Petőfi Népe, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-04 / 129. szám
Forrás — Ifjúság Nemrég Irt a Petőfi Népe a bajai művelődési házról, az (K..tiii nehéz körülményekről. Nos, a cikkben foglaltak a modellező szakosztály fiataljait is érzékenyen érintik, szűkös helyen dolgoznak, szerencsére annál nagyobb lelkesedéssel. ,, í&erre, meddig mentek...” A község főutcája egyben a Kecskemét—Kiskőrös közötti országút is. Ezen az úton el Vehet jutni a megyeszékhelyre, onnan tovább Budapestre, és még tovább, a nagyvilágba. Azok a gyerekek, akik Páhin most járnak hetedik, vagy nyolcadik osztályba, bizonyára sokszor végig néztek már a „hosszú szürke sávon”, s találgatták, hogy ők vajon hová jutnak majd el ezen, vagy egyáltalán túljutnak-e a község határán, mi lesz belőlük4 ha elvégzik az iskolát? A továbbtanulás lehetőségének sok változata van itt Páhin is. Délutáni tanítás folyik az általános iskolában, ahová beléptem. Az irodában elmélyült munkában találom Kovács Sándor iskolaigazgatót és helyettesét. Kintről, valamelyik tanteremből zongoraszó hallatszik. — Igen, rendszeresen folyik nálunk zongoratanítás. Kiskőrösről jár egy pedagógus, tizenkét tanítványa van. Azóta — néhány éve kezdte — többen vásároltak hangszert a faluban. Egy-két gyermeknek határozott tehetsége van a zenéhez — tájékoztat az igazgató, majd arról beszélgetünk, hogy a nyolcadik osztályt most végző diákok hová mennek tovább, kiből mi lesz, ha befejezi az általános iskolát. — Évenként általában 30—35 tanuló végez nálunk. Ebben a tanévben például 33 fiú és leány fejezi be a tanulmányait, már ami az általánost illeti. Közülük mindössze nyolc nem jelentkezett továbbtanulásra, de azért belőlük is „lesz valami” — mondja Kovács Sándor, majd előveszi a jelentkezési ívet, illetve annak összesítőjét és egyenként végig megyünk a névsoron, azokon a beírásokon, amelyek a jelentkezést, vagy a felvételt rögzítik. A huszonöt továbbtanuló kivétel nélkül gyakorlati pályát választ: szakiskolák, technikumok, ipari tanintézetek sorakoznpk a papíron, a nevek mellett. — Damásdi Ferencet felvették a vasútforgalA Forrás című folyóirat új számát — amely a napokban hagyja el a nyomdát — a szerkesztőség főleg a fiataloknak szenteli, mégpedig úgy, _ hogy elsősorban az ifjúság életérzését közvetlenül kifejező fiatal alkotók műveit olvashatják az érdeklődők a folyóirat idei harmadik számában. Első helyen kell említeni az önvizsgálat című rovatot, amelyben tucatnyi huszonéves író, költő vall önmagáról, törekvéseiről, örömeiről és gondjairól. A szépirodalmi anyag is gazdag válogatást nyújt a fiatalok alkotásaiból, 3 kritikai rovatban pedig a szerkesztőség elsősorban a fiatal írók alkotásainak értékelésére vállalkozott. A Hazai tükör szintén teljes egészében az ifjúságról szóló írásokat közöl. Hatvani Dániel a jász- szentlászlói fiatalok egy csoportja körül keletkezett botrányt járja körül szociográfikus módmi technikumba Szegedre, Juhász László a pályafenntartási technikum tanulója lesz, Malkvi Éva mezőgazdasági szakiskolába indul, Nagy Irént pedig kereskedelmi tanulóként láthatják majd osztálytársai az ősszel — sorolja az iskola igazgatója. — Varga Gábor villanyszerelő, Bereczki Máté mezőgazdasági szakmunkás, Józsa Sándor lakatos, Németh Aranka kereskedelmi tanuló akar lenni. — Érdekes, hogy a mezőgazdasági szakközépiskoláktól olyan levelet kapunk, hogy ők mindenkire számítanak' akit máshol nem vettek fel továbbtanulásra. A Páhiban útrakészülő nyolcadikosok tehát gyakorlati foglalkozásokat választottak. Még Csabo- nyi Anikó is, aki pedig 4,5-ös félévi átlaggal dicsekedhet. ö kereskedő akar lenni, s ez mindem nehézség, nélkül sikerülni fog. Magasabb mércét senki sem állított önmagának, távolabbi célt egyik gyermek sem tűzött maga elé Páhin — legalábbis a most végző nyolcadikosok közül. Anélkül mondjuk ezt természetesen, hogy lebecsülnénk a szakmunszerekkel, Mester Lászlé a nehéz körülmények! között élő gyermekek sorsát, életét vetíti elénk, Posváncz László szociográfiája a fülöpszállási termelőszövetkezeti fiatalok életét mutatja be, Gál Farkas a fiatalkorú bűnözőkről írt. A szerkesztő bizottságot az a cél vezette, hogy a fiatalok problémáinak megoldását sürgesse, hogy segítséget adjon az ő világuk tökéletesebb megismeréséhez és támogatást nyújtson a 'tehetséges alkotók további" fejlődéséhez. Éppen ezért azt szeretnénk, ha minél töb fiatal elolvasná a foly iratnak ezt a száma,. Sőt, az is helyes lenne, ha a KISZ-szervezete iskolák, klubok, művészeti csoportok tagjai közösen is megvitatnák ezeket az írásokat, hogy a bennük felvetett problémák megoldásához közös erővel jutnánk közelebb. Varga Mihály kásképesítést, hiszen köztudott, hogy mindenhol kell a jó szakember. De akkor, amikor megvannak az objektív — és egyes tanulóknál a szubjektív — feltételek, érthető, ha hiányérzete van az embernek. Pedig a községen átszaladó út messze vezet. Vannak, akik nem voltak bátortalanok rálépni erre, s eljutottak az egyetemig. Mint például Varga Jenő, aki Pécsett jo- gászkodik, vagy a két Miklósi lány: Márta jelenleg harmadéves matematika—földrajz szakos Szegeden, s a Földtani Intézet a nyáron Belső-Ázsiába viszi tanulmányútra. Éva vegyészhallgató, kutató- mérnöknek készül. Szabó Magda pedagógiai főiskolát végzett, Pesten tanít, Csépán Katalin pedig — ugyancsak főiskolai végzettséggel — Cső - grádon oktatja a gyerekeket. Választási lehetőség tehát bőségesen akad. Ügyszólván csak a gyerekeken múlik, hogy meddig mennek az úton: végig járják-e, vagy megelégszenek egy biztosan és hamar bejárható távolsággal. Gál Sándor Huszonháromezer munkásfiatal Lesz-e if júsági parki Művelődés, szórakozás „A munkásfiatalok a magyar ifjúság legnagyobb és legjelentősebb rétege” — olvashatjuk az MSZMP KB februári határozatában. Ehhez még annyit szükséges hozzátenni, hogy alapvetően mezőgazdasági jellegű megyénkben az utóbbi tíz évben a munkásfiatalok az ifjúság legnagyobb ütemben szélesedő rétegét képviselték. Míg 1964-ben tizenkétezer- ötszáz munkásfiatalt tartottunk számon Bács-Kis- kunban, az idén már hozzávetőleg 23 ezer fiatal ipari munkást jelez a statisztika. E 23 ezer fiatal szakmai és műveltségi helyzetéről, fejlődési lehetőségeiről készített néhány hete felmérést a KISZ Bács-Kiskun jnegyei Bizottsága. í j üzemek, ingázó fiatalok Az ipartelepítési politika eredményeként ugyan a nagyközségek többségében megoldódott a rendszeres foglalkoztatás, de az újonnan létesült üzemek nagyrészt régi épületekben kaptak helyet. Ezekben az üzemekben elsődleges feladat volt a termelés megkezdése, kisebb gondot fordítottak a dolgozók szociális körülményeire és kulturális igényeik kielégítésére. Ez utóbbira pedig a fiatalok igen érzékenyen reagáltak. Nem utolsósorban a városihoz képest • elhanyagoltnak tűnő környezet, a hasonló jellegű üzemen belül is rosszabb munka- körülmények késztették a falusi munkásfiatalok egy jelentős részét (például Kunszentmiklóson) arra, hogy továbbra is ingázzanak. A kisközségekből is jelentős számú munkás- fiatal jár be Kalocsa, Baja,. Kecskemét, Kiskunfélegyháza üzemeibe. Az üzemi