Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-15 / 164. szám
■í. oldal 1970. július 15. szerda , családok egymásra találnak A Vöröskereszt hosszú idő óta a segítőkészség, a humanizmus szimbóluma. Háborúk, természeti csapások, árvíz. földrengés sújtotta családok felkarolása a mindenki által ismert tevékenysége. Jóval kevesebben tudnak azonban egy ugyancsak sok-sok embert érintő működési területről : a szétszakított, egymástól távol került családtagok egymásratalálását segítő keresőszolgálatról. Levélben, személyesen, telefonon sokan érdeklődnek a Vöröskereszt Keresőszolgálatánál. „Kérem segítsenek 20 éve Kanadába költözött húgom felkutatásában”. „Gyermekotthonban nevelkedtem, ha jól emlékszem, Veszprémben, apámról ' nem tudok semmit. Örülnék, ha a Vöröskereszt segítségével megtalálnám őket”. Vannak egészen különös esetek is. Két ikertestvért pici korukban örökbefogadott két család. A gyerekek, mint barátnők összejártak. Az egyik házaspár és kislány Ausztráliába vándorolt. Egy- ideig leveleztek, azután abbahagyták. Az itthonmaradt kislány most — hogyan, hogy nem, — megtudta, hogy neki ikertestvére van. Az örökbefogadó szülők, a gyerekek nyugalma érdekében tagadják. A kislány levelet írt a Vöröskeresztnek. A tények — tények. De vajon jót tesznek-e, ha közlik a kislánynyal — töprengenek a keresőszolgálat munkatársai. LEVÉL ÜZBEGISZTÁNBÓL G. V. Nyikolaj magyar nemzetiségű fiatalember Üzbegisztánból írt. Apja a második világháborúban eltűnt, talán Magyarországon él. A keresőszolgálat meghirdette a Vöröskeresztes Családi Lapban. Jelentkezett a keresett apa — sőt még egy rokonnak vélt nagynéni is. Az angol Vöröskereszt közreműködésével találták meg dr. G. József Angliába 30 éve kivándorolt testvérét, aki időközben férjhez ment, s most örömmel fogadta testvére jelentkezését. Külföldre szakadt magyarokat. itthon elkeveredett családtagokat, háborúban eltűnt férjeket, apákat keresnek a hozzátartozók. Nem mindig öröm a megtalálás. Sok az olyan fiú, lány, akikkel szülei nem törődnek, pici korukban gyermekotthonba adnak, aztán többet feléjük se néznek. A gyerekek felnőve anyjuk, apjuk után kutatnak. A keresőszolgálat legtöbbször meg is találja az anyát, aki már új házasságban él. Nem akarja feldúlni rendezett életét a váratlan felbukkanó gyerekkel. Nem akar kapcsolatba lépni fiával, lányával. Ilyenkor nem köny- nyű a válaszadás. A Vöröskereszt segítségével gyakran lelnek egymásra felnőtt korukban testvérek, akik különböző gyermekotthonokban nevelkedtek. A KERESÉS MÓDSZEREI Negyvenötezer karton, negyvenötezer keresett személy. Tizennégy év óta gyűlik a levelek, bejelentések halmaza. Sokszor csak minimális adatot tud közölni a kereső, máskor részleteket, utolsó címet, pontos dátumot. A kereső- szolgálat változatos módszerekkel dolgozik. Leveleket írnak, egy-egy ügyben húszat, harmincat is. Az itthon eltűntek megkeresésében segítség a lakbejelentő ív, a helyi tanácsok információja. Máskor újsághirdetéssel próbálkozMa kezdődik a filmfesztivál Karlovy Varyban Két játékfilmünket is meghívták Karlovy Vary- ba a szerdán nyíló XVII. nemzetközi játékfilm-fesztiválra. Kosa Ferenc— Csoóri Sárídor és Sára Sándor „ítélet” című alkotását a verseny másnapján, július 16-án^ vetítik, míg Zolnay Pál—Köllő Miklós—Ragály Elemér filmjét, az „Arc”-ot 22-én, a verseny második szakaszában mutatják be. A fesztivált július 26-án ünnepélyes eredményhirdetéssel zárják. nak. Vagy vöröskeresztes aktívák indulnak a nyomon, amit támpontul a kereső családtag meg tudott adni. Külföldi vöröskeresztes szervekkel gyakran veszik fel' a kapcsolatot, kivándorlók, háborúban eltűntek, disszidens hozzátartozók felkutatásához. Olykor a keresőszolgálat válasza derít fényt, hogy a „karriert csinált”, irigyelt külföldi rokon — idegenlégiós volt, s néhány éve meghalt Hanoiban . A keresőszolgálat minden esetben megkísérli a közvetlen családtagok felkutatását, még akkor is, ha eleve reménytelennek látszik az ügy. Ha az első vagy a második világháborúban eltűnt katona sorsát kutatják. HAZA... L. Gizella is csak azt tudta, hogy a háború előtt a Szovjetunióban éltek, apja katonatisztként jött Magyarországra, itt fogságba esett és talán Bécs-be vitték. Néhány levélváltás és máris közölhették L. Gizellával édesapja kárpátukrajnai címét. A legkülönösebb levelet egy tizenöt éves kislány írta. öccsével együtt tavaly kerültek Kanadába, ott élő édesapjukhoz. Szívesén mentek, abban a reményben, hogy végre megkapják a családi otthon szeretetét. Mostohaanyjuk jól is bánt velük, de apjuk nem sokat törődött a gyerekekkel. A kislány azt írja, nem tudnak beilleszkedni az ottani környezetbe, haza vágynak Magyarországra, még akkor is, ha itt intézetben kell élniök. K. M. Mire jó az üres csigaház? Július elsején lezárult a csigaszezon. Országosan a legtöbb éticsigát az előző évekhez hasonlóan, most is Baranyában vásárolták fel. E terület langyos, párás éghajlata ugyanis igen kedvező a csúszómászó állatkák elszaporodására és fejlődésére. összesen 23 vagonnyi éticsigát exportáltak a baranyai szövetkezetek, a tervezettnél 10 vagonnal többett. A többlet a szokatlanul sok tavaszi esőnek köszönhető, a nedvesség ugyanis éltető eleme a csigának. Az idén érdekes melléktermékkel bővült a csigaexport; az üres házikókkal. A korábbi években a megsérült vagy elhalt csigákat eldobták a válogatóasszonyok. Nemrég azonban egyik élelmes exportőrünk felfedezte, hogy a nyugatnémet cukrászok előszeretettel töltik a különféle krémeket eredeti csigatölcsérbe. Pécsett tehát összegyűjtötték az exportra nem alkalmas csigákat, főzés útján „kilakoltatták” őket a házukból, amelyet aztán kellőképpen megtisztítottak és fertőtlenítettek. A kezelés során a csigaház visszanyerte természetes csillogását, szép színét és ezzel exportképessé vált. A pécsi szövetkezet — a MAVAD útján — körülbelül ötszáz kilogrammnyi üres csigaházat szállít az NSZK" ba, kilóját négy márkáért. Az idei nyáron tehát baranyai csigatölcsérekből nyalogathatják a nyugatnémet gyerekek a citrom- és narancskrémet. Miért nagy a munkaerő-vándorlás az élelmiszeriparban? Az ÉDOSZ elnökségének ülése A Bükk föld alatti világa Két évtizede nem hullott annyi csapadék a Bükk- hegységben mint idén júniusban. A meg-megújuló esőzések nyomán valósággal új „vízrajzi térképet” készítenek a hegységről a hidrológusok. A szakemberek megállapítása szerint a mészkősziklában kialakult földalatti járatok szinte kivétel nélkül feltöltődtek vízzel. A Jávorkút melletti úgynevezett vizesbarlangban például valóságos zu- hatag keletkezett az ösz- szegyűlt csapadékvíztől. A barlangkutatók élénk figyelemmel kísérik a víz útját — ugyanis így újabb adatokat kapnak a Bükk föld alatti világáról, a részleteiben már feltárt, de összefüggéseiben még nem ismert karsztvíz járatokról. Rákászok öröme horgászok bosszúsága A hazai folyókban, mellékágakban és a csatornákban elszaporodott rákok a horgászoknak bosszúságot, de a MAVAD-nak általában jó bevételt jelentenek. A folyami úgynevezett zöldrákok gyűjtését az idén az árvíz akadályozta. Exportjuk így ez évben elmaradt, ám a nyár elején „menetreftd szerint” megkezdődött és szeptember, október közepéig tart még a sebesvízű patakokban élő nemesfekete-rákok gyűjtése. Ezekből az állatkákból egy szezonban háromnégyezer kilogrammnyit exportálnak, főként a nyugati országokba, mégpedig élve nedves moha között, repülőgéppel. Az ÉDOSZ elnöksége hétfőn — három iparágban végzett felmérés alapján — a munkaerővándorlás okairól tanácskozott. A vizsgálat megállapította nem állja meg helyét az az elterjedt nézet, hogy a munkaerővándorlást csak bérezési problémák okozzák. A Gabona Trösztnél a nehéz fizikai munka miatt a szárító- és morzsoló munkások és a takarmánykeverő üzemek dolgozói hagyják ott egyre-másra munkahelyüket. A húsiparban a kedvezőtlen munkakörülmények és a gyakran előnytelen munkaidőbeosztás miatt van hiány segédmunkásokban, állathajtókban és gondozókban. A Tejipari Tröszt vállalatainál a hűtőházi és a szállítmánykísérő dolgozók 10—14 órás munkaideje éjjel 23 és 01 óra között kezdődik és ezért — bár az utóbbi időben komoly alap- béremelést hajtottak végre — még mindig sokan keresnek alkalmasabb munkahelyet. Az elnökség megállapította, hogy az üzemen belüli és kívüli szállítás ezeknél a vállalatoknál még mindig nagy létszámmal és korszerűtlen eszközökkel történik, ami szintén hozzájárul, a munkaerővándorlás növekedéséhez. Ezért az elnökség felhívta a vállalatok figyelmét a bérintézkedéseken kívül nagyobb gondot kell fordítani a műszaki fejlesztés meggyorsítására, az úgynevezett kisegítő tevékenység gépesítésére. Tarthatatlan, hogy egyes üzemekben a műszaki fejlesztést csak a termelőgépek modernizálása jelenti. A nehéz fizikai munka gépesítése és a munkahelyi körülmények megjavítása legalább ennyire fontos. ízek a tubusban A Kecskeméti UNIVER Szövetkezet hetényegyhá- zi „kis konzervgyárának” termékei az ország minden tájára eljutnak. Specialitásuk: a tubusos ételízesítők. Négyféle paprikából készítik a kedvelt „piros arany” naprikasűrítményt, s kétféle ízben hozzák forgalomba a tormakrémet. Rövidesen új cikkel jelennek meg: a gulyáskrémmel. Eddig 22 millió téglát szállítottak Szabolcsba A Tégla- és Cserépipari Egyesülés 186 gyárában ezekben a kánikulai napokban is helytállnak a dolgozók a forró kemencék mellett. A kemencekamrában 50—60 fokos forróságban rakják a kocsira a kiégetett téglát. A Budai Tégla- és Cserépipari Vállalat körkemencéinek dolgozói május óta csupán két vasárnapot pihentek. Eddig 2,3 millió égetett téglát készítettek az árvízi műszakok idején. Az iparág 186 gyárában tartott árvízi műszakok eredményeként pedig 12 millió téglát „postáztak” az árvíz sújtotta területekre. Természetesen nemcsak a rendkívüli műszakok idején készített téglát szállítják az újjáépítéshez és helyreállításhoz. Most már hetek óta naponta több mint egymillió téglát indítanak útnak Szabolcsba. A helyreállításhoz és újjáépítéshez szükséges 66 millióból így már 22 millió érkezett eddig az árvíz sújtotta területekre. Háztartási hűtőgépek garanciális javítása. Autó-, motorkerékpár-, kerékpár-, rádió-, televízió-, háztartásikisgépjavítást vállal. Földelést, ellenállásmérést végzünk. Méretes cipők készítését, cipők javítását vállaljuk, Tiszakrcskei Vegyes és Építő Ktsz Telefon; 34 és 16. 739 IVlolnárkalácssiifés kisfiSmcn Miskolcra került a Trabant... A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közli: kisorsolták a MOKÉP által a nem nyert borítékos sorsjegyek kökött rendezett pályázat nyereményeit. A sorsjegyek főnyereménye egy Trabant gépkocsi volt, ezt Varga János, Miskolc, X. Honvéd utca 54. szám alatti lakos, egy 14 ezer forintos bútor- és lakberendezési utalványt Szabó Benő, Budapest, VII. Wesselényi utca 46. szám alatti lakos nyerte, összesen 80 darab nyereményt sorsoltak ki. Egyedülálló mesterséget folytat a hatvanhároméves Tóth B. Pál parádi kovácsmester, aki még napjainkban is készíti a mátraaljai falvakban kedvelt ostyához szükséges sütővasat. A palóc falvakban ma is kedvelt „csemegét”, amelyet „molnárkalácsnak” is neveznek, híg, édestésztából készítik, és virágokkal, évszámmal, nem egyszer a tulajdonos monogramjával díszített kovácsoltvas lapok közé öntve sütik ki. Dr. Bogdál Ferenc, a Miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzosa eddig már tíz különböző díszítésű ostyasütő vasat gyűjtött össze, ő „találta meg” az idős kovácsmestert is, akinek tevékenységét az ostyasütő vas készítését, valamint a „molnárkalács” sütését kisfilmen örökíti meg. 60 liter űrtartalmú, abszorpciós, villamos háztartási hűtőszekrény — teljesen zajtalan üzemelés — minimális áramfogyasztás — megbízható működés — hosszú élettartam I eves garancia ÁRA: 2750 FT GYÁRTJA: A HŰTŐGÉPGYÁR
