Petőfi Népe, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-02 / 127. szám

*970. június í, kedd S. oldat 1 Szeged tovább állja a Tisza ostromát (Folytatás az 1. oldalról) Bizakodunk, optimisták va­gyunk, bár a veszély nagy. Hivatalosan 15 ezer ember védi a töltéseket, de ha ezt még tízezerrel megtoldom, akkor sem állítok valót­lant, hiszen ha kell, még ennél is több emberre számíthatunk. Beszélgetünk, s kiderül, a veszélyhelyzetet, a ma­gas vízállást a Maros má­sodik, s a Tisza első ár­hullámának egybeesése okozza, amely, mint a fő­mérnök fogalmazta: „de­rékba kapta Szegedet”. * Az optimizmus valóság. A városban a Tisza-parti sétány háborús állapotot mutat, de néhány méterre A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa által a Szabolcs-Szatmár megyei pezseg a város élete. Az | árvízkárosult termelőszö­ellátás? Jó, nem lehet ki­fogása senkinek, de mond­ja, ilyen helyzetben tö­rődik ezzel az ember? * — Ilyenek mind — mondta dr. Vágás István főmérnök, amikor a gép­kocsi elindult. — Ügy kell ágyba dugni, megetetni őket, néha parancsszóval, fenyegetéssel. Most már ér­ti ugye, miért bizakodnak a szegediek, miért nem ré­miszti őket az ár? Delet harangoznak. Sze­ged éli mindennapi életét, hiszen sok ezren védik, óv­ják a várost a zabolátlan Tisza ellen. Gémes Gábor a nábrádiaknak üzletekben nyugodtan vá­sárolnak a háziasszonyok, a nyugdíjasok napoznak a Széchenyi téri parkban, a munkások bontják az asz­faltot, a cukrászdák tera­szán fagylaltoznak a kül­földiek. Igaz, az utcákban tehergépkocsik, autóbu­szok állnak készenlétben... * A sajtóházzal szemben katonák dolgoznak a gát erősítésén. Balogh István és Gál Imre honvédek egy szusszanásnyi időre álltak meg. Balogh honvéd solt- vadkerti, a bócsai Petőfi Tsz-ben dolgozott. — Tizennyolc nap van még a leszerelésig, de ha szükséges tovább mara­dunk. Ott voltunk a Ma­rosnál, a nagy buzgárnál is. Szívesen dogozunk, bár a napi 12 órás műszak után örülünk, ha pihenőre térünk. A szegediek? Érezzük, hogy számítanak ránk, s ez erőt ad mind­nyájunknak. Gál Imre honvéd kun- szentmiklósi géplakatos. — Segítünk, dolgozunk. Minket, katonákat mindig a legveszélyesebb helyre küldenek, de ez így is van rendjén. Itt egy egész vá­ros áll mögöttünk, s az egész ország ránk figyel. Nem vonulhatunk vissza... ♦ Egy homokrakodónál a 9-es AKÖV IFA tehergép­kocsijának vezetőfülkéjé­ből egy napbarnított fia­talember, Kisberki Rudolf ugrik le. — Egy hete dolgozom a védekezésnél. Kezdetben 20 óra volt a norma, ma már jobb a helyzet, napi 15 órát .dolgozunk. Vasár­nap éjfélig fuvaroztam, s ma hat órakor már hord­tam a homokzsákokat Al- győre. A veszélyérzet ben­nünk is megvan, bántana valamennyiünket, ha Sze­gedet valami baj érné. Az vetkezetek megsegítésére indított akcióban a Bácskai Termelőszövetkezetek Te­rületi Szövetsége a nábrádi Békeharcos Mezőgazdasági termelőszövetkezetet támo­gatja. A területi szövetség képviselői a napokban fel­keresték az említett szö­vetkezetét és megtárgyal­ták a tennivalókat.A köz­séget az árvíz következté­ben mintegy 40 millió fo­rint kár érte. Maga a kö­zös gazdaság több mint 21 millió forint összegű kárt szenvedett. A legjelentő­sebb a gyümölcsösökben, az állattenyésztésben okozott pusztítás. Az épületkárok végleges felmérése és a romeltakarítás megindult. A szövetkezet jelenleg nem rendelkezik takarmánnyal, az elöntött legelőterületek­ről későn vonul le a víz és júliusnál előbb nem vonhatók be a gazdálko­dásba. A gazdaságban 200 szarvasmarha és 40 ló ta­karmányszükséglete nincs megoldva. Máris kaptak szálastakarmányt a szom­szédos állami gazdaságtól és a Szatmárberegi Területi Szövetség közvetítésével. Nehezíti a helyzetet, hogy a jelentős háztáji állat- állomány — amelyet sike­rült megmenteni az ár­víztől — szintén takar­mányhiányban szenved. A magasabb területekről rövidesen levonul a víz, ezeket takarmánnyal sze­retnék bevetni. A szükséges vetőmag még nem áll ren­delkezésükre. A területi szövetség kép­viselőivel folytatott ta­nácskozás eredményeként a bácskai körzetben meg­indult a felesleges készle­tek számbavétele és min­den nélkülözhető takar­mányt, vetőmagot a kárt szenvedett tsz rendelkezé­sére bocsátanak. Igen fontos a lakosság élelmezésének segítése is. Ezért már kedden elindul az első szállítmány étkezési j kormány Kitüntették Kállai Gyulát A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Kállai Gyulának, az országgyűlés elnökének, az MSZMP Politikai Bi­zottsága tagjának több év­tizedes munkásmozgalmi és közéleti tevékenysége elis­meréséül 60. születésnapja alkalmából a Magyar Nép- köztársaság Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt Kádár János. az MSZMP KB első titkára, Fock Jenő, a magyar for­radalmi munkás-paraszt elnöke, Biszku burgonyából. A csávolyi [ Béla, az MSZMP KB titká- Egyetértés és a dávodi j ra, Cseterki Lajos, az El­Augusztus 20 Termelőszö vetkezet küldi a segítséget. Az első teherautókat több követi. A következő napok­ban szemes- és szíilastakar- mányt szállítanak Nábrád- ra. nöki Tanács titkára, dr. Beresztóczy Miklós, az or­szággyűlés alelnöke és Ben- csik István, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára. Szovjet kitüntetés magyar személyiségeknek Hazánk felszabadulásá­nak 25. évfordulója alkal­mából a magyar—szovjet kulturális együttműködés terén szerzett érdemekért a Szovjetunió művelődési minisztériuma és a Kultu­rális Dolgozók Szakszerve­zete díszoklevéllel tüntette ki Aradi Nóra művészet- történészt, Benedek Árpá­dot, a József .Attila Színház rendezőjét, Darvas Iván színművészt, Ék Sándor festőművészt, Fejér Pált, a Magyar Állami Operaház főtitkárát, Iglódi Istvánt, a Nemzeti Színház rendezőjét és színművészét, Kazimir Károlyt, a Magyar Színház- művészeti Szövetség főtit­kárát, a Thália Színház fő­rendezőjét, Kisfaludi Stróbl Zsigmond szobrászművészt, Kun Zsuzsa szólótáncost, Mátyás Mária operaénekes­nőt, Ponghó István tolmá­csot, Róna Viktor szólótán­cost, Somogyi Józsefet, a Magyar Képzőművészek Szövetségének elnökét, Tö- rőcsik Marit, a Nemzeti Színház művészét. A kitüntetéseket meleg szavak kíséretében nyúj­totta át hétfőn F. J. Tyi- tov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete. Búcsú Fábry Zoltántól Az utolsó talál­kozás emléke fel­hatalmasodik ben­nem. Stószi házá­ban, szellemi vá­rában, az egész vi­lágra széttekintő, az emberiség min­den lényeges ügyét, gondját, baját át­fogó, gyönyörű „magányában” ke­restük fel lapunk és folyóiratunk