Petőfi Népe, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-04 / 129. szám
4. oldal 1370. június 4, esütHríök m segliség ez ámzkárosuüaknak Naponta változatlanul követik egymást a vízkár által sújtottak támogatását, megsegítését célzó felajánlások. »z érsekcsanádi Búzakalász Tsz tagsaga az össze- gvűlt 35 200 forinton kívül az 1969. évi munkaversenyben elért járási első helyezés jutalmát, 15 ezer forintot is teljes egészében a károsultait javára ajánlotta fel. Az izsáki Aranyhomok Tsz gazdái 80 ezer forinttal járulnak hozzá a bajbaju- to italt segélyezéséhez. Ezen felül pedig a közös gazdaság valamennyi dolgozója egy 10 órás munkanap teljes jövedelmét is a nemes célra juttatja el. A kalocsai általános iskolások a városi művelődési házban megrendezésre kerülő hangversenyük teljes bevételét ajánlják fel. Az árvízsújtotta gazdaságok segítésére indított akcióban a Kecskemét— Kiskunfélegyháza környéki Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek és Szakszövetkezetek Területi Szövetsége a Szabolcs-Szatmár megyei Nagyhódos községben gazdálkodó Petőfi Termelőszövetkezetet segíti. Az 1100 holdas gazdaság 900 holdját öntötte el a víz. Az állatállományt sikerült megmenteni, azonban a tartalék szálas- és abrak- takarmány odaveszett. A károk enyhítésére indított akcióban eddig mintegy 400 ezer forint készpénz gyűlt össze a homokhátsági körzetből. Több száz mázsa szálas- és abraktakarmányt ajánlottak fel feleslegeikből a termelőszövetkezetek. Jelentős mennyiséggel" jelentkezett a kiskunfélegyházi Vörös Csillag, valamint az Egyesült Lenin—Rákóczi, a kecskeméti Törekvés. Pénteken tíz teherautó indul abrak és szálastakarmany- nyal, valamint vetőburgonyával a nagvhódosi Termelőszövetkezetbe. (29.) Nem tévedhettem — meditált Kloss, s megmarkolta a férfi vállát, miközben ismételte: — Üdvözletét hoztam Zsuzsanna nénitől. — Ismeri őt? — kérdezte vissza az orgonista. — Rokonom. — Bántja még a reuma? — Szeptember óta jól érzi magát — válaszolta Hans, s egy kicsit megkönnyebbült. Néhány perc múlva elnémult a hangszer, s folytathatták a beszélgetést. Az orgonista közelebb jött Klosshoz, végigtapogatta felsőtestét, s amikor keze a vállpántokhoz ért, kérdőn szólalt meg: — Egyenruhában vagy? — majd néhány pillanat múlva: — Bocsáss meg, tudom, hogy nem kell kérdeznem semmit.Vártalak. Vártalak, s ez azt jelenti, hogy Zsuzsanna néni... — Semmit sem jelent — mondta szárazon Kloss. — Parancsom van, hogy a helyzettől függően itt a helyszínen hozzak határozatot. — Hát jó — bólintott a másik. — Jó. hogy éppen ma. — Sürget az idő — figyelmeztette Kloss az orgonistát. Az nem sietett. Félbevágott cigarettát vett elő egy dobozból, faszipkába helyezte. Kloss öngyújtóért nyúlt. — Köszönöm, de inkább a sajátommal — mondta, s egy töltényhüvelyből barkácsolt öngyújtót vett elő. — Először vagy Wroclawban? — kérdezte Klosst. — Először. — Ismered a történteket? — Nem — mondta türelmetlenül Kloss —, de mi köze annak ehhez a témához? — Minden fontos — mondta az orgonista. — Ismerted például Első Artúrt? . — Igen, de végre számolj be. — Az elejétől? — kérdezte még mindig ráérősen amaz. — Az elejétől. Ügy, mintha semmit sem tudnék — adta meg magát Kloss, mert érezte, hogy ez az ember mindenképpen beszélni akar. — Szóval vizsgáztatsz? — kérdezte hirtelen változtatott hangnemben az orgonista. A szinte fájdalmasan ironikus hangra Kloss békítőén válaszolt: — Nem akarlak sem vizsgáztatni, sem ellenőrizni. Fent megbízhatónak minősítettek. Az orgonista szembefordult a főhadnaggyal, de szemeit sötét szemüveg takarta. — Köszönöm — s végre meggyújtotta a cigarettát. — Egy órával ezelőtt kaptam a jelentést Második Artúrtól. — Hol a láda? — kérdezte Kloss. — Itt — mutatott a templom hajója felé az orgonista. Lent a Szent Antal szobor talpazatában. Szerinted ez hiba volt? — Semmit sem tudok még, hallgatlak. — Már három hónap telt el — folytatta az orgonista. — Megállapítottunk mindent, amit meg lehetett. — A Gestapo elkapta a fonalat? — Igen. Szeptember 15-én éjjel lepték meg Első Artúrt a lakásán. Amint meglátta őket, ciánkálit nyelt. — Ez biztos? j — Igen. — Tehát nem szedhettek ki belőle semmit? — Tőle nem. De 16-án reggel másik két csoporttagot is lekaptak a vagongyárban. Két munkást a Heinrich Strasséról. — S mit jelent ez a munka szempontjából? — ök sokat tudtak és nemcsak Artúrról, ök jelezték a központnak, hogy áruló van a csoportban. Kilétére vonatkozóan már nem tudtak tájékoztatást adni. Lekapták őket. — És a csoport? — kérdezte türelmetlenül Kloss. — Dolgozik. Második Artur továbbítja a jelentéseidet hozzám. Elhatároztuk, hogy felderítjük az árulót. Csak azt nem értjük, hogy ha valóban sorainkban van, akkor a többieket miért hagyják még mindig dolgozni. — A Gestapó nem szerzetesrend — mondta Kloss, s közelebb húzódott a vakhoz. (Folytatjuk.) A múlt század 80—as éveiben épült, 1700 személyes operaházat három éve újították fel, kétmillió rubelt költöttek rá, s a leghíresebb szovjet építőmesterek, restaurátorok vettek részt újjávarázsolásában. IV. Odesszai vendégségben A Fekete-tengert, amely élő embereket azonban r " hol nyugalmas szürkés- szinte képtelenség egyet- I zöldjével, hol az égbolt len szóval jellemezni. j színét visszaverő kékségé- Odesszai látogatásunk mivel kápráztatja el a csen- sodik napján kétszáz ma- [ Tavaszi vasárnap délelőtt a tengerparton. %: V ' / ,. <.~s különböző gyárakba, a Te- elindultunk a tengerparti rősök néztük meg együtt levízióhoz, szanatóriumba, üdülők felé. Miközben Olgával, Szvetával a texegyetemre... azon törtem a fejem, ho- tilesek épülő második Vendégségben az új városnegyedben Kora délelőtt volt és gyan tudnám orosz nyel- gyermeküdülőjét, az új lacsodálatos napsütés, ami- ven megköszönni a kedves kónegyedbem a vállalati des szemlélődőt, még az gyár útitársammal együtt kor autóbuszra ültünk meghívást a mellettem ülő, alapokból fenntartott, reókori görög hajósok ne- több mint tíz meghívást több könnyűipari üzem szelíden mosolygó, szőke mekül felszerelt gyermekzeték el Vendégszerető kaptunk. Előadásra hívtak dolgozójával és szakszer- fiatalasszonynak, Sztojano- birodalmat, a kétszáz szetengemek. A tengerparton az operába, vendégségbe a vezetőnek képviselőjével, s va Olgának, valaki isme- mélyes bölcsődét és óvorős dalt kezdett dúdolni dát, valamint a textilüzem a közelemben. A követke- szanatóriumát... ző pillanatban már min- Az általunk két-három tienki énekelt: És száll a órára tervezett látogatásdal majd, ocsiny harasó.,. ból pedig végül is estébe Mire a tengerpartra ér- nyúló vendégség lett, metünk, másik szomszédom- lyen a barátságon kívül A testvérvárosról elnevezett ról, az élénk Szvetlánáról nemcsak azt tudtam, hogy néhány évvel ezelőtt turistaként ismerte és szerette meg Budapestet, hanem azt is, hogy melyik magyar népdal áll a szívéhez legközelebb ... Így a tengerparti séta után print régi-régi ismetermészetesen a Kommunista munka hőse emlékzászlót elsőnek elnyert vállalat, az odesszai fonoda kilencezer dolgozójának egészségére is ürítettük poharunkat... (Folytatjuk.) Eszik Éva — Tóth Sándor '-V