Petőfi Népe, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-21 / 144. szám
4. oldal 1970. június 21, vasárnap A negyedik ötéves terv I Új szovjet kombájn: NÉHÁNY hónap múlva befejezzük a harmadik ötéves tervet. Érthető tehát, hogy a közvélemény egyre nagyobb érdeklődéssel fordul a népgazdaság fejlesztésének újabb tervciklusa felé. Dolgozó népünk széles rétegei arra várnak választ: milyen mértékű lesz a gazdasági fejlődés; hogyan alakul az életszínvonal; mint alakul majd a társadalom, s azon belül a dolgozók egyéni élete. A negyedik ötéves terv kidolgozásán több mint két éve fáradoznak, s jelenleg — úgymond — az utolsó simításokat végzik rajta. A tervezetet még a nyár folyamán megtárgyalja az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány, ősszel pedig az országgyűlés már meg is alkotja az új tervtörvényt. Nem véletlen tehát, hogy ezekben a napokban egyre több adat lát napvilágot az elkövetkező öt év fejlesztési célkitűzéseiről. MILYEN alapokra építhetjük az új tervet? A harmadik ötéves tervidőszakban a gazdasági növekedés üteme a termelés döntő ágazataiban gyorsabb volt a tervezettnél. A nemzeti jövedelem az előirányzottnak kétszeresére növekedett, a lakosság egy főre jutó reáljövedelme is az előirányzottnál jóval gyorsabban — mintegy 30—32 százalékkal emelkedett. Nagy vállalkozásunk — a gazdaságirányítási reform — kedvezően hatott a gazdasági élet fejlődésére. Az alapok tehát, amelyekre az új tervet építjük stabilak. Sőt, már azt is megengedhetjük magunknak, hogy a nem termelő beruházások ütemét meggyorsítsuk. Különösen vonatkozik ez a lakásépítésre, amelyből országosan 400 ezret — Bács-Kiskun megyében 20 ezret — kívánunk építeni. A terv ennek realitását is megteremti az építőipar és az építőanyagipar több mint 50 százalékos fejlesztésével. Néhány új házgyár épül országszerte, ebből egy Kecskeméten, amely 1974- ben kezdi meg termelését. A korszerű építési módok elterjesztésére és az építés- szerelés teljesítményének növelésére több milliárd forint értékű beruházást hajtanak végre azokban az iparágakban, amelyek az építkezéseket félkésztermékekkel, szerelvényekkel látják el. Természetesen a népgazdaság főágazatai, elsősorban az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésében ismét jelentős előrelépés történik. Az ipari termelés évi 6 százalékos — öt esztendő alatt mintegy 30—32 százalékos — növelésével számolnak. Az ipar fejlődésének egyébként az eddiginél jellemzőbb vonása lesz, hogy azok a vállalatok, amelyek rugalmasabban alkalmazkodnak a piac változó igényeihez, műszakilag jobban felkészülnek, javítják termékeik minőségét, korszerűbb gyártmányokkal jelentkeznek, gyorsabban bővíthetik kapacitásukat. AZ IPAR fejlesztésére mintegy 180 milliárd forint áll majd rendelkezésre. A központi elképzelések többek között a földgázfelhasználásra, az alumíniumiparra, a járműgyártásra, a vegyiparra, a számítástechnika elterjesztésére vonatkoznak. Ezek közül több iparág fejlesztése megyénket is érinti. Ilyen a földgázprogram, amely Kecskeméten, Kiskunfélegyházán nemcsak lakossági hanem ipari célokat is szolgál. A járműgyártásban több üzemünk (Baján a Kismotor- és Gépgyár, a Ganz Villamossági Művek Készülékek Gyára, Kecskeméten a Szerszám- és Gépelemek Gyára, a Csepel Autógyár kunszentmiklósi telepe stb.) vesz részt, főleg alkatrészek előállításával. Sőt, még az alumíniumipar fejlesztésénél is előtérbe került Bács-Kiskun megye, egy jelentősebb feldolgozó bázis létrehozá- sával. __________________ A MEZŐGAZDASÁG új ötéves terve elsősorban az állattenyésztés, továbbá a zöldség-gyümölcs termesztés, az élelmiszergazdaság jelentős fejlesztését irányozza elő. Nagy lépést teszünk előre a szállítás, hírközlés megjavításában. A vasútnál a villany- és Dieselvontatás aránya 90—95 százalékot fog emelkedni. Pormentes lesz az utak 75 százaléka, s végre minden lakott település bekötő utat kap. Megyénkben is jelentős összegeket fordítanak a lakosság kulturális, egészségügyi és kommunális ellátásának fejlesztésére. Többek között 500 szakközépiskolás, 900 általános iskolás befogadására alkalmas diákotthonokat létesítenek, 445-tel növekszik a kórházi ágyak száma, bővül a vízvezeték-, a szennyvízcsatorna-hálózat. A szovjet mezőgazdaság hatalmas iramú komplex gépesítése során egymás után jelennek meg az új, modern géptípusok. A „Szibirjak” elnevezésű gabonaara tó-kombájn főként a nedves levegőjű vidékeken kerül felhasználásra. A gép, amelynek cséplési sebessége 240 kg gabona percenként, minimális átalakítással más szemes termények betakarítására is alkalmas. Egy falu áll Aagyhódos, 1970. jú- 1' nius. A nevével ellentétben kis község az ország csücskében. A falu központjától 1 kilométerre húzódik a szovjet, 2 kilométerre a román határ. Egy hónappal ezelőtt drámai órákat élt át az ötszáz lakosú település. , Az északkeleti országhatártól alig néhány száz méterre folyik a Túr. Most szágokat. Négy óra alatt milyen csendes. Egy hónap- ] építettünk karámot az pal ezelőtt a Szamossal és ' emelkedésen. Többször a Sáregerrel együtt tenger- i kaptunk záport, nem volt ré változtatta a környéket.1 hova menekülni, míg heli- A víz azóta elvonult és A NEMZETI jövedelem a tervek szerint öt év alatt 30—32 százalékkal fog növekedni, ami egyben jelentős életszínvonal-emelkedést is lehetővé tesz. A célkitűzések valóraváltása azonban az üzemi munkásokon, a szövetkezeti gazdákon, a műszakiakon és gazdasági vezetőkön múlik, hiszen a nemzeti jövedelem növekedésének 85—90 százalékát a termelékenység emelésével kell létrehozni. Az előkészítés alatt álló program azonban népünk jólétének olyan mértékű fejlődését irányozza elő, amelyért érdemes dolgozni. N. O. most már az újjáépítés, a talpraállás van soron. Az ország minden részéből segítik a bajbajutottakat. Szovjet-Ukrajnából, Rákászról a Miskolci AKÖV pótkocsis teherautói állandóan hordják a terméskövet. A nagyhódosi Petőfi Termelőszövetkezet legelőin rakodnak le. Krakkó Ferenc elnök: ** — A szovjetektől kaptunk két kétéltűt. Azokkal közlekedtünk a községben, amikor a víz betört, gyorsítottuk a mentést. Az asszonyok, gyerekek és az idősebbek átmentek a határon. A nagypaládi kolhoz tagsága sietett a segítségünkre. Ott talált menedéket a környező községek lakóinak egy része is, ösz- szesen kilencvenkilenc ember. Dakos Károly föagrou nómus: — Csak egy kis domb látszott ki a vízből, ide menekítettük a jóBócsai kérdőjelek Bocsa 18 ezer holdas külterületén legalább 25— 30 olyan tanya található, amelyet gazdája házi áram- fejlesztővel szerelt fel. E tanyák már el vannak látva televízióval és a szokásos háztartási gépekkel. Elnagyoltan fogalmazva: a bócsai pusztákra betört a civilizáció. Legtöbb ilyen helyen az udvaron nemcsak a garázs — és vele a gépkocsi —, hanem a traktorszín (és alatta az erőgép) is helyet talál. Az itt élő gazdák, s lassan-lassan a többiek is — hiszen a jó példa is követésre talál — egyre nagyobb mennyiségben, egyre bátrabban igénylik az új gyomirtó szereket. E gazdák művelik a legjobban termő, az 50— 60 mázsás átlagtermést adó szakszövetkezeti tagsági szőlősparcellákat is. A felszínen tehát, azaz látszólag, minden rendben van: kiegyensúlyozott, komfortos paraszti jómód található ma már a sivár pusztaságban is. S mindezt még kiegészíthetjük azzal, hogy A számok tükrében A kutatók egyötöde nő A tudományos kutatók száma hazánkban megközelíti a 60 ezret — tehát általában minden századik dolgozó tudományos kutatással és fejlesztéssel foglalkozik — a legutóbbi statisztika adatai szerint. A kutatók több mint fele műszaki, vagy mezőgazda- sági végzettségű. A vállalati és egyéb kutatófejlesztő intézményekben a kutatók 29 százaléka gépészmérnök, 23 százaléka villamosmérnök. Az egyetemi, főiskolai tanszékeken sok az orvosi diplomával rendelkező kutató — 27 százalék —, a vegyészek aránya 11 százalék. Érdekes, hogy a jogászoknak csak alig több mint 40 százaléka található az állam- és jogtudományokkal foglalkozó kutatóhelyeken, jelentős számban a közgazdaság- tudományi ágazatban dolgoznak, továbbá elszórtan a műszaki, az agrár-, illetve a társadalomtudományok különböző területein. Megvizsgálták a kutatók kor szerinti összetételét is, amely a távlati tervezés szempontjából fontos. Ugyanis a következő 15 évben nyugdíjazás és egyéb okok miatt fokozatosan mintegy 8000 kutatót kell majd pótolni. A tudományos kutatásban dolgozó nők aránya eléri a 21 százalékot. Lényegében tehát minden ötödik tudományos kutató nő, viszont a tudományos fokozatok elnyeréséig már jóval kevesebben jutnak el. Például a kandidátusi fokozattal elismert kutatók közül minden tizenkettedik, a tudományok doktorai közül minden huszonötödik nő. az utóbbi két évben a belterületen 65 házhely kelt el, s ezek majd mindegyikén áll már az új családi ház. A legutóbbi népszámlálás alkalmával 23 üres, senki által nem lakott, pusztulófélben levő tanyát jegyeztek fel. Csakhogy mindebből korántsem következtethetünk a tanyavilág elnéptelenedésére. Mert, ha ösz- szeszámlálnák azokat, akik tanyájukat az alapozástól a tetőfedésig felújítják, sokkal többen volnának, mint a tanyájukat elhagyók. Noha ez utóbbi hatósági engedély nélkül történik, önmagában még erre is igent mondanánk: egészében a tanyafelújítás is a jogos emberi igények ébredésére utal. Ám a gondolatmenet az engedély nélkül felújított tagsági szőlősparcellák láttán akad fenn és fordul a visszájára. Mivel, hogy erre is mind több példa akad Bocsa határában. Az elmúlt ősszel és a tavasszal kilencen telepítettek be „feketén” egyénként fél, illetve egy hold körüli területet. A hatósági eljárás — a 3000 forintig terjedhető pénzbírság, továbbá a terület eredeti állapotba történő visz- szaállítása (amire még nem volt példa) — csak annyiban érdekes, hogy ennek tudatában, a szabálysértési szankciók kockázatát is Vállalva dugdossák le a szőlővesszőket az illető gazdák. Honnan a hagyományos paraszti tudatnak ez a szívós továbbélése a javuló életfeltételek közepette? Erre próbáltam választ keresni Bócsán. Ami köny- nyen bizonyítható: a szakszövetkezeti közös fejlődés az utóbbi pár évben lelassulni látszik. A Szőlőskert Szakszövetkezetben egyedül a pénzügyi alapok felhalmozását illetően mutatkozik törekvés: egymillió 300 ezer forintot tartanak a bankban. Nem egészen két évvel ezelőtt még csak 300 ezer forint tartalékuk volt. Éltető Jenő főkönyvelőnek az a véleménye, egyéves „kitartásra” van szükség ahhoz, hogy ne kelljen felvenni üzemviteli hitelt. Tiszteletre méltó érv, de a visszájáról tekintve a dolgot azt is meg kell állapítani, hogy a szakszövetkezet nem csatlakozott a Kiskőrösön létrehozandó hűtőház-, és pinceépítési közös vállalkozáshoz. Holott- tavaly az almatermésnek csak az egytized^t sít került a helyi felvásárlás útján értékesíteni másrészt á ÍÍ4 hold közős szőlőíer- mését javarészt szőlő és must formájában adják el. Ugyanakkor a 800 hold- nyi tagsági szőlőnek csaknem a fele szorul máris felújításra. Ehhez alaposan kidolgozott rekonstrukciós tervek kellenének, s hozzá kezdeményező készséggel, vállalkozó kedvvel megáldott gazdák. Akik között ott vannak a szakszövetke zetl vezetők is. Sajnos, a helyzet az, hogy a felújítási programot mind ez ideig csak nagyjából körvonalazták, ami nem terjed túl á területek kijelölésén. A tervek szerint jövőre kezdik el a felújítást — ha akad rá vállalkozó. E tekintetben a helyi vezetők eléggé borúlátóak. A gaz dák túlzott óvatosságára hivatkoznak, s nem látják be, hogy természetes jelenséggel állnak szemben. Az ellenérzéseket csak a lehetőségek, a jogok és a kötelességek pontos kimunkálása oldhatja fel. Ha a gazdák látják, hogy amit a felújítás révén kapnak, távlatilag jóval több annál, mint amit a beindításnál adniuk kell, bizonyosan nem zárkóznak el. Mert a homoki földek, parcellák jobb hasznosításának igénye ott munkál az engedély nélküli telepítésekben is. összehangoló erő, elképzelés híján azonban az ilyen szándékok torz formában érvényesülnek. És perspektívában ez inkább káros, mint hasznos. A hátrányok máris mutatkoznak: egyre fokozódik a földek felajánlása, s a bócsai szakszövetkezetekben nagyon kevés a fiatal. Még ez a kérdés sem kerülhető meg: ki műveli majd a „feketén” felújított szőlősparcellákat? Hatvani Dániel koptereken nem kaptunk sátrat, fóliatakarót. Aztán már könnyebb lett. Éjszakánként megborzongtunk, amikor egy-egy ház óriási robajjal összedőlt a faluban. Jenei Béla főkönyvelő: — Ha nem segít a nyolcvan honvéd, akkor az egész falut elviszi a víz. összefogva sikerült az egyik töltést annyira megerősítenünk, hogy elzártuk a víz további útját. Így csak a termelő- szövetkezet irodájáig nyomult fel az ár. A 150 házból 40 vált lakhatatlanná. A bajbajutottakat rokonok, barátok fogadták be. Mindenkinek van helye. A romok eltakarítását megkezdtük. A tsz-tagokból álló tizennégy tagú brigád sorba veszi az udvarokat. Vezetőjük Kulcsár Antal, akinek szintén elvitte hajlékát az ár. A kárt összesítették. Mindent beleszámítva, csaknem 3 millió 700 ezer forintot tesz ki. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának szervezése alapján a kecskeméti területi szövetség körzetéhez tartozó közös gazdaságok segítik a talpraállást Nagyhódoson. Már hetek óta autókaravánok szállítják a homokhátsági termelőszövetkezetek adományait. J enei Béla főkönyvelő pontosan felír minden szállítmányt. Lajosmizséről, és Tiszakécskéről burgonya, Izsákról és szintén Tisza- kéeskéről árpa és kukorica jött nagyobb mennyiségben. A lászlófalvi Üj Tavasz tagjai baromfit, szalonnát, lisztet és zsírt küldtek. Most a további segítés lehetőségeiről tárgyalnak. Ezért utazott ide Sikár József, a területi szövetség elnökhelyettese, a lajosmi- zsei Kossuth Szakszövetkezet elnöke, valamint Bank Gyula, a szövetség munkatársa. A nagyhódosiakkal együtt azt számítják, hogy mi a legsürgősebb most. Dank Gyula: — Több mint félmillió forint jött már össze a termelő- szövetkezetek gyűjtéséből. A készpénzadományok várhatóan elérik az egymillió forintot. A községben virágzik az álattenyésztés. A háztájival együtt mintegy 400 szarvasmarha, 450 sertés és ugyanennyi juh takarmányozásáról kell jelenleg is gondoskodni. A lakosság segítségével sikerült megmenteni a jószágokat a takarmányhiányon továbbra is nekünk kell segíteni. A lehetőségekhez mérten továbbra is küldjük az abrakot! és a szénát. Tudunk adni rövidtenyészidejű kukorica-vetőmagot is. Sikár József: — Ha szükséges, erőgépeket is hozunk a szántóföldi munka segítésére. A nagyhódosiak örömmel fogadják a baráti segítséget. Alapos számításokat végeznek és eszerint mintegy 600 ezer forint lesz a kiesés az árutermelésből. Ez a tagság jövedelmét közvetlenül érinti. A homokhátságiak összefogása ezt a kiesést is pótolja. Éledezik a falu, ezt tapasztaljuk, ahogy az utcákat járjuk. Néhány kisebb házat már fel is építettek. Az ember újrakezdi az életet. Kereskedő Sándor
