere volt, s tudatos előrelátással — néhány esztendő alatt — több száz szakmunkást ké- peztetett ki- Ezzel létrejött a munka megkezdésének második feltétele. Nem volt könnyebb a harmadik feltétel megteremtése sem: a legkülönbözőbb helyekről érkező munkások között kialakítani a szervezett társadalmi életet. Tekintsünk el a közbeeső lépésektől, g rögzítsük csupán a mai eredményt. A szakszervezetek — amely 1968-ban megalakította üzemi bizottságát — több mint 1600 tagja van; a párttagok létszáma 120, — a KISZ-tagoké per; hónap múlva, szeptember 1-én megkezdhették a hűtőház próbaüzemelését is. 1969-ben a konzervgyár már 131 millió forint értéket termelt, ez év április elejéig összesen 180 millió forint értékű áru hagyta el az üzemet. A termékek minőségére jellemző, hogy exportra 1018 vagont, a belkereskedelemnek pedig 97 vagont adtak át. Debrecenben ma már teljes kapacitással üzemel az élelmiszeripart méltán reprezentáló, korszerű, külső formájában is impozáns, technológiájában fejlett konzervgyár. A konzervipar az idén 1950. évi termelésének tizennégyszere- sét éri el. Húsz évvel' ezelőtt mindössze 4500 dolgozója volt ennek az iparágnak, ma már meghaladja a 30 ezret. Ugyanakkor jelentős változás történt a termelés összetételében, minőségi tartalmában, külső megjelenési formájában. Ma a termékek nagy része korszerűnek mondható. Ezt bizonyítja termékeinek nagyarányú exportja is. K. F. Szomorú statisztika: hazánkban egyetlen év alatt átlagosan 40—50 embert üt agyon a villám. A gyakran 100 millió volt elektromos feszültséget előidéző természeti jelenség az utóbbi időben érthetően világszerte a tudósok, kutatók érdeklődésének középpontjába került. Mit állapított meg eddig a tudomány a villámcsapások természetéről? Lehet-e eredményesen védekezni ellene és hogyan? Erről kérdezte meg dr. Horváth Tibort, a Budapesti Műszaki Egyetem nagyfeszültségű tanszékének vezető docensét az MTI munkatársa: — Nálunk jellegzetesen a mezőgazdaságot sújtó természeti csapás a villám, s évenként mintegy hatmilliós kárt okoz. A leglényegesebb tapasztalat: az első villámok előbb érkeznek, mint ahogy az eső megered. Az emberek pedig az esőtől menekülnek. Mit lehet tenni? Minden babona ellenére: magas fa közelébe ajánlatos menni — 5—10 méterre. Nem közelebb és nem távolabb! A fába csapódó villám ilyen távolságra már nem „ugrik át”, ugyanakkor ennél távolabb a fa már nem vonja magához a villámot. Nyitott járművekkel, kerékpárral, motorral, traktorral és dömperrel, vagy teherautó pótkocsiján — zivatar idején utazni nagyon veszélyes, a nagy fémtesteket szinte keresi a villám, s a nyitott járművön az ember védtelen. Le kell tehát szállni, a járművet legalább tíz méterre elhagyni, s lehetőleg az említett módon egy nagyobb fa közelében elhelyezkedni. — Gyakori kérdés: hogyan lehet védekezni a lakásban? Az elektromos készülékek okozzák a legtöbb problémát. A városokban általában föld alatti kábelvezeték köti a hálózatba a lakásokat. Falun, külvárosokban inkább az úgynevezett légvezeték A XIII. balatoni nyári egyetem szerdán érdekes programmal szórakoztatta résztvevőit. A kilenc országból érkezett hallgatók nagy érdeklődéssel tanulmányozták a magyar konyhaművészet és bortermelés hagyományait. A Balaton- vidék szőlőkultúrájáról BoA Népstadionban szeptember 6-án sorra kerülő rendkívüli SZŰR-ra már nagyban folynak az előkészületek. A rendező bizottság parádés műsor létrehozásán fáradozik. Több külföldi vendégszereplőt próbálnak szerződtetni. A népszerű lengyel művész, Sztanis- law Mikulski, azaz Kloss kapitány már aláírta a szerződést. A rendező bizottság szeretné megnyerni budapesti fellépésre a labdarúgópályák korábbi használatos. A kábel szinte teljesen biztonságos: nem érheti villámcsapás, nyugodtan lehet vasalni égzengéskor is, működhet a fridzsider, szabad a mosógépet használni. Ha a rádiónak és a televíziónak antennája is van, a készüléket feltétlenül kapcsoljuk ki. A szobaantenna nem veszélyes, de a tető- és padlásantenna a lakásba vezetheti a villámot. A villámcsapás ellen teljes személyi biztonságot a különböző villámhárítók nyújtanak. A városi vasbeton, beton- és panelházak önmagukban is, minden külön felszerelés nélkül kellő védelmet nyújtanak. A többi épületet azonban feltétlenül ajánlatos villámhárítóval felszerelni, s azok állapotát rendszeresen ellenőrizni. Az értékek — ingó és ingatlan vagyonok ■— villámcsapás elleni védelmét illetően a szocialista országok szakemberei a valószínűség-elméletet vallják. Vagyis azt vizsgálják, Gyorsan szaporodnak, mint a nyulak — tartja a közmondás. A patkányokat pedig többszörösen megilleti ez a megállapítás. Míg egy nyúlpár évente legfeljebb 15 utódot hoz, egy patkánypár — ha elegendő levegőhöz, vízhez és takarmányhoz jut, évente 800 „gyermekkel örvendezteti” meg azt a helyet, ahová befészkelte magát. Köztudott, hogy a patkány elsősorban higiéniai szempontból veszedelmes. Főként az állatállományt fertőzi betegségekkel. Emellett jócskán megvámolja a takarmánykészleteket. Egy patkány naponrissza Ferenc, a balatonfüredi szakiskola tanára tartott tájékoztatót, a világhírű magyar konyháról pedig Lontai Egon, a Hun- garhotels vezérigazgatóhelyettese tartott előadást. A program legnépszerűbb része az étel- és borkóstoló volt. két koronázatlan királyát, a szovjet Lev Jasint és az angol Stanley Matthewst is. líír érkezett arról is, hogy az óriási népszerűségnek örvendő francia Jean-Paul Belmondo esetleg szeptemberben egyik filmje forgatására Magyar- országra érkezik. A rendező bizottság kapcsolatot keres a világhírű francia művésszel, szeretné elérni, hogy Belmondo is kövesse Kloss kapitányt. mennyi a valószínűsége annak, hogy a hárítóval védett tárgyakat, épületeket a villámcsapás éri, s ennek alapján igyekeznek a veszélyt elhárítani, természetesen csak ameddig gazdaságos. Például: egy átlagos mezőgazdasági épületet — istállót, dohánypajtát stb. — alapul véve, tízezerből egybe csap a villám. Ha kétméteres villámhárítóval látjuk el:századára csökken a veszély, vagyis egymillió közül nagyjából egy válik veszélyeztetetté. Mivel évente 45 ezer ilyen épületet kell védeni, és a mezőgazdaság évi villámkára 6 millió forint, könnyen kiszámítható, hogy körülbelül kétezer forint az az összeg, amely még megéri a védekezést. A legjelentősebb tapasztalat: a speciális villámhárítóval ellátott mezőgazdasági épületben jelentős anyagi kár nem keletkezett, annak ellenére, hogy egy-két épületet időközben ért villámcsapás — fejezte be nyilatkozatát drJ Horváth Tibor kandidátus. ta 5—6 deka takarmányt fal fel. A hazai szakemberek korábban nem tudtak eredményesen védekezni a si- serahad ellen. A Bábolnai Állami Gazdaságban azonban hozzájutottak a tökéletes irtás módjához. Az NSZK-beli Bayer Gyógyszeráru Gyártól olyan mérget vásároltak, amely teljes biztonsággal pusztítja a patkányokat. Bábolnán már három évvel ezelőtt kiirtották a rágcsálókat. A „hullaszámlálás” 60—70 000 példányt talált. A nemkívánatos „vendégek” a legszerényebb számítások szerint is naponta 30 mázsa takarmányt faltak fel a gazdaságban. Kiszámították, hogy az irtás költsége három hónap alatt megtérült.' A kedvező tapasztalatok felhasználásával patkány- írtó brigádot szerveztek a bábolnaiak. Elsősorban partnereiket, a bábolnai csibe tartására berendezkedett termelőszövetkezeteket és állami gazdaságo-' kát szabadították meg a kártevőktől. Ahol szükségesnek látták, onnan előzőén etetési kísérletre vittek néhány példányt. Megállapították, milyen takarmányfajtát kedvelnek, s azt használták csaléteknek. Ebbe keverték a mérget, amit olyan speciális ládákban helyeztek el, ahova csak a patkányok bújhattak be. Ezekkel a ládákkal behálózzák az irtásra váró területet és a 2—3 napot igénylő munka után abban a körzetben minden patkány elhullik. Utána csupán biztonsági védekezés szükséges. A bábolnai , patkányirtó brigád eddig 225 szerződésnek tett eleget. Dolgoztak olyan malmokban, vágóhidakon is amelyekkel partnereik kapcsolatban állnak. Néhány más ipari üzemet szintén mentesítettek a sok problémát okozó rágcsálóktól. Hidraulikus emelővel ellátott targonca szállítja az elkészült sok finomságot a gyár készáruraktárába, ahonnan évente 7000 vagon konzerváru kerül majd a hazai és külföldi piacokra. (MTI fotó — Balog László felvételei) „Egyetemi tantárgy“ a magyaros konyha és a borkóstolás Belmondo, Jasin és Matthews is követi Kloss kapitányt? Mennyit pusztít naponta egy patkány?
