Petőfi Népe, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-20 / 143. szám
I. oldal 1970. Jínlus 20, szombat Az országban másodikként Megkezdte működését a megyei pályaválasztási és munkapszichológiai tanácsadó Annak idején beszámoltunk róla, hogy a megyei tanács vb — a munkaügyi osztály intézményeként ez év január 1-ével — létrehozta a Bács-Kiskun megyei Pályaválasztási és Munkapszichológiai Tanácsadót. A tanácsadó egyik fő célja a pályaválasztási tanácsadást végző pedagógusok segítése, az osztályfőnökök ismeretanyagának bővítése. Az intézmény székhelye — Kecskemét, Kálvin tér 1. sz. alatt — az Ökollégium műemlék jellegű épülete. Itt folynak most átalakítási munkálatok, hogy már az ősszel megfelelő helyiségekben — műszeres laboratórium, orvosi rendelő, irodák — bontakoztassa tovább működését ez a speciális intézmény. A tanácsadó tevékenységi körének két főirányát különböztethetjük meg: A pályaválasztási tevékenységen belül kiterjed ez oktatási módszerek, publikációk biztosítására, valamint a pszichológiai, orvosi munkára. Második fő terület: a munkapszichológia, amely a termelő üzemek munkájának hatékonyabbá tételét hivatott elősegíteni. Jóllehet, a tevékenységi kör első része közvetlenül az iskolai pályaválasztási munkához kapcsolódik, a vállalatok, gyárak érdekeltsége ott is kétségtelen. Hiszen nem lehet közömbös az üzemek számára, hogy egyrészt — mennyien morzsolódnak le a szakmunkás- tanulóként indulók közül, mert — röviden megfogalmazva — nem jól választottak szakmát; másrészt — hogy mennyi gyenge minősítésű fiatal kerül majd az üzem munkahelyeire az iskola elvégzése után. Jórészt ugyancsak azért, hogy nem nagy kedvvel művelik a szakmát, amelyre talán alkalmasságuk reális ismerete hiányában, vagy egyszerűen azért jelentkeztek annak idején, mert — „ott jól lehet keresni” — „máshol nem volt hely’’ — hogy csak ezt említsük. E gondolatok körül folyik beszélgetésünk Morvái Istvánnal, a megyei pálya- választási és munkapszichológiai tanácsadó helyettes vezetőjével — az Intézmény ma még egyetlen irodájában, ahol tevékenységét megkezdte. Ez nem csak abból állt, hogy a jelenlegi két főfoglalkozású dolgozó az épület átalakításával, felújításával kapcsolatos intézkedéseket megtette, irányítja — hanem elkészí- tett ügyrendi feladatokat, s dicséretesen — már két Pályaválasztási közleményt adott ki az iskolai pályaválasztási felelősök részére — hasznos és igen aktuális tájékoztatókkal. Ezenkívül eszközöket szerzett be. A vállalatok részéről megnyilvánult nagy érdek lődés bizonyítéka, hogy már az év első negyedében több mint egy tucat üzem adott jelentős — több százezer forint támogatást főleg pénzben, de felszerelések, eszközök beszerzésével is. Mire a helyiségek elké szülnek, megtörténnek i szükséges előmunkálatok, hogy a tanácsadó pszichológusból, orvosból, pedagógusokból álló kara rövid időn belül teljes intenzitással dolgozhasson. Ami az iskolai pályaválasztási munkával való ösz- szefüggést illeti: azoknak a tanulóknak a pályaválasztását segítik elő tanácsadással — képességeik, alkalmasságuk, adottságuk jobb, tárgyilagosabb megismeréséhez vezetve őket az itteni, több irányú vizsgálódás alapján, melyek szinte játékosan érdekes, ötletes módszerekkel, eszközökkel történnek — akiknek bizonytalan a szakmai érdeklődésük. A pályaválasztási döntést az iskolás korú fiataloknál sokféle probléma nehezíti, egyiknél ilyen, másiknál más — sőt, akinek megvan az alapvető pályaválasztási érettsége, annál is hiányozhat a speciális tájékozottság. Itt a pedagógus, az orvos, pszichológus együttes munkája — a műszeres laboratórium eszközei pl. a reakcióképesség, a látás, hallás terjedelme, figyelemösszpontosítás stb. mérése — eredményez annyi és oly sokirányú információt, amelynek ismeretében, bízvást adhatnak tanácsot a gyereknek, milyen szakmákhoz ajánlatos orientálódnia. Hogy pedig az üzemek vonatkozásában milyen szerteágazó az intézmény munkássága iránti elvárás, néhány példa megvilágítja ezt. Jelezték szerződéskötési hajlandóságukat a tanácsadóval a fluktuációval, a munkamorállal, a munkahelyi klímával kapcsolatos vizsgálatok, felmérések lefolytatására. Most már főleg az építőkön múlik, megkezdheti-e idejében kiterjedtebb működését a megyei pályaválasztási és munkapszichológiai tanácsadó, amelynek ilyen jellegű intézménye még csak Bács-Kiskun és Komárom megyében tevékenykedik az országban. Tóth István Tizenhétezer csibe háza A Rém és Nemesnádudvar közötti földút mellett homokbuckák, akácligetek között hatalmas, szürke, ablaktalan épületek emelkednek. Kettő láthatólag készen áll, legalábbis kívül már nem dolgoznak rajta, a_másik kettőt viszont most alapozzák. Mivel néhány hónapja a homokon meg a bozóton kívül semmi nem volt ezen a területen, valószínűnek látszik, hogy a most épülő szürke hodályok is hamarosan elkészülnek. De miért ez a nagy sietség itt, néhány kilométernyire a falutól, ahol azelőtt a madár sem igen járt? — Ha kapcsolni akarnám a választ a kérdés második feléhez — mondja a rémi Dózsa Termelőszövetkezet főkönyvelőjének helyettese —, akkor most azt mondanám, ezután tízezrével találhat majd erre szárnyasokat, pontosabban szólva kiscsibéket. A négy épület ugyanis csibenevelő lesz, illetve ebből kettő már az is. Égetően szükségünk volt erre a telepre, mert a szövetkezet a jövőben nemcsak keltetéssel kíván foglalkozni. A naposcsibék egy részét nem adjuk tovább, hanem saját telepünkön neveljük fel őket. A termelőszövetkezet jövedelmének kétharmadát a baromfinevelésből nyeri, és mivel bizonyos tenyésztési hagyományaink is vannak, természetes, hogy ezt az ágazatot kívánjuk továbbfejleszteni. Az új épületekben egyébként jövőre már holland hibridfajtákat nevelünk, egy-egy turnusban négyszer tizenhétezret... Jobb oldali kép: Kondicionált levegő, szabályozott fényerő — íme a csibegyár belülről. Nagy Vilmosné gondozó az etetőket tisztítja. Baranyi — Pásztor Árubemutató Baján Nagyszabású árubemutatót rendez a szegedi Dél- tex Vállalat Baján június 26-án. Az 1970. őszi-téli férfi és fiúruhák bemutatójára a Bács megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat és az ÁFÉSZ szakembereit hívták meg. Döntött a Legfelsőbb Bíróság az ártámogatást? Olvasóink még bizonyára emlékeznek arra a cikkünkre, amely ez év február 24-én jelent meg Gépvándorlás címmel. Ebben arról a perről számoltunk be, amely akkor a megyei bíróságnál fejeződött be első fokon. Kötelezte a bíróság a kecskeméti Vörös Csillag Termelőszövetkezetet, mint alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő 15 napon belül fizessen meg a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár makói gyárának 198 ezer forintot, továbbá 18 ezer (43.) Poller elnevette magát: — Ügy értsem ezt, hogy vallatva érzi magát? Vagy úgy, hogy felajánlja a segítségét? — Aligha hiszem, hogy segítségre lenne szüksége. De ha igényelné, akkor sem tudnék sokat segíteni, mert mint említettem már, csak átutazóban vagyok Wroclavban, s amire megérteném, hogy miről is van szó, honnan és hová futnak a szálak, addigra heteknek kellene elmúlni. Pedig hát hol leszek én már nem hetek, de napok múlva?! Poller nem beszélt. Nem akart beszélni, mert bár Kloss már vagy félórája nem szerepelt még gondolataiban sem a gyanúsítottak listáién, mint Abwehr- tisztet továbra is nemkívánatosnak tartotta. De valamit mégiscsak mondania kellett. — Nem, nyomozási segítségre nem is gondolok. De segítségére mégiscsak számítok. Például abban, hogy megmondja, hogy hívták azt a lányt, akinél ez a Kuschka járt az éjjel? — Herr Poller, ön minden nőjére pontosan visszaemlékezett az életben? — próbálta Kloss tréfával elütni a dolgot, eredeti célja pedig az volt, hogy közelebb kerüljön egy kicsit a Liza-féle rejtély kibogozásához, közelebb az ügy tisztázásához. — Valljuk be őszintén — tette hozzá — egy nőnél nem a név a fontos. — Nemcsak — mondta Poller, s nevetett, mint egy kappan. — De így vagy úgy, ezt is meg kell állapítanunk az ügyben. — Mindjárt eszembe jut — mondta Kloss. — Az ördögbe is, nem messze a Lessing-hídtól, L... L ... — mondta hangosan a L-betűt többször is, aztán a homlokára csapott. — Megvan! Liza! Liza... Na látja, a vezetékneve csak nem jut az eszembe. — lopva Poliert vizsgálta. Vajon Lizához mi köze a Gestapónak? És Lizának hozzájuk! Nem kellett sokáig töprengenie. Az ajtón kopogtak, s már be is lépett Liza. Nyugodtan jelentette: — Hauptsturmführer úr, az írásos jelentés! — aztán Klosshoz fordult, tettetett meglepetéssel. — Ó, Kloss. Nem is gondoltam, hogy ilyen hamar találkozunk, s hangja őszinte örömöt árult el. Poller nevetésbe tört ki. Röhögött. Jól játszott. — Ó, hát önök ismerik egymást? Értem, értem. Köszönöm Liza. Ma este szabad vagy. Hacsak — és Kloss- ra nézett jelentőségteljesen — hacsak Kloss főhadnaggyal nem beszéltek meg randevút? — Megbeszéltünk, herr Hauptsturmführer. Tehát este, Hans! — nyújtott kezet a fiúnak. — Természetesen — mondta Kloss, de közben dühös volt, hogy hagyta magát beugratni. De amikor Liza még egy pillanatra megállt a küszöbön, Kloss az előző esti ölelés mámorára gondolt, s arra: kár, hogy háború van. — És őt nem hallgatja ki? — nézett tettetett ostobasággal Pollerre. — Vagy Liza... ? Ö, már értem. Szóval bolondot űzött belőlem her’’ Poller? — Ne vegye a szívére Kloss. A Gestapónak vannak sajátos módszerei, s én ezek közül az intellektuális eszközöket kedvelem. — Hallottam, láttam, tapasztaltam — mondta Kloss. — Ne gondoljon bennünket olyannak, mint a hírünk. Garantálom, hogy nálam még egyetlen embernek sem verték ki egyetlen fogát sem. Iszonyodom a brutalitástól. Én szeretem, ha az ellenfelem is embernek érzi magát. Még jobban szeretem, ha valóban intelligens az ellenfél. — ön valamiben sántikál! — nevetett Kloss, s játékosan megfenyegette a mutatóujjával. — Arra kérem, hogy beszéljen Lizával mindenről. De figyelje meg, hogy miről érdeklődik? Lehet, hogy a hadseregben uralkodó hangulatról, lehet, hogy a csapatmozgásokról... — De hiszen Liza maguknak dolgozik?! — Nézze Kloss — mondta oktató hangon Poller. — Nem tudom, hogy az Abwehr-iskolán mire tanítják az embereket. De az SD-nél belénk verték, hogy mindenki gyanús, aki él. A legszorgalmasabbak a leg- gyanúsabbak. (Folytatjuk) forint késedelmi kamatot és 28 ezer forint eljárási illetéket. A tsz ugyanis egy borsó- cséplőgépet vásárolt az említett gépgyártól. A gép értéke 470 ezer forint volt, de ennek az összegnek 47 százalékát ártámogatásként megkapta volna a közös gazdaság. A megyei bíróság ítélete azért marasztalta el a termelőszövetkezetet, mert nem intézkedett a 198 ezer forintnak a gépgyár részére történő folyósításáról. Az említett 18 ezer forint pedig annak a 272 ezer forintnak a késedelmi kamata, amit a gyár csak nyolc hónappal a gép leszállítása után kapott meg. Ez az ítélet azonban nem emelkedett jogerőre. A termelőszövetkezet ugyanis fellebbezett, s az ügyben másodfokon és jogerősen a Legfelsőbb Bíróság döntött. Kiderült, hogy a megyei bíróság helytelenül értelmezte az ártámogatás folyósítását szabályozó rendeletet, s így tévesen marasztalta el a kecskeméti Vörös Csillag Termelőszövetkezetet a 198 ezer forint vonatkozásában. A jogszabály szerint a gyártó cégnek kell kérni az ártámogatást, s ezért a termelő- szövetkezet nem felel. A közös gazdaság tehát megnyerte a pert. Saját késedelmességük azonban megbosszulta magát. Fizetnie kell a 18 ezer forint késedelmi kamatot és az eljárási illetéket, amit a korábbi 28 ezerről 16 ezerre mérsékelt a Legfelsőbb Bíróság. S ez sem megvetendő összeg. G. S.
