Petőfi Népe, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-06 / 131. szám

i. nTrtn! 1970. június 8, szombat Öl év ólait nyolcezren A mezőgazdasági szak­munkásképző iskolákban most történik a beiratás. A megyében öt ilyen taninté­zet működik, ebből három — a bajai, a jánoshalmi és a kiskunfélegyházi —, a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium, kettő — a kecskemét-kisfái és a f ulüpszállási — a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályúnak közvetlen felügyelete alá tartozik. A mezőgazdasági dolgo­zók szak- és betanított munkásainak képzése a mai formájában 1958 óta folyik. Ez idő alatt csaknem 1800 f.atal végzett az említett iskolákban. Sokat fejlődött a felnőtt munkásképzés is. Több mint 17 ezer szak-, illetve betanított munkás kapott bizonyítványt, Az öt szakmunkásképző iskolában a terv szerint az 1070—71-es tanévben 400 fiatalt képeznek. Eddig 422-en jelentkeztek. Az ér­deklődés egyre nagyobb. A gazdaságok mindjobban be­kapcsolódnak a felnőtt- képzés támogatásába is. A napokban készült el a következő öt évre szóló elő­zetes fejlesztési terv a szak­munkásképzés témájában. E szerint csaknem 8 ezer fiatal és felnőtt nyerne bi­zonyítványt a következő öt évben, ez reális elképzelés, annál is inkább, mert a le­hetőségek eléggé behatárol­tak. A szakmunkásképzés megyénkben a kisfái szak­iskola kivételével régi tan­épületekben folyik. Fülöp- szállást kivéve a diákott­honi elhelyezés sincs kellő­képpen megoldva. Mindez nehezíti az oktató-nevelő munkát. Sok gondot okoz a tornatermek, szertárak, könyvtárak, valamint az ifjúsági klubok hiánya. Legtöbb iskolában hiányzik a korszerű gépi és szertári felszerelés. A következő években némi javulásra számíthatunk, de nem va­lószínű, hogy az igényeket ki lehet majd elégíteni. A ! negyedik ötéves terv idő- 1 szaka alatt befejeződik a í jánoshalmi szakmunkás- I képző iskola hattantermes ! épületének építése. Ugyan­csak ez idő alatt felújítják j és átalakítják az iskola ; diákotthonát is. A kisfái és a fülöpszállási szakiskolák­ban gépszín épül. A megyei tanács végre­hajtó bizottsága nemrégen tárgyalta a megye mező- gazdasági szakmunkáskép­zésének helyzetét, számos fontos határozatot hozott, melyek megvalósításához máris hozzákezdtek. Az Országos Takarék- pénztár, valamint a Ter­melőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsának megállapo­dása alapján az idén induló lakásépítési akcióra széles körű propaganda kifejtése szükséges. A termelőszövet­kezetek területi szövetségei segítik az akciót, mert ez- ezzel meggyorsul a tanya- központok kialakulása, az ifjú szakmunkások letele­pedése a szövetkezetekben. A területi szövetségek küldöttközgyűlései a követ­kező időkben megvitatják a tagszövetkezetek munka­erő-gazdálkodásának hely­zetét, megvizsgálják a szak­munkás-ellátottság jelenle­gi színvonalát. Érdemes a termelőszövetkezeteknek ki­aknázni a társadalmi ösz­töndíj lehetőségeit is. Az ösztöndíjban részesülő fia­talok egyúttal kötelezettsé­get is vállalnak, hogy ta­nulmányaik befejezése után a termelőszövetkezetekben maradnak. A szakemberek szerint a jelenlegi technikai színvo­nalat figyelembe véve a mezőgazdaságban a mun­káslétszám 20 százalékának kell szakképzettséggel ren­delkeznie. A mezőgazdasá­gi nagyüzemek távlati ter­veik elkészítésénél nem fe­ledkezhetnek meg dolgo­zóik