Petőfi Népe, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-04 / 129. szám

Forrás — Ifjúság Nemrég Irt a Petőfi Népe a bajai művelődési házról, az (K..tiii nehéz körülményekről. Nos, a cikkben foglal­tak a modellező szakosztály fiataljait is érzékenyen érintik, szűkös helyen dolgoznak, szerencsére annál nagyobb lelkesedéssel. ,, í&erre, meddig mentek...” A község főutcája egy­ben a Kecskemét—Kis­kőrös közötti országút is. Ezen az úton el Vehet jutni a megyeszékhelyre, onnan tovább Budapest­re, és még tovább, a nagyvilágba. Azok a gye­rekek, akik Páhin most járnak hetedik, vagy nyolcadik osztályba, bi­zonyára sokszor végig néztek már a „hosszú szürke sávon”, s talál­gatták, hogy ők vajon hová jutnak majd el ezen, vagy egyáltalán túljutnak-e a község ha­tárán, mi lesz belőlük4 ha elvégzik az iskolát? A továbbtanulás lehe­tőségének sok változata van itt Páhin is. Délutá­ni tanítás folyik az ál­talános iskolában, ahová beléptem. Az irodában elmélyült munkában ta­lálom Kovács Sándor is­kolaigazgatót és helyet­tesét. Kintről, valame­lyik tanteremből zongo­raszó hallatszik. — Igen, rendszeresen folyik nálunk zongora­tanítás. Kiskőrösről jár egy pedagógus, tizenkét tanítványa van. Azóta — néhány éve kezdte — többen vásároltak hang­szert a faluban. Egy-két gyermeknek határozott tehetsége van a zenéhez — tájékoztat az igazgató, majd arról beszélgetünk, hogy a nyolcadik osz­tályt most végző diákok hová mennek tovább, ki­ből mi lesz, ha befejezi az általános iskolát. — Évenként általában 30—35 tanuló végez ná­lunk. Ebben a tanévben például 33 fiú és leány fejezi be a tanulmányait, már ami az általánost il­leti. Közülük mindössze nyolc nem jelentkezett továbbtanulásra, de azért belőlük is „lesz valami” — mondja Kovács Sán­dor, majd előveszi a je­lentkezési ívet, illetve annak összesítőjét és egyenként végig me­gyünk a névsoron, azo­kon a beírásokon, ame­lyek a jelentkezést, vagy a felvételt rögzítik. A huszonöt továbbta­nuló kivétel nélkül gya­korlati pályát választ: szakiskolák, techniku­mok, ipari tanintézetek sorakoznpk a papíron, a nevek mellett. — Damásdi Ferencet felvették a vasútforgal­A Forrás című folyó­irat új számát — amely a napokban hagyja el a nyomdát — a szerkesz­tőség főleg a fiataloknak szenteli, mégpedig úgy, _ hogy elsősorban az ifjú­ság életérzését közvetle­nül kifejező fiatal alko­tók műveit olvashatják az érdeklődők a folyóirat idei harmadik számában. Első helyen kell emlí­teni az önvizsgálat cí­mű rovatot, amelyben tu­catnyi huszonéves író, költő vall önmagáról, tö­rekvéseiről, örömeiről és gondjairól. A szépirodalmi anyag is gazdag válogatást nyújt a fiatalok alkotá­saiból, 3 kritikai rovat­ban pedig a szerkesztő­ség elsősorban a fiatal írók alkotásainak értéke­lésére vállalkozott. A Hazai tükör szintén tel­jes egészében az ifjúság­ról szóló írásokat közöl. Hatvani Dániel a jász- szentlászlói fiatalok egy csoportja körül keletke­zett botrányt járja kö­rül szociográfikus mód­mi technikumba Szeged­re, Juhász László a pá­lyafenntartási technikum tanulója lesz, Malkvi Éva mezőgazdasági szak­iskolába indul, Nagy Irént pedig kereskedelmi tanulóként láthatják majd osztálytársai az ősszel — sorolja az iskola igazga­tója. — Varga Gábor vil­lanyszerelő, Bereczki Má­té mezőgazdasági szak­munkás, Józsa Sándor lakatos, Németh Aranka kereskedelmi tanuló akar lenni. — Érdekes, hogy a mezőgazdasági szakkö­zépiskoláktól olyan leve­let kapunk, hogy ők min­denkire számítanak' akit máshol nem vettek fel továbbtanulásra. A Páhiban útrakészülő nyolcadikosok tehát gya­korlati foglalkozásokat választottak. Még Csabo- nyi Anikó is, aki pedig 4,5-ös félévi átlaggal di­csekedhet. ö kereskedő akar lenni, s ez mindem nehézség, nélkül sikerül­ni fog. Magasabb mércét senki sem állított önma­gának, távolabbi célt egyik gyermek sem tű­zött maga elé Páhin — legalábbis a most végző nyolcadikosok közül. Anélkül mondjuk ezt természetesen, hogy le­becsülnénk a szakmun­szerekkel, Mester Lászlé a nehéz körülmények! kö­zött élő gyermekek sor­sát, életét vetíti elénk, Posváncz László szoci­ográfiája a fülöpszállási termelőszövetkezeti fia­talok életét mutatja be, Gál Farkas a fiatalkorú bűnözőkről írt. A szerkesztő bizottsá­got az a cél vezette, hogy a fiatalok problémáinak megoldását sürgesse, hogy segítséget adjon az ő világuk tökéletesebb megismeréséhez és támo­gatást nyújtson a 'tehet­séges alkotók további" fejlődéséhez. Éppen ezért azt sze­retnénk, ha minél töb fiatal elolvasná a foly iratnak ezt a száma,. Sőt, az is helyes lenne, ha a KISZ-szervezete iskolák, klubok, művé­szeti csoportok tagjai kö­zösen is megvitatnák ezeket az írásokat, hogy a bennük felvetett prob­lémák megoldásához kö­zös erővel jutnánk köze­lebb. Varga Mihály kásképesítést, hiszen köztudott, hogy minden­hol kell a jó szakember. De akkor, amikor meg­vannak az objektív — és egyes tanulóknál a szub­jektív — feltételek, ért­hető, ha hiányérzete van az embernek. Pedig a községen át­szaladó út messze vezet. Vannak, akik nem vol­tak bátortalanok rálépni erre, s eljutottak az egye­temig. Mint például Var­ga Jenő, aki Pécsett jo- gászkodik, vagy a két Miklósi lány: Márta je­lenleg harmadéves ma­tematika—földrajz sza­kos Szegeden, s a Föld­tani Intézet a nyáron Belső-Ázsiába viszi ta­nulmányútra. Éva ve­gyészhallgató, kutató- mérnöknek készül. Sza­bó Magda pedagógiai fő­iskolát végzett, Pesten ta­nít, Csépán Katalin pe­dig — ugyancsak főisko­lai végzettséggel — Cső - grádon oktatja a gyere­keket. Választási lehetőség tehát bőségesen akad. Ügyszólván csak a gye­rekeken múlik, hogy meddig mennek az úton: végig járják-e, vagy megelégszenek egy biz­tosan és hamar bejárha­tó távolsággal. Gál Sándor Huszonháromezer munkásfiatal Lesz-e if júsági parki Művelődés, szórakozás „A munkásfiatalok a magyar ifjúság legnagyobb és legjelentősebb rétege” — olvashatjuk az MSZMP KB februári határozatá­ban. Ehhez még annyit szük­séges hozzátenni, hogy alapvetően mezőgazdasági jellegű megyénkben az utóbbi tíz évben a mun­kásfiatalok az ifjúság leg­nagyobb ütemben szélese­dő rétegét képviselték. Míg 1964-ben tizenkétezer- ötszáz munkásfiatalt tar­tottunk számon Bács-Kis- kunban, az idén már hoz­závetőleg 23 ezer fiatal ipari munkást jelez a sta­tisztika. E 23 ezer fiatal szakmai és műveltségi helyzetéről, fejlődési lehetőségeiről ké­szített néhány hete felmé­rést a KISZ Bács-Kiskun jnegyei Bizottsága. í j üzemek, ingázó fiatalok Az ipartelepítési politi­ka eredményeként ugyan a nagyközségek többségé­ben megoldódott a rend­szeres foglalkoztatás, de az újonnan létesült üzemek nagyrészt régi épületekben kaptak helyet. Ezekben az üzemekben elsődleges fel­adat volt a termelés meg­kezdése, kisebb gondot fordítottak a dolgozók szo­ciális körülményeire és kulturális igényeik kielé­gítésére. Ez utóbbira pe­dig a fiatalok igen érzé­kenyen reagáltak. Nem utolsósorban a vá­rosihoz képest • elhanya­goltnak tűnő környezet, a hasonló jellegű üzemen belül is rosszabb munka- körülmények késztették a falusi munkásfiatalok egy jelentős részét (például Kunszentmiklóson) arra, hogy továbbra is ingázza­nak. A kisközségekből is jelentős számú munkás- fiatal jár be Kalocsa, Ba­ja,. Kecskemét, Kiskunfél­egyháza üzemeibe. Az üzemi KlSZ-szerve- zetekre hárul az a feladat, hogy a bázishelyeken — ahonnan tömegesen járnak be a fiatalok — segítse­nek a nevelés, a szórako­zás megoldásában. Az üzemnek pedig gondot kell fordítania a lakóterületen kialakítandó klubok, mű­velődési célokat szolgáló helyiségek fejlesztésére, építésére. Városainkban a művelő­dési központok helyzete közismerten sok kívánni­valót hagy maga után, de helyenként a nagyközsé­gekben sem jobb a hely­zet. A tanácsi költségvetés­ből az igényeknek csak egy részét kielégítő fej­lesztést lehet megvalósíta­ni, ezért üdvözölhető az üzemek kezdeményezése — kiskunhalasi és kiskőrösi MÁV, Kalocsai Fémtömeg­cikkipari Vállalat — sa­ját kezelésű, a szórakozás és a tanulás céljait szol­gáló ' helyiségek kialakítá­sára. Forintok a szórakozásra Köztudott dolog, hogy nemcsak a szórakozást, de a művelődést is jelentősen befolyásolja az egyén anyagi helyzete. Akinek több pénze jut ezekre a célokra, nyilvánvalóan könnyebben elmegy szín­házba, moziba, esetleg gyakrabban utazik az or­szág, a világ más tájaira. Népszerűek lettek a hét­végi kirándulások, tavaly több mint 8 ezer munkás- fiatal vett részt hosszabb, több napos túrán és az elő­ző évekhez képest emelke­dett az Expressz-utazások száma is. A fiatalok szíve­sen töltik idejüket a tán­cos,. zenés szórakozóhelye­ken is, bár megyénkben kimondottan ifjúsági jelle­gű szórakozóhely alig van. Régi és sokat ismételt kérés az illetékesekhez: több és olcsóbb intézmé­nyesített szórakozóhelyet a fiataloknak! Kecskeméten például időszerű lenne ki­alakítani egy ifjúsági par­kot a budapesti mintájára. Szaii irodalom — szépirodalom A munkásfiatalok to­vábbképzéséért a jövőben az eddigieknél is nagyobb felelősség hárul az üzemi KISZ-bizottságokra. Nem jellemző, de elgondolkoz­tató adat, hogy a megkér­dezett kétszázötvenegy fia­tal közül csak huszonöt ta­nul tovább. A munkásifjúság általá­nos és szakmai műveltsé­gének gyarapításában meg­növekedett az iskolán kí­vüli népművelés jelentősé­ge. Megyénk szakszerveze­ti könyvtáraiba több mint négyezer-nyolcszáz fiatal iratkozott be, s valamivel kevesebb a közművelődési könyvtárakba beiratkozott ifjúmunkások száma. Ami­lyen örvendetes az olva­sott művek között a szak­könyvek nagy száma, leg­alább olyan mértékben hátrányos, hogy a fiatalok alig olvasnak széoirodal­mat. Alig javít a helyze-’ ten, hogy sok fiatal meg­jelölte a kérdőíveken a televízió és a rádió műso-; rában elhangzott klasszi-j kus irodalmi alkotásokat.1 Minden megkérdezeti munkásfiatal néz televí­ziót, hallgat rádiót — ea utóbbit sokszor munkaidő­ben is. Az ifjúmunkások részt vesznek a műkedvelő művészeti mozgalomban is. Évenként és helyenként kísérletek történnek mű-, vészeti csoportok létreho­zására — de e csoportok többnyire vezető és hely hiányában nem képesek alkotó munkára. Nagy sze­rep jut az ifjúmunkások! művészeti ízlésének alakí­tásában a zenének is. Á fiatalok kedvelik a szín­vonalas könnyű és tánc­zenét, de ezek szereteta visszaszorítja a komoly zene iránti érdeklődést. Nem ismerik eléggé a munkásfolklórt, mozgalmi dalokat és népdalkincsün­ket sem. Az kétségtelen, hogy a felmérés nem ad választ minden kérdésre, de né­hány adat és a belőlük le­vonható következtetések figyelemre méltóak. Arra figyelmeztetnek bennün­ket, többet kell folgalkoz- ni a munkásifjúsággal, több segítséget kell nyúj­tani nekik — különösen itt Bács-Kiskun megyében — ahhoz, hogy jól képzett, értékes szakmunkáikká Az egész ország aggódva figyeli az árvíz által fenyegetett Alsó-Tiszavidék sor­sát. A Szegednél védekező húszezer ember kiizö.t ott vannak katonáink ;=

Next

/
Oldalképek
Tartalom