Petőfi Népe, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-21 / 144. szám

4. oldal 1970. június 21, vasárnap A negyedik ötéves terv I Új szovjet kombájn: NÉHÁNY hónap múlva befejezzük a harmadik öt­éves tervet. Érthető tehát, hogy a közvélemény egyre nagyobb érdeklődéssel for­dul a népgazdaság fejlesz­tésének újabb tervciklusa felé. Dolgozó népünk szé­les rétegei arra várnak vá­laszt: milyen mértékű lesz a gazdasági fejlődés; ho­gyan alakul az életszínvo­nal; mint alakul majd a társadalom, s azon belül a dolgozók egyéni élete. A negyedik ötéves terv kidolgozásán több mint két éve fáradoznak, s je­lenleg — úgymond — az utolsó simításokat végzik rajta. A tervezetet még a nyár folyamán megtárgyal­ja az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány, ősszel pedig az országgyű­lés már meg is alkotja az új tervtörvényt. Nem vé­letlen tehát, hogy ezekben a napokban egyre több adat lát napvilágot az el­következő öt év fejlesztési célkitűzéseiről. MILYEN alapokra épít­hetjük az új tervet? A har­madik ötéves tervidőszak­ban a gazdasági növekedés üteme a termelés döntő ágazataiban gyorsabb volt a tervezettnél. A nemzeti jövedelem az előirányzott­nak kétszeresére növeke­dett, a lakosság egy főre jutó reáljövedelme is az előirányzottnál jóval gyor­sabban — mintegy 30—32 százalékkal emelkedett. Nagy vállalkozásunk — a gazdaságirányítási reform — kedvezően hatott a gaz­dasági élet fejlődésére. Az alapok tehát, ame­lyekre az új tervet építjük stabilak. Sőt, már azt is megengedhetjük magunk­nak, hogy a nem termelő beruházások ütemét meg­gyorsítsuk. Különösen vo­natkozik ez a lakásépítés­re, amelyből országosan 400 ezret — Bács-Kiskun megyében 20 ezret — kí­vánunk építeni. A terv en­nek realitását is megterem­ti az építőipar és az építő­anyagipar több mint 50 százalékos fejlesztésével. Néhány új házgyár épül országszerte, ebből egy Kecskeméten, amely 1974- ben kezdi meg termelését. A korszerű építési módok elterjesztésére és az építés- szerelés teljesítményének növelésére több milliárd forint értékű beruházást hajtanak végre azokban az iparágakban, amelyek az építkezéseket félkésztermé­kekkel, szerelvényekkel lát­ják el. Természetesen a népgaz­daság főágazatai, elsősor­ban az ipar és a mezőgaz­daság fejlesztésében ismét jelentős előrelépés történik. Az ipari termelés évi 6 százalékos — öt esztendő alatt mintegy 30—32 száza­lékos — növelésével szá­molnak. Az ipar fejlődésé­nek egyébként az eddiginél jellemzőbb vonása lesz, hogy azok a vállalatok, amelyek rugalmasabban al­kalmazkodnak a piac vál­tozó igényeihez, műszaki­lag jobban felkészülnek, javítják termékeik minő­ségét, korszerűbb gyárt­mányokkal jelentkeznek, gyorsabban bővíthetik ka­pacitásukat. AZ IPAR fejlesztésére mintegy 180 milliárd fo­rint áll majd rendelkezés­re. A központi elképzelések többek között a földgáz­felhasználásra, az alumí­niumiparra, a járműgyár­tásra, a vegyiparra, a szá­mítástechnika elterjesztésé­re vonatkoznak. Ezek kö­zül több iparág fejlesztése megyénket is érinti. Ilyen a földgázprogram, amely Kecskeméten, Kiskunfél­egyházán nemcsak lakos­sági hanem ipari célokat is szolgál. A járműgyártásban több üzemünk (Baján a Kismotor- és Gépgyár, a Ganz Villamossági Művek Készülékek Gyára, Kecske­méten a Szerszám- és Gép­elemek Gyára, a Csepel Autógyár kunszentmiklósi telepe stb.) vesz részt, fő­leg alkatrészek előállításá­val. Sőt, még az alumí­niumipar fejlesztésénél is előtérbe került Bács-Kis­kun megye, egy jelentősebb feldolgozó bázis létrehozá- sával. __________________ A MEZŐGAZDASÁG új ötéves terve elsősorban az állattenyésztés, továbbá a zöldség-gyümölcs termesz­tés, az élelmiszergazdaság jelentős fejlesztését irá­nyozza elő. Nagy lépést teszünk elő­re a szállítás, hírközlés megjavításában. A vasút­nál a villany- és Diesel­vontatás aránya 90—95 szá­zalékot fog emelkedni. Por­mentes lesz az utak 75 szá­zaléka, s végre minden la­kott település bekötő utat kap. Megyénkben is jelen­tős összegeket fordítanak a lakosság kulturális, egész­ségügyi és kommunális el­látásának fejlesztésére. Többek között 500 szakkö­zépiskolás, 900 általános is­kolás befogadására alkal­mas diákotthonokat létesí­tenek, 445-tel növekszik a kórházi ágyak száma, bő­vül a vízvezeték-, a szenny­vízcsatorna-hálózat. A szovjet mezőgazdaság hatalmas iramú komplex gépesítése során egymás után jelennek meg az új, modern géptípusok. A „Szibirjak” elnevezésű ga­bonaara tó-kombájn főként a nedves levegőjű vidéke­ken kerül felhasználásra. A gép, amelynek cséplési sebessége 240 kg gabona percenként, minimális át­alakítással más szemes ter­mények betakarítására is alkalmas. Egy falu áll Aagyhódos, 1970. jú- 1' nius. A nevével ellentétben kis község az ország csücské­ben. A falu központjától 1 kilométerre húzódik a szovjet, 2 kilométerre a ro­mán határ. Egy hónappal ezelőtt drámai órákat élt át az ötszáz lakosú telepü­lés. , Az északkeleti országha­tártól alig néhány száz mé­terre folyik a Túr. Most szágokat. Négy óra alatt milyen csendes. Egy hónap- ] építettünk karámot az pal ezelőtt a Szamossal és ' emelkedésen. Többször a Sáregerrel együtt tenger- i kaptunk záport, nem volt ré változtatta a környéket.1 hova menekülni, míg heli- A víz azóta elvonult és A NEMZETI jövedelem a tervek szerint öt év alatt 30—32 százalékkal fog nö­vekedni, ami egyben jelen­tős életszínvonal-emelke­dést is lehetővé tesz. A cél­kitűzések valóraváltása azonban az üzemi munká­sokon, a szövetkezeti gaz­dákon, a műszakiakon és gazdasági vezetőkön múlik, hiszen a nemzeti jövedelem növekedésének 85—90 szá­zalékát a termelékenység emelésével kell létrehozni. Az előkészítés alatt álló program azonban népünk jólétének olyan mértékű fejlődését irányozza elő, amelyért érdemes dolgozni. N. O. most már az újjáépítés, a talpraállás van soron. Az ország minden részéből se­gítik a bajbajutottakat. Szovjet-Ukrajnából, Rá­kászról a Miskolci AKÖV pótkocsis teherautói állan­dóan hordják a terméskö­vet. A nagyhódosi Petőfi Termelőszövetkezet lege­lőin rakodnak le. Krakkó Ferenc elnök: ** — A szovjetektől kaptunk két kétéltűt. Azok­kal közlekedtünk a község­ben, amikor a víz betört, gyorsítottuk a mentést. Az asszonyok, gyerekek és az idősebbek átmentek a ha­táron. A nagypaládi kolhoz tagsága sietett a segítsé­günkre. Ott talált menedé­ket a környező községek lakóinak egy része is, ösz- szesen kilencvenkilenc em­ber. Dakos Károly föagro­u nómus: — Csak egy kis domb látszott ki a víz­ből, ide menekítettük a jó­Bócsai kérdőjelek Bocsa 18 ezer holdas külterületén legalább 25— 30 olyan tanya található, amelyet gazdája házi áram- fejlesztővel szerelt fel. E tanyák már el vannak lát­va televízióval és a szoká­sos háztartási gépekkel. El­nagyoltan fogalmazva: a bócsai pusztákra betört a civilizáció. Legtöbb ilyen helyen az udvaron nemcsak a garázs — és vele a gép­kocsi —, hanem a traktor­szín (és alatta az erőgép) is helyet talál. Az itt élő gaz­dák, s lassan-lassan a töb­biek is — hiszen a jó pél­da is követésre talál — egyre nagyobb mennyiség­ben, egyre bátrabban igénylik az új gyomirtó szereket. E gazdák művelik a legjobban termő, az 50— 60 mázsás átlagtermést adó szakszövetkezeti tagsági szőlősparcellákat is. A felszínen tehát, azaz látszólag, minden rendben van: kiegyensúlyozott, kom­fortos paraszti jómód talál­ható ma már a sivár pusz­taságban is. S mindezt még kiegészíthetjük azzal, hogy A számok tükrében A kutatók egyötöde nő A tudományos kutatók száma hazánkban megkö­zelíti a 60 ezret — tehát általában minden száza­dik dolgozó tudományos kutatással és fejlesztéssel foglalkozik — a legutóbbi statisztika adatai szerint. A kutatók több mint fele műszaki, vagy mezőgazda- sági végzettségű. A vál­lalati és egyéb kutató­fejlesztő intézményekben a kutatók 29 százaléka gépészmérnök, 23 száza­léka villamosmérnök. Az egyetemi, főiskolai tan­székeken sok az orvosi diplomával rendelkező ku­tató — 27 százalék —, a vegyészek aránya 11 szá­zalék. Érdekes, hogy a jo­gászoknak csak alig több mint 40 százaléka talál­ható az állam- és jogtu­dományokkal foglalkozó kutatóhelyeken, jelentős számban a közgazdaság- tudományi ágazatban dol­goznak, továbbá elszórtan a műszaki, az agrár-, il­letve a társadalomtudo­mányok különböző terü­letein. Megvizsgálták a kuta­tók kor szerinti összetéte­lét is, amely a távlati ter­vezés szempontjából fon­tos. Ugyanis a következő 15 évben nyugdíjazás és egyéb okok miatt fokoza­tosan mintegy 8000 kuta­tót kell majd pótolni. A tudományos kutatás­ban dolgozó nők aránya eléri a 21 százalékot. Lé­nyegében tehát minden ötödik tudományos kutató nő, viszont a tudományos fokozatok elnyeréséig már jóval kevesebben jutnak el. Például a kandidátusi fokozattal elismert kuta­tók közül minden tizen­kettedik, a tudományok doktorai közül minden huszonötödik nő. az utóbbi két évben a bel­területen 65 házhely kelt el, s ezek majd mindegyikén áll már az új családi ház. A legutóbbi népszámlálás alkalmával 23 üres, senki által nem lakott, pusztuló­félben levő tanyát jegyez­tek fel. Csakhogy mindeb­ből korántsem következtet­hetünk a tanyavilág elnép­telenedésére. Mert, ha ösz- szeszámlálnák azokat, akik tanyájukat az alapozástól a tetőfedésig felújítják, sok­kal többen volnának, mint a tanyájukat elhagyók. Noha ez utóbbi ható­sági engedély nélkül tör­ténik, önmagában még erre is igent mondanánk: egé­szében a tanyafelújítás is a jogos emberi igények ébre­désére utal. Ám a gondo­latmenet az engedély nél­kül felújított tagsági sző­lősparcellák láttán akad fenn és fordul a visszájá­ra. Mivel, hogy erre is mind több példa akad Bo­csa határában. Az elmúlt ősszel és a tavasszal kilen­cen telepítettek be „feke­tén” egyénként fél, illetve egy hold körüli területet. A hatósági eljárás — a 3000 forintig terjedhető pénzbír­ság, továbbá a terület ere­deti állapotba történő visz- szaállítása (amire még nem volt példa) — csak annyi­ban érdekes, hogy ennek tudatában, a szabálysértési szankciók kockázatát is Vállalva dugdossák le a szőlővesszőket az illető gaz­dák. Honnan a hagyomá­nyos paraszti tudatnak ez a szívós továbbélése a ja­vuló életfeltételek közepet­te? Erre próbáltam választ keresni Bócsán. Ami köny- nyen bizonyítható: a szak­szövetkezeti közös fejlődés az utóbbi pár évben lelas­sulni látszik. A Szőlőskert Szakszövetkezetben egye­dül a pénzügyi alapok fel­halmozását illetően mutat­kozik törekvés: egymillió 300 ezer forintot tartanak a bankban. Nem egészen két évvel ezelőtt még csak 300 ezer forint tartalékuk volt. Éltető Jenő főkönyve­lőnek az a véleménye, egy­éves „kitartásra” van szük­ség ahhoz, hogy ne kelljen felvenni üzemviteli hitelt. Tiszteletre méltó érv, de a visszájáról tekintve a dol­got azt is meg kell álla­pítani, hogy a szakszövet­kezet nem csatlakozott a Kiskőrösön létrehozandó hűtőház-, és pinceépítési közös vállalkozáshoz. Ho­lott- tavaly az almatermés­nek csak az egytized^t sít került a helyi felvásárlás útján értékesíteni másrészt á ÍÍ4 hold közős szőlőíer- mését javarészt szőlő és must formájában adják el. Ugyanakkor a 800 hold- nyi tagsági szőlőnek csak­nem a fele szorul máris felújításra. Ehhez alaposan kidolgozott rekonstrukciós tervek kellenének, s hozzá kezdeményező készséggel, vállalkozó kedvvel megál­dott gazdák. Akik között ott vannak a szakszövetke zetl vezetők is. Sajnos, a helyzet az, hogy a felújítási programot mind ez ideig csak nagyjából körvonalaz­ták, ami nem terjed túl á területek kijelölésén. A tervek szerint jövőre kez­dik el a felújítást — ha akad rá vállalkozó. E te­kintetben a helyi vezetők eléggé borúlátóak. A gaz dák túlzott óvatosságára hivatkoznak, s nem látják be, hogy természetes jelen­séggel állnak szemben. Az ellenérzéseket csak a lehe­tőségek, a jogok és a köte­lességek pontos kimunkálá­sa oldhatja fel. Ha a gazdák látják, hogy amit a felújí­tás révén kapnak, távlati­lag jóval több annál, mint amit a beindításnál adniuk kell, bizonyosan nem zár­kóznak el. Mert a homoki földek, parcellák jobb hasznosítá­sának igénye ott munkál az engedély nélküli telepíté­sekben is. összehangoló erő, elképzelés híján azon­ban az ilyen szándékok torz formában érvényesül­nek. És perspektívában ez inkább káros, mint hasznos. A hátrányok máris mutat­koznak: egyre fokozódik a földek felajánlása, s a bó­csai szakszövetkezetekben nagyon kevés a fiatal. Még ez a kérdés sem kerülhető meg: ki műveli majd a „fe­ketén” felújított szőlőspar­cellákat? Hatvani Dániel koptereken nem kaptunk sátrat, fóliatakarót. Aztán már könnyebb lett. Éjsza­kánként megborzongtunk, amikor egy-egy ház óriási robajjal összedőlt a falu­ban. Jenei Béla főkönyvelő: — Ha nem segít a nyolcvan honvéd, akkor az egész fa­lut elviszi a víz. összefogva sikerült az egyik töltést annyira megerősítenünk, hogy elzártuk a víz további útját. Így csak a termelő- szövetkezet irodájáig nyo­mult fel az ár. A 150 ház­ból 40 vált lakhatatlanná. A bajbajutottakat rokonok, barátok fogadták be. Min­denkinek van helye. A ro­mok eltakarítását megkezd­tük. A tsz-tagokból álló ti­zennégy tagú brigád sorba veszi az udvarokat. Vezető­jük Kulcsár Antal, akinek szintén elvitte hajlékát az ár. A kárt összesítették. Mindent beleszámítva, csaknem 3 millió 700 ezer forintot tesz ki. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának szer­vezése alapján a kecskemé­ti területi szövetség körze­téhez tartozó közös gazda­ságok segítik a talpraállást Nagyhódoson. Már hetek óta autókaravánok szállít­ják a homokhátsági terme­lőszövetkezetek adományait. J enei Béla főkönyvelő pontosan felír minden szál­lítmányt. Lajosmizséről, és Tiszakécskéről burgonya, Izsákról és szintén Tisza- kéeskéről árpa és kukorica jött nagyobb mennyiségben. A lászlófalvi Üj Tavasz tagjai baromfit, szalonnát, lisztet és zsírt küldtek. Most a további segítés le­hetőségeiről tárgyalnak. Ezért utazott ide Sikár Jó­zsef, a területi szövetség elnökhelyettese, a lajosmi- zsei Kossuth Szakszövetke­zet elnöke, valamint Bank Gyula, a szövetség munka­társa. A nagyhódosiakkal együtt azt számítják, hogy mi a legsürgősebb most. Dank Gyula: — Több mint félmillió forint jött már össze a termelő- szövetkezetek gyűjtéséből. A készpénzadományok vár­hatóan elérik az egymillió forintot. A községben vi­rágzik az álattenyésztés. A háztájival együtt mintegy 400 szarvasmarha, 450 ser­tés és ugyanennyi juh ta­karmányozásáról kell je­lenleg is gondoskodni. A lakosság segítségével sike­rült megmenteni a jószágo­kat a takarmányhiányon továbbra is nekünk kell se­gíteni. A lehetőségekhez mérten továbbra is küldjük az abrakot! és a szénát. Tu­dunk adni rövidtenyészide­jű kukorica-vetőmagot is. Sikár József: — Ha szükséges, erőgépe­ket is hozunk a szántóföldi munka segítésére. A nagyhódosiak örömmel fogadják a baráti segítsé­get. Alapos számításokat vé­geznek és eszerint mintegy 600 ezer forint lesz a ki­esés az árutermelésből. Ez a tagság jövedelmét közvet­lenül érinti. A homokhát­ságiak összefogása ezt a ki­esést is pótolja. Éledezik a falu, ezt ta­pasztaljuk, ahogy az ut­cákat járjuk. Néhány ki­sebb házat már fel is épí­tettek. Az ember újrakezdi az életet. Kereskedő Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom