Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-21 / 169. szám
6. oldal 1970. július 21, kedd Megnyitjuk a csapot folyik a viz... Elkészült a kecskeméti vízműhálózat fejlesztésének terve Az első félév gyorsmérlege: 11,2 százalékkal Rítt a kiskereskedelmi forgalom Megjelent a A kecskemétiek bizonyára jól emlékeznek arra, hogy még néhány évvel ezelőtt is a hazai homokvidék fővárosát a krónikus vízhiány fenyegette. Mivel a Tisza vizének csatornán való elvezetése a többi között a folyó és a város távolsága miatt sem célszerű, az égető problémamegoldására ennél egy sokkal reálisabb és könnyebben megvalósítható javaslat született. Minél több ártézi kutat kell fúrni! Huszonöt kút A megyeszékhelyen először 5, aztán 10, majd — fél évtizeddel ezelőtt — 14, később 20 kútból fakasztották a vizet. Tavaly már 25 ártézi kút elégítette ki a kecskemétiek vízigényét. Az Észak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat a megye északi területén az elmúlt évig hetvenszer fúrt eredményesen a föld mélyébe: ugyanis ennyi kútból szivattyúzták az éltető vizet. Naponta 15—16 ezer köbméter vizet termeltek, de a kánikulában sem volt vízhiány: szükség esetén 19 —20 ezer köbméternyit is szivattyúztak. A kútfúrás mellett természetesen a vízműhálózatot, vagyis a telepeket is tovább kellett fejleszteni. A környékbeli kisebb telepeken kívül tavaly a széktói és a Csongrádi úti vízmüvet restaurálták. Több szivattyút és vízszűrő berendezést vásároltak. A kánikulában a víz az „úr“ A forró nyári napokban a hőmérő higanyszálára pillantva többször is megállapítjuk: ki sem bírnánk a hőséget víz nélkül. Otthon, vagy a munkahelyen szinte percenként megnyitjuk a csapot, s folyik a víz... A nyári „aranytermelésről”, a lakosság igényeinek kielégítéséről Benko Zoltántól, a Vízmű Vállalat igazgatójától kértünk tájékoztatást. _ A téli hónapokban naponta 14—16 ezer köbméternyit termelünk, ilyenkor azonban a 20 ezer köbmétert is meghaladja a fogyaszáts. Hiába, a kánikulában a víz az „úr” — mondta félig tréfásan az igazgató. — A napi 22—23 ezer köbméter fogyasztást Kecskeméten 1973-ra terveztük. Három évet késtünk, vagy úgy is mondhatnám: a tervezettnél gyorsabban fejlődött a város. A sokemeletes házak vízellátása egyre nagyobb problémát jelent. Mint azt az igazgató elmondotta, a fentiek ellenére nagyobb akadályra, illetve ellátási zavarokra még a hőhullám idején sem került sor. Éjszaka is szivattyúzzák a vizet, s így a vízműtelepeken folyamatos a termelés. A vízműnél hétszázan dolgoznak. Ezenkívül száz diákot a strandokra szerződtettek. Lapunkban már megírtuk, hogy hétfőn a vízműtől 22 tagú brigád indult a Szabolcsba, akik helyett e napokban az itteni dolgozóknak kell helytállni! Lyukas hordóba...? — Az idén a széktói és a Csongrádi úti telepeinken kisebb-nagyobb javításokat végeztünk, jelentős beruházásra azonban nem került sor — folytatta az igazgató. — A vízműhálózat fejlesztése nélkül pedig a munkánk csupán annyit ér, mint lyukas hordóba a vízöntés... A kecskeméti vízműhálózat bővítésének terve már elkészült. A fejlesztés alapja, illetve egyik követelménye az új víztorony. Jelenleg ugyanis az állomásnál levő víztároló látja el vízzel a kecskemétieket. Remélhetőleg a negyedik ötéves tervidőszakban a Budaikapunál felépül majd a 3 ezer köbméteres víztároló. Tárnái László A Belkereskedelmi Minisztériumban elkészült az összesítés a kereskedelem idei első félévi forgalmáról. A gyorsmérleg szerint a kiskereskedelmi forgalom 11,2 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év azonos időszakában, s 2,5 százalékkal meghaladta a nép- gazdasági tervben előirányzottat. A korábbi évektől eltérően a lakosság több iparcikket vásárolt, mint élelmiszert. A vegyes iparcikkek iránt volt a legnagyobb érdeklődés, forgalmuk csaknem húsz százalékkal növekedett. Az év első felében nagymértékben bővült egyebek között a pamutáru, a selyem méteráru, a női és a lányka nyári ruha, a férfi és fiú pantalló, az olcsó női szandál, a női és a férficipő, a szőnyeg és a függöny kínálata; még nem a kívánt mértékben, de javult a férfi nyári öltöny, az olcsó férfiing, a férfi Wy»* ^ Volt, nincs, lesz