Petőfi Népe, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-27 / 149. szám
' S. oldat l*m. Június VI, szombat Végei ért az országgyűlés nyári ülésszaka MEMORANDUM a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri tanácskozásának állásfoglalása az európai biztonsági értekezlet (Folytatás az 1. oldalról) állnak. Ezért az egészség- ügyi és szociális bizottság véleményét tolmácsolva nagyobb számú, lehetőleg gyorsjáratú mentőkocsi beszerzését javasolta, valamint a kórházak úgynevezett intenzív osztályai, kórtermei számának növelését. Dr. Szabó Zoltán felszólalása Dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter péntek délelőtti hozzászólásában már beszámolt arról, hogy 17 intenzív terápiás osztály és számos részleg működik már a kórházakban, mintegy 700 ággyal az életveszélyes betegek ápolására és ehhez jelentékenyen hozzájárultak a múlt évi költségvetés adta fejlesztési lehetőségek. a negyedik ötéves tervben tovább növelik ezeknek a részlegeknek a számát. Ami pedig a mentőgépkocsikat illeti, az országgyűlés által tavaly megszavazott 30 millió forint pótlólagos költségvetési juttatás jó részét 180 új kocsi beszerzésére használták fel. Elmondotta a miniszter, hogy az egészségügyi költségvetés növekedésének eredményeképpen javult a kórházak gyógyszerellátása, létszámellátottsága, és jelentős mennyiségű értékes műszert szerezhettek be. Siófokon, Kazincbarcikán és Dombóvárott, 1600 ágy- gyal, új kórházat avattak. Ezzel országosan 83 600 ágy áll rendelkezésre, de mivel a betegek száma kisebb arányban növekedett, a kórházi ellátás javult, bár egyes helyeken még mindig igen nagy a zsúfoltság. Bővült a rendelőhálózat is, ám az igénybevétel csak Budapesten csökkent, vidéken emelkedett. Természetesen a pénteken felszólalt képviselők is vissza-visszakanyar adtak azokra a gazdasági kérdésekre. amelyek már a csütörtöki vitában erős hangsúllyal szérepeltek. Balogh László gyáregységvezető. Csongrád megyei képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy náluk az ipari vállalatok, a különböző nyereségcsökkentő intézkedések ellenére, növelték nyereségüket, ami jó munkájuk beszédes bizonyítéka. Külkereskedelmünk jó lehetőségei A kedvezően növekvő külkereskedelmi lehetőségeket érintette felszólalásé- I ban Nagy Miklós Pest megyei képviselő, a kultúr-1 kapcsolatok intézetének elnökhelyettese, aki tagja volt annak a delegációnak, amelyet a pénzügyminiszter vezetett nemrég három délamerikai országba, Bolíviába, Peruba, és Venezuelába. Elmondotta a képviselő, hogy miután ezekben az országokban nagy lehetőségek vannak a gazdag nyersanyagkincs nagyobb arányú hazai feldolgozására, és a mezőgazdasági termékhozam növelésére, a magyar ipar szerszámgépek, bányászati és kohászati berendezések, oktatási, valamint egészségügyi felszerelések, valamint vágóhidak és hűtőházak szállításával, esetleg közős vállalkozásokkal részt vehetne az ottani fejlesztésben. A beruházások hatékonysága A felszólalók sorában dr. Havasi Béla miskolci képviselőt, a városi pártbizottság első titkárát, továbbá Weiszböck Rezsőné győri képviselőt említjük, akik főleg az előző nap már oly sokoldalúan érintett beruházási kérdésekkel foglalkoztak. Havasi dr. elmondotta, hogy noha Miskolcon is küzdenek a szűk építési kapacitással, számottevően fejlődött az építkezés. Több lakást építetek, mint tervezték, csak az a baj, hogy még mindig túlságosan hosszadalmasan épülnek a lakások. Weisz- böckné a szintetikus szálak gyártásának nagyobb arányú fejlesztésére, s ezzel összefüggésben a Magyar Viscosa Gyárnak a tervezettnél nagyobb szabású bővítésére tett javaslatot. A pénzügyminiszter válasza A kora délutáni órákban került sor a pénzügyminiszter válaszadására. Elsősorban a beruházási feszültségekkel kapcsolatos megjegyzésekre reagált. A feszültség csökkentésére, mondotta, komoly lépések történtek már eddig is és várhatunk a jövőben is. De teljesen kielégítő megoldás egy-két év alatt nem lehetséges. Mindenekelőtt, megfelelő korlátok között kell tartani a beruházási keresletet és párhuzamosan bővíteni kell az építőanyagipart, valamint az építkezési lehetőségeket. Ugyancsak számos képviselőt foglalkoztat a vállalatok fokozottabb pénzügyi együttműködésének problémája, aminek érdekében a kormány további intézkedéseket készít elő. Az a terv, mondotta Válvi Péter, hogy hatásosabb kereskedelmi kapcsolatok alakulhassanak ki az eszközök megfelelő átcsoportosításával, közös vállalkozásokkal, a vállalatok kölcsönös hitelügyleteinek engedélyezésével. Végül az árellenőrzéssel kapcsolatos képviselői megjegyzésekre válaszolt, mondván, hogy az utóbbi időben ismételten előfordult, hogy több millió illetéktelen hasznot elvontak olyan vállalatoktól, amelyek jogtalanul számláztak munkát, amelyet el sem végeztek, vagy árut, amelynél silányabbat szállítottak. összegezésül a pénzügy- miniszter megelégedéssel nyugtázta, hogy a képviselők egyetértettek a múlt évi gazdálkodással és azokkal a kedvező változásokkal, amelyek gazdaságunkban végbementek. Egyszersmind rámutattak azokra a gazdasági problémákra is, amelyek jelenleg elsősorban foglalkoztatják a gazdaságvezetést. Az országgyűlés tudomásul vette a múlt évi költségvetés végrehajtásáról elhangzott beszámolót. Ezzel az ülésszak véget ért. A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya szükségesnek tartja az érdekelt államok kormányainak tudomására hozni azokat az elképzeléseiket, amelyek véleményük szerint hasznosan szolgálnák az európai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészítését és összehívását. Megelégedéssel állapítják I meg, hogy a kétoldalú cs többoldalú konzultációk és eszmecserék során az érdekelt államok álláspontja közelebb került egymáshoz egy sor fontos, az európai biztonsági értkezlettel összefüggő kérdésben. A konzultációk és eszmecserék eredményei azt mutatják, hogv a Prágában 1969. októberében előterjesztett javaslatok alapot teremtettek ahhoz, hogv már a legközelebbi időben gyakorlati síkra tereljék az európai biztonsági értekezlet előkészítését és a kétoldalú tárgyalások mellett áttérjenek az értekezlet előkészítésének sokoldalú formáira is. Kívánatos, hogy az érdekelt államok közvetlenül részt vegyenek az európai biztonsági értekezlet előkészítésének és megszervezésének valamennyi szakaszában. Tisztázódott az értekezleten való részvétel kérdése: részt vehet azon minden európai állam — beleértve az NDK-t és az NSZK-t is. azonos és a többi európai állammal egyenjogú alapokon — továbbá az USA és Kanada is. Pozitív fogadtatásra talált a finn kormány kezdeményezése, hogy Helsinki •egyen az értekezlet színhelye. Megértés mutatkozik az iránt, hogy az értekezlet összehívását nem időszerű kérdéseiről szabad semmilyen előzetes feltételhez kötni. Sok országban egyetértenek azzal, hogy az első európai biztonsági értekezlet sikere — amelynek elő- ké zítése, megszervezése és megtartása valamennyi érdekelt ország hozzájárulásának eredménye kell hogy legyen — utat nyitna a továbbiakban más európai problémák, különösen az európai biztonság szilárd rendszere megteremtésének közös megvizsgálásához. Ezzel összefüggésben hasznos lenne egy sor európai értekezlet megtartása és az összes érdekelt ország megfelelő szervének létrehozása, amely az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozna. Tovább folyik az európai biztonsági értekezlet tartalmának és napirendjének megvitatása. A Prágában javasolt két napirendi pont megfelel az európai biztonság megszilárdítása és az együttműködés fejlesztése érdekeinek. Olyan kérdések ezek, amelyekben széles körű megegyezés lehetősége áll fenn. Ezek a javaslatok nem váltanak ki elvi ellenvetéseket, ugyanakkor egy sor állam állást foglal az értekezlet napirendjének a bővítése mellett. Attól a szándéktól vezérelve, hogy az európai biztonsági értekezlet minden állama számára elfogadható napirendjében meg lehessen állapodni a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Nép- köztársaság, a Magyar Nép- köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya javasolja, hogy tűzzék az európai biztonsági értekezlet napirendjére az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó szerv létrehozását is. Görögország holnapja A HÉTKÖZNAPI görög nyelvben, a dimotikiben a holnapra nincs pontos kifejezés. Azt mondják „avrio”, ami azt is jelenti, a jövő héten, vagy egy hónap múlva, esetleg soha... Valószínűleg így gondolták az ezredesek is, amikor azt ígérték röviddel az 1967-es puccs után, hogy helyreállítják a demokráciát. Azóta több mint 38 hónap telt el, de Papadopuloszék még csak látszatintézkedéseket sem igyekeznek hozni, A börtönök továbbra is politikai foglyokkal vannak tele, a szigorú sajtótörvény máig is érvényben van, a Bu- bulinasz utcai hírhedt épületben nem szűnt meg a letartóztatottak kínzása. A junta tett ugyan néhány erőtlen kísérletet a rendszer szalonképessé tételére, de ezek inkább a nyugat-európai demokratáknak szóltak. Amikor Görögország az Európa Tanács elhagyására kényszerült, Patakosz tábornok a maga emelkedett stílusában mindössze ennyit mondott: „A kizárás nem zavar bennünket jobban, mint az ökröt a szarvára telepedett szúnyog." A JUNTA tartós uralomra rendezkedett be és ennek megfelelően politizál „házon belül is". A diktatúra természetesen ma is a hatalom fenntartásának alapja, de nem az egyedüli. Ezt pedig figyelembe kell venni, ha Görögország holnapjáról beszélünk. Az ezredesek o.z egyszerű látszatintézkedésektől az átfogó gazdasági döntésekig egy sor új elemet vezettek be a hétköznapi politikába. Kapható az újságárusoknál az összes nyugati lap — azok is, amelyek a rendszert bírálják —, ezekből természetesen csak az idegen nyelven beszélő szűk értelmiségi körök informálódhatnak. A szélesebb rétegek körében ugyanilyen biztonsági szelep funkciója van azoknak az intézkedéseknek, amelyekkel a korrupció ellen vették fel a harcot, (Természetesen csak a polgárok által közvetlenül ellenőrizhető felszíni elemeket vették célba, a nagytőke továbbra, is szabadon bonyolítja üzleteit — a maga választotta módokon.) A STABILIZÁLÁS egyik legfőbb eszköze a gazdasági rend. És — mivel a demokrata Nyugat bírálatait nem követte gazdasági szankció. az ezredeseknek sikerült viszonylagos stabilitást fenntartani. A mező- ! gazdaságot terhelő hiteleket eltörölték, sőt, félmilliárd ' dollárt juttattak a termelés fejlesztésére. A juntával szemben álló erőknek tehát nemcsak a | terrorral, de egy átgondolt politikai, gazdasági manipulációval is számolniuk kell. Az ellenállás pillanatnyilag meglehetősen széttagolt. A szélsőjobboldalt a nemzeti ellenállási mozgalom képviseli, jelvényén Konstantin királlyal és a NATO-barát exminiszter- elnökkel, Karamanlisszal. A hagyományos Centrum Párthoz közel álló erőket a Demokratikus Mozgalom tömöríti. A balszárnyon a Theodorakiszt vezetőjének j valló Lambrákisz ifjúsági szervezet, valamint a legnagyobb erőket tömörítő Hazafias Front van. A Ha- j zafias Front harcát támogatják az illegalitásban élő \ görög kommunisták is, a junta legrettegettebb ellenségei. A napokban a Hazafias Frontban kifejtett te- \ vékenységéért börtönözték be a GKP Politikai Bízott- \ ságának tagját, Jannisz Jannariszt és tíz elvtársát is. A bebörtönzés célja világos, megtörni az illegalitásban harcoló kommunista pártot, elrettenteni mindazokat, akik a Hazafias Frontot támogatják. Ugyanezzel a céllal bonyolították le a junta fennállásának 3. évfordulója előestéjén a monstrepert, amelyben az értelmiségiek először mondhatták el a nyilvánosság előtt. hogyan kínozták meg őket. Lássa, hallja mindenki, mi vár rá, ha csatlakozik az ellenálláshoz. A most letartóztatott görög kommunistákat ugyancsak fenyegeti a veszély: alkalmazzák velük szemben a polgárháború után hozott, hírhedt 509-es paragrafust, miszerint kommunista tevékenységért halálbüntetést is kiszabhatnak a bíróságok. MINDAZONÁLTAL: akárhány kommunistát zárnak börtönbe Ladasz belügyminiszter emberei, az ellenállást nem szüntethetik meg. A jövőt — így Görög- j ország holnapját is a haladó erők határozzák meg, a j kommunisták vezetésével. Őket segíti a világ közvéleménye, a nemzetközi szolidaritás, amely már any- nyiszor sikerrel vette fel a harcot a bebörtönzött hazafiakért. Baranyi Pál i A jelen memorandumot elfogadó kormányok véleménye szerint az európai feszültség enyhülésének és Európa biztonságának javára válna az európai államok területén levő idegen fegyveres erők csökkentésének megvitatása. — Ahhoz, hogy az ezzel ösz- szefüggő kérdéseket a lehető legrövidebb időn belül, lehető legkedvezőbb feltételek között lehessen megvitatni az európai biztonsági értekezleten, vala- j mint hogy gyüihölcsöző legyen az idegen fegyveres erők csökkentésének a megvizsgálása, a kérdést az európai biztonsági értekezleten létrehozásra javasolt szervben, vagy más, az érdekelt államok számára elfogadható módon lehetne megvitatni. Ezen túl véleményük szerint a Prágában javasolt napirend második pontja keretében meg lehetne vitatni az emberi környezet problémáit, továbbá ki lehetne bővíteni e pontot a kulturális kapcsolatok fejlesztésének kérdéseivel. Ily módon az európai biztonsági értekezleten az alábbi kérdések kerülhetnének megtárgyalásra: — Az európai biztonság j megteremtése, lemondás az erőszak alkalmazásáról és az erőszakkal való fenyegetésről az európai államok kapcsolataiban; _■— Az európai államok közötti politikai együttműködés fejlesztését szolgáló, az egyenjogúságon alapuló kereskedelmi, gazdasági, műszaki-tudományos, és kultúráiig kapcsolatok ki- szélesítése; — Az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó szerv létrehozása. A Bolgár Népköztársa- ság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya kifejezi reményét, hogy a • memorandumban foglalt I javaslatok — amelyek figyelembe veszik sok érde- i kelt állam véleményét — kedvező fogadtatásra találnak az érintett kormányoknál. E javaslatok kiváltképpen arra irányulnak, hogy az európai biztonsági értekezlet valamennyi érdekelt állam számára elfogadható napirendjében és az előkészítés módszereiben megegyezést lehessen elérni. Mindehhez már a legközelebbi időszakban hozzá lehet kezdeni. A jelen memorandumot kibocsátó kormányok meggyőződése, hogy az összes érdekelt állam közös erőfeszítésének eredményeképpen összehívásra kerülő európai biztonsági értekezlet jelentősen hozzájárulna a feszültség csökkentéséhez, a biztonság megszilárdításához és a békés együttműködés fejlődéséhez Európában. * A memorandumot a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri tanácskozásának megbízásából a magyar külképviseletek vezetői, illetve munkatársai június 26-án, pénteken eljuttatták az érdekelt országok kormányaihoz. (MTI)
