Petőfi Népe, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-11 / 135. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! “Petőfi a MAGYAR S?OCÍALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS'-KISKU/J MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NA XXV. évf. 135. szám 1970. június 11, CSÜTÖRTÖK Ara: 90 fillér Szeszélyes időjárás Közepes terelésre van kilátás Az aratás közeledtével mindenkit érdeklő kérdésről informálódtunk a megyei és a Kecskeméti Városi Tanács mezőgazdasági osztályán. Arra kerestünk választ, hogy az idei rendkívül kedvezőtlen időjárásnak milyen hatása volt a mezőgazdasági munkákra, illetve milyen mértékben jelentkeznek majd a rossz időjárás következményei a terméseredményekben. Megtudtuk, hogy a megyében körülbelül 110 ezer hold földet borított el a belvíz, amelyből a bevetett terület 4o ezer holdat tesz ki. Kecskemét határában 1200 kh jelenleg is viz alatt áll. A tiszai árvíz a Tisza- kécskétől Tiszaújfaluig terjedő szakaszon mintegy kilencezer holdat öntött el. A belvizek és a kiadós esőzések miatt a szövetkezeti gazdaságok az idén 4—5 hetes késéssel, csak április közepén tudták a talajmunkákat elkezdeni. A kedvezőtlen körülmények miatt a tavaszi vetésű szántóföldi növények üzemi előirányzatait több gazdaság nem teljesíthette. A kedvezőtlen időjárás miatt elhúzódtak a növényápolási munkák és a várható munkacsúcsok a szokásosnál nagyobb mértékben fogják megterhelni a mező- gazdaság üzemeit. Az őszi kalászosok vízkár miatti kipusztulása kb. 4—5 százalékos. Kecskemét határában nagyobb arányú: mintegy 14 százalékos kipusztulást jelentettek a szövetkezetek. Az átlagosnál hűvösebb időjárást az alacsony fekvésű homoktalajok rozsvetései sínylették meg. Az előzetes becslések szerint az őszi kalászosok össztermése kevesebb lesz a tavalyinál, de megalapozottnak látszik az a feltevés, hogy a vízkárt nem szenvedett gabonaföldeken a tavalyihoz hasonló átlagtermések lesznek, mert az időjárás a kalászosokra kedvező. A kései kitavaszodás miatt a rövid tenyészidejű — és kisebb hozamú kukoricafajtákat vetették el inkább a gazdaságok. A paradicsom- és a paprikapalánták kiültetése egy hónap késéssel történt meg, de nagyon kedvező időjárás esetén a terméselőirányzatok teljesíthetők. A zöldborsó jó termést ígér. a partos és magasabb fekvésű földeken nagy mennyiségű, jó minőségű réti szénára lehet számítani. Az alacsonyabb fekvésű területeken viszont, ahol tartós vízállás volt. sok lesz a savanyú fű. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya felhívta a gazdaságokat, hogy a közutak, vasutak mentén termett értékes fűszéna betakarítását haladéktalanul kezdjék meg. Almából, szőlőből az idén is jó, őszi- és kajszibarackból közepes termés várható. A mostani időjárás kedvez a gombabetegségeknek, ezért a növényvédelem fokozására van szükség. Az információk szerint az aratásra, cséplésre való előkészületek megyeszerte folynak. Gyorsított ütemben javítják a kombájnokat, arató-, bálázó és magtisztító gépeket, berendezéseket. A hatóságok közreműködnek abban, hogy a termelőszövetkezetek és szakszövetkezetek tűzrendészet! és balesetvédelmi vonatkozásban is jól felkészüljenek az aratásra. Vihar és jég a Duna mentén Baján 35 milliméter csapadék Pécsett jelentkezett kedden a délutáni órákban a zivatar, de 17 órakor már Baján is dörgött az ég, 35 millimétemyi csapadék zú- dúlt le és 18 órára a jégverés is megkezdődött — ezzel kezdte tájékoztatását a keddi viharról dr. Tóth Pál, a Központi Meteorológiai Intézet tudományos csoportvezetője. A zivatar délről lavinaszerűen terjedt tovább, de inkább csak a Duna vonalán és attól némileg keletre. Tulajdonképpen az történt, hogy Baja és Budapest között szinte egyidejűleg buggyant ki egy- egy zivatargóc és zúdúlt le a hatalmas csapadékmeny- nyiség. helyenként pedig — mint Örkényben, Budapesten, Vachartyánban stb. — a jég is. Nagykátán 25, Gyöngyöspatán 41 millimé- ternyi csapadékot mértek. A Balatontól északnyugatra csupán egy-két helyről jelentették kisebb csapadéknyomokat. Éjfélkor azonban Miskolc felett is megdördült az ég és ott is mutatnak, hogy a legnagyobb vihar és a legerősebb jégeső most Budát érte. A helyenkint előfordult jégverés okozta károkról egyelőre pontos jelentések még nincsenek. Megérkeztek az első borsószállítmányok a Kecskeméti Konzervgyárba A hosszú, esős, napfény-1 sában. Még ilyen későn télén tavasz nagymérték- [ nem indult a borsószezon, ben hátráltatja a mezőgaz-1 mint az idén — mondta Képünkön a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben levő előfeldolgozó telepen a HERBORT típusú fejtőgéppel megkezdik a munkát. daságot és az élelmiszer- ipart a termékek betakarításában, illetve feldolgozáT apasztalatcsere, szakmai bemutató Solton Hiányzik tizenháromezer tehén Szerdán a szarvasmarhatenyésztés fellendítésében érdekelt megyei szervek, intézmények, vállalatok, gazdaságok, tsz-szövetsé- gek szakemberei tartottak egész napos tanácskozást Solton. A községi művelődési otthonban rendezett ankétot dr. Maár András, a MTESZ megyei elnöke, a megyei tanács vb mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője nyitotta meg. Bevezetőként megemlítette, hogy a szarvasmarha kitört a zivatar. 32—36 mii- ! tartásának a megyében csak liméter csapadék hullott j kisüzemi hagyományai van- helyenként a Sajó és a nak. Ezek, továbbá a kedHernád környékén is. Az árvizes területeken szerencsére csak kisebb jelentéktelen esők, zivatarok fordultak elő. A vihar mozaikszerűen jelentkezett az országban. A meteorológiai intézethez érkezett jelentések arra vezőtlen természeti viszonyok mindmáig a közös gazdaságokban is főleg csak a külterjes tartásnak kedveztek. A nagyüzemi tehenészetek hosszú évekig nem tudtak előre lépni a lyezési körülmények javítását illetően. Az elletők és a borjúnevelők korszerűsítésében pedig máig sincs jelentősebb változás. Az előadó kitért a takarmányozás és a talajerőpótlásnak az állattartással összefüggő kérdéseire. Hangsúlyozta: az eddigiekhez képest csak az egyértelműen korszerű, a koncentrált, szakosított telepek kiépítése hozhat döntő változást. A kívánatos az volna, hogy száz hold szántóra jusson 20 szarvasmarha, amelyek közül 8 a tehén. A jelenlegi átlagos létszám ennek alig több mint a fele. ősz-, szességében ez azt jelenti, hogy az optimális létszámhoz képest a megyében csupán tehénből 13 ezerrel kintésére került sor, ahol a háztáji állományt tekintve a létszámcsökkenés megállítására volna szükség. Ezután dr. Magas László, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Termelés- és Műszaki Fejlesztési Főosztályának helyettes vezetője tartott előadást a tenyésztés szakmai és közgazdasági összefüggéseiről. A fejlesztési teendőkkel kapcsolatban dr. Csukás András, a minisztérium osztályvezetője számolt be. A tanácskozást felszólalások és szakmai filmvetítések egészítették ki. Majd a helybeli Szikra Tsz tehenészeti telepének megtevan kevesebb. Az egyensúly megteremtésének azonban csak egyik útja a zsúfolt és kezdetleges elhe- közös állomány fejlesztése, a látogatókat Takács László, a gazdaság elnökhelyettese tájékoztatta és kalauzolta. Végvári István, a Kecskeméti Konzervgyár igazgatója. — 1968-ban már május 15-én kezdtünk, s a legrosszabb, 1965-ös esztendő ben is június 3-án beindíthattuk a. feldolgozó gépsort. Tegnap azután mégis megkezdődött, megérkeztek a régen várt első szállítmányok a konzervgyárba. A gyárnak a kecskeméti j Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben levő előfeldolgozó telepén már tegnapelőtt nagy volt a készülődés. Éppen a HERBORT típusú borsófejtő-gép próbajáratását végezték, amikor kint jártunk, sőt ennek sikere után a szezonindításra is sor került. Ezzel a géppel naponta 3 műszakban 4 vagonnyit tudnak kifejteni. A gyár egyébként már csak a borsószemeket fogadja és dolgozza fel, a kifejtést, illetve kicsépelést a körzetiében levő 16 tisztítótelepen 30 géppel végzik. A korszerűbb eljárás a borsócséplés, mert a lekaszált termést dolgozza fel, míg a fejtőgép csak a kézzel szedett hüvelyesborsót szemezi ki. Egy- egy gép egy szezonban 120 —150 kataszteri hold termését dolgozza fel, illetve tisztítja meg. A konzervgyár egyébként gondosan felkészült az előfeldolgozó telepek és az üzem közötti szállítás lebonyolítására. Többek között könnyű, szellőzőrácsos műanyagládákat szereztek be, amelyek higiénikusabbak, mint a korábbi göngyölegek, s általuk a rakodótér is jobban kihasználható. Az első borsószállítmányok egyébként a lakiteleki Szikra Tsz-ből, a cibakházi Vörös Csillag Tsz-ből és a kecskeméti MSZBT Tsz- ben levő előfeldolgozó telepről érkeztek. Az utóbbi helyen a MÉK-től is 4 és fél vagonnyi zöldborsót vásároltak eddig konzervipari célra. Előreláthatóan e hét második felében és a jövő héten már minden gazdaságban megkezdik a borsó aratását. A gyárban a feldolgozó gépsoron pedig, ha még nem is teljes ütemben, de zavartalanul folyik a munka. Igaz, az idén több idő volt a gépek karbantartására, mint máskor. N. O. A pártbizottság és a tanács ünnepi ülése Kunszentmikléson A megyei tanács határozata értelmében Kunszent- miklós is a nagykőé ségek sorába lépett. Ebből az alkalomból a községi pártbizottság és a tanács tegnap délután ünnepi ülést tartott. Az elnökségben helyet foglalt dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke, Horváth Ignác, az MSZMP Kecskeméti Járási Pártbizottságának első titkára, Boza József, az MSZMP Du- navecsei Járási Bizottságának első titkára, valamint Horváth József, a dunave- csei és Bene András, a Kecskeméti Járási Tanács 1 V. B. elnöke, K. Tóth Ferenc, a községi pártbizottság titkára nyitotta meg az ülést, majd Ájp- li László, községi vb-titkár mondott ünnepi beszédet, melyben részletesen kitért Kunszentmiklós életének jelentősebb fordulópontjaira és fejlesztésének további tennivalóira. Ezt követően dr. Varga Jenő elvtárs üdvözölte a két testület tagjait, és átnyújtotta a helyi vezetőknek a nagyközségi rangot tanúsító oklevelet. Végül a helybeli KISZ-szervezetek, úttörőcsapat tagjai köszöntötték az ünnepi ülést.
