Petőfi Népe, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-06 / 131. szám

| MAGYAR %*OCfALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS'-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1979. június 6, SZOMBAT XXV. évi. 131. szám ü Árat 90 fillér kormány vezetne közös közleményt írt alá, majd Fodk Jenő hivatalos baráti látogatásra meghívta Mit- ja Ribicsics jugoszláv kor­mányfőt, aki a meghívást elfogadta. A látogatás idő­pontját később közlik. Folytatja munkáját a Szojuz-9 legénysége RÁDIÓ és TV melléklet <5—6 oldal.) (7. oldal) A hajósi József Attila Termelőszövetkezetben — hagyományaihoz híven — az idén is nagy területen termeinek ps idk.-V. Képünkön a százhúsz holdnyi fű- szerpaprika utolsó sorait palántázzák. Özei fajtából 55 holdat ültettek be, és van egy kísérletük is: két holdon magról próbálkoznak paprikát termeszteni. (Pásztor Zoltán felvétele) A TASZSZ péntek regge­li jelentése beszámol arról, hogy a Szojuz—9 repülését irányító központban közöl­ték: az űrhajó a Föld kö­rüli pályán való repülése a kitűzött program szerint tovább folytatódik. Andri- jan Nyikolajev és Vitalij Szevasztyjanov űrhajósok közérzete kitűnő. Az űrha­jó összes berendezése ki­fogástalanul működik Június 5-e a szovjet űr­hajó repülésének ötödik napja — fűzi hozzá befe­jezésül a TASZSZ jelenté­se. A Pravda pénteki szá­mában Kirill Kondratyev, az atmoszféra fizikájának ismert művelője hangsú­lyozza, hogy a Szojuz—9 repülése új értékes infor­mációkkal gazdagítja a tu­dományt és a népgazdasá­got. Kondratyev felhívja a fi­gyelmet arra, hogy az at­moszféra Kozmoszból való ; kutatását célzó programnak fontos részét alkotja az j aeroszol (szálló porrészecs- 1 kék) koncentrációjának meghatározása. A vulkanikus kitörések I után fellépő légkörszeny- nyeződés — mutat rá a tu­dós — mindig a földfelszínt érő napsugárzás hatékony­ságának jelentékeny csök­kenéséhez vezet, továbbá érezhetően megváltoztatja a légkör „hőgazdálkodását”. Nem kevésbé fontos szere­pet töltenek be ebben a vo­natkozásban az ipari szony- nyeződósek is. A szovjet tudós megjegy­zi, hogy az ember vezette szovjet űrhajók rendszere­sen vizsgálják az atmosz­féra jelenségeit. szezonnyitás A termelőszövetkezetek, s a terményeket feldolgo­zó ipari üzemek nyári munkáját egyaránt a ked­vezőtlen időjárás késleltet­te. A Kecskeméti Konzerv­gyár szezonnyitása például előreláthatólag két hetet késik, s így a tervezett idő­pont helyett a jövő hét ele­jére várható az első na­gyobb zöldborsó-, illetve szamócaszállítmány. Mint arról Baracskai Ist­ván, a gyár főmérnöke tá­jékoztatott 21 Bács-Kiskun, illetve Szolnok megyei ter­melőszövetkezettel, állami gazdasággal kötöttek szer­ződést zöldborsószállításra. Tervük szerint a 4200 hold­ról beérkező zöldborsót a jövő hét elejétől az I-es telepen levő új konzerv- csarnok hét gépsorán dol­gozzák fel. A munkacsar­nokban az elmúlt napok­ban üzempróbát tartottak. A teljesen automatizált „konzervteremben” kitű­nően működnek a gépek. Kapacitásukra jellemző, hogy főidényben naponta 40 vagon borsószem pereg át a gépsorokon, s mint készáru megfelelő csoma­golásban kerül a raktárak­ba. A tervek szerint 500 va­gon borsót üvegbe, a másik felét dobozba töltik, s így Szállítják a bel- és külke­reskedelemnek. Jelenleg 2 NDK gyártmányú géppel naponta 180 ezer dobozt gyártanak. Már várják a konzerv­gyár Il-es telepére az első szamócaszállit.mányt is. Előreláthatólag ebben az évben 25—30 vagon szamó­cadzsemet készítenek. Je­lenleg a szamóca még pri­mőr árúnak számít, ezért a konzervgyár nagyobb szállítmányt csak a hónap közepére várhat. Jelenleg több mint 3 ez­ren dolgoznak a telepeken. A szezonnyitás után a cse­resznye, meggy, zöldbab, sárgabarack feldolgozása idején 4—5 ezer dolgozót is tudnának foglalkoztatni. A munkaerőhiány csökkenté­sében több mint ezer diák segítségére számítanak. A termelőszövetkezeti tisztító- telepeken pedig közel ezren dolgoznak majd. T. E. A hivatalos magyar— jugoszláv tárgyalások csü­törtök esti befejezése és a rendkívül szívélyes lég­körben lezajlott vacsora után, amelyet a magyar kormány elnöke és felesé­ge adott Mitja Ribicsics j ugoszláv kormányfő és fe­lesége tiszteletére, Fock Jenő és kísérete pénteken Kragujevacra utazott. A Belgrádiéi mintegy 120 ki­lométerre fekvő ipari köz­pont történelmi emlék­parkja a náci fasizmus egyik leggyalázatosabb tet­tére emlékeztet. A máso­dik világháború időszaká­ban, 1941 októberében a fasiszták a város 7000 la­kóját gyilkolták le, köz­tük sok fiatalt — egész középiskolai osztályokat, tanáraikkal együtt —. s a magyar miniszterelnöknek ma alkalma nyílt az ezt az eseményt megörökítő meg­ráz» emlékmű megtekin­tésére. Fock Jenő a kragu- jevaci vezetékkel folytatott eszmecsere után. látogatást tett a Grvena Zasztava Autógyárban, a Magyaror­szágon is népszerű jugo­szláv gépkocsik „szülőott­honában’'. A jugoszláv gyár kooperációs együtt­működésben áll a magyar iparral is. Fock Jenő, a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormá­nyának elnöke, aki a Jugo­szláv Szocialista Köztársa­ság végrehajtó tanácsa el­nökének, Mitja Ribicsics- nek meghívására június 2-től 5-ig hivatalos baráti látogatást tett Jugoszláviá­ban, tegnap hazautazott Belgrádiból. A hivatalos tárgyalások végső aktusaként a két ■ l ataí vártak a föld felszínéről Peru földrengés sújtotta [ északkeleti részében esti- ; törtökön késő délután fel- [ szakadozott a felhőzet és | így valamelyest meggyor- j súlhattak a mentési mun-! kálatok. A helikopterek és a repülőgépek számára a legnagyobb problémát a sárral és kővel borított Huaygus-völgy megközelí- 1 tése okozza. Nincsenek ki­futópályák, vagy utak, aho­vá a gépek leszabhatnának. Mintegy ötven hegyifalu és I kisebb városka teljesen el van zárva a külvilágtól. Az élelmiszer- és gyógyszer­csomagokat le tudják ugyan dobni, de az embe­rek, köztük több száz se­besült elszállítását erről a vidékről egyelőre nem tud­ják megoldani. Annak elle­nére, hogy csütörtök este már kevesebb repülőgépet kényszeríteYt visszafordu­lásra a rossz időjárás, va­lószínűnek látszik, hogy a külvilágtól elzárt részeken Palán tázók a több százezer hajlékta­lant csak szombat, vasár­nap tudják elérni a men­tők. A helyszínre érkezett hír- ügynökségi tudósítók meg­rázó képet festenek a sza­bad ég alatt didergő, éhes, rongyos peruiakról, akik kétségbeesetten keresik hozzátartozóikat a romok alatt. Az újságírók maguk is meglepetten erősítik meg azokat a szinte hihetetlen jelentéseket, amelyek sze­rint több tízezres lakosú városok egyszerűen eltűn­tek a föld felszínéről. A perui földrengéstani intézet vezetője kijelentet­te: a földrengéssorozat még legalább egy hónapon át fog tartani, bár kétségte­len, hogy a rengések erős­sége és gyakorisága lénye­gesen csökken. A szakértők attól tartanak, hogy az újabb földmozgások áradá­sokat fognak okozni. Péter János és Per Borten magyar—norvég gazdasági, | ipari, műszaki együttműkö- i dési megállapodás aláírá- i sára. Amikor Péter János és norvég kollégája, Svenn Stray, a külügyminiszté­riumban kézjegyével látta el a keretszerződést, ezzel mintegy szimbolikus aktust hajtott végre, amely fém­jelzi az egész látogatást. Az első magyar—norvég külügyminiszteri tárgyalás célja az alapvetés volt, amely politikai síkon az ál­láspontok beható, őszinte ismertetésében, gazdasági síkon pedig az első állam­közi egyezmény megkötésé­ben jutott kifejezésre. S norvég miniszterelnök téséhez, az európai béke és biztonság megszilárdításá­hoz. A következő lépésre kétoldalú kapcsolatainkban Budapesten kerülhet sor,1 mert Per Borten norvég miniszterelnök és Svenn Stray külügyminiszter meg­hívást kapott hivatalos lá­togatásra. A magyar külügyminisz-, tér délben sajtóértekezleten találkozott a norvég és kül­földi tudósítókkal, majd búcsúebédet adott a Grand Hotelben a norvég kor­mány tiszteletére. Ezt követően Péter Já­nos délután hazautazott Budapestre. Együttműködési megállapodás Péter János hazaindult Ősiéből Péter János oslói látoga- | mindkettő hozzájárul egy- tásának utolsó napján, pén- 1 ben az élénkülő kelet—■' tek délelőtt sor került a j nyugati kapcsolatok erősí­Két hetet késik a konzervgyári Fock Jenő hazautazott Belgrádból

Next

/
Oldalképek
Tartalom