Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-23 / 171. szám
KÜLÖNLEGES JÁRMÜVEK a jövő autója? Számtalan elképzelés született már a jövő autóiról, Helyek egy része csak rajzpapíron valósult meg, több ípusnak viszont a prototípusa is elkészült. Ez utóbbiak közé tartozik az „üvegautó”, angol-francia kons- fuktőrök közös alkotása. Tervezői nagyvárosok, ipar- elepek, repülőterek, üdülőhelyek belső forgalmának t lebonyolítására szánták ezt a járművet. Már eddig Is bebizonyosodott, hogy a fejlesztés során más típusú lutókat kell készíteni a távolsági (országúti) közleke- lés, és megint másokat a zsúfolt és csak véges számú farkolóhellyel rendelkező lakott területi helyváltozta- tós céljaira. Az „üvegautó” nem követi a megszokott és kialakult lármákat. A tervezők sokkal inkább arra törekedtek, )wgy az autó kisméretű, mozgékony, de mégis kényei- fries legyen, és tökéletes körültekintésre nyíljon álkal- jna a vezetőnek. Lakott területen az autók átlagsebessége egyébként sem haladja meg az óránkénti 35—40 kilométert, éppen ezért az „üvegautó” tervezői nem js bajlódtak a „karosszéria” áramvonalazásával. E iörhetetlen üvegből készült felépítményű autó motorját a hátsó ülés alá építették be, négyfokozatú, automatikus sebességváltóval. A kocsi fordulási sugara fend1 'ül kedvező, mindössze 2,2 méter. Szárazon és vizen A világhírű szovjet repülőgéptervező, A. Ny. Tu- poljev által irányított tervező intézetben nemcsak a jól ismert TU-gépek fejlesztésén munkálkodnak, hanem más légcsavar- és sugárhajtású járműveket is konstruálnak. Ezek közül való az jín. aeroszán, amelyet az év tavaszán hazánkban is bemutattak a Dunán. A hajótestű, különleges aerodinamikai kiképzésű jármű havon, összefüggő jégmezőn, zajló jégen, vízinövényekkel benőtt partszakaszokon éppúgy közlekedhet, mint az egészen sekély vagy bármilyen mély vízen. Nem légpárna segíti át az útjába eső kisebb akadályokon (mint a légpárnás járműveket), hanem a légcsavar-hatás könnyíti meg a szántalpakon való siklását. Másfél tonna hasznos teher huzamos ideig való szállítására képes. Egy üzemanyag-feltöltéssel 300—500 km utat tehet meg egyhuzamban. A csillagmotorral forgatott propeller óránként 50—70 km-es sebességgel röpíti tova e különleges, sokcélú járművet. „Terelöhajó” a faúsztatáshoz A fakitermelés gazdaságossága nagymértékben függ attól, van-e lehetőség a kidöntött és ágaiktól megtisztított szálfák folyók hátán való szállítására, úsztatásá- ra. Hazánk e szempontból nincs valami kedvező helyzetben, a Szovjetunióban azonban nagy jelentősége van a faúsztatásnak. A folyón keletkező torlódások szétoszlatásának, az öblökben, bokrosokban megrekedt fatörzsek kiszabadításának nehéz munkáját ma már gépi erővel végzik. E célra készült a képen látható ,,T—117” típusú speciális vízijármű is. Az igen mozgékony kis „terelőhajónak” erős, buldózerre emlékeztető orr-része van, azral „csinál rendet” az összetorlódott fatörzsek között. A hajótest mindössze 80 centiméterre merül a víz szintje alá, így partközeiben is biztonsággal dolgozhat a jármű. A 150 lóerős motor 13—14 kilométeres óránkénti sebességgel való haladást tesz lehetővé. Az ütközésektől jól védett a kormányszerkezet és a propeller. Újfajta sajtolószerszám ÉRDEKESSÉGEK Megfelelő páratartalom — jó közérzet Világszerte — így hazánkban is — nagymértékben terjed a radiátoros fűtés, ami köztudomásúan „szárítja” a levegőt, s ezzel többféle kellemetlen tünetet okoz. A fűtőtestekre aggatott, vízzel töltött cserépedények nem sokat segítenek a helyzeten, mert nem eléggé intenzív a vízpárologtató képességük. Ez a hiányosság hívta életre az újabban forgalomba kerülő légnedvesítő készülékeket, melyek közül egy német gyártmányút most képünkön is bemutatunk. Tartályában 4—5 liter víz fér el, óránként — szabályozha- tóan — 2—7 dl vizet porlaszt szét a helyiségben. Áramfogyasztása minimális, beépített motorja mindösz- 8ze 50 wattos. Tévedés azt hinni, hogy légnedvesítő készülékre csak a téli fűtés idején van szükség, a többi évszakokban is hasznosan „besegíthet” a levegő páratartalmának szabályozásába (különösen növényekben gazdag helyiségekben). 1970. július 23. Szovjet újítók ötlete nyomán a bonyolult és drága szerszámokat osztott kivitelben készítik el (a képen látható lemezsajtoló szerszámot például 24 szektorra osztották fel). Igaz, hogy így valamivel drágább lesz a szerszám, mivel az egyes szektorok illeszkedését csak igen pontos megmunkálással lehet elérni, de megéri, mert hiba esetén csak az érintett szektort kell kicserélni, vagy újragyártani, nem válik használhatatlanná az egész szerszám. Harc a repülőgéprablók ellen A tömeggyártás leggyakoribb megmunkáló eszközeivel, a sajtolószerszámokkal gyorsan és nagy pontossággal készíthetők el a munkadarabok. Magának a szerszámnak a megtervezése. kialakítása viszont hosszadalmas, kiváló szakmunkát követelő feladat. Megtörténik, hogy az elkészítés végső fázisában, az edzésnél megreped a szerszám, vagy egy morzsányi darabka kitörik az éléből (ez a veszély természetesen munka közben is fenyegeti a szerszámot), s az egészet el lehet dobni. A repülőgépeltérítések egyre emelkedő száma — amit többnyire lő- fegyveres fenyegetéssel hajtanak végre — indokolttá teszi bizonyos megelőző intézkedések bevezetését. A párizsi Orly-i repülőtéren a TWA légitársaság utasainak beszállás előtt a képen látható, két függőleges alumíniumcsőből álló „kapun” kell keresztülhaladniuk. Ha fegyver, illetve ahhoz hasonló nagyságú fémtárgy van valakinek a csomagjában, vagy a ruházatába rejtve, a „csőkapuhoz” csatlakozó műszer figyelmeztető jelzést szólaltat meg. A jelzőberendezés azon az elven működik, mint a földalatti (fém) csővezetékek nyomvonalát szolgáló „kincskereső műszer". A két „antenna” (a két alumíniumcső) között létesített elektromos teret a fémtárgy „megzavarja”, ekkor lép automatikusan működésbe a figyelmeztető jeladó. Azt persze csak a szemrevételezés döntheti el, hogy valóban lőfegyvert jelzett-e a műszer, vagy egy súlyosabb cigaretta- tárcát, fémből való emléktárgyat, esetleg baleset után a csontok összeillesztésére használt fémrudat — mert ez is előfordulhatI lljRI Lézerrel működő tv-teiefon Az osakai Expo—70 világkiállításon a látogatók a legmodernebb elektronikus gépeket és berendezéseket csodálhatják meg. Több mint száz komputert lehet laHni a pavilonokban, sőt a vendégeket is ilyen gépek igazítják útba. A képen a japán ipar egyik újdonsága a lézerrel működő tv-tele- fon a világkiállításon.