továbbképzéséről, mert ez fontos feltétele a gaz­dálkodás fejlesztésének. K. S. (31.) A Frankfurter strassei presszó egyike volt azok­nak a wroclawi kis kávézóknak, amelyeknek egykor törzsvendégei voltak és ennek megfelelő, meghitt han­gulatuk. Most megváltozott a jellege a Dorottyának is. Most alig lehetett itt fiatalt látni. A wehrmachtosok ültek be néha utcalányokkal, rajtuk kívül csak az Idősebb férfiak voltak rendszeres látogatói a presszó­nak. űk azonban nem a sör, vagy a parfé kedvéért jöttek. Egy kávé, vagy tea mellett sakkoztak, domi­nóztak órákig. » Ezen a délutánon kevesen voltak. A sarokban kato­na simogatta egy lány térdét, s az ablaknál von Lip- ke professzor dominózott egy vasutassal. Lipke törzs­vendége volt a Dorottyának. Nap, mint nap letelepe­dett megszokott asztalához, s órákig képes volt domi­nózni. Partnerei változtak, aszerint, hogy mikor ki ért rá, de az öreg maradt. Akik közelebbről ismerték, tudták, hogy nyugdíjas már, s délelőttönként a front­ra irányuló szeretetcsomagok összeállításával foglalko­zik az egyik karitatív szervezetnél. Azt azonban még a legközelebbi ismerősei sem gya­níthatták, hogy ez az ember, aki órákon át dominó­zik, s órákon át gyöngybetűkkel rajzolja a tábori cso­magokra a postafiókszámot, ez az idős professzor Má­sodik Artur fedőnéven hetek óta igen veszélyes játsz­mát folytat. — öt. vagy szappan — mondta von Lipke, s a vas­utasra nézett. Horst Kuschka, a vasutas, minden figyelmét a já­tékra összpontosította. 1939 óta írja „sch”-val a veze­téknevét, s azóta cserélte fel a Sztaniszlávot is Horst-ra, amihez igen nehezen tudott hozzászokni. Most a feke­te lapocskákat figyelte, s csak úgy mellékesen jegyezte meg: — Várok, professzor úr — s közben vizsgálódó te­kintettel nézett a mellettük megálló felszolgálólány­ra. — Várok — ismételte Eyri csillagokbiíl — Zalagyöngye Új szőlőfajta Katonatelepen „Egri csillagok” néven szerepel az újonnan neme­sített szőlők fajtajelöltjének az a sorozata, amely az Országos Szőlészeti és Bo­rászati Kutatóintézet Ma- thiász János telepén — Ka­tonatelepen — az utóbbi pár évben egyre inkább a figyelem középpontjába ke­rül. E fajtajelöltek ugyanis a köztermesztés szempont­jából rendkívül előnyös tu­lajdonsággal rendelkeznek: normális időjárási viszo­nyokat alapul véve teljes ellenállást tanúsítanak a gombabetegségekkel, így a peronoszpórával szemben is. Ha figyelembe vesszük, hogy a szőlőtermesztés rá­fordításai között első he­lyen a növényvédelem ki­adásai szerepelnek, akkor ez a tulajdonság a jövő szempontjából felmérhe­tetlen jelentőségű. Természetesen csak ak­kor, ha e fajtajelöltek ter­mése nem marad el a ter­mesztésben levő, és a be­tegségre érzékeny fajtáké mögött. Legutóbb, a me­gyei borverseny alkalmá­val kitűnt, hogy az Egri csillagok a legjobb úton halad e célkitűzés elérése felé. Az intézet homoki osz­tálya 16 féle borral vett részt a megyei borok vetél­kedőjén. Közülük hat aranyérmet szerzett. Ebből kitűnik, hogy az intézet termékei nem szerepeltek rosszul. A hat aranyérmes között két ellenálló fajtaje­löltnek a fehér bora szere­pel: az Egri csillagok 24-é, és az Egri csillagok 2-é. Az előbbi 18,6, az utóbbi 18.7 pontszámot ért el. E nedű­ket az intézet borai közül csak a furmint előzte meg, egy-két tized pontszámmal. Ugyanakkor több különle­ges borfajta, például a sa- vignon, csak az