Petőfi Népe, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-10 / 134. szám
1*70. június 10, szerda *. oldal 1 Ünnepi ülés Felhívás érkezett as MSZBT jubileuma alkalmából A fennállásának 25. évfordulóját ünneplő Magyar —Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége kedden a Parlament Vadásztermében kibővített elnökségi ülésen emlékezett meg az 1945. június 9-i zászló- bontásról. Részt vett az ülésen és az elnökségben foglalt helyet Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Mi- hályfi Ernő, az MSZBT elnöke, Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Gyenes András külügyminiszter-helyettes, Ligeti Lajos, Révész Géza és Vadász Elemér, az MSZBT alelnökei és Nagy Mária, az MSZBT főtitkára. Ott volt és az elnökségben foglalt helyet F. J. Tyitov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete és P. N. Fe- doszejev akadémikus, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke, a jubileum alkalmából hazánkba Az idén negyedízben díjazta a Szakszervezetek Megyei Tanácsa a Kecskeméti Katona József Színház művészeit az évad során nyújtott kitűnő teljesítményeikért. Tegnap délelőtt Borsodi György, az SZMT-vezető titkára bensőséges ünnepségen adta át a kitüntetetteknek a díjakat. Goór Imre festőművész linóleummetszetével díszített oklevelet és kétezer forint pénzjutalmat kapott Udvaros Béla rendező az általa szervezett nagy sikerű drámaestek 10 éves jubileuma alkalmából, továbbá Fekete Tibor, Jászai-díjas színművész a Kaukázusi krétakörben nyújtott alakításáért, Major Pál, a munkásszállásokon fellépő művészbrigádokban kifejtett áldozatos tevékenységéért, Balogh Rózsa és Perényi László, a zenés darabokban évek óta érkezett szovjet küldöttség vezetője. Révész Géza megnyitó szavai után dr. Mihályfi Ernő mondott ünnepi beszédet. — A Magyar—Szovjet Művelődési Társaság a megalakulás után nagy lendülettel fogott a .munkához. — A társaság tevékenysége még jobban kiszélesedett 1949-ben, amikor az országos elnökség határozatot hozott arról, hogy a társaság feladatai túlnőttek a művelődési feladatokon, a társaság fontos politikai szervnek tekinti magát. E határozat szellemében eddigi nevét Magyar— Szovjet Társaságra változtatták. Mozgalmunknak sok százezer aktív tagja van, és ezen az ünnepi díszülésen szeretnék köszönetét mondani mindazoknak, akik az alapítók közül itt vannak, és akik a 25 esztendő alatt és ma is lelkes, jó munkával segítik felmutatott kimagasló teljesítményeikért. Az SZMT elismerésében részesült Ra- dó Vilmos igazgató a szocialista eszmeiségű új magyar drámák színpadra állításáért. Borsodi elvtárs a díjak átadása alkalmával méltatta a színház törekvéseit a közönséggel való szorosabb kapcsolatok kiépítésére és a művészbrigádoknak a munkásszállások kulturális ellátásában kifejtett tevékenységét. A meleg hangú ünnepségen részt vett Gyólai Viktória színművésznő, a színház pártszervezetének titkára. A megyei pártbizottságot Gyóni Lajos, a megyei pártbizottság propaganda és művelődési osztályának vezetője, a megyei tanácsot Gila János népművelési csoportvezető képviselte. kitűzött céljaink szolgálatát. Köszönet minden munkatársunknak. — 1958 februárjában Moszkvában megalakult a Szovjet—Magyar Baráti Társaság, amelynek elnöke Fedoszejev akadémikus lett. A két társaság azóta együttműködik, minden esztendőben együttműködési tervben rögzítjük feladatainkat, amelyeket közösen és kölcsönösen valósítunk meg. A továbbiakban áttekintést adott a társaságnak a legutóbbi évtizedben kifejtett sokoldalú ismeret- terjesztő és kulturális tevékenységéről. a magyar- szovjet személyes kapcsolatok, barátságok kialakulását segítő munkájáról, többek között a barátság és békevonatokról, a testvérmegyék, városok és üzemek kapcsolatairól, az ifjúság körében az állami és tömegszervezetekkel, elsősorban a KISZ-szel együttműködve a barátság elmélyítéséért folytatott tevékenységről. Ezután az MSZMP Központi Bizottsága nevében Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára szólt az ünnepi ülés résztvevőihez. Pullai Árpád tetszéssel fogadott szavai után nagy taps közben P. N. Fedoszejev emelkedett szólásra. Hazánk valamennyi szovjetunióbeli barátja nevében üdvözölte a Magyar— Szovjet Baráti Társaság aktivistáit, éj sok sikert kívánt további munkájukhoz. Fedoszejev akadémikus beszéde végén bejelentette, hogy N. N. Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a szovjet emberek baráti érzésének kifejezéseként üdvözlő levelet küldött a társasághoz, fennállásának 25. évfordulója alkalmából. Az elnöklő Révész Géza mondott köszönetét Podgornij leveléért és a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnökének üdvözlő szavaiért. Ezután kitüntetéseket adtak át, majd az ünnepi ülés Révész Géza zárszavával végződött. Éppen onnan érkezett a felhívás, ahol a legnagyobb a veszély, ahol a megvadult Tiszával és mellékfolyóival tíz- és tízezrek dacolnak. Nem kérés jött azoktól, akik közvetlenül látják a pusztító áradatot, hanem értelemre ható levél, amely az ország valamennyi ipari és mezőgazdasági üzemének dolgozóihoz szól. A Szegedi Konzervgyár dolgozói átérezve az ország egyes területeit és lakosságát ért elemi csapás súlyosságát, kimondták, hogy a párt és a kormány gondja az ő személyes ügyük is. A sok ezer ház felépítése, még ennél is többnek a helyreállítása, az árvízvédelem miatti termeléskiesés pótlása újabb cselekvésre serkentette őket. Megértették Fock Jenő miniszterelnök szavait, aki a Kohó- és Gépipari Minisztérium Tervező Intézetében mondott beszédében rámutatott, hogy az elpusztult értékek pótlásához a nemzeti jövedelem egyszázalékos túlteljesítésére lenne szükség. Elhatározták, hogy a tervezett 1970. évi vállalati eredményeket a termelőmunka és a gazdálkodás megjavításával 2 százalékkal túlteljesítik. Arra hívják fel az üzemek, gazdaságok dolgozóit és vezetőit, hogy hasonló kezdeményezésekkel egészítsék ki az MSZMP X. kongresszusa tiszteletére indított munkaverseny célkitűzéseit. Ily módon — hangsúlyozza a levél — hatékonyabban segíthetjük a pártot és a kormányt az árvízkárok felszámolásában. Az első válasz híre tegnap érkezett szerkesztőségünkbe. Kedden délelőtt a Kecskeméti Konzervgyár politikai, gazdasági és műszaki vezetői megtárgyalták a felhívást, úgy határoztak, hogy a termelés szervezettebbé tételével, az eszközök jobb kihasználásával, a termelékenység emelésével javítják a vállalati eredményt, s járulnak ezzel hozzá a nemzeti jövedelem növeléséhez. Az ezzel kapcsolatos feladatokra tervezetet készítenek, amelyet termelési tanácskozáson vitatnak meg a dolgozókkal. Remélhetően megyénk Átadták az SZMT díjait színházunk művészeinek Mi újság a Vajdaságban? Megvédtek a padeji zsilipet Kétnapi küzdelemmel a Duna—Tiszá—Duna Vállalat szakembereinek sikerült megvédeniük a padeji zsilipet, holott az átszivár- gást már zsákokkal sem lehetett megállítani, ugyanis a Tisza vízszintje az Aranka folyó vízszintjénél csaknem három méterrel volt magasabb. A töltésen belül nyúlgát építővel sikerült a nyomást kiegyenlíteni. Ezzel a munkával több bánáti falut és több ezer hektár szántóföldet mentettek meg az árvíztől. Eddig csaknem 4000 ember, több mint 400 motoros- és fogatos jármű 2800 méter új gátat épített. A Hungarológiai Intézet tudományos értekezlete E hónap 10-én tartja az újvidéki Hungarológiai Intézet és a Nyelvészeti Intézet az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karának amfiteátrumában és a Hungarológiai Intézetben a magyar—szerb-horvát összehasonlító nyelvtan második munkaértekezletét. A tudományos összejövetelen a következő előadásokat tartják: Mikes Melánia: Beszámoló a magyar— szerb-horvát összehasonlító nyelvtani munkálatokról, Dezső László: A magyar és szerb-horvát főnévi csoportok elméleti-módszertani kérdései, Mihajlovic Veli- mir: Magyar jövevényszavak a Vük előtti korszak néhány írójának n^lvében, Mokuter Iván: A kétnyelvűség elvének, megvalósítása Magyarországon. Diákrajz-kiállítások Vasárnap három képző- művészeti jellegű kiállítás nyílt Újvidéken: a vajdasági általános iskolások IX. illetve a vajdasági közép- iskolás fiatalok VI. képző- művészeti kiállítása, ezenkívül pedig a Jugoszláv Pionirjátékok keretében megrendezett képzőművészeti kiállítás. Az általános iskolások és a középiskolások kiállítását a Djordje Natosevic iskolában tekinthették meg az érdekeltek, ahol egyúttal a diákok alkotótevékenységéről is tanácskozást szerveztek. A tanácskozást hétfőn délelőtt folytatták, este pedig megtartották a vajdasági képzőművészet-szakos pedagógusok tartományi értekezletét. A Fórum-könyvek sikere Budapesten A budapesti ünnepi könyvhéten, a Fórum Könyvkiadó Vállalat már negyedszer vett részt sátrával a Váci utcában. A jelen levő jugoszláviai magyar írók, Bogdánfi Sándor és Végei László könyvei különösen nagy sikert arattak, úgyhogy szinte napról napra pótlásról kellett gondoskodni a sátorba. A többi könyv is kelendő colt, különösen a regény- oátyázat egy sorban kirakott pályaművei keltettek nagy feltűnést. Nem az egyszeri megjelenés, a különösség. esetleg valami egzotikum hajhászásáról van szó, hanem tényleges, tartós érdeklődésről a jugoszláv és különösen a jugoszláviai magyar irodalom értékei iránt. A Fórum-küldöttség ezúttal is tárgyalásokat folytatott a budapesti kiadókkal, a Magvető, az Európa, a Móra Ferenc Könyvkiadó képviselőivel. Minden remény megvan rá, hogy a jugoszláviai magyar irodalom legjobb alkotásai tovább növekvő példány-; számban jutnak el a magyarországi könyvpiacra. összeállította: K. A. többi ipari és mezőgazda-1 zervgyár dolgozóinak felsábi üzemében is hasonlóan hívására. reagálnak a Szegedi Kon-1 N. O. fi romok újjáépülnek Segélyek az ország minden részéből Miskolcon a KISZÖV ve- vezetői vállalták, hogy a mintegy 800 ezer forint kárt szenvedett Vásáros- naményi Vegyesipari Szövetkezetei fejlesztési alapjuk terhére segítenek rendbehozni. A Szerencsi Bútoripari és a Mezőkövesdi Asztalos Szövetkezet három lakás ajtóinak, ablakainak elkészítését vállalta. A Borsod megyei fodrászok egy árvízkárosult társszövetkezetük 20—30 ezer forint értékű gépi és egyéb felszereléssel való berendezését vállalták. A termelő- szövetkezetek sem maradnak el: a többi közt a gönc- ruszkai Dobó István Tsz 300 mázsa kisvárdai nemesített vetőburgonyát ajánlott fel. SjiriMjyf Fejér megyében a mezőfalvi szakmunkástanuló intézet huszonhét árvízkárosult tanuló ellátásáról kíván gondoskodni. Az Ikarus székesfehérvári asztalosüzemében két házat szereltek össze társadalmi munkában és szállítottak el, berendezéssel együtt, az otthontalanoknak. Mindezt a gyár dolgozói áltál gyűjtött 200 ezer forinton felül! A kápolnásnyéki Petőfi Tsz 50 ezer forint értékű növendékmarhát küld valamelyik kárt szenvedett közös gazdaságnak, a kajászói Dózsa Tsz pedig másfélszáz mázsa morzsolt kukoricát ajánlott fel. Vas megye közös gazdaságai természetben 5 és fél millió forint értékű segítséget nyújtanak a cse- göldi és zsarolyáni tsz-nek. A tanácsi építőipari vállalat és a vendéglátóipari vállalat 100—100 ezer forintot, az erdészet pedig 300 ezer forint értékű épületfát juttat a nemes célra. A megyei szervek egyébként építő brigád szervezésével kívánják segíteni és gyorsítani Csegöld község újjáépítését. —j . özabolcs-Szatmár megye Máí>vaianrc'/^n napilapja arról tájékoztat, hogy még a bajbajutott megható segítőkészségnek tartalékai. A nagyhalászi körzeti ÁFÉSZ dolgozói egyhavi munkabérük 10 százalékát utalták át a segélyalapra, a szövetkezet igazgatósága pedig 60 ezer forint értékben burgonyát és sárgarépát küldött. Kitűnik az újságból, hogy az ország minden részéből naponta érkezik hozzájuk a segítség. A Kecskemét—Kiskunfélegyháza környéki tsz-ek és területi szövetségük a nagyhodosi Petőfi Tsz talpra- állását segítik. Készpénzben eddig 400 ezer forint gyűlt össze, az elmúlt hét végén pedig 10 teherautó indult útnak Bács-Kiskun megyéből a felajánlott több száz mázsa takarmány első szállítmányával. összeállította: J. T. Miért nem létesítenek vállalati lakásalapot? Az ÉDOSZ elnökségi ülése A vállalati lakásépítkezések helyzetéről tanácskoztak kedden az ÉDOSZ elnökségi ülésén. Megállapították, hogy az élelmezésiparban a vállalatok jelentős része különböző okokra hivatkozva nem mutat hajlandóságot a vállalati lakásalap létesítésére, sőt gyakran kifejezetten elzárkózik tőle. A fennálló rendelkezések pedig lehetővé tennék, hogy a vállalatfejlesztési alapból lakásépítési alapot képezzenek és erre a célra az alapnak tíz százlékát használják fel. A vállalat a lakásépítéshez még a részesedési alapból is hozzájárulhatna, de sokfelé ezt sem teszik. Az építkezéseknél nagyon sok a gond, az adminisztráció: a vállalatoknak kell intézkednie a telek kijelölésétől kezdve úgyszólván a kulcs átadásáig mindenről. Ezért a dolgozók lakásépítését nem az építést szolgáló fejlesztési alapból, hanem — inkább az egyszerűbb megoldást választva — a részesedési alapból képzett összegből, kölcsönnel támogatják. Az elnökség megállapította, hogy a vállalati társasházépítési akcióban, a természetbeni ég pénzügyi támogatásban részesülő igénylők 60—80 százaléka fizikai dolgozó. Az átlagosnál alacsonyabb jövedelmű, vagy nagycsaládos munkások azonban szinte kizártak ebből az akcióbók mert a törlesztéseket nem tudnák rendszeresen fizetni. Az elnökség a vállalati lakásépítkezések fellendítésére több javaslatot tett, egyebek között kezdeményezték, hogy a kis- és középüzemek, ahol nem képződik elegendő alap az építkezésekhez, igyekezzenek társulni, építési közösségeket létrehozni. Felül kellene vizsgálni a telekárakat is, valamint a telekkijelölési módszert. Arra lenne szükség, hogy a Budapesten és a nagyobb vidéki városokhoz közel eső területeken egy-két évre előre jelöljék ki a beépíthető telkeket és a szabad területeket ajánlják fel az üzemeknek.