szökőkút a kecskeméti Aranyhomok Szálló előtt. Ha szeszélyesen is csörgedeztette kis vizét, kezdetben működött már szökőkutacska a szép központi park közepén. Mígnem a Széchenyi tér 1—3. számú ház építési munkálatai miatt meg nem szűnt működni a vízellátó berendezése. S hogy még az idén újfent működik majd, akárki meglátja! Biztosítéka már adott: az Észek- Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat szakemberei elkészítették a megfelelő vízforgató berendezését. Folyamatban van a medence burkolása is. Mindez pedig azzal kecsegtet: ha a kánikula napjaiban nem is, de a nyárutón élvezhetjük még a szökőkút látványát. (Pásztor holtán felvétele) Örülnek az öregek Segíteni kell az embereken, ahol csak lehet. Erre kötelez a szocialista humanizmus, az ember — ember volta. Különösen sokat kell tenni azokért, akik már idősek. Akik amíg bírták, becsülettel elvégezték munkájukat, de valamilyen ok miatt nem részesülnek pillanatnyilag még abban az anyagi megbecsülésben, amit megérdemelnének. Vaskúton a fiatalok áldozatkészsége folytán 142 nyugdíjas és járadékos kap a közös gazdaságtól kisebb-nagyobb összegű nyugdíj-kiegészítést. Erről beszélgetünk Vámos Ferenccel, a Bácska Termelőszövetkezet elnökével: — Tulajdonképpen már régen foglalkoztatott a gondolat: segíteni kellene az öregeken. Kevés az a pénz, amit kapnak. 1969-ben kerültem ide, Vaskútra, nagyszerű közösségbe. Elmondtam elképzeléseimet a vezetőségnek. Támogatták. Akkor még csak a járadékosokról volt szó, az ő 200—220 forintjukat akartuk kiegészíteni. Júliusban vittük közgyűlés elé a dolgot. Mindenki helyeselte. Így azután mindazok, akik valaha egyetlen napot is dolgoztak a termelőszövetkezetben, egységesen 400 forintot kapnak. Nyolcvanegy idős ember örül neki __ — Mikor ez megvolt, az kezdett motoszkálni a fejemben, hogy azok az emberek, akik 1960 előtt mentek nyugdíjba, most igazságtalannak tarthatnak bennünket. Azok, akik — függetlenül attól, hogy mennyi volt a jövedelmük — egységesen 400 forintot kantak az államtól, s akik tulajdonképpen legtöbbet szenvedtek a közös gazdaságért. Az alapító tagok. — Ez év áprilisában aztán közgyűlés elé került ez a javaslat is. Mégpedig úgy, hogy szeretnénk kiegészíteni a nyugdíjat, de ehhez a fiatalok támogatása kellene. Megszavazták. Mindenki ad munkaegységenként egy forintot, vagy egyötvenet, attól függően, milyen az anyagi helyzete. Azóta sem hallottam, hogy valamelyikük is sajnálta volna ezt a pénzt... Most már minden nyugdíjasunk 600 forintot kap havonta. Az öregeknek — ha netán nincs is szükségük erre, az a tudat, hogy kapnak — nagyon sokat jelent. Tudom, a pénz nagy része visszakerül valamilyen formában a gyerekekhez, unokákhoz. Mégis: nyugodtabb, elégedettebb így az öregkor. — Persze, még ez sem az igazi. Azok, akik a rosz- szabb időkben „átnyergeltek”, ipari munkások lettek, több pénzzel és öt évvel előbb mehettek nyugdíjba, mint a mi öregeink. Márpedig, a mi rendszerünk humánus, és meggyőződésem szerint tenni fog valamit a mezőgazdasági munkásokért. Hiszem, hisszük, hogy ez a probléma is megoldódik rövidesen. Megérdemelnénk. Vámos Ferencre büszke a tagság. Kitűnő a kollektíva, jó a vezető, s ez meglátszik mindenen, amit csinálnak. Most különösen elégedettek. A fiatalok azért, mert adhattak. Az idősebbek pedig, mert érzik a megbecsülést, az elismerést. Érzik, nem éltek és dolgoztak feleslegesen, mindaz, amit tettek, hasznos volt. Megteremtette azt az alapot, amelyről elindulva a náluk fiatalabbak erkölcsileg, anyagilag egyaránt előbbre tudtak lépni. Dénes Éva alsó ruházat, s a csecsemő ruházaticikk-ellátás, viszont változatlanul problémát okozott a kereslet kielégítése ágyneműből, bútorszövetből és — a kellő előrelátás hiánya miatt — nylonharisnyából, habselyem női és lányka fehérneműből, szövetruhákból, blúzokból. A vas-műszaki áruk közül egész sor cikk hiánya — bútor, apró cikkek stb. — megszűnt, vagy enyhült; de a háztartási gépekből, különböző építőanyagokból, kerékpárból s motorkerékpárból a kereslet meghaladta a kínálatot. Burgonyából, zöldség- és főzelékfélékből a korábbi éveknél lényegesen többet tárolt a kereskedelem, így az új termés megjelenéséig a keresletet megfelelő színvonalon és az előző éveknél olcsóbban tudták kielégíteni. A kedvezőtlen időjárás ellenére előnyösen alakult a turistaforgalom. Fél év alatt csaknem 1,8 millió külföldi érkezett hazánkba, 1 százalékkal több, mint 1969 azonos időszakában. A szocialista országokból 1,5 millió, más államokból 235 400 vendégünk volt. (MTI) júliusi száma Száguldó állóképek címmel fotósok és fotóművészek hívei számára szolgál különleges csemegével a Delta magazin új száma. Bemutatja a művészi mozgásábrázolás válogatottan szép eredményeit, és ismerteti a korszerű felvételi technikát. A természet szabadalmai címen összefoglalja a technikának a természettől ellesett fogásait, a bionika új eredményeit. Cikket és képeket közöl új típusú fekvőbútorokról, a gyógypedagógia „mosolyogni tanító gépeiről”, újonnan napvilágra került ókori görög freskókról, valamint az áramfejlesztés új módszereiről, az elekrogázdina- mikának nevezett új tudományágról. Gyógyító halálsugár címen beszámol a lézer orvosi alkalmazásáról és színes felvételeken mutatja be, hogy a tenger élővilága milyen gyógyszerekkel szolgál az ember számára. A holográfia varázspálcája címen lebegő háromdimenziós képet mutat be és ismerteti előállításuk forradalmian új módszerét. II boltok nyitvatartása J ogosan hangzik el nagyon sokszor az a háziasszonyi panasz, hogy „megint csak tolakodtam, bosszankodtam, kapkodtam az üzletekben, mégsem tudtam úgy vásárolni, ahogyan szerettem volna”. A vissza-vissza- térő panaszok főként abból adódnak, hogy az iparcikkeket árusító üzletek hétköznap, de különösen szombaton túlságosan korán zárnak és így sokaknak nem jut idő a napi munka végeztével a nyugodt bevásárláshoz. Az élelmiszerfélék beszerzésére inkább csak vasárnap van panasz, mert , a munkaszüneti napokon jelenleg kevés üzlet tart nyitva. Noha jogos az igény, a kérdés megoldása mégsem egyszerű, mert a kereskedelemnek is megvannak a maga gondjai. Nemcsak arról van szó, hogy a kereskedelmi dolgozók is háziasszonyok, családapák, akiknek nem mindegy, mikor és menynyit dolgoznak. 17 nnél nagyobb gon- dot okoz az, hogy a kereskedelem is — mint több más területe népgazdaságunknak — munkaerőhiánnyal küzd. Ennek 1 következménye egyebek között az is, hogy a kereskedelmi dolgozók jóformán sehol sem tudnak csökkentett munkaidőben dolgozni, letöltik a heti 48 órát, sőt egyes helyeken — időszakonként — heti 60 órát is a pult mögött állnak. Mindehhez hozzá kell vennünk hogy bár igen jelentékenyen fejlődött a bolthálózat, mégis többnyire elmaradt a forgalom növekedésétől és az üzletek technikai ellátottsága sem tartott ezzel kellően lenest. Kétségtelenül ez is nehezíti a kereskedelmi alkalmazottak munkájá'U A pultok két oldalán egyaránt jogosan jelentkező igények és gondok tették szükségessé, hogy az első pillantásra nem is oly jelentékenynek tűnő kérdéssel — az üzleti zárórával — a legmagasabb kormányzati szinten, a Minisztertanács ülésén foglalkozzanak. A kormánynak a hatá- rozat meghozatalánál — a kereskedelmi dolgozók munkakörülményeinek figyelembe vételével együtt — szem előtt kellett tartania azt a tényt, hogy a lakosság életkörülményei és ezzel összefüggésben a fogyasztás mértéke, az áruválasztékkal szemben támasztott igények, a vásárlási szokások az elmúlt évek során nagymértékben megváltoztak. A Minisztertanács határozata mindezeknek a változásoknak és igényeknek megfelelően azt célozza, hogy az illetékes szerveket — a helyi tanácsokat, az érdekelt kereskedelmi vállalatokat, fogyasztási szövetkezeteket — minden lehetőséget felkutató, a vásárlók igényeihez az eddigieknél jobban alkalmazkodó, de a kereskedelmi dolgozók méltányolható kívánságait. érdekeit sem sértő üzleti nyitvatartási rend kialakítására kötelezze, illetve szólítsa föl. 17 határozatot termé■Ll szetesen megfelelő időben követik majd a szükséges részintézkedések, amelyek nyomán remélhetően könnyebb, kevesebb idegességgel járó lesz a hétvégi bevásárlás, zavartalanabb. nvugod- tabb a friss tei, tejtermékek pékáruk vasárnapi beszerzése, elégedettebbek lesznek a dolgozó háziasszonyok és a pultok dolgozói is megtalálják számításukat. L. Z.
