Petőfi Népe, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-09 / 133. szám
4. oldal 1970. június 9, kedd Szavatosság és minőség... Az áru frissesége nem közömbös ! Vegyicikkek-„nagyító44 alatt Az egyeb sokirányú vizsgálatok mellett a vegyi, illetve kozmetikai cikkek minőségét, frisseségét ellenőrizte a közelmúltban a Megyei Kereskedelmi Felügyelőség. Foglalkoztak ennek keretében a forgalomba kerülő áruk milyenségével, s arra is kiterjedt a vizsgálódás; vajon következetesen betartják-e a kereskedelem dolgozói a szavatossági, a forgalomba hozatali időpontokat. Ez utóbbi szempont köztudomásúan szoros összefüggésben van a minőséggel. A felhasználási határidőn belül ugyanis az árunak elvileg változatlannak kell maradnia. Az ellenőrzést végzők négy fogyasztási szövetkezet bolthálózatában találtak a rendeltetésszerű fel- használásra alkalmatlan vegyi és kozmetikai cikkeket. Emiatt mintegy 19 ezer forint értékű árut kellett a forgalomból kivonni, megsemmisíteni. Akadt ezek közt beszáradt cipőkrém és Desodor-stift, avas arckrém; de évek óta lejárt | szavatossági idejű hajszíne- i ző festékeket, valamint több éve tárolt, s így csökkent mennyiségű likőraromákat is felleltek az ellenőrök. Hogyan fordulhatnak elő ilyen rendellenességek? — merül fel nyomban a kérdés az olvasóban. Az okok sokfélék. Egyrészt, különösen az ÁFÉSZ bolthálózatában, a dolgozók nem mindig kellően tájékozottak az eltarthatóság időpontjával kapcsolatos tudnivalókban. Holott a 81/1965. (Kér. Ért. 33.) BKM-utasítás pontosan meghatározza a szavatossági és a forgalomba hozatali időket. Másrészt a vállalatok belső ellenőrzése sem fordít olykor kellő gondot az árunak ilyen szempontból való vizsgálatára. Az esetek kisebb hányadában a nagykereskedelem is szállít olyan árut, amelynek lejárati határideje meglehetősen közeli. Persze, ez sem menti a kiskereskedelmi dolgozók felelősségét. Küzdelem a rák ellen Ballagi P. Konrádné, a Vöröskereszt kecskeméti járási titkára igen hasznos tevékenységről adott számot a napokban. — Szervezetünk szerteágazó tevékenységet folytat a lakosság egészségvédelmében — mondotta többek között. — Egyik legfontosabb munkánk az egészségügyi felvilágosítás és ezen a téren most ismét nagyot léptünk előre. Azt hiszem, nem szükséges különösebben ismertetni most a pusztító rák elleni védekezés fontosságát, arról azonban feltétlenül beszélni kell, hogy nagyon sokan még mindig lebecsülik a megelőzést. Sokan nem ménnek el a rákszűrésre, s bizony akadnak olyanok, akik már csak akkor jelentkeznek vizsgálatra, amikor már késő. Dr. Nagy Tamás, a megyei kórház szülész főorvosa és dr. Po- lik József, a lajosmizsei szülőotthon vezetője, munkatársaikkal kidolgoztak egy kódrendszert, s ennek segítségével végzik a szűrést. A lajosmizsei vöröskeresztes aktívák, Szabó Mária nyugdíjas tanítónővel az élen, alapos szervező munkát végeztek. Elérték azt, hogy a kötelező tüdőszűrésen megjelent nők szinte teljes számban — összesen 1600-an — részt vettek a rákszűrésen is. Reméljük, járásunk más községeiben is fokozni tudjuk a felvilágosító és megelőző munkát és sikerül megmagyarázni a nőknek, hogy a vizsgálat elsősorban az ő érdekükben történik — mondotta befejezésül a Vöröskereszt járási titkára. Főleg importcikkekről szólva gyakori panasz, hogy az árun nincs jelezve a gyártás időpontja. Ajánlatos, hogy a külföldi cikkek mindegyikéhez mellékeljenek magyar nyelvű tájékoztatót, használati utasítást is. A belföldi termékek némelyikénél — például Budalakk — csak a gyűjtőcsomagoláson alkalmaznak tájékoztató jelzést. Holott nem valószínű, hogy a vevők mindegyike egyszerre több kilónyit szerez be... Előfordult, hogy a palackozást végző termelő- szövetkezet dolgozói a hy- pót eltérő rendeltetésű (így például keserűvizes!) palackokba töltötték, de a korábbi címkét nem távolították el. az e fölé ragasztott hypós címke a szállítás, tárolás során levált, leesett. Elképzelhető, milyen egészségügyi ártalmakat okozhatott volna, ha a mérgező vegyianyagot nem rendeltetésszerűen használják fel! Szerencsére, az a palackozás már másik cég feladata. A széles körű vizsgálatból számos tanulság vonható le. A kereskedelemben dolgozók már az áru átvételénél ragaszkodjanak a minőségi előírások betartásához; a készletükben levő termékek minőségét ellenőrizzék folyamatosan és rendszeresen. A vevők pedig járjanak nyitott szemmel, legyenek éberek. Nem bizalmatlanságot, jelent, hanem törvényadta jog a vásárolt árunak még a boltban való kipróbálása. Mint látjuk, a vevők ezzel egészségüket védik, de ugyanakkor abban is biztosak lehetnek, hogy nem fecsérelték el forintjaikat. viszont a határidőkre, s így a minőségre ügyelő bolti dolgozó is — a szakma becsületén túl — védi saját forintjait is. Hiszen a megsemmisítésre kerülő, elöregedett árunak velejárója az is, hogy vékonyabb lesz a jövő évi boríték... J. T. Ä realitások rangja A LEHETŐSÉG és a megvalósíthatóság, a realitás és a vágy összekeverése a magánéletben is konfliktusokhoz, esetleg neuraszténiához vezet — még kevésbé alkalmazható elv, ha országok jövőjét tervezik. Az igények természetesen itt sem kevésbé nyomasztóak, mint a személyes életvitelben; a gazdagabb ismerős vagy szomszéd színvonalának követése, a vendégségben tapasztalt jólét vonzereje országos méretekben is olyan tényezők, amelyekkel számolni kell. A gazdaságfejlesztés célrendszereként jól használhatók a nemzetközi összehasonlításnak azok az adatai, amelyek a nálunk jobbmódúbb országok fokozatos utolérésére, elmaradottságunk felszámolására ösztönöznek. Nyilvánvaló, hogy az ipar, a mezőgazdaság, a szolgáltatások távlati programjait hiba lenne valamiféle légüres térbe helyezve kidolgozni, egyszerűen lineáris egyeneseket húzva a növekedési grafikonon, nem számolva a pályaívet már befutott országok tapasztalataival. Más kérdés azonban gondosan tanulmányozni a gazdaság- fejlesztésben előttünk járók tapasztalatait, és ismét más a realitást mellőzve, nem számolni a növekedés hazai lehetőségeivel és sajátosságaival. VOLT IDŐ, emlékszünk rá, amikor gazdasági terveinkben végletesen háttérbe szorultak ezek a sajátosságok. Elég talán csak arra utalni, hogy még a földrajzi, éghajlati sajátosságok is mellőz- hetőknek tűntek — akkoriban próbáltunk gyapotot termeszteni, guminövényt meghonosítani egy jelszó alapján, amely szerint: az objektív akadályok arra valók, hogy legyőzzük őket. Természetesen sem a gyapottermést elsorvasztó időjárási viszonyok, sem a tervek irreális feszítését határoló lehetőségek nem igazodtak ehhez a jelszóhoz. S azóta sok tapasztalatból tanultuk meg, hogy az objektív akadályok — más szóval: lehetőségeink, adottságaink határai — arra valók, hogy tudományos gondossággal számoljunk velük, mérlegelve a körülmények keretezte mozgásteret, s a pontokat, ahol e tér határai reálisan tágíthatok. Pontos és tömör elvi összegezését adja e problémának Nyers Rezső a Gazdaság című folyóirat legutóbbi számában megjelent tanulmányában. Huszonöt év gazdaságpolitikai tanulságait összegezve rámutat: „... A szocialista forradalomnak és a szocialista építőmunkának is megvannak az általános alapelvei, amelyektől eltérni nem szabad, és megvannak a nemzeti sajátosságai, melyek szem elől tévesztése szintén politikai csődhöz vezethet. Nehéz lenne megmondani, melyik a rosszabb és a veszélyesebb, az első vagy a második hiba. Az első — letérés a szocializmus tudományos-eszmei alapjáról. A második — elrugaszkodás a konkrét valóságtól.” Mindez arra mutat, hogy elvi szempontból ma már nem keverjük össze lehetőségeinket a feszítő igényektől ihletett óhajokkal. Az országos gazdaságpolitika gyakorlatában is mind határozottabban érvényesül ez az elv. JQL SZEMLÉLTETI ezt a negyedik öteves terv napjainkban folyó szakmai vitája, amely a központilag kidolgozott irányelvek sajátosságokat érvényesítő, lehetőségeket hasznosító téziseire épül. Ilyen például az a törekvés, hogy a gazdaságszerkezetet a legnagyobb előnyök elve alapján korszerűsítjük; hogy a következő öt évben intezíven folytatjuk az energiastruktúra átépítését a nálunk különösen költséges szilárd tüzelőanyagokról a szénhidrogénekre; hogy kiválasztunk néhány, a fejlesztésre különösen alkalmas iparágat és anyagi eszközeinket ide koncentráljuk. Túlzás lenne azonban azt állítani, hogy a lehetőségeket, sajátosságokat érvényesítő elv maradéktalanul megvalósul a vállalati gazdálkodásban is. Köztudomású, hogy az országos ágazati szerkezet korszerűsítését korántsem kíséri megfelelő ütemben a vállalati gyártmányszerkezet átalakítása. S bármily elvont- nak, közvetettnek tűnik is a kapcsolat a nemzeti sajátosságok elvi-eszmei megfogalmazása és a vállalati gyártmányszerkezet között, a valóságban rendkívül szoros az összefüggés. Az a vállalat például, amely úgy szervezi exportját, hogy nagy tömegben szállít külföldre különösen anyagigényes és csekély szellemi munkát sűrítő termékeket, akkor is megsérti a sajátosságainkhoz való igazodás elvét, ha az nincs elhatározott szándékában. Nyilvánvaló ugyanis, hogy olyan országban, ahol a termelés rendkívül importigényes — és ez a mi egyik legfontosabb gazdasági sajátosságunk! —, a sok anyagot tartalmazó termékek exportja a másik oldalon gyorsan növeli a behozatalt, s mindez végső soron rontja külkereskedelmi mérlegünket. Folytathatjuk a sort a vállalati gazdálkodás ellenkező előjelű példáival; az is sajátosságaink mellőzését jelenti, ha olyan gyártmányokat szállít egy-egy iparvállalat, és vesz át a kereskedelem a hazai piacra, amelyet olcsóbban, ^előnyösebben hozhatnánk be külföldről. Nem mind arany, ami importot takarít meg — mondhatnánk az ismert közmondás variálásával, mert végső soron ez is a termelés anyagszükségletét, s benne sok importanyag keresletét növeli, holott talán kedvezőbb a készterméket behozni. PRÓZAI, köznapi tényezőkhöz jutottunk a magas elvi kiindulópontról — de a valóság mindig ilyen: a nagy elvek a köznapi alkalmazás gyakorlatában öltenek alakot. Ilyen értelemben sok haszonnal járhat, ha a vállalati gazdálkodás tervezői is gondolkodnak a nemzeti sajátosságok, a realitások érvényesítésének elveiről! T. A. Látogatás a szomszédban A bácskai körzet mezőgazdasági szakembereinek egy ' csoportja nemrég látogatást tett a jugoszláviai Vajdaságban. Az élelmiszergazdaság fejlesztési lehetőségeinek számos témáját tanulmányozta a delegáció. A tapasztalatcserét a Bácskai Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége szervezte és a bajai IBUSZ-iroda bonyolította le. A termelőszövetkezeti vezetőkből álló csoportot elkísérte e sorok Írója is. A tapasztalatokról a következőkben számol be. I. FEJLŐDŐ KAPCSOLATOK Jenei Sándorral belgrádi nagykövetségünk kereskedelmi titkárával a magyar—jugoszláv gazdasági kapcsolatokról beszélgettünk. — 1968-ban a mezőgazdaság^ és élelmiszeripari termékek export-importja, a gépeket kivéve 3 millió dollár értéket tett ki. Tavaly már 10 millió dollár értéket értünk el az említett termékek export-import forgalmazásában. Az idén ennél is többre számítunk. Az eddigi kilátások újabb 20 százalékos emelkedést ígérnek. Déli szomszédunk zöld- ségszárítmányaink, kon- zerveink iránt érdeklődik. Adunk el nagy mennyiségben sörárpát, lucernalisztet. Ennek ellenében ételízesítőket, sört, úgynevezett lisztes árukat, száraz tésztát és sok egyebet kapunk. Állattenyésztésünket segíti a Jugoszláviától kapott keveréktakarmány, naprafor- goidra. Az utóbbi időben a jugoszláv szakemberek egyre inkább érdeklődnek a magyar élelmiszeripar termékei iránt. Ezt bizonyította a nemrég lezajlott 37. Üjvidéki Nemzetközi Mező- gazdasági Árumintavásár, amelyen a kiállítók között ott volt hazánk is. Nyolcszáznegyven négyzetméternyi zárt pavilonban és szabad területen mutattuk be hűtőházi, konzervipari termékeinket, magvizsgáló laboratóriumi berendezéseinket. Jelentkeztünk aprómagvakkal, gyümölcs- és zöldségfélékkel. Sikerült is jelentős üzletet kötni. Csupán mezőgazdasági gépekből 300 ezer dollár értékű exnort-import kötés történt. Egyebek között modern silókombájnokat vásároltunk Jugoszláviától. Cserébe csibekeltető- és előnevelő berendezéseket adunk. A gazdasági kapcsolatok a vártnál jobban alakulnak. Már eddig kétmillió dollár értékkel emelkedett a tavalyihoz viszonyítva a mezőgazdasági export-import áruk meny- Ezzel kapcsolatban többnyisége. szőr szóbakerült a kishatárTöbb magyar és jugo- forgalom fejlesztése. Ez szláv szakemberrel folyta- mindkét fél számára elő- tott eszmecsere azt bizo- nyös, egyrészt a piacon Ez a felvétel még az Újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági Árumintavásáron készült. £ világ szinte valamennyi mezőgazdasági gépeket gyártó üzeme felvonultatta itt legtíjabb termékeit. A képen a szovjet trak- torkiállítás egy része. nyitja, hogy az együttmű- feleslegesen jelentkező áruk ködés további bővítésére könnyebb értékesítése, más- még számos lehetőség van, részt a hazai választék bővítése szempontjából. Ismeretes, hogy megyénkben is történtek már lépések ebben a témában, sajnos nem jutottunk előre. A Szövetkezetek Bács- Kiskun megyei Értékesítő Központja már ez év január végén tárgyalt a Vajdaság képviselőivel. Jugoszláviából a zombori községi tanács vezetői, a Magtermeltető Vállalat igazgatója és az Agrosávez Kereskedelmi Vállalat megbízottja vett részt a megbeszélésén. Azóta már többször tanácskozott a témáról mind a két fél. A ju- goszlávok többek között tojást, lucernalisztet, dug- hagymát, sörárpát kértek. Ezekért csereárukért felajánlottak 4 millió üveg sört, száraztésztát, levesport, babot, likőrárukat. Az árucserét akadályozza a HUNGAROCOOP Külkereskedelmi Vállalat nehézkes ügyintézése. Reméljük, hogy rövidesen változások történnek az előrehaladás érdekében. (Folytatjuk) Kereskedő Sándor
