Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-03 / 154. szám

ViJág proletárjai, egyesüljetek! XXV. évf. 154. szám sfjjp-Á GYÁR SÍOCfALISTA M'U’N K ÁS PÁRT 8 Á C S'- KIS K -M E G Y EI B IZ Ö T T S Á G Ä N A K NAPILAPJA 1970. július 3, PÉNTEK Arai 90 fillér A Kalocsai Járási Tanács Jelentős üzleti tárgyalások A nők és a fiatalok helyzetéről a SZOT Csütörtökön az ÉDOSZ- székházban ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Első napirendi pontként Somoskői Gábor, a SZOT titkára előterjesz­tette a SZOT Elnökségénk jelentését és határozatter­vezetét a bérből és fizetés­ből élő nők és fiatalok kö­zött végzett szakszervezeti tevékenységről és a továb­bi feladatokról. Somoskői Gábor beszá­molóját széles körű vita kö­vette. A fiatalok helyzetével a SZOT számos tagja fog­lalkozott. Kárpáti Sándor, a KISZ Központi Bizottságának tit­kára javasolta, hogy a KISZ KB és a SZOT rövid időn belül együttes ülésen tekint­se át a fiatalok helyzetét, a fiatalokat érintő jogsza­bályokat és egyeztessék el­képzeléseiket a jogszabá­lyok minél hatékonyabb ér­vényesítése érdekében. A vita befejezése után Somoskői Gábor bejelen­tette, hogy az elhangzott javaslatokat a SZOT tit­kársága feldolgozza, s azo­kat a tanácsülés határoza­tába, illetve állásfoglalá­sába iktatja. Második napirendi pont­ként Somoskői Gábor is­mertette a szakszervezeti ve­zetőszervek újjáválasztásá- ról szóló SZOT elnökségi A csend világa határozatot, amelyet a ta­nácsülés most jóváhagyott. Eszerint 1970. november 15 és 1971. május 10 között újjá kell választani az ösz- szes választott szakszerve­zeti szervet és tisztségvise­lőt, a szakszervezeti bizal­miaktól a Szakszervezetek Országos Tanácsáig. A ter­vek szerint 1971. május 5. és 9. között ülésezik a ma­gyar szakszervezetek XXII. kongresszusa. Harmadik napirendi pont­ként Timmer József, a SZOT titkára a magyar szakszervezetek nemzetközi kapcsolatairól számolt be. Gál László, a SZOT tit­kára mondott zárszót, mely­ben ismertette a kormány vezetői és a SZOT titkár­sága között május 25-én létrejött tanácskozás ered­ményeit. A titkárság a töb­bi között javasolta a kor­mány vezetőinek, hogy a negyedik ötéves terv során a felhalmozás és a fogyasz­tás kedvezőbb arányait ala­kítsák ki, mint a harmadik ötéves tervidőszakban. Ez­zel a véleménnyel a kor­mány vezetői is egyetértet­tek. A kormány, vezetőivel abban is megállapodtak, hogy a termelői és fogyasz­tói árakat a negyedik öt­éves terv során — ameny- nyire ez gazdaságilag le­hetséges — stabilizálni kell, elkerülve az inflálódást. _ ANDANTE. Lassú tem­póban, határtalan türelem­mel, ezer és tízezer öltéssel készül a híres halasi csip­ke. A kiskunhalasi Csipke­házban készült ez a felvé­tel, amellyel fotóriporte­rünk szinte mindent el­mondott erről a munká­ról. A negyvenegynéhány öltéstípus biztos ismerete, jó szem, biztos kéz kell ahhoz, hogy a hártyapapír­ra rajzolt minta fölé — te­hát gyakorlatilag a levegő­be — varázsolja a csipke­varró a „művet”. Művészet? Mesterség? A csipkevarrás valahol a kettő határán van. A csipkevarrásban nincs újítás, az öltéstípusok meghatározottak, a varró­kat csak csekély alkotói honoráriummal jutalmaz­zák. (Talán ez az egyik leg­főbb oka, hogy egyetlen fiatal lány vagy asszony sincs közöttük.) A végter­mék viszont mégiscsak a műalkotásoknak kijáró vé­delemben részesül, a leg­szebb darabok múzeumok kincsei közé tartoznak. ALLEGRO. A múzeum­ként ismert Csipkeházban néhány szobával odébb szabályszerű „hímzőüzem­re” bukkanunk. Itt már gyors ritmusban megy a munka, szabályszerű ter­melés folyik. Géppel hím­zett gyermekruhákat ké­szítenek exportra — évent a két és fél millió forint ér­tékben. A gazda itt is a Kiskunhalasi Háziipari Szö­vetkezet, itt is kiskunhala­siak dolgoznak — többnyire fiatalok. A csipke az álom, a hírnév, a szépség — a babaruha az üzlet. Egyelő­re megférnek egy fedél alatt. Bárány i—Pásztor Csongrádban medrébe a Maros A Csongrád megyei fo­lyók körzetében megkezdő­dött az általános árvízi le­szerelés. Erre azért kerül­hetett sor, mert a Maros visszatért medrébe és Sze­gednél a Tisza vízállása is a 800 centiméteres szint alá süllyedt. Azonban csütör­tökön még fenntartották a harmadfokú készültséget biztonsági intézkedésként, mert a gátak sok helyen meggyengültek, ellenálló képességük erősen csök­kent. Az Alsótiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság az általá­nos leszerelés első lépése­ként megszüntette az ár- vízvédelmi körzeteket és visszatért az eredeti szer­vezeti rendszerhez. A gá­takon a figyelőszolgálat mellett nagy erővel folytat­ják a védelmi anyagok visszanyerését. 3 500 000 ho­mokzsákot ürítenek ki. Ezeket ki kell selejtezni. Jó ütemben halad Szeged város védelmi vonalának, a körtöltésnek a „kicsoma­golása”. Ahol a gyermekruhák készülnek« ünnepi ülése Tegnap délelőtt ünnepi tanácsülésen jelentették be Kalocsán, a járási tanács székházában, hogy a Nép- köztársaság Elnöki Taná­csának határozata értelmé­ben a megszűnt dunavecsei járás kilenc községét a ka­locsai járáshoz csatolták. Az ünnepi tanácsülés el­nökségében helyet foglalt dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke, Varga Ferenc, a járási pártbizott­ság első titkára, valamint a kalocsai járás tanácsi és pártvezetői közül többen. Dr. Hollósy Károly, a já­rási tanács és a vb tagja, a Hazafias Népfront járási bizottságának elnöke kö­szöntötte a fogadó járás nevében az ide csatolt köz­ségek vezetőit, tanácstag­jait, majd Pétiké János, a Kalocsai Járási Tanács V. B. elnöke ismertette az El­nöki Tanács határozatát, amely a kalocsai járáshoz csatolta a megszűnt duna­vecsei járás 9 községét. Az ezekben működő 30 járási tanácstaggal 78-ra emelke­dett a járási testület tag­jainak száma. Üdvözölte a megnagyobbodott járás la­kosságát, a tanácstagokat és sok sikert kívánt mun­kájukhoz. A szünetben megtartott rendkívüli vb-ülésen Majer Imrét, a járási tanács vb- elnökhelyettesévé válasz­tották, a vb létszámát pe­dig tizenháromra egészítet­ték ki. A tanácsülés további ré­szében dr. Varga Jenő szó­lalt fel. A többi között el­mondotta: A cél — a kong­resszusi határozatok szelle­mében — továbbra is az önállóság növelése, az igaz­gatás, ügyintézés és a szer­vezés munkájának köze­lebb vitele a választókhoz, s a közigazgatási tevékeny­ség minél szakszerűbbé és jobbá tétele. — Űj társadalmi rendet építünk — mondotta —, s az új formákat új tarta­lommal töltjük meg. Más szervezetet kíván a felépí­tés és ismét mást a tovább­fejlesztés szakasza. — Szó­lott a területi megnagyob­bodás, a közigazgatási vál­tozások nyújtotta lehetősé­gekről; felvázolta a távla­tokat, végül jókívánságait fejezte ki a testület továb­bi munkájához. Az állandó bizottságok kiegészítése után Varga Fe­rencnek, a járási pártbi­zottság első titkárának üd­Álfalános árvízi leszerelés Visszatért Magas rangú szovjet vendégek a Fémmunkásban Yan Ernestovics Kula elv- társ — amit a Fémmunkás Vállalat közreműködésével építettünk. Ezek közt a leg­jelentősebb a rigai 7500 személy befogadására al­kalmas sportcsarnok és a Riga Szálló rekonstrukció­ja, amelyekhez nyílászáró szerkezeteket gyártott a Fémmunkás. Egyébként a vállalat termékeivel két éve ismerkedtem meg kö­zelebbről egy moszkvai ki­állításon. A gyakorlatban sem csalódtunk bennük. Mint a későbbiek során megtudtuk, jelentős üzleti tárgyalások folynak a vál­lalat és a rigai vendégek között újabb nagyarányú megrendelésekről. Szállo­dák, sőt tengerparti szállo­dasorok építését tervezik ugyanis a Lett Szocialista Köztársaság fővárosában. A szovjet vendégek a dé­li órákban látogatást tettek Reile Gézánál, a Kecske­méti Városi Tanács V. B. elnökénél, aki a megye- székhely ipari, mezőgazda- sági, szociális, kulturális és kommunális fejlődéséről adott részükre tájékoztatót. N. O. vözlő szavaival fejeződött be a Kalocsai Járási Ta­nács ünnepi ülése. A Fémmunkás Vállalat vendégei és üzleti partne­reiként hazánkban tartóz­kodik a Szovjetunióból Yan Ernestovics Kula, a Lett Szocialista Köztársaság épí­Alom és üzlet tésügyi miniszterének első helyettese és Viktor Ale- xandrovics Sisojev, a rigai városi tanács vb-elnökének első helyettese. Üzleti tár­gyalások közben természe­tesen a gyárakat is megte­kintik. Tegnap így jutottak el Gulyás Györgynek, a Fémmunkás Vállalat ve­zérigazgatójának és helyet­tesének, Varga László mű­szaki igazgatónak kíséreté­ben Kecskemétre, ahol Horváth János, a vállalat vasszerkezeti gyárának igazgatója fogadta a ven­dégeket. A lett miniszterhelyettes és a rigai tanácselnök-he­lyettes nagy érdeklődéssel nézte a gyárban folyó munkát és elismerően nyi­latkoztak a látottakról. Ezzel kapcsolatban kérdést intéztem qz építésügyi mi­niszterhelyetteshez. — Tudomásom szerint Rigában több létesítmény van, amelyhez a Fémmun­kás Vállalat, s annak kecs­keméti gyára szállított szerkezeteket. Elégedettek-e a magyar vállalat által ké­szített termékekkel? — Igen, több létesítmény is van nálunk — válaszolta

Next

/
Oldalképek
Tartalom