ezüstérem megszerzéséig jutott ej. Legutóbb örömmel érte­sültünk arról, hogy a tu­dományos minősítő tanács az Egri csillagok—24-et fajtaként ismerte el, s en­nek alapján már meg is kapta az új nevet, amely így hangzik-: Zalagyöngye. Arra utalván, hogy ez a fajta lesz leginkább hiva­tott arra, hogy a zalai vidé­keken még manapság is el­terjedt, egészségre ártalmas nohát felváltsa. Egyúttal engedélyezték az új fajtá­nak az egész ország terüle­tén történő elszaporítását. A szakemberek bíznak ab­ban, hogy kellő művelési technológia mellett a Zala­gyöngye a terméshozamot illetően is versenytársa lesz a forgalomban levő fajták­nak. Aranyfólia Mai vendégünk: az írószövetség főtitkára Az ünnepi könyvhét gazdag programjában is kiemelkedő esemény a ma este 7 órakor Katonatele­pen rendezendő író—ol­vasó találkozó. A kecske­méti könyvbarát bizottság, a népfront katonatelepi csoportja és a megyei könyvtár meghívására Kecskemétre látogat Dobo- Zy Imre Kossuth-díjas író, a Magyar írók Szövetségé­nek főtitkára. A vendég ellátogat a katonatelepi kutatóintézetbe, este pedig a helybeli iskolában talál­kozik olvasóival. Vasárnap a program szerint a Duna- Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetet tekinti meg. Szépen csillog, kínáltatja magát az áru a kirakatban. A kereskedelem ma már egyre több gondot fordít a megfelelő csomagolásra, mert mi tagadás „a jó bor­nak is kell cégér”. A Bács-Kiskun megyei Nyom­da Vállalathoz egyre több megrendelés érkezik cso­magolóeszközök gyártására, díszítésére. Képünkön Rácz Tibor betanított munkás Amigo kávélikőr különle­— Jó, csak ne hibázzon — mondta Lipke, —, s ha lehet, mondja tovább. — Van kiváló szappanom. Panter-gyártmány. ösz- szesen 48 darab, ma reggel érkezett. — Szállítási hely? És hozzáteszem az ötöst... — Harkov. Egyébként nekem is van ötösöm... Egy csapatot vágányjavíLásra küldtek az Osztrov-Kálisz vonalra . .. — Ha nem figyel, veszít — mondta Lipke. —Na­gyon figyelmetlenül játszik. — Értem — Most pedig figyeljen — folytatta ugyahazon szín­telen hangon Lipke, mint az előbb. — Fontos feladat. — Hallgatom. — Végre kell hajtania egy ítéletet. — Kicsit várt a folytatással, Kuschka arcát vizsgálta — Csoportunk­ban Gestapó-ügynök fészkelte be magát. — Nem kaptam még ilyen feladatot — mondta Kuschka. — Most kaptál — mondta Lipke. — Jól figyelj. Lessing Strasse 16. Nem messze a Lessingsbrucktól... — Ö köpte be Artúrt is? — Nem szerelem a kérdéseket — így Lipke. — Rendben — mondta Kuschka. A feladatot tel­jesítem. Lipkéék befejezték a partit. A professzor most a szo­kásosnál hangosabban mondta: — Ma ismét nagy ellenfelet győztem le önben —, s kezet nyújtott. — A következő visszavágóig köszönöm — viszonozta az udvariaskodást Kuschka, s felállt. — Most 16,30 van — mondta csendesen a profesz- szor. — a szokott helyen 19-kor. Itt már nem talál­kozunk többé. — Értem. Kuschka ment ki elsőnek. A ruhatárban Helena ud­variasan nyújtotta át a köpenyét. Kuschka gálánsán kezetcsókolt a lánynak, s egy lopott mozdulattal meg­simította a haját. Két éve voltak már házastársak, anélkül, hogy a Dorottyában bárki tudott volna erről. A szervezetbe is Helena vitte be, aki könyvtáros volt a zsidóüldözés előtt, s hamis papírokkal mentették meg elvtársai. — Mikor jössz vissza? — kérdezte Helena. — Nem tudom. Feladatom van — mondta Kuschka és kilépett az utcára. <Folytatjuk) gesség címkéjére füst vé­konyságú csillogó aranyfó­lia díszítést nyomat. Mun­Magas elismerés Csütörtökön este tartot­ták az építőknapi ünnep­séget a Bács megyei Álla­mi Építőipari Vállalatnál, ünnepi beszédet Laczy Endre, az Építők Szakszer­vezetének megyei titkára mondott, majd Kanyó Jó­zsef, az Építőipar kiváló dolgozója miniszteri kitün­tetést hét, Kiváló dolgozó kitüntetést 53 és Húsz év az építőiparban emlékla­pot 72 dolgozónak nyújtott át. Ezután felolvasták Bon- dor József építési- és város- fejlesztési miniszternek, va­lamint Gyöngyösi István­nak, az Építők Szakszerve­zete főtitkárának a Bács megyei Állami Építőipari Vállalathoz írt levelét,' amelyben elismerésüket fe­kája minőségét Sebők Mi- jezték ki az elért eredmé- hály művezető ellenőrzi. 1 nyékért. HOLNAP: Minősítő énekkari hangverseny Az énekkari mozgalom- | Művelődésügyi Miniszté- nak hazánkban évszázados I rium megbízásából, vala- hagyományai vannak. Már 1867-ben, a kiegyezés évé­ben megalakult a kórusok országos szervezete és lé­nyegében a zenei nevelés mai sokrétűségének már itt kereshetjük gyökereit. Bartók Béla és Kodály Zoltán is nagy jelentőségű­nek ítélte a kóruséletet, de fontos szerep jutott az énekkaroknak a munkás- mozgalomban Is. Már a századforduló idején az el­nyomás elleni harcra moz­gósították a dolgozókat, s nem egy munkásdaloskör vált az ellenállás bázisá­vá. A felszabadulás után is hamar magukra találtak a kórusok. Az első szabad május elsején már ott ha­ladtak az ünneplő tömeg élén, s ők lettek leghívebb terjesztői a felszabadult nép szabadságot éltető, épí­tésre hívó, békét dicsőítő új dalainak. Megyénk közművelődé­sében is fontos szerepe van a kórusmozgalomnak, hi­szen jelenleg a felnőtt és ifjúsági énekkarok száma 40 felett van. A megyei ta­nács művelődésügyi osztá­lya fontos népművelési fel­adatnak tekintette a kórus­mozgalom támogatását, s évről évre megrendezte az énekkarok megyei találko­zóját. Megszerették ezt a dalosok is, mert lehetősé­get nyújtott arra, hogy eredményeikről, művészi munkájukról számot adja­nak. A fejlődés fontos állomá­sa volt, hogy 1964-ben a mennyi érdekelt országos szervezettel egyetértésben a Népművelési Intézet ki­dolgozta és megszervezte a kórusok országos minősí­tési rendszerét. Azóta a felnőtt énekkarok kétéven­ként, önkéntes alapon rendszeresen jelentkezhet­nek minősítésre és egy or­szágos szaktekintélyekből szervezett zsűri pontosan kidolgozott követelmény- rendszer alapján bírálja el ízlésfejlesztő nevelőmunká­jukat éppúgy, mint a mi­nősítő hangversenyen nyúj­tott művészi teljesítményü­ket. Megyénkben június 7-én, Baján a városi művelődési központ színháztermében kerül sor a IV. megyei mi­nősítő hangversenyre. 12 felnőtt énekkarunk közül 10 jelentette be részvételi szándékát, mert mind a da­losok, mind a szakvezetők felismerték a minősítési rendszer lelkesítő célját, serkentő erejét. A számos országos, sőt nemzetközi sikert aratott bajai, kecskeméti, kiskun­félegyházi, kiskunhalasi, tiszakécskei kórusok mel­lett ott lesznek újból a já­noshalmi dalosok, s elő­ször vesznek részt ilyen magasszintű hangversenyen a sükösdi női kar tagjai. Sajnálatos, hogy a nagy múltú solti vegyeskar és a helyi ünnepségeken szépen szereplő kiskőrösi kórus tá­volmarad a találkozóról. Szamosfalvi Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom