Petőfi Népe, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-11 / 135. szám

1970. június 11, csütörtök 3. oldal Ezer újabb távbeszélő-állomás iesslenétesi Beszélgetés Fodor István szegedi postaigazgatóval A korszerű távközlés el­engedhetetlen kelléke a XX. Század második felé­nek. Sajnos, az 50-es évek gazdaságpolitikája követ­keztében hazánkban nem fejlesztették a követelmé­nyeknek megfelelően a te­lefonhálózatot. Ennek hát­rányai érezhetők Kecske­méten is, ahol számos új, ipari, mezőgazdasági üzem, intézmény, lakótelep vár távbeszélő vonalra. A Sze­gedi Postaigazgatóságon felkerestük Fodor István igazgatót, tudna-e valami biztatót mondani a kecs­keméti „telefoninség” eny­hítésére vonatkozóan. — Sajnos, valóban úgy van — válaszolta Fodor István —, hogy Kecskemét távbeszélő központját évek óta nem állt módunkban bővíteni, annak ellenére, hogy ismeretes előttünk a város fejlődő iparának, me­zőgazdaságának, közületi­nek és lakosságának egyre növekvő jogos igénye. A posta épülete már szűknek bizonyult arra, hogy újabb berendezéseket helyezzünk el benne. A városi pártbi­zottság és a városi tanács segített a postának oly mó­don, hogy az épületben la­kók részére lakást adott. Így btfső átalakításokkal lehetővé vált a gépterem bővítése. Ennek tervezésé és az átépítés előkészítése még tavaly elkezdődött. — Milyen arányú háló­zatbővítésre van kilátás? — Jelenleg 2100 automa­ta távbeszélő készülék mű­ködik a városban. Ezen fe­lül 130 alközpont van, közel 3 ezer mellékállomással. A tervek szerint most ezer újabb állomást kapcsolunk be. A berendezések készí­tését a Beloiannisz . Hír­adástechnikai Gyár még az év elején elkezdte, s az üzembe helyezésre kész át­adását a szerződésben ez év végére vállalta. A hálózat- bővítéssel kapcsolatos épü­letátalakítás, az automata távbeszélő központ, s a he­lyi hálózat bővítése mint­egy 8 millió forintba kerül. — Milyen mértékben elé­gítik ki ily módon az igé­nyeket? — Teljes derűlátással, sajnos, nem nyilatkozha- tom, hiszen a telefonbesze­relésre beadott kérelmek száma jóval meghaladja a tervezett bővítés méreteit. Természetesen, lényegesen javul majd a távbeszélő el­látottság, ami nemcsak a bekapcsolt állomások szám­szerű növekedését, hanem a szolgáltatás minőségét — a gyorsabb kapcsolást — is jelenti. A távbeszélő köz­pont kapacitásának növe­kedése arányában építjük, illetve bővítjük a hálóza­tot, többek között a Szé- chenyivárosban, a Rákóczi úton, az Izsáki úton. A korszerűsítés a város lakóinak szeme láttára fog lezajlani. Ezt azért emlí­tem, mert előre is megér­tést és türelmet szeretnénk kérni a kecskemétiektől, ugyanis több utcát, gya­logjárdát kell majd felbon­tani a csőhálózat, az al­építmények bővítése miatt. Ezenkívül a munka még azzal jár, hogy műszaki okokból távbeszélő szám- változásokra is sor kerül. Természetesen ennek mér­tékét igyekszünk csak a legszükségesebbre korlá­tozni, az elkerülhetetlen számváltozásokról pedig a posta idejében értesíti az érdekelteket. Meggyőződé­sem, hogy a tetemes anyagi kiadásokat és nagy munkát jelentő telefonhálózat-bőví­téssel a posta is hozzájárul Kecskemét további fejlő­déséhez — fejezte be tájé­koztatóját Fodor István igazgató. N. O. 1500 kombájn érkezik külföldről ARATÁS ELŐTTI GÉPSZEMLÉK Az agyonhallgatott olajtenger A Die Weltwoche cí­mű nyugatnémet lap meg­jegyzése: Vajon az Egye­sült Államok számára indokínai kötelezettsége csak ideológiai csatározást jelent? A Délkelet-Ázsia vizei alatt húzódó hatal­mas olajlelőhelyek eddig tudatosan keveset emlege­tett felfedezése azonban egész más irányba utal. Az amerikai geológusok­nak, geofizikusoknak és oceánográfusoknak az el­múlt években végzett mé­rései szerint egy körülbe­lül 6400 kilométer hosszú, s 480 kilométer széles olajtenger fekszik a víz alatt, amely a Sziámi­öböl alatti tengerfenéktől az indonéziai szigetvilá­gon át egészen Észak- Ausztrália partjaiig ter­jed. A hatalmas olajlelő­helyeket a jövőben azon­ban csak az tudja kihasz­nálni, aki a szomszédos partrészt is uralma alatt tartja. (A lap mottója.) James Gauntt, az is­mert amerikai geológus, aki 15 éve kutat Délkelet- Ázsia legkülönbözőbb ré­szeiben kőolaj után, úgy véli, hogy már öt éven belül naponta 400 millió barrelt (1 barrel=158,9 li­ter) fognak kitermelni a Thaiföld, Kambodzsa, Ma­laysia, Dél-Vietnam és Indokína partjai előtt hú­zódó olajmezőkön — sok­kal többet tehát, mint amennyit ma az egész nyugati világ termel. Ebből a szemszögből nézve aztán sokkal inkább érthető lesz Amerika azon indokínai kötelezettsége, amely egyébként eddig nemcsak külföldön, hanem az Egyesült Államokon belül is a legtöbb megfi­gyelőben értetlenséget kel­tett. Mint elődje, Lyndon B. Johnson, Nixon elnök is évtizedek óta igen szo­rosan kötődik az olaj gaz­dasághoz, nemcsak mint politikus, hanem mint ügyvéd is. New York-i ügyvédi hivatalának leg­jövedelmezőbb megbízói­hoz tartozott az El Paso Natural Gas Co. is. Ha az ellenséges erők­nek (értsd: a népfelszaba­dító erők. Szerk.) sikerül­ne Kambodzsa partjaira, vagy ezenkívül még Thai­földre vagy akár Malaysi­ába is előnyomulniuk, úgy a Sziámi-öböl is le­het, hogy visszavonhatatla­nul elveszne. Hiszen ma­gától értetődő, hogy az úszó fúrószigetek, ame­lyekről kitermelik a kő­olajat a tenger fenekéről, a víz alatti laboratóriu­mok, a kutatóhajók, s az olajvezeték-építők rá van­nak utalva a biztos szá­razföldi összeköttetésekre. A legnagyobb bizonyos­sággal indulhatunk ki te­hát abból, hogy az ameri­kaiak belátható időn be­lül nem vonulnak kd In- dokínából: ezt csak ak­kor fogják majd meg­tenni, ha sikerül nekik az egész partszakaszon bará­ti (értsd: bábrezsim. Szerk.), s magukat szilár­dan tartó kormányzato­kat nyeregben tartaniuk. A mezőgazdasági nagy­üzemek készülődnek a 3,1 millió holdnyi kalászos ga­bona betakarítására. A legtöbb tsz-ben gépszem­léket tartanak. Ezzel egy- időben a járási mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztályok — az illetékes szervekkel együtt — meg­vizsgálják a közös gazda­ságok munkavédelmi hely­zetét, és ahol szükséges, intézkednek a kiegészítő balesetelhárítás megszer­vezéséről. A mezőgazdasági üze­mekben azzal számolnak, hogy az idei aratás nehéz lesz. A május végi—június eleji határszemlék szerint ugyanis a gabona túlsá­gosan gyomos és az ara­tás ugyancsak igénybe ve­szi majd a gépeket. Ép­pen ezért a felújított gép­park kipróbálásának egy érdekes módját választják. A későbbi, nagyobb ki­esések elkerülésére a ga­bonakombájnok nagyobb részét már az őszi árpa aratásánál üzembe helye­zik. Így néhány nap alatt megállapítható, valóban üzembiztosak-e a beren­dezések, és ha hibákat ta­lálnának, úgy az újabb javításra marad még idő. A mezőgazdasági gép­javító vállalatoknál tavaly októbertől az idei május végéig csak alig 100—120 kombájnt újíttattak fel a mezőgazdasági nagyüze­mek. Ebből a szakembe­rek arra következtetnek, hogy miután megszűnt a gépjavítás után járó álla­mi támogatás, a tsz-ek helyben és saját erőből ja­vítják meg a gépeket. A Mezőgazdasági Gépalkat­részellátó Vállalat a több mint 11 000 kombájnhoz elegendő alkatrészt szer­zett be. Csak a kombáj­nokhoz szükséges úgyne­vezett erősített láncok megvásárlása kérdéses még. 30 000 méter ilyen láncra lenne szükség, az import alapanyag azonban nem érkezett meg időben a Mátravidéki Fémműhöz és ezért a megrendelőket nem tudják kielégíteni. A MEGÉV most újabb erő­feszítéseket tesz, hogy Jugoszláviából vásárolják meg a gépek működéséhez szükséges láncszerkezete­ket. A mezőgazdasági gép­javító vállalatok tavaly még 540 kombájnnal ren­delkeztek, ezeket bérbe­adták az igénylőknek. Most már csak 19 arató­cséplőgépük van, a töb­bit eladták a termelőszö­vetkezeteknek. Így az idei aratást csaknem teljes egészében a mezőgazdasá­gi nagyüzemek bonyolít­ják le. Saját gépekkel dol­goznak majd, és a javí­tást is lényegében önerő­ből oldják meg. A vidéki jelentések sze­rint a mezőgazdasági nagyüzemek a rendelke­zésre álló üzemanyagtáro­ló teret fokozatosan töl­tik fel. Az ÁFOR-telepek is megteszik a szükséges intézkedéseket a mező- gazdasági géppark kiszol­gálására. Az idei aratásra 1500 kombájn érkezik külföld­ről, nagy többségüket már át is vették a gazdaságok. Lenin-emlékérmet adományoztak magyar közéleti személyiségeknek A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége a Le- nin-centenárium tiszteleté­re létesített emlékérmet adományozott magyar párt­ós állami vezetőknek, köz­életi személyiségeknek, a politikai, a társadalmi és a kulturális élet számos képviselőjének, a lenini eszmék terjesztésében, meg­valósításában, a magyar— szovjet barátság ápolásában kifejtett kiemelkedő tevé­kenységükért. A kitüntetettek egy cso­portjának szerdán F. J. Tyitov, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete meleg szavak kíséretében nyúj­totta át a magas elisme­rést. A bensőséges ünnepségen megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára. A kitüntetettek nevében Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára mondott köszönetét. Mennyit agitáljon a vezető? Felajánlások, segélyek Az árvízkárosultak meg­segítésére az érsekcsanádi Búzakalász Tsz tagsága 35 ezer forintot ajánlott fel. A szövetkezeti gazdák a járási munka verseny ben elért első helyezésért ka­pott 15 ezer forint jutal­mat is a nemes célra jut­tatják. * A Kecskeméti Autó- és Gépjavító Ktsz mintegy 100 dolgozója 12 200 fo­rinttal segíti a bajbajutot­takat. A szövetkezet ve­zetősége 25 ezer forintra egészíti ki a felajánlást, s ezt az összeget utalja át az árvízkárosultak segély­alapjára. * Megyénk egészségügyi dolgozóinak felajánlása — amelynek összege egyéb­ként napról-napra gya­rapszik — június első harmadának végén 410 ezer forintot tett ki. Mostanában számonkérik az erélyt, a határozottságot egyes vezetőktől. Tegyük hozzá, joggal, mert néhol valóban megfeledkeznek er­ről a fontos vezetői tulaj­donságról. Az egyértelmű döntéstől, a határozott igen vagy nem kimondásától fő­ként a kényes személyi kér­déseknél húzódoznak. Fe­gyelmezni, a feladatok el­végzését számonkérni, fe­lelősségre vonni, valakit előléptetni, vagy leváltani a produktummal arányosan differenciáltan jutalmazni és bért emelni valóban nem könnyű, mert találko­zik az érintettek, vagy ép­pen a passzív kívülállók ér­zékenységével. De a legké­nyesebb ügyekben is az egyszemélyi felelős vezetők joga és kötelessége a hatá­rozott döntés. Mindez persze nem azt jelenti, hogy a vezető a ri­deg tárgyilagosság megtes­tesítője, s érzéketlen a han­gulatra, a személyes indu­latokra. Aligha érthetünk például egyet azzal a he­lyenként jelentkező véle­ménnyel, hogy a vezető ne agitáljon, az ő feladata ki­zárólag csak a döntés, az utasítás és az ellenőrzés. Legalább olyan fontos vezetői tulajdonság a meggyőző, agitatív kész­ség, mint a jó helyzetfel­ismerés, vagy a határo­zott véleményalkotás, ál- iásfoglalő képesség. E különböző vezetői kvali­tások egyébként szorosan összetartoznak és nem ál­líthatók szembe egymással. Csak a sokoldalúan megala­pozott, meggyőződéses ve­zetői vélemény lehet a he­lyes döntés alapja. S aki tudja, mit és miért csinál, az elhatározásait félreért­hetetlenül meg is tudja in­dokolni. s ezt az indoko­lást — feltéve, ha nem ru­tinfeladatról van szó — joggal elvárják minden fő­nöktől közvetlen munkatár­sai, s az irányításra bízott kollektíva tagjai. A vezető meggyőző tevé­kenysége tulajdonképpen már a döntés-előkészítés időszakában kezdődik. Élénk vitában, érvek és el­lenérvek pergőtüzében ala­kul ki a vezető határozott véleménye. S e vélemény helyességének egyik próba­köve az ellenvéleményt valló munkatársak meg­győzése, még a döntés meg­hozatala előtt. Ezért is kí­vánatos, hogy a vezető olyan közvetlen munkatár­sakat, tanácsadókat válasz- szón, akik képesek felszín­re hozni az ellenérveket, a döntés után esetleg széle­sebb körben is jelentkező nézeteket. A tanácsadó tes­tület, az egyszemélyi dön­tést előkészítő apparátus akkor segíti a főnök mun­káját, ha bátran vitába mer szállni vele, s akkor árthat neki, ha mindenben egyet­értését, helyeslését keresi. Az eleven előkészítő ér­veket is szolgáltatnak a későbbi elhatározás indok­lásához, elfogadtatásához. Ahol nincsenek ilyen vi­tájolhatja magát, s hibás döntés esetén is hisz sa­ját csalhatatlanságában. Időnként még glóriát is képzel a feje fölé, s kinyi­latkoztat, mint majdan a próféták, vagy ellentmon­dást nem tűrően parancsot osztogat, akár a zsoldosve­zér. Mind a parancsuralom, mind a kinyilatkoztatás, a szellemi gyengeség, a bi­zonytalanság, az érvek hiá­nyának a jele. Persze, nem kell min­dent magyarázni, hiszen a dolgozó nem kisdiák, és a vezető sem tanító. Vannak nyilvánvaló igazságok — mint a matematikában a 2X2=4 —, amit feltételez­hetően mindenki ismer. Ilyen például, hogy a fize­tésért dolgozni kell, hogy a munkáért felelősséget vál­lal végzője stb. A napi munka kiadása vagy szá­monkérése aligha igényel minduntalan időtrabló da- gályos magyarázatot a köz­vetlen munkahelyi veze­tőktől, például a műveze­tőktől. De a vállalati veze­tésben már kevesebb az ilyen ismétlődő rutinelem és sokkal több a kialakult gyakorlatot megújító kezde­ményezés, vállalkozás, amely a nyilvánosság íté­lőszéke előtt vizsgázik iga­zán. Ilyenkor a vezető ki­áll és elmagyarázza, hogy miért vált döntése szüksé­gessé. Kritikus ügyekben pedig eleve kéri is az érin­tettek véleményét, javasla­tát, támogatását. így a jól előkészített döntés nem hat ták, a vezető könnyen el- meglepetésként, sőt az agi-i lis dolgozók saját javasla­tuk megvalósulását látják benne. A dolgozókkal egyetér­tésben könnyebben — úgy is mondhatnánk, hatéko­nyabban — lehet vezetni, mint ellenükre. Ezért a döntés sikeres végre­hajtásáért is érdemes az ügy számára minél több, a végrehajtásban részt­vevőt megnyerni. De a szocialista tulajdon lényegéből is következik, hogy figyelni kell a dolgo­zók, a „részvényesek” vé­leményére, szavára. Kívá­natos minél több részvé­nyes szavazatát elnyerni, ha abszolút egyetértésre nem is lehet törekedni. Nem tekinthetjük ezért a vezetői döntések lényegé­nek, hogy azok egy az egy­ben a közvélemény elvárá­sait tükrözzék. Sokkal in­kább az előrelátást. Olyan­kor is dönteni kell, ha so­kan — vagy a hangadók közül sokan — akár pilla­natnyi, akár vélt érdekek alapján ellenzik. Ilyenkor különösen nélkülözhetetlen a meggyőző szó, az érvelés, az összefüggések, a távla­tok ismertetése. Persze, azok sem élhetnek vétó­joggal, akiket nem lehet meggyőzni. A feladatok, a döntések végrehajtása köte­lező. Az agitációt végül is határozottság és erély vált­ja fel mindazoknál, akik önkéntesen és meggyőző­désből nem állnak a ponto­san, szépen cselekvők közé. e, &

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom