Petőfi Népe, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-03 / 128. szám
1970. június 3, szerda 5. oldal Művelődésügy — új feladatok előtt A. közelmúltban megyénk városi és járási tanácsvezetői háromnapos solti tanácskozásuk alkalmával egy teljes napot a művelődésügy helyzetének, feladatainak megvitatására szántak. A Madarász László elnökhelyettes által elkészített referátum és a vb-el- nökök átfogó, minden lényeges problémát felölelő hozzászólásai alapján a résztvevők előtt kibontakozott az a szerteágazó, sokszor ugyancsak bonyolult és ellentmondásokkal terhes kép, amely ma megyénk művelődési arculatára jellemző. Legfontosabbnak talán azt tarthatjuk, hogy az ellentmondásokat és a megoldásra váró, beavatkozást igénylő, sürgető problémákat éppen a meggyorsult társadalmi méretű átalakulási folyamatok idézték elő. Egy példa: egész megyénkre jellemző, hogy a községekben a művelődési intézmények általában korszerűbbek, a mai igényeknek jobban megfelelnek, mint városainkban. Ez elsősorban abból adódik, hogy a múlt örökségeként a falusi kulturális lehetőségek messze elmaradtak a városok mögött, s amikor e hátrány felszámolásához nagyobb ütemben hozzákezdtek, akkor egy idő után arra eszméltünk fel, hogy a városok intézményhálózata elavult, korszerűtlenné vált. Gondoljunk csak a kecskeméti, bajai, kiskun- halasi áldatlan állapotú művelődési központra és — csak kapásból egyet kiragadva — az elavult kiskunfélegyházi mozira. Az oktatásügy területéről véve a példát: a kalocsai iskola- hálózatra, mely a mai igényeknek már közelről sem felel meg. Ugyanez mondható el a kecskeméti és a kalocsai járás iskoláiról is.’ A tanácskozáson alig akadt tanácselnök, aki valamilyen formában ne foglalkozott volna az óvodákkal, a tanyai iskolák ügyével, a körzetesítéssel, a szakmunkásképzéssel és a felnőtt oktatással, s mindezek anyagi alapjainak megteremtésével, illetve további javításával. Meglepő, hogy megyénkben mekkora eltérések tapasztalhatók egyes területeken. Az óvodai helyeket tekintve például Kecskeméten a legrosszabb a helyzet országosan is, míg a bajai járásban, Kalocsán és Kiskunhalason nagyjából jónak mondható. Es a különbség más vonatkozásban is megmutatkozik. Egyes helyeken (Halas, Kiskőrös, kecskeméti járás) hiány van nevelőkben, másutt viszont (Kiskunfélegyháza, Kecskemét) olyan sokan állnak sorban, hogy nem tudják őket elhelyezni. (Kecskeméten 30—40-en is.) A példákat hosszan lehetne sorolni. Személyi problémák a népműveléssel kapcsolatban is felmerültek. Sok helyen nincs megfelelő szakképzettséggel rendelkező, hozzáértő népművelő. Dr. Gaj- dócsi István, a bajai járás vb-elnöke elmondotta, hogy náluk a huszonegy falusi művelődési ház vezetője közül csupán kettő rendelkezik felsőfokú iskolai végzettséggel és négynek csak az általános iskolai bizonyítványa van meg. Természetesen hasonló problémákat másutt is tapasztalhatunk, ha nem is mindenütt ennyire kirívó arányban. Amilyen sok gondot okoz ez, annyira örömteli viszont, hogy a bajai járásban a népművelési intézményhálózatot gyors ütemben fejlesztik. A községek vezetői megértik a korszerű műveltségszerzés rendkívüli fontosságát és ehhez meg is akarják teremteni a feltételeket, A járási vb-elnöktől megtudtuk, hogy egyik községükben így vetődött fel a kérdés a rendelkezésre álló anyagi fedezet miatt: vízmüvet vagy művelődési házat építsenek-e először? A falu a művelődési ház mellett döntött. A tanácselnökök egyetértettek abban is, hogy gyarapítani kell a diákotthonok számát. Ezt elsősorban a szakrendszerű oktatás kiterjesztése indokolja, valamint az a tény, hogy aránylag sok a hátrányos vagy kifejezetten rossz körülmények közt élő iskolás korú gyermek. Itt említem meg, hogy a fizikai dolgozók gyerekeinek továbbtanulása is szó- bakerült. Dr. Greiner József, a megyei pártbizottság titkára hozzászólásában elmondta, hogy míg a fizikai dolgozók aránya megyénk lakosságához viszonyítva 80, addig a középiskolákban tanuló gyermekeik aránya csupán 50 százalékos. Hangsúlyozta, hogy ha nem változtatunk ezen az eltorzult arányon, akkor szocialista rendszerünk egyik alapelvével kerülünk szembe. Mindent összevetve megállapítható, hogy a sok gond, megoldásra váró probléma ellenére — sőt épp, ezek sürgetésére — a városok, járások vezetői igyekeznek oktatásunk és népművelésünk összképén javítani. Igaza volt Madarász Lászlónak, amikor a felszólalásokra adott válaszában megállapította: indokolatlannak bizonyult az az aggodalom, mely az új mechanizmus kezdetekor felmerült, s miszerint a helyi tanácsok a megváltozott j rammal helyzetben nem lesznek majd felelős gazdái a művelődésnek. Varga Mihály ÜNNEPI KÖNYVHÉT MÓRICZ ZSIGMOND: Kivilágos kivirradtig Bár minden könyvhét legizgalmasabbnak látszó eseménye egy-egy új magyar mű megjelenése, felfedezése, értékeinek számbavétele, mégis most hadd hívjuk fel az olvasók figyelmét egy klasszikus magyar regényre: Móricz Zsigmond Kivilágos kivirradtig című alkotására. A századvégen, a mille- nium idején lejátszódó cselekmény: egy Istvánnapi estély úri murija, kivilágos kivirradtig tartó mulatsága. Móricz a drámai sűrítés eszközével él: egy éjszakára és egy helyre sűríti a cselekményt, hogy „hőseit” beszéltetve bemutassa halálraítéltségü- ket. A jószágigazgatónak felmond a gróf, borzongató hideg szél fúj be az úri házba, de a „lélekharang” megkondulása sem elég figyelmeztetés a dzsentriknek. Mulatnak, esznek, isznak, szónokolnak. A beszéd mámora elkapja őket, s így beszéddel és nem cselekedettel jellemzi őket Móricz. Csak egy-egy pillanatra tudnak az urak elgondolkodni, önmagukat világosan megítélni: „dehogy is halunk meg vacsora előtt”. Néha azért érzik, hogy nem sok idejük van, s „rögtön jön a fizetőpincér a számlával”. Illés Endre fejtegeti Mó- riczról szóló esszéjében, hogy Tolsztoj is, Móricz is „émelyedik” saját korától. S hogy jobban megvizsgálhassa „ellenségét”, eltávolodik tőle, hátrább lép. A regény hőseinek félelmetes időszerűségét érezte. Igaza van Illés Endrének, ki a Kivilágos kivir- radtigot sokkal erőteljesebbnek, különbnek érezte az Űri murinál. „Azért is, mert tisztább. Az Űri muriban Móricz valóiban érez bizonyos nosztalgiát Szakhmáry Zoltán iránt. S ez a nosztalgia — pillanatokra —, mintha megingatná a regény egyensúlyát. De azért is különb, mert bátrabb.’’ (Illés Endre) Mit érzünk most értéknek e negyvenhat évvel ezelőtt írt Móricz-regény- ben? Először is vegyük észre újra Móricz írói bátorságát: kevesen írtak ilyen keményen realista, félelmesen hiteles bírálatot a dzsentrikről. Űjra és újra fedezzük fel Móricz „modernségét”; hogyan tud szinte „röntgenfelvételt” készíteni a lélekről — mint Féja Géza megjegyezte —, az önvallomásokkal bemutani, leleplezni, közelhozni, élővé tenni ma már időben kissé távoli, de önismeretünk szempontjából sohasem időszerűtlen, történelmileg hiteles típusokat. Példamutató ma is a Kivilágos kivirradtig szerkezeti felépítése, klasszikus tömörsége. „Regényeit gyakran szétfeszíti az írói bőség és indulat, itt minden szó a helyén van; anekdoták, tréfák, nóták láncán emelkedik a hangulat, a legutolsó jelenet boszorkányszombatjáig, s a derűs külső alatt ott tátonganak a roppant szakadékok.” (Czi- ne Mihály). Ma is „divatos’’ műfajú alkotás Mó- riczé: rövidebbre fogott regény, „kisregény”, mely épp a drámai sűrítéssel tudott és tud többet és erőteljesebben mondani. S nem fakult Móricz stílusa sem. Figyeljük meg a regény befejező részének erőteljesen bíráló-szenve- délyes-szemléletes mondatait; „Bent a muzsika szólt, s amint a legátus bepillantott, mintha őrült cirkuszt látott volna: komikus és groteszk volt, ahogy ez embernek nevezett állatkák összeölelkezve forogtak, nyüzsögtek a hegedű cincogására”. Szekér Endre GÁSPÁROKÉ — csak egy napig Egy napra újra visszatér Gasparone Kecskemétre. A nagy sikerű operettet szombaton este fél 8-kor ismét bemutatja a Katona József Színház. Az előadás teljes bevételét az árvízkárosultaknak ajánlották fel. Tizenegy új film Mit látunk júniusban a mozivásznon? Gazdag és színes prog- várják a nézőket | szerepel a műsoron, közülük két magyar játékfilm, (28) Kloss azonnal észrevette a haliból eléjük siető lányt, s gondosan vigyázott, hogy arcizma se rándul- jon meg, amikor a kiáltás nyomán Márta Beckerhez fordul: — Engem szólított, kisasszony? A nevem Hans Kloss, — összecsapta a bokáját, s tisztelgett. — Hans, nem ismersz meg? Márta vagyok. Márta Becker. — mondta a lány, s pillanatról pillanatra elbizonytalankodott a hangja. — Nem ismer az úr? — fordította magázásra a lány a hangot, s már kissé megalázottan magyarázkodott tovább. — Bocsásson meg kisasszony, de azt hiszem valami félreértésről van szó. Bármikor állok rendelkezésére tisztázni ezt a kérdést, de most, ha megengedi — s udvariasan meghajolt — vár a nagybátyám, s bizonyára türelmetlenül. — Nem hiszek többé a nők megérzéseiben — mondta Stadtke, miközben felfelé kaptatott a lépcsőn. Kloss pedig arra gondolt, hogy ez a néhány perc volt eddig a legnehezebb. S miközben nagybátyjához közeledett, látta maga előtt Jakubovszkij arcát, amikor felderülve fogadja a hírt: A J—23-as ismét jelentkezett * „A feladat veszélyes és rendkívül nehéz” — fejeződött be a rádiogramm, ,amelyben a központ Wroc- lawba küldte Klosst. 1942. decembere volt. Sztálingrádnál elszenvedték első vereségüket a németek. A Wehrmacht bizalmas tájékoztatója eléggé homályosan adta tudtára a törzstiszteknek Is, hogy az ezeréves Birodalom oszlopának számító Paulus-hadosztály összeroppant. A frontokon a „rettenetes fordulat” lelkiállapotában éltek az emberek. A világsajtó egyre többet cikkezett a német hadsereg vereségeiről, ember és technikai veszteségeiről. S a vereségek nemcsak az orosz fronton mértek csapást a világhódító ábrándokra. Afrikában éppen úgy, mint Görögországban ugrásszerűen megnőttek a veszteségek. De arról a frontról, ahová Kloss ment, nem adtak ki hadijelentéseket. Az itteni győzelmeket éppen úgy elnyelték a titkos páncélszekrények még titkosabb rekeszei, mint a veszteségeket. Ez a ki tudja hányadik arcvonal a merészségek és egyben a túlzott óvatosságok hadszíntere volt. Kloss küldetésének bonyolultságára gondolt, amint rótta Wroclaw utcáit. — Ha három nap alatt nem sikerül, fel kell áldozni az embereket — gondolta Kloss, s összeszorult a szíve a gondolatra. Áthaladt a Hindenburg Platzon és befordult egy keskeny utcába. Megállt egy közlemény előtt, amelyet Hankeg Gauleiter írt alá. Mellette fiatal lány haladt el. Kis kézikocsit vonszolt, poros szénnel megrakva. Egy altiszt feszesen tisztelgett, egy öregember csikkért hajolt le a sarkon. Kloss megállapította, hogy nem követik. Ránézett a lányra, aki egy röpke pillanat múlva elfordította a fejét. Néhány másodpercnyi terepszemle után elindult a templom felé. A főbejáratot zárva találta. Meglökte a mellékajtót, homályos csarnokba lépett. Szent Antal szobra nézett vele farkasszemet. A szobor alatt néhány gyertya világított, távolabb idős asszonyok koptatták a térdeplőzsámolyt. Kloss igyekezett lábujjhegyen járni, de léptei így is zajt csaptak a hatalmas épületben. Szerencsére megszólalt az orgona. Kloss a karzathoz vezető utat kereste, s miután végig nyikorgatta a fából készült csigalépcsőt, az orgonistához lépett. Egy ideig önfeledten hallgatta Bach csodálatos futamait, aztán a férfi vállára tette a kezét. — Te vagy az, Rudi? — kérdezte az orgonista. Kloss hallgatott. — Ki vagy? — kérdezte ismét a férfi, s játszott tovább. — Üdvözletét hoztam Zsuzsanna nénitől — súgta az orgonista fülébe Kloss. A férfi hallgatott, mintha nem értette volna. (Folytatjuk’ s a nyárra való tekintettel nem leszünk híjában a a mozik az első nyári hó- I könnyű szórakozásnak sem. napban, összesen 11 új film | Akad a programban krimi, történelmi kalandfilm sőt fantasztikus história is. A kecskeméti Városi mozi első bemutatója a Történelmi magánügyek című új magyar film. írója Gyárfás Miklós, rendező Keleti Márton. A parádés szereposztású vígjáték egy kedves kis titkárnő, Mária szerelmi hányattatásairól szól a személyi kultusz idején. Máriát Ruttkai Éva személyesíti meg, a többi főszerepben Básti Lajost, az A hekus és azok a hölgyek című színes, francia filmslágert. Végül egy izgalmas, háborús, szovjet kalandfilmet láthatunk címe: öten az égből. A filmbeli akció nagy jelentőségű német katonai találmány megszerzéséért folyik. Az Árpád mozi júniusi műsora egy bolgár partizántörténettel kezdődik. Címe: A nyolcadik. Ezután a Brancaleone ármádiája című olasz kalandfilm következik, a főszerepben Vittorio Gassmannal. A Dr. Holst fantasztikus esete izgalmas történet egy goKálmán Györgyöt, Mensá- j nosztevőről, aki titokzatos ros Lászlót és Somogy vári " ‘ ' - - ~ Rudolfot láthatjuk. Érdekes történet az igazságról, arról, hogy a hazugság mindig megbosszúl- ja magát az Akit nem lehet elítélni című új szovjet film. Nagyszabású történelmi tabló a XVII. századi Lengyelországról. A kis lovag című, kétrészes szélesvásznú lengyel film. A forgatókönyv Sienkiewicz Pan Wolodyjowski című regénye alapján készült. A hónap közepén valóságos krimidömping részesei leszünk, ugyanis ekkor játssza a kecskeméti Városi mozi a Bye, bye, Barbara című hajmeresztő, színes, francia bűnügyi filmet, majd egy mulatságos, színes, olasz—francia—NSZK krimikomédia következik, címe: A Szent Péter-had- művelet. A főszereplők között ismét viszontlátjuk a népszerű Heinz Rühmannt. A két új krimi között újra képességgel rendelkezik: amit kigondol, életre kel. Hallatlan nagy hatalmat szerez ezáltal mindenki fölött. Az Árpád mozi tűzte műsorra a másik júniusi magyar bemutatót, címe: A nagy kék jelzés, vagy A hűség jutalma. A főszerepekben : Latinovits Zoltán, Darvas Iván, Psota Irén és Mezey Mária. Két bemutatót kell még megemlítenünk a műsorból, az egyik A sztár című új csehszlovák film egy öregedő színésznőről, a másik látványos, kalandos történet a polgárháború idejéből, a Vágta a völgyben című szélesvásznú szovjet film. Az említetteken kívül felújítás az Árpád mozi műsorán a Sógorom a zugügyvéd és az Estély habfürdővel című amerikai vígjáték, valamint a Vigyázat, hekus! című francia műsorra tűzi a Városi mozi i film.