KlSZ-szerve- zetekre hárul az a feladat, hogy a bázishelyeken — ahonnan tömegesen járnak be a fiatalok — segítsenek a nevelés, a szórakozás megoldásában. Az üzemnek pedig gondot kell fordítania a lakóterületen kialakítandó klubok, művelődési célokat szolgáló helyiségek fejlesztésére, építésére. Városainkban a művelődési központok helyzete közismerten sok kívánnivalót hagy maga után, de helyenként a nagyközségekben sem jobb a helyzet. A tanácsi költségvetésből az igényeknek csak egy részét kielégítő fejlesztést lehet megvalósítani, ezért üdvözölhető az üzemek kezdeményezése — kiskunhalasi és kiskőrösi MÁV, Kalocsai Fémtömegcikkipari Vállalat — saját kezelésű, a szórakozás és a tanulás céljait szolgáló ' helyiségek kialakítására. Forintok a szórakozásra Köztudott dolog, hogy nemcsak a szórakozást, de a művelődést is jelentősen befolyásolja az egyén anyagi helyzete. Akinek több pénze jut ezekre a célokra, nyilvánvalóan könnyebben elmegy színházba, moziba, esetleg gyakrabban utazik az ország, a világ más tájaira. Népszerűek lettek a hétvégi kirándulások, tavaly több mint 8 ezer munkás- fiatal vett részt hosszabb, több napos túrán és az előző évekhez képest emelkedett az Expressz-utazások száma is. A fiatalok szívesen töltik idejüket a táncos,. zenés szórakozóhelyeken is, bár megyénkben kimondottan ifjúsági jellegű szórakozóhely alig van. Régi és sokat ismételt kérés az illetékesekhez: több és olcsóbb intézményesített szórakozóhelyet a fiataloknak! Kecskeméten például időszerű lenne kialakítani egy ifjúsági parkot a budapesti mintájára. Szaii irodalom — szépirodalom A munkásfiatalok továbbképzéséért a jövőben az eddigieknél is nagyobb felelősség hárul az üzemi KISZ-bizottságokra. Nem jellemző, de elgondolkoztató adat, hogy a megkérdezett kétszázötvenegy fiatal közül csak huszonöt tanul tovább. A munkásifjúság általános és szakmai műveltségének gyarapításában megnövekedett az iskolán kívüli népművelés jelentősége. Megyénk szakszervezeti könyvtáraiba több mint négyezer-nyolcszáz fiatal iratkozott be, s valamivel kevesebb a közművelődési könyvtárakba beiratkozott ifjúmunkások száma. Amilyen örvendetes az olvasott művek között a szakkönyvek nagy száma, legalább olyan mértékben hátrányos, hogy a fiatalok alig olvasnak széoirodalmat. Alig javít a helyze-’ ten, hogy sok fiatal megjelölte a kérdőíveken a televízió és a rádió műso-; rában elhangzott klasszi-j kus irodalmi alkotásokat.1 Minden megkérdezeti munkásfiatal néz televíziót, hallgat rádiót — ea utóbbit sokszor munkaidőben is. Az ifjúmunkások részt vesznek a műkedvelő művészeti mozgalomban is. Évenként és helyenként kísérletek történnek mű-, vészeti csoportok létrehozására — de e csoportok többnyire vezető és hely hiányában nem képesek alkotó munkára. Nagy szerep jut az ifjúmunkások! művészeti ízlésének alakításában a zenének is. Á fiatalok kedvelik a színvonalas könnyű és tánczenét, de ezek szereteta visszaszorítja a komoly zene iránti érdeklődést. Nem ismerik eléggé a munkásfolklórt, mozgalmi dalokat és népdalkincsünket sem. Az kétségtelen, hogy a felmérés nem ad választ minden kérdésre, de néhány adat és a belőlük levonható következtetések figyelemre méltóak. Arra figyelmeztetnek bennünket, többet kell folgalkoz- ni a munkásifjúsággal, több segítséget kell nyújtani nekik — különösen itt Bács-Kiskun megyében — ahhoz, hogy jól képzett, értékes szakmunkáikká Az egész ország aggódva figyeli az árvíz által fenyegetett Alsó-Tiszavidék sorsát. A Szegednél védekező húszezer ember kiizö.t ott vannak katonáink ;=
