Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-19 / 168. szám
I 8. OLDAL A IV. ÖTÉVES TERV IRÁNYELVEI kollektívákkal, tevékenységüket a tervek alapján szervezzék meg és a vállalati pártszervek folyamatosan kísérjék figyelemmel és ellenőrizzék a tervek végrehajtását. A vállalati vezetők és a szakszervezeti bizottságok biztosítsák, hogy a dolgozók szerezzék meg a vállalatok előtt álló feladatok megoldásához szükséges ismereteket és kellően tájékozottak legyenek a kisebb közösségek, üzemi kollektívák életében fontos szerepet betöltő kérdésekben. A vezetők segítsék elő a munkahelyen az egészséges légkör kialakulását és a szocialista munkafegyelem megszilárdulását. A vállalati vezetők a tervezésben és a végrehajtásban támaszkodjanak a szakemberekre, a munkásokra, a szocialista munkaverseny és a brigádmozgalom kezdeményezéseire. O Tovább kell fejleszteni a vállalatok belső szervezetét, gazdálkodási rendszerét. Bátrabban kell alkalmazni az országos nagyvállalatok gyáregységeiben és telepeikben az önálló elszámolás elvét és olyan intézkedéseket kell tenni, hogy a vállalati szervezet és hatásköri megoszlás alkalmasabbá tegye a gazdákodó egységeket a változó gazdasági feladatok, a népgaz_ dasági tervből származó követelmények ellátására, a hazai és az exportigények kielégitésére. A vállalatok belső mechanizmusának tökéletesítése járjon együtt a korszerű vezetési-szervezési elvek, módszerek, eszközök gyors térhódításával és mindezek révén a vállalati gazdálkodás szervezettségének színvonala emelkedjék. O A vállalati gazdálko- dás színvonalának emelése a vezetés további javítását teszi szükségessé. A gazdasági vezetők politikai felelőséggel dolgozó szakértők legyenek, akik fogékonyak az újra, irányítani és szervezni tudják a termelési, értékesítési folyamatokat a műszakitechnikai haladás körülményei között. Nagyobb figyelmet kell fordítani a megfelelő káderutánpótlásra, a különböző szinteken dolgozó vezetők folyamatos nevelésére és továbbképzésére. Szervezett formában meg kell oldani a vezetők továbbképzését, a korszerű szervezési, vezetési ismeretek terjesztését. Nagy súlyt kell helyezni a köz- gazdasági ismeretek, összefüggések elsajátítására, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok és a nemzetközi gazdasági tendenciák követelményeinek megismerésére. A pártszervezetek ■ kísérjék figyelemmel és értékeljék a gazdasági vezetők munkamódszerét, a vezetői határozottság és a demokratikus módszerek egyidejű érvényesülését, valamint a vezetőknek a dolgozókkal való kapcsolatát. A kommunisták a pártunk politikája iránti bizalomra építve igényeljék és bátorítsák az állampolgárok aktivitását a gazdasági élet egész területén, segítsék a közérdekű javaslatok megvalósítását. A közösségi gondok megoldását vállalók élvezzék a munkahely és a társadalom megbecsülését. A Központi Bizottság sz ükségesnek tartja, hogy a gazdaságpolitikai szervező munkával a mindennapi termelő tevékenységet jól segítő, a gazdasági összefüggések kellő megértését szolgáló színvonalas agitá- clós propagandamunka párosuljon. Felszólít minden pártszervezetet és minden kommunistát, hogy aktív munkával vegyen részt népgazdaságunk fejlesztésében, a szocialista Magyarország gazdaságának építésében. Segítse minden dolgozó a terv célkitűzéseinek megvalósítását, a gazdasági hatékonyság további javulását, a szocialista munkaer köles mind nagyobb térhódítását. A Központi Bizottság kéri ehhez a párton kívüli dolgozók támogatás át és széles körű részvételét. (MTI) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1970. július 15-16-i ülésének határozata a IV. ötéves terv irányelveiről A Központi Bizottság megállapítja, hogy a szocialista építőmunka az 1966— 1970. években a párt politikai céljainak megfelelően sikeresen előrehaladt, a III. ötéves terv fő előirányzatai teljesülnek. A népgazdaság termelőerői jelentősen bővülnek, a termelés, a fogyasztás és a felhalmozás folyamatosan nő, miközben erősödik a termelési viszonyok szocialista jellege. A gazdasági reform elősegiti a gazdasági tevékenység hatékonyságának fokozását, a munkások, a parasztok és az értelmiség alkotó munkájának kibontakozását. A Központi Bizottság népgazdaságunk további tervszerű fejlődése érdekében szükségesnek tartja, hogy a következő ötéves tervben a gazdasági munka magasabb minőségi követelményeit állítsuk előtérbe. Fejleszteni kell a termelőerőket, rendszeresen tovább kell javítani a dolgozók életkörülményeit, elő kell segíteni egész nemzetünk fejlődését. I. A gazdasági fejlődés fő vonásai az 1966—1970. időszakban Az 1966—1970. években a gazdasági fejlődés iránya megfelel az ötéves tervnek, a növekedés mértéke pedig nagyobb a tervezettnél. A terv időszakában a nemzeti jövedelem 39—40 százalékkal növekszik a tervezett 19—21 százalékos növekedés helyett. A szocialista szektor tovább erősödik, részaránya a nemzeti Jövedelemből a tervidőszak végére megközelíti a 98 százalékot. Az állami vállalatok és a szövetkezetek nagy része dinamikusan fejlődik, önálló kezdeményezéssel törekszik a teljesítmény növelésére és a munka minőségének javítására. Ennek döntő szerepe van a gazdasági fellendülésben. A gazdasági növekedés lényegesen gyorsabb az előző ötéves időszakénál. Nagyfontosságú tény, hogy emellett fokozatosan javul a gazdaság egyensúlya. Ebben az időszakban sikerült a gazdasági növekedést úgy szabályozni, hogy elkerüljük a nagyobb aránytalanságok keletkezését, sa fő arányok megfelelnek a tervnek, a növekedés javuló egyensúlyi állapot mellett folyik. A nemzeti jövedelem termelése és felhasználása kellő összhangban történik. A tervidőszak végére elértük a népgazdaság külső egyensúlyi helyzetének javítására kitűzött vonatkozó célokat, ennek eredményeként javult és egyenletesebbé vált a lakosság ellátása és fogyasztása. Változatlanul fennmaradt azonban a beruházási tevékenység kiegyensúlyozatlansága, a beruházások hatékonyságára vonatkozó gazdaságpolitikai céljaink irányába csak kismértékű az előrehaladás. A magyar népgazdaság nemzetközi kapcsolatai szélesedtek és fejlődtek. A külkereskedelmi áruforgalom a nemzeti jövedelem növekedését meghaladó mértékben, kb. 50 százalékkal bővült. A vállalatok külkereskedelmi aktivitása — különösen a gazdaság irányításának reformja után — nőtt, a versenyképességük javult. A legutóbbi években több termelési megállapodás született, s a KGST-országokkal — elsősorban a Szovjetunióval — folytatott külkereskedelmünk alapját képezte gazdaságunk fejlődésének. Kereskedelmi kapcsolataink a fejlett tőkés és a fejlődő országokkal is gyors ütemben bővültek A szocialista iparban erősödött a törekvés a hatékonyabb termelésre és az országunknak kedvezőbb termelési szerkezetváltozásra. öt év alatt az ipar termelése a tervezett 32—36 százalékos növekedéséhez hasonlóan, 34 százalékkal nőtt, de a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása a termelést meghaladó mértékben, 40 százalékkal emelkedett, ami az ipari hatékonyság javulásának egyik fontos jele, és kifejezi az ipari termelés szerkezetében végbement és tervezett céljainkkal egybevágó irányú változásokat is. Az irányítási reform után különösen a termelés gyártmányösszetételének javulása, a termékek műszaki színvonalának fejlő-' dése kapott lendületet. Az ipari munka termelékenysége növekedett, azonban nem érte el a tervezett mértéket, s nem tudta megfelelően ellensúlyozni a munkaidő csökkentésével kieső munkaidőalapot. A termelés nö-í vekedésének csak 55 százalékát fedezték a terme-' lékenvség javulásából. A termelékenység tervezett^ nél lassúbb fejlesztése a termelőmunka szervezettség gének és a munkafegyeé