megbízásából. Azt az embert, akinek a szívében, agyában jutott számunkra is hely, erő a velünk-fog- lalkozásra: minden érdekelte, ami itt történik. Látszólagos ma­gányában (jófor­mán soha nem "'v"'v'v'''v'' mozdult ki Stósz- ról) sem volt egyedül. Szinte zarándokoltak hozzá a látogatók. Kiterjedt le­velezése országokat átfo­gott. Élete műhelyében, könyv­és folyóirathegyek között, örökkön örökké tevékenyen munkálkodva, az alkotás gyönyörű lázában arra is jutott ideje, hogy gyógy­szereket osszon a cigány- gyerekeknek, meg jó szót, aprópénzt. Nemcsak az életműve, de élete is hatalmas példázat. A valóraváltott, cselekvő életté alakított haladó esz­mék szolgálatának példá­ja ő. Emberség, hit, termékeny gondolat, soha nem nyugvó akarat, másokért: minden­kiért, szép és komoly ügye­kért önmagát felemésztő — ez mind ő volt. És ki tudná még erényeit felsorolni! Egyik író — találóan — „szent embernek” mondta őt. És őrá is érvényes le­het. amit Illyés Gyula mon­dott Veres Péter koporsó­jánál — hogy „lángelmét temetünk”. Hetvenhárom éves volt. Tucatnyi nagy hatású, vas­kos könyv izzó hangú al­kotója. író, gondolkodó, publi­cista, kritikus, irodalom- szervező egyszemélyben. A tevékeny, alkotó-élet példája. És a helytállás, az emberség, a kitekintés, a messzirelátás, a keménység, a sohanem-alkuvás példája. És a szerénységé. Amikor nála jártunk — nem sokkal halála előtt, éppen dolgozott. Ady End­réről írta sorait, aki egész életében a mérce volt szá­mára. Mérce tehetségben, magyarságban, forradalmi- ságban. Varga Mihály Dr. Dimény Imre sajtótájékoztatója az tr mezőgazdasági kérdésekről Dr. Dimény Imre mező- gazdasági és élelmezés- ügyi miniszter hétfőn a Parlamentben időszerű mezőgazdasági kérdésekről tartott sajtótájékoztatót. A miniszter elmondotta, hogy az ár- és belvizek nehéz helyzetet teremtet­tek a mezőgazdaságban. A Felső-Tisza és mellékfolyói Rekordlátogatottság, eredményes üzleti tárgyalások a most zárult BNV-n A magyar ipar és külke­reskedelem legjelentősebb hazai seregszemléje, az idei Budapesti Nemzetközi Vá­sár sikerrel zárult — mon­dotta Droppa Gusztáv, a vásárt rendező HUNGEXPO vezérigazgatója. A kiállítók az eddiginél is nagyobb gondossággal, felkészültség­gel sorakoztatták fel legki­válóbb gyártmányaikat, köztük sok világszínvona­lat képviselő terméküket. Iparunk csaknem teljes exportskálájával megismer­kedhettek a vásár külföldi látogatói, kiállítói, akik ma; guk is elhozták a magyar piacnak ajánlott áruik szé­les választékát. Mint isme­retes harminchárom ország­ból érkeztek kiállítók, s 23 ország hivatalosan vett rés#. A vásár lehetőséget nyújtott sok azonnali üzlet­kötésre is, de rendeltetésé­nek megfelelően főként ar­ra, hogy újabb ipari koope­rációs és kereskedelmi kap­csolatok jöjjenek létre, il­letve ezek útját egyenges­se. A korábbi vásárok egyi­kén sem folyt annyi koope­rációs és licencvásárlási tárgyalás, mint ezúttal, s jó néhány ilyen megállapo­dás is született. A vásárlátogatók érdek­lődése és száma minden eddigit felülmúlt. A láto­gatók száma elérte az egy­millió-kétszázezret, ami a budapesti vásárok történe­tében rekordot jelent. A vásár üzleti, gazda­sági eredménye a zárás idő­szakában még nem mérhető le / pontosan, a szakértők véleménye és a látogatott­ság alapján azonban már most is megállapítható, hogy az idei BNV sikeres volt. áradása miatt 115 000 hold mezőgazdasági terület — ebből 70 000 hold szántó — került víz alá. Az áradás pusztításait újabb vetésekkel igyekez­nek enyhíteni. A megmen­tett állatállomány takar­mányellátását gyors intéz­kedésekkel biztosítják, és jelentős erőket koncentrál­nak a gazdasági épületek és a termelő berendezések helyreállítására. A növénytermelés orszá­gos helyzetéve] kapcsolat­ban a miniszter elmondot­ta, hogy az őszi kalászos gabonák és a tavaszi veté­sű növények szépen fej­lődnek. Az őszi kalászosok állománya azonban a téli kifagyás és a belvíz miatt helyenként ritkább a tava­lyinál. A vetések 8 száza­léka kipusztult, hozzáve­tőleg 210—220 ezer hold termése ment tönkre. A rostnövények, valamint a cukorrépa, a kukorica, a napraforgó és a burgonya jól fejlődik, az almás ter­mésű gyümölcsösökben is kedvező a helyzet. A korai csonthéjasok — a cse­resznye, a meggy és a kajszibarack — gyümölcs­kötése gyengébb a tavalyi­nál. i A tavaszi mezőgazdasági munkákhoz szükséges anyagi és műszaki ellátás összességében valamivel kedvezőbb a tavalyinál, bár néhány gépből nem tudják kielégíteni a keres­letet. Az alkatrészellátás terén is zavarok mutatkoz­nak, elsősorban a vonta­tók tartozékaiból van ke­vesebb a kelleténél. A miniszter ezután a nyári betakarítási mun­kákra való felkészülésről szólt, külön is kiemelte, hogy az aratásig 1500 új kombájnt vesznek át a mezőgazdasági nagyüze­mek. A gabona 92 száza­lékát géppel takarítják be a tsz-ekben, az állami gaz. daságokban mindenhol gé­pekkel dolgoznak majd. A lakosság-ellátással kap­csolatban kiemelte; a hosz- szúra nyúlt tél és a hűvös tavasz miatt a korai zöld­ség- és főzelékfélék három héttel később kerültek a piacokra. A jelenlegi kilátások alapján arra lehet számí­tani, hogy a központilag felvásárolt árumennyiség és a termelői szabadpiaci értékesítés az idén Jó el­látást tesz lehetővé. A SZOT elnökségének ülése A SZOT elnöksége hétfőn ülést tartott, s a többi kö­zött megtárgyalta a kollek­tív szerződések módosításá­nak tapasztalatait. Az erről szóló jelentés szerint a fő figyelmet a részesedési alap felosztásának szabályozásá­ra fordították. A jelentés megállapítja, hogy gyermekintézmények fenntartására, szociális, kul­turális, sportcélokra a vál­lalatok körülbelül ugyan­olyan összegeket kívánnak költeni, mint az előző évek­ben. Nem megfelelő azon­ban a dolgozók lakásépíté­sének vállalati támogatása. A vállalatok 1969-ben összesen 300 millió forin­tot fizettek be az OTP-nél vezetett lakásalap-számlára, és ennek a viszonylag kis összegnek is csupán egy- harmadát használták fel gyakorlatilag ez év elejéig. 1969-ben összesen 61845 lakás épült az országban, 5243-mal kevesebb, mint 1968-ban, de 3725-tel több az évi előirányzottnál. A hagyományos módon épített lakások továbbra is jóval drágábbak, mint a korszerű technológiával épülők, az utóbbiakon belül is drágábbak a lakások a 12 emeletnél magasabb házak­ban. A SZOT elnöksége tár­gyalt a szakszervezeti veze­tő testületek újjáválasztá- sáról, s megvizsgálta a szakszervezeti lapok mun­káját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